Röviden a poszt-covid stressz zavarról és a Covid traumáról

Röviden a  poszt-covid stressz zavarról és a Covid traumáról

A koronavírus járvány egyik kiemelendő, és mind egészségügyi, mind anyagi és a mentális jóllét szempontjából legmegterhelőbb maradványtünete a poszt-covid szindróma. Ez összefoglaló néven összetett, különféle szervrendszereket érintő és különféle súlyosságú tünetegyütteseket foglal magában. Ahogy egyre több a gyógyult beteg, egyre magasabb számban találkozunk érintettekkel. Talán éppen Ön is egy közülük.

Fontos beszélni a koronavírus járvány pszichológiai hatásairól is 

Ahogy enyhül a járvány az egyre több enyhítés, egyre nagyobb szabadság mellett sokakban a fellélegzés, megkönnyebbülés helyére, vagy akár amellé is beköltözhet egyfajta szorongás. Az elmúlt több mint egy év mentális terhei hirtelen rohanhatnak meg minket. De miről is van szó pontosan? A poszt-covid stressz zavarról. Ezt klasszikusan mindössze egy gyógyszerrel nem lehet meggyógyítani, mint például egy elhúzódó köhögést, összetett pszichoterápiás megközelítést és kezelést érdemel.

A posztcovid stressz zavar tulajdonképpen sok szempontból hasonlít a poszttraumás stressz zavarhoz, de különbözik is tőle.

A poszt-COVID stressz zavar kialakulása kapcsán az alábbi kockázati tényezőket, stresszorokat kell figyelembe venni:

A kockázati tényezők figyelembevételével a poszt-COVID stressz zavar tekintetében a betegségen átesettek, a betegek családtagjai és az egészségügyi személyzet képezi a legfontosabb érintett csoportokat.

Mit is mond a pszichológia tudománya arról, hogy az egyének hogyan reagálnak és hogyan fognak reagálni a járvány hatásaira?

Milyen lesz a pandémia utáni normalitás? Vajon a társadalmunk elég rugalmasnak bizonyul-e? Ezek a kérdések az itt és most kérdései. A válaszokat a társadalom együttesen fogja megtalálni, és szorosan összefügg azzal, hogy mennyire leszünk érzékenyek és bátrak a pszichés problémákkal szembenézni.

Teljesen normális, ha az elmúlt időszak krónikus stresszorai következtében szorongást tapasztalunk. A járvány veszteségei igaziak, akár a szeretett személyek búcsúzás nélküli elvesztése vagy a szimbolikus veszteségek, például ballagás, szerenádozás, diplomaosztók elmaradása komoly veszteségek az egyének számára. Az elszigeteltség sokak számára depresszióhoz, egyeseknél pedig öngyilkossági gondolatokhoz vezethet. És erre a válságra csak egyénre szabott válaszokat lehet csak adni.

A koronavírus járvány kollektív traumát okozott

A kollektív traumák évtizedes pszichológiai tudománya azt jelzi, hogy az egyének válaszai valószínűleg több tényezőn alapulnak. Ezek magukban foglalják a közösségi szintű stresszorokon kívül az adott személy pandémia előtti körülményeit és erőforrásait is.

Ilyen a korábbi nehézségeknek való kitettség, a fizikai és mentális egészségi sérülékenység, valamint az egyén gazdasági és társadalmi helyzete is. Figyelembe kell venni a járvány során tapasztalt expozíciókat is: veszítette-e el szerettét az illető a járvány során, vagy szenvedett-e maradandó egészségkárosodást? Esetleg elveszítette-e a munkahelyét? Mennyi időt töltött elmerülve a hagyományos vagy online a közösségi médiában, folyamatosan kitéve a rossz híreknek?

A traumás eseményt átélt egyéneknél poszttraumás stressz zavar (PTSD) – koronavírushoz kapcsolódóan poszt-covid stressz zavar fordulhat elő. Ezeket már a korábbi nagyobb koronavírus járványok esetén is megfigyelték (SARS, MERS). Árnyalja még a képet a fertőzésen átesett egyének esetében az a tudományosan alátámasztott tény, hogy a fertőzés következtében kialakult súlyos hipoxia (oxigén hiányos állapot) neurológiai szövődményekhez is vezethet (például hipoxiás agysérülés, az encephalopathia, agyvelőgyulladás, stroke stb.) amely a gondolkodásikognitívképességek csökkenéséhez is vezethet. Ezeket az állapotokat tovább bonyolíthatja egy esetleges korábbi pszichiátriai társbetegségek megléte is.

Röviden a lehetséges neurológiai szövődményekről

A SARS-CoV-2 fertőzés biológiai úton is okozhat idegrendszeri problémákat.  Bejutva a központi idegrendszerbe, jelenléte potenciálisan akut és hosszú távú neurológiai és neuropszichológiai következményekhez is vezethet, a memóriában, figyelemben, szóbeli készségeikben, információ feldolgozási sebességben és végrehajtó funkcióban is okozhat károsodást.

Ezért a pszichológusok számára szükséges és nehéz feladat a kezelés szempontjából a COVID-19 túlélők által tapasztalt komplex tényezők és orvosi komplikációk figyelembevétele. Ezért a betegek által tapasztalt „memóriazavarok” valószínűleg az egyéni különbségek szerint széles körben különbözhetnek.

Traumatikus események feldolgozása

A traumára összpontosító pszichoterápiák, beleértve a kognitív viselkedésterápiát, a kognitív feldolgozási terápiát is, kimutatták, hogy hatékonyan javítják a kognitív teljesítményt. Azoknak a betegeknek azonban, akik úgy vélik, hogy tapasztalt memóriapanaszaik kizárólag csak a fizikai betegség következtében jelentkeztek nehézségeket okozhatnak az alternatív – pszichológiai magyarázatok elfogadása és a pszichoterápiát követő kognitív gyógyulás lehetőségei. Ilyen esetben javaslom a nyitottságot, ugyanis egy ilyen „fiatal” betegség esetén- ami mindössze alig több, mint egy éve jelent meg  a világon-  minden bizonyítottan hatékony és lehetséges kezelési lehetőséget figyelembe kellene venni, a mielőbbi javulás érdekében.

A súlyos COVID-19-ben szenvedő betegeknél gyakran jelentkeznek olyan légzőszervi tünetek, aminek kapcsán légzési elégtelenség alakulhat ki. Emellett a COVID-19 kezelése extrém stresszorokat jelenthet a betegek számára, beleértve az életveszélyes betegség okozta halálfélelmet, az orvosi beavatkozásoktól eredő fájdalmat, például az intubációt, a korlátozott kommunikációs képességet és a kontroll elvesztésének érzését. Különösen az invazív lélegeztetés és a mechanikus lélegeztetés hosszabb időtartama társult a stresszzavar megnövekedett kockázatához.

Még a közepesen súlyos betegségben szenvedő, kórházi ápolásra nem szoruló betegek is beszámoltak halálfélelemről: „Három napig nem aludtam, mert féltem … nem ébrednék fel”. Továbbá a családon belül a fertőzést túlélők olyan traumáknak is ki lehettek téve, aminek során a közeli családtagok súlyos betegségét is megtapasztalták vagy legrosszabb esetben a hozzátartozójuk halálának lehettek a tanúi. Ezek mind mind olyan traumatikus események, amelyek a megfertőződéstől függetlenül vezetnek akut stresszzavarhoz, és a nagy szenvedésnyomás miatt mielőbbi pszichológusi, pszichoterapeutai szakmai beavatkozást, kezelést igényelnének.

Az alvási diszfunkció egy másik komoly tényező. Így ha ön koronavírus fertőzéshez kapcsolódó, vagy a megterhelő életkörülmény következtében kialakult alvászavart, – csökkent alvásidő, túl felületes alvás, rémálmok stb.- tapasztal, kérem ne hagyja figyelmen kívül, és forduljon szakemberhez. A tartósan rossz alváshigiéné ugyanis többek között megnövelheti a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának valószínűségét, vagy már meglévő betegség esetén az állapotrosszabbodást. Emellett a mindennapokban jelentkező fáradtság, csökkent terhelhetőség nemcsak a munkahelyi teljesítőképességre, de a személyes, családi kapcsolatokra is rányomja a bélyegét, ezáltal egy ördögi kört kialakítva.

Pszichológiai traumák hatásai

Végezetül, a pszichológiai traumák hatása nem korlátozódik magukra a túlélőkre; a frontvonalban dolgozó egészségügyi dolgozók és családtagjaik is tapasztalhatják a poszt- covid stresszavart és a megbélyegzés negatív hatásait, ahogy azt már a SARS és MERS járványok esetében is dokumentálták. A pszichológusok szerepet játszhatnak abban is, hogy szélesebb körben támogassák a poszttraumás/poszt-covid-szűréseket és a mentális egészségügyi ismereteket nyújtsanak széles körben az élvonalbeli egészségügyi szolgáltatók, a családok és a COVID-19 járvány túlélői számára.

Amennyiben ön a fentebb leírt pszichés panaszok közül bármelyiktől szenved és magán vagy szerettein tapasztalja, ne habozzon segítséget kérni! A tapasztalatok szerint az elmúlt évben a hazai társadalom egésze nagy számban, nyitottabban és elfogadóbban fordult a pszichológiai segítségkérés felé, mely jelentős életminőségjavuláshoz járult hozzá. Emellett a pszichológiai, pszichoterápiás segítség egyre szélesebb körben elérhető akár kényelmesen otthonról, online konzultáció formájában is, melyben kollégáink is állnak rendelkezésükre.

Felhasznált irodalom

  • Dr. Bogos Krisztina, Dr. Temesi Gabriella, Dr. Kerpel-Fronius Anna, Dr. Madurka Ildikó, Dr. Szilasi Mária, Dr. Varga János, Dr. Kovács Gábor: A COVID-19 vírusfertőzésen átesett – és visszamaradó károsodásokat szenvedő – POSZT-COVID SZINDRÓMÁS betegek gondozási protokollja, Országos Korányi Pulmonológiai Intézet
  • Roxane Cohen Silver Surviving the trauma of COVID-19 Science,
  • Erin T. Kaseda & Andrew J. Levine  Post-traumatic stress disorder: A differential diagnostic consideration for COVID-19 survivors

A cikket Dr Szabó Zsuzsanna családorvos, pszichoterapeuta írta, akihez időpontot négyszemközti konzultációra itt foglalhat.

dr. Szabó Zsuzsanna online pszichológus