ÍRÁSAINK

Milyen előnyökkel jár a naplóírás?

Mai blogbejegyzésemben az írás, s ezen belül a naplóírás fontosságát tárgyalom részletesebben. Milyen szerepe van az írásnak az életünkben? Miért jó a naplóírás? Mit nem pótol? S milyen zavarokban jelentkezik az íráskényszer? Olvasson tovább, és tudjon meg többet a naplóírás hatásairól! Miért is írunk? Az írás ősidők óta hozzátartozik az emberi élethez, természetes emberi tevékenységként
BŐVEBBEN

A nárcizmus, a machiavellizmus és a pszichopátia evolúciós gyökerei – A Sötét Triád

Miért maradt fenn a nárcizmus, a machiavellizmus és a pszichopátia az emberi evolúció során? A nárcizmus, a machiavellizmus és a pszichopátia sokak számára ijesztő, elutasított fogalmak. Az evolúciós pszichológia azonban azt mutatja, hogy ezek a személyiségvonások nem véletlenszerű torzulások, hanem bizonyos körülmények között adaptív viselkedési stratégiák lehettek. Az utóbbi években a közbeszédben szinte divattá vált
BŐVEBBEN

Ünnepi másnaposság: Miért érezzük magunkat sokszor üresnek a csillogás után?

Ahogy elhalványulnak a karácsonyi fények, és a szilveszteri pezsgőspoharak is a mosogatógépbe kerülnek, sokan egy furcsa, nehezen megfogalmazható érzelmi űrrel találják szembe magukat. Pszichológusként fontosnak tartom tisztázni, hogy az év végi időszak két, egymástól jól elkülöníthető érzelmi jelenséget is produkálhat, amelyeket gyakran összekeverünk: a Holiday Blues-t és a Holiday Hangover-t. Míg a Holiday Blues (ünnepi
BŐVEBBEN

Mi az a szociális szorongás?

A szociális szorongás a harmadik leggyakoribb pszichiátriai megbetegedés, mely leggyakrabban gyermekkorban vagy serdülőkorban (10 és 20 év között) kezdődik, kezelés nélkül krónikussá válhat, és egy életen ét fennmaradhat. Sokszor fordul elő együtt depresszióval, generalizált szorongással, pánikzavarral vagy szerhasználati zavarokkal. A szociális szorongás tünetei A szociális szorongó személyek általában félnek a társas helyzetektől. Ez a félelem
BŐVEBBEN

Milyen hétköznapi jelei vannak, hogy tudattalanul szabotáljuk a céljainkat?

Az önszabotázsról szóló cikksorozatunk első részében megtudhatta, hogy mit is jelent pszichológiai értelemben az önszabotáló viselkedés. Mai írásomban arról olvashat bővebben, hogy hogyan mutatkozik meg az önszabotázs a hétköznapokban, és hogy milyen eszközök állnak rendelkezésére ahhoz, hogy legyőzze ezt a jelenséget. Felmerülhet a kérdés, hogy mikor jön el az a pont, amikor érdemes pszichológus segítségét
BŐVEBBEN

Toxikus pozitivitás

Mindennapi életünk során rejtett vagy éppen egészen nyílt módon gyakran találkozunk azzal az elvárással, hogy „legyen mindig minden rendben”. Vigasztalónak vagy éppen bátorítónak, támogatónak szánt mondatokat kapunk a környezetünktől és adunk mi magunk is. Emlékezzünk csak vissza egy helyzetre, amikor valaki azt mondta „nézd a jó oldalát”, „ugyan, ez nem is akkora gond”. Jól hangzik,
BŐVEBBEN

Segítség, a magam ellensége vagyok! – Mi az önszabotázs, és mi magyarázza?

A mindennapokban gyakran halljuk, talán mi magunk is használjuk a kifejezést: “önszabotázs”. A pszichológusi praxisban is megjelenik ez a sajátos címke. Több esetben találkozhatunk vele munkahelyi, párkapcsolati és egyéb magánéleti helyzetek értékelése során. Akár egy fontos határidő elmulasztásáról, egy fejlődésünket segítő képzés elhalasztásáról, egy ígéretes kapcsolat meghiúsulásáról vagy egy diéta feladásáról van szó, az önszabotázs
BŐVEBBEN

A nárcisztikus kapcsolat dinamikája 3. – Kilépés, gyógyulás

A nárcisztikus kapcsolat dinamikájáról szóló cikksorozatunk első részéből megtudhatta, hogy mi a különbség a pszichológiai és a köznyelvi nárcizmus között, valamint azt, hogy milyen ismérvei lehetnek a nárcisztikus személyeknek. Cikksorozatunk második részében az áldozati oldalról néztük meg közelebbről a nárcisztikus kapcsolatot, a befejező harmadik részben pedig a nárcisztikus kapcsolatból való kilépésről, az ezt követő gyógyulásról
BŐVEBBEN

Érzelemszabályozás csecsemőkorban: az önszabályozás első lépései

Az önszabályozás képessége az éntudat fejlődéséhez hasonlóan elsősorban a társas kapcsolatokon keresztül történik, de a mindennapi élet során szerzett tapasztalatok is hatnak rá. A szülők és más fontos személyek segítik a gyermeket abban, hogy gondolatait, érzéseit, viselkedését egyre jobban megértse és szabályozni tudja. Az önszabályozás a szociokognitív nézőpont szerint belső és külső tényezők egymásra hatásából
BŐVEBBEN

A kiégés testi tünetei

Milyen testi tünetekben nyilvánulhat meg a kiégés? Milyen szakaszai vannak? A kutatásokban a kiégést általában öt szakaszra bontották fel, azonban fontos hogy a kiégés fokozatosan alakul ki, a szakaszok nem különíthetőek el élesen egymástól. Idealizmus szakasza A kiégés kialakulásának első szakasza az idealizmus. Ekkor nagy a lelkesedés a hivatás iránt, a személyek próbálnak jól teljesíteni,
BŐVEBBEN

Ellentmondásban önmagammal – A kognitív disszonancia pszichológiája

Mindannyiunk számára ismerős az érzés, amikor teszünk valamit, de közben belül motoszkál bennünk a gondolat: „Ez nem én vagyok.” Amikor megígérjük magunknak, hogy nem fogunk többet túlórázni, mégis késő estig dolgozunk, vagy amikor fontos számunkra a környezetvédelem, mégis az autót választjuk a tömegközlekedés helyett. Ez a belső feszültség, amit ilyenkor érzünk nem más, mint a
BŐVEBBEN

Magány a modern korban

Jelen írásunkban a modernkori magányról tudhat meg többet. Hogyan hat a közösségi média az elmagányosodásra? Milyen mentális és fizikai következményei lehetnek annak, ha magányosak vagyunk? Cikkünk végén néhány tippet talál a magány leküzdéséhez, tartson velem! A magányról szóló cikksorozatunk első részét ide kattintva olvashatja el. Megismerve a magány evolúciós eredetét, szükségességét és két fő altípusát,
BŐVEBBEN

VIDEÓINK