A pszichoszomatikus sérülékenység kialakulása és kezelése

A pszichoszomatikus sérülékenység kialakulása és kezelése

Előző blogbejegyzésünkben megfogalmaztuk, hogy a pszichoszomatikus sérülékenység (tehát a hajlamunk arra, hogy a lelki feszültségeinkkel összefügésben akár testi, úgynevezett pszichoszomatikus betegségeink is kifejlődjenek) a személyiség, mint hajlamosító komponens, a regresszió elmélet, az alexitímia, és stressz-válasz szabályozásának együttes értelmezésével írható le leginkább.

Mai írásunkban arra térünk ki, hogy hogyan befolyásolják a korai szülő-gyermek kapcsolat különböző aspektusai a pszichoszomatikus sérülékenység kialakulását. Mint látni fogjuk a korai években alakul ki az a képességünk, hogy szavakba foglaljuk érzelmeinket, megtanuljuk feszültségünket konstruktív eszközökkel levezetni. Szót ejtünk arról, mi szükséges ahhoz, hogy testi-lelki értelemben jól gondját viseljük önmagunknak. Mit érdemes tennünk, ha különféle betegségeink vannak, melyek akár (elfojtott) lelki traumákra, vagy fokozott stresszre vezethetőek vissza.

Az énhatárok és a pszichoszomatikus sérülékenység kapcsolatáról

A cikksorozatunk első részében részletezett regresszióelméleteken túl Günther Ammon „én lyuk” elképzelése szintén érdekes, és formabontó is, e szerint születés után az anya megfelelő gondozói viselkedése alakítja ki az interakciók során a gyermek testhatárait. Ha az anya erre képtelen, a gyermek a primér nárcizmus szakaszában megreked, a „külső” és „belső” elkülönülése kárt szenved, az énhatárok elmosódnak. Ezen kívül nem alakul ki a saját testi funkciókba vetett bizalom és a megfelelő testidentitás sem. Ez a hiány, ami azt eredményezi, hogy pszichoszomatikus tünet jelenik meg, mely betölti az én-lyukat.

A tünet célja: a megfelelő odafordulás és melegség elnyerése; a nárcisztikus deficit megoldása. Ha a gyermekneveléssel kapcsolatban hozunk egy analógiát erre, a kicsi könnyen rátanul arra, hogy megfájduljon a hasa, ha a szülő erre a kívánt figyelemmel, odafordulással reagál. Egy jól működő szülő-gyermek viszonyban a gondozó akkor is elérhető, ha a gyermek az enyhe distressz jeleit mutatja, saját érzelemszabályozó rendszerével képes a kicsi indulatait kordában tartani még mielőtt az krónikussá válna (vagy testi panaszt okozna).

Maunder és Hunter 2001-es modellje az attachment kialakulásáról vagyis a kötődésről a veleszületett szociális viselkedésformákat hangsúlyozza, melyek alapja az interakciók az anyával, amely során a gondozó megerősíti ezeket a viselkedésmódokat.

Az anyával (vagy apával, de mindenképpen elsődleges gondozóval) való interakcióban használt szociális „normák” a memóriába íródnak. A szülő-gyermek kölcsönös függése kritikus, előfeltétele mind az érzelmi kötődési biztonság, mind pedig a fiziológiai önszabályozás kialakulásának.

Erre egy példa Tacón, A. 2003-as tanulmánya, mely 52 melldaganatos, és 52 egészséges nő körében vizsgálta a kötődést. Mért paraméterek: A szülőkhöz való közelség és kötődéstörténet és a felnőtt kötődési stílus volt. Eredményeik: A melldaganatosok nagyobb hányadánál találtak bizonytalan kötődést a gyermekkorban (42% szemben a 23%-al). A melldaganatosok kevésbé érezték magukat közel gyermekkorukban az anyához. A melldaganatosok nagyobb hányada került az elkerülő kötődési stílusba.

Mi az az alexitímia és hogyan befolyásolja a pszichoszomatikus betegségekre való hajlamot?

A pszichoszomatikus sérülékenység fogalmának további, pontosabb értelmezéséhez az alexitímia megértésével juthatunk. Az alexitímia görög eredetű szó (a-fosztóképző, lexis-szó, thymos-érzelem), jelentése: nincs szó az érzelmekre. Az alexitímiát kezdettől deficitként, az érzések megélésének egyfajta hiányaként tekintették, nem pedig az belső pszichés konfliktusokból származó negatív érzésekkel szembeni elhárításként. Felmerül a kérdés, hogy ez egy személyiségvonás, vagy állapot? Az alexitímia fogalmán tulajdonképpen ma is azokat a jelenségeket értjük, melyeket a korai szerzők megfogalmaztak.

Kérdőíves módszerekkel mérve a fő faktorok az alábbiak voltak:

  • nehézségek az érzelmek felismerésében és leírásában;
  • nehézségek az érzelmek és az emocionális arousal testi jelei közötti különbségtételben;
  • korlátozott képzeleti tevékenység, melyet a fantázia szegényessége jelez
  • kifelé orientált gondolkodási stílus

Modernebb elképzelések fókuszában viszont általánosabban az érzelemszabályozás; s annak betegségekben játszott szerepe a lényeges.

A ma elfogadott bio-pszicho-szociális rendszerben értelmezve röviden meg kell vizsgálnunk a stresszválasz szabályozásának jellegzetességeit is, ha teljes képet szeretnénk kapni a pszichoszomatikus sérülékenység fogalmáról. A pszichoszomatikus folyamatokban az egyén specifikus érzelmi problémáinak van jelentősége. Mindemellett nem elhanyagolhatóak az egyén társas támogatottsága, életmódja és családi környezete sem. Érdemes megemlíteni, hogy a pozitív emberi kapcsolatok kedvezően befolyásolják az immunrendszer működését.

Pár szóban az érzelmek által kiváltott testi válaszokról

Alexander modellje szerint cirkuláris pszichoszomatikus feltevést fogalmazott meg, miszerint minden egészséges és kóros humán funkció pszichoszomatikus. Az emóciók – érzelmek mindig együtt járnak egy akciós mintázattal, amely az autonóm idegrendszer egy részén, illetve az általa beidegzett szervekben fejeződik ki. A specifikus érzelmek specifikus vegetatív vagyis testi reakciók kíséretében jelennek meg. A nyíltan ki nem fejezett, elfojtott érzelmek krónikus feszültséghez vezetnek, így az őket kísérő vegetatív beidegzés (az érzelmekkel együtt járó fiziológiai reakció) mértékét és időtartamát fokozzák. Az így előálló erőteljes szervi hatás funkciózavarhoz vezet, amely végül szöveti, morfológiai változást eredményezhet. (Előzetes, egyéni sérülékenység alapján).

Korábban többek között az asztma, a magas vérnyomás, a colitis ulcerosa, valamint a reumatoid artitisz tartozott a pszichoszomatikus betegségek közé, de ez a lista folyamatosan bővül.

Néhány pszichoszomatikus betegség és a stressz kapcsolata

A betegségek modern csoportosítása a stresszválasz alapján az alábbi: HPA (hipotalamusz- hipofízis- mellékvese tengely, „a stresszválasz hormonális útja”) túlműködést találtak az alábbi betegségekben:

A hipotalamusz- hipofízis- mellékvese tengely vagyis a „stresszválasz” alulműködését figyelték meg a Szezonális depresszió, Obezitás, Rheumatoid arthritis, Krónikus Fáradtság Szindróma, Mellékvese-elégtelenség, Pajzsmirigy alulműködés, poszttraumás stresszzavar, Nikotinmegvonás, Krónikus stressz utáni állapot, szteroid terápia utáni állapot esetén. 

A stresszrendszer alapvető jellemzője korai programozhatósága. A HPA tengely nagy plaszticitása a környezeti feltételek függvényében jelentkezik (amely környezeti feltételek valószínűleg felnőtt korban is hasonlóak lesznek!) Meaney (2001) szerint: maga a változás önmagában nem előny, a későbbi feltételek döntik el hasznosságát. A „másság” védelmet és sérülékenységet is jelenthet egyaránt (pl. alacsony HPA-reaktivitás). A szülői/gondozói viselkedés függvényében azonban gyermekkorban nemcsak a HPA-tengely „programozása” megy végbe, hanem egyéb neuroendokrin rendszerek is érintődhetnek; mint például a memóriarendszer; az immunrendszer is.

Hogyan kezelhetők hatékonyan a pszichoszomatikus betegségek?

Összefoglalásként elmondható, hogy a pszichoszomatikus sérülékenység egy meglehetősen összetett, mégis megérthető tényező. A pszichoszomatikus betegségek kezelése szempontjából elengedhetetlen, hogy az embert holisztikus módon, bio-pszicho-szociális lényként tekintsük. Szem előtt tartva a betegségek megjelenésének hátterében esetlegesen meghúzódó lelki hátteret és ennek függvényében gondolkozva a gyógyulás és a gyógyítás új távlatai nyílhatnak meg. Hiszen sokszor, ha sikerül elengedni egy- egy régi problémát, lelki sérülést a fizikai betegségekben is jelentős állapotjavulás érhető el.

Ha úgy érzi esetleg önnél is van kapcsolat fizikai betegsége és pszichés állapota közt, ne habozzon szakszerű segítséget kérni klinikai szakpszichológustól, vagy pszichoterapeutától, hiszen a pszichoterápia ebben is segíthet.

A cikket Dr Szabó Zsuzsanna családorvos, pszichoterapeuta írta, akihez időpontot négyszemközti konzultációra itt foglalhat.

dr. Szabó Zsuzsanna online pszichológus