Interjú Filep Orsolya Veronika gyermek klinikai szakpszichológussal

Interjú Filep Orsolya Veronika gyermek klinikai szakpszichológussal

Egy pszichológus esetében nagyon nehéz megtalálni azt az egyensúlyt, hogy mennyit mutasson meg magából. A szakszerű pszichoterápiás helyzet megteremtése végett fontos a távolságtartás, hogy a klienst ne befolyásolja semmilyen információ a terapeutáról. Ugyanakkor annak, akinek segítségre van szüksége, fontos, hogy legyen valami, ami segíthet a szakember választásban. Arról már írtunk, hogy mi a különbség a pszichológus és a pszichiáter között, és arról is, hogy mire érdemes figyelni, amikor szakembert választunk, sőt munkacsoportunk tagjairól is olvashatnak egy-egy rövid bemutatkozást az oldalunkon. Ezek mind szakmai szempontok. Most néhány azonos és néhány személyre szabott kérdés segítségével szeretném jobban bemutatni elhívatott kis csapatunk tagjait. Bala Beáta interjúja.

Jelenlegi beszélgető partnerem Filep Orsolya Veronika, gyermek klinikai szakpszichológus és mentálhigiénés szakember, művészetterapeuta.

Orsi, veled is azzal a kérdéssel kezdeném, hogy te miért választottad ezt a hivatást?
Általános iskolában kezdett vonzani a pályaválasztási tanácsadás, úgy láttam akkor és később is, hogy akár a kortársaimnak is tudtam segíteni annak meghatározásában, miben jók, inspirálni őket. Maga a pszichológia hamar megtalált a könyvtáros nagymamám szerteágazó könyvei és magazinjai között.

Változott a pszichológiáról megalkotott képed a munkád során?
Az egyetem sokkal inkább elméleti és statisztikai, kutatási módszertant biztosított, maga a gyakorlati módszertan (ok) megszerzése külön képzésekkel történik meg, ami rengeteg plusz idő és energia. Ezek formálták inkább a látásmódomat.

Biztosan sokakban felmerül a kérdés, hogy a gyermekpszichológia miben más, mint a felnőtt?
A gyerekek nem tudják önmagukat szavakkal kifejezni, ezért változatos, játékos eszközökkel lehet őket megközelíteni a diagnosztikai és a pszichoterápiás munka során is. A felnőtt pszichoterápiában hangsúlyosabb a verbalitás, mint a gyerekeknél. Nagyban eltérő beállítódást kíván a felnőtt és a gyermek terápia a pszichológustól. Minél kisebb a gyermek, annál rugalmasabb kell, hogy legyen a szakember hozzáállása ahhoz, hogy szót érthessen vele. Lényeges különbség még a gyermek és a felnőtt terápia között hogy a gyermekeknél a változások gyorsabban lezajlanak, hiszen a személyiségük rugalmasabb. Öngyógyítási képességük jobb, mint a felnőtteké. Fontos azonban tudni, hogy nagyon fontos a gyermekterápiában hogy a szülők partnernek tekintsék a pszichológust. Motiváltak legyenek a változásra és segítség ebben a gyermeket.


Annyit elárulhatunk az olvasóknak, hogy Neked is vannak gyermekeid? Gyermekpszichológusként, hogy működik az elmélet, a gyakorlatban?
Négy gyermekünk van, az első időkben túl sokat elemeztem mindent és az elméleti tudásommal próbáltam a kezdeti mély vízben úszni, ezzel állandó bűntudatot és szorongást okoztam magamnak. Ma már sokkal jobban figyelek a kapcsolatra és kapcsolódásra a gyermekeimmel is. A kapcsolatanalízis módszerét szeretettel ajánlom a kismamáknak, Lipcsei Mártihoz jártam és azóta is nagy hálával gondolok arra a folyamatra, ami végigkísérte a baba várás időszakát.

A magánjellegű tapasztalatokat be lehet, illetve te, például be tudod építeni a terápiás munkába?
Az elfogadást mindenképp, alapvetően egy elfogadó légkörben nőttem fel, az élni, és élni hagyni szellemében.

Mi a motiváció számodra a munkádban, mi okoz neked sikerélményt?
Az okoz sikerélményt, ha látom a kliensen a fejlődést. Amikor tudatosabban rálát a saját helyzetére, a korábbi nehézségekből képes lesz erőforrást kovácsolni.


Sokakban él egy olyan gondolat a pszichológusokkal kapcsolatban, hogy ők bizony mind sérültek. Neked mi a véleményed erről? Szerinted előny, vagy hátrány, ha egy pszichológusnak vannak lelki sérülései?
Valóban nincsen szűrve a képzés előtt, hogy van-e egy jelöltnek bármilyen pszichés zavara, ugyanakkor a pszichológia, mint téma sokak számára érdekes. Már végzettként is többször találkoztam olyannal, aki először szakemberként keres meg, majd mégis inkább az egyetemi képzésekről érdeklődik, egyfajta öngyógyításképpen. A pszichológusok között is vannak sérülékenyebbek, ugyanúgy, mint bármilyen más szakmában. Akkor lehet előny egy lelki sérülés, ha megfelelő önismerettel rendelkezik a szakember, és a saját történéseit tudja a helyén kezelni. Klinikusok, pszichoterapeutàk olyan mértékű kötelező önismeretben és szupervíziós munkafolyamatban vesznek részt az évek során, hogy a terápiás munkát nem befolyásolja a terapeuta magánélete, esetleges korábbi sérülései vagy aktuális nehézsége.


A pszichológusnak, illetve a családjának is lehet szüksége pszichológusra?
Igen. Egyrészt a pszichológiának rengeteg területe van, pl. nevelési tanácsadás, életvezetési, egészségügyi, klinikai… Másrészt a pszichológus is ember, és kerülhet olyan élethelyzetbe, ami megindít egy olyan korábbi sérülést, vagy felszínre kerül olyan tudattalan motiváció, ami megnehezíti a saját életére való rálátást.


Az előző kérdéshez kötődően azt tudjuk, hogy elvileg egy pszichológus nem kezel családtagokat és barátokat, de a szakmaiságon túl, hogy tud mégis jól segíteni egy adott helyzetben?
Meghallgatni, szupportálni, aktív figyelemmel részt venni és a saját érzelmeit felismerni, azokat elmondani azért van lehetősége, illetve tud terápiás utakat, szakembereket javasolni.


Egy pszichológus a saját életében tudja alkalmazni a tanultakat? Ha igen, akkor ez, miben nyilvánul meg?
Természetesen tudja alkalmazni, de pszichológusként is jó igénybe venni más szakember segítségét, ha vissza-visszatérő problémákkal találkozik az életében.
A relaxációs, imaginációs technikákat, egyéb módszertani eszközöket is jól lehet a saját életben alkalmazni. Ezt úgy is hívják a pszichológusok képzésében, hogy “saját élmény”, ami szükséges ahhoz, hogy megéljük az adott módszer lehetőségeit a saját bőrünkön, megtapasztaljuk a saját életünkben is.

Miért kell a távolságtartás/magázódás a pszichológus és a páciens között?
A szakmai keretek megtartása miatt, de kliens és pszichológus függőnek is gondolom. Véleményem szerint a tegeződéssel is meg lehet tartani a kereteket, határokat. Gyerekekkel például mindig tegeződöm.

Milyen egy pszichológus a civil életében? Például, azok az értékek, amiket a szakmai szinten képvisel (pl. empátia, megértés… stb.), azt tartja a hétköznapokban is?
Helyzetfüggő, de alapvetően az értékrendszer nem változik a magánéletben. Ugyanakkor, ha folyamatosan empátiával és aktív figyelemmel vagy például analitikus gondolkozással lennék a környezetemben, az nagyon fárasztó lenne mindenkinek és a mindennapi életben való működésemet igencsak hátráltatná.


A terápia mindig működik, és ha mégsem akkor hogyan tovább?
Sokszor ezt nehéz meghatározni, mert vannak érzések, mondatok, amik később hatnak a kliensre, tehát aktuálisan nem fogadja be – ennek számos oka lehet, gondoljunk csak egy bántalmazó viszonyra, amiben a túlélés a célja, de amikor már eljut arra a pontra, hogy biztonságban van, akkor tudja használni azokat a terápiában megélt tapasztalatokat, amiket korábban esetleg nem is értékelt.


A bemutatkozásodnál olvasható hogy többek között művészetterapeuta is vagy. Hogy kell ezt elképzelni, miben és hogy segít a művészetterápia?
“A lélek gyógyulása csak képek által történhet.”
Richard Rohr amerikai ferences rendi szerzetes


Vannak az emberek életében olyan lelki letapadások, zsigeri sérülések, érzelmi akadályok vagy tudattalan motivációk, amelyek nem vagy nehezen verbalizálhatók. A művészetterápia segítségével a képek által viszont feldolgozhatóvá, elmondhatóvá válnak. A tudattalan nyelve is képi, az álmok, alkotások kifejezése a terapeuta, vagy csoport segíthetik a változást.


A pszichoterápiás munka lelkileg elég megterhelő, és ahhoz, hogy jól végezd a munkád neked is szükséged van kikapcsolásra. Mi az, ami feltölt, amitől kikapcsolsz?
A művészet. Hiába értem a művészetterápiás képzésem végéhez, mégis járok továbbra is mesteremhez, Bach Beához havonta 1-1 alkalommal.


Van olyan dolog, pl. egy hobbi, amit azért szívesen elárulnál magadról?
Régen jógáztam és niáztam, mindkettő tevékenység picit háttérbe szorult az életemben, remélem, hamarosan újra belekerül a napi-heti rutinba. Sup deszkával vagy anélkül is szeretek sokat a vízben lenni, ezért is költöztünk olyan helyre, ahol ez könnyen megoldható.


Jelenleg milyen szakmai kihívások és elérendő célok vannak az életedben?
Szeretném idővel a pszichoterapeuta vizsgát letenni, illetve motivál még a szakmai nyelvtudásom mélyítése angol és spanyol, német nyelvekből.


Végezetül, szerinted mitől hiteles egy pszichológus?
Ha megfelelő önismerete is van a szakmai képzések mellett. Mer javasolni szakembert maga helyett, ha a kompetenciáján kívül esik egy kérdés.

Bár törekedtünk a szakmai határok megtartására, reméljük sikerült egy kicsit közelebbről bemutatnunk csapatunk egyik legrégebbi tagját, Filep Orsolya Veronikát.
Az én személyes benyomásom a beszélgetésünk és a közös munkánk alapján, hogy Orsi nagyon megbízható, kedves és hiteles pszichológus. Nagyon nyitott, erős benne a segítő szándék.

Olvassa el a többi interjúnkat, ha szeretné megismerni munkacsoportunk tagjait.