Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Üdvözlöm! Szeretnék segitséget kérni! 5 hete egyik este zúgtak a fúleim és a fejem teteje homlokom nyomott, nagyon megijedtem, de elaludtam. Másnap nagyon érzékeny lett a fejembőre ami mellé maradt ez a furcsa nyomás a fejembe, és bizsergést érzek az arcomba, torkomba. Voltam vérvételen teljesen tökéletes minden érték amit az általános vérvételen néztek a kórházban! Közben kiderült hogy nagyon rossz a szemem, dioptria és asztigmia is van! Esetleg ettől lehet ilyen vagy mi ez mert már pánikolok hogy minden délután este jönnek ezek a tünetek!? 39 éves vagyok nibcs betegségem nem szedek gyógyszert! Köszönöm ha tudna segiteni!
Kedves Kérdező,
Köszönjük a levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy érdemes lenne szemészszakorvossal is beszélnie a tüneteiről. A szemizmok megerőltetése is okozhat fejfájási tüneteket. Abból is tudni fogja, hogy a szeméhez kapcsolódnak-e ezek a tünetek, ha lesz majd szemüvege/kontakt lencséje, s ennek huzamosabb ideig való viselése javulást hoz-e.
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelt Szabó Lili! Egy írásával kapcsolatban szeretnék kérdezni, pszichopata ember felismerésével kapcsolatban. A felsorolt jellemzők közül néhány nagyon illik volt páromra, de mind nem. Nem bűnöző, van felelősségtudata, nem hazug. Viszont verbálisan abuzál, nagyon trágár szavakkal képes illetni szeretteit ha épp “támadva” érzi magát. Eltúloz, felnagyít dolgokat, végletekbe képes menni csak hogy a maga igazát bizonyítsa, lyukat beszélve a másikba. Viszonylag intelligens a világ dolgaival kapcsolatban de nagyon szélsőséges véleménye is tud lenni. Megbocsátani képtelen, cipeli a sérelmeket, aki egyszer megbántotta azt leírta teljesen. Barátja alig van, mert mindenkit eltávolít magától aki nem hódol be neki. Ha valami nem a kedve szerint történik, képes elvonulni napokra. Van nagyon kedves, szerethető oldala is, tud nyugodt is lenni. 2,5 évig voltam vele, kiismertem, ő is tudja, hogy valami nem stimmel vele, jár pszichológushoz, várja mi lesz a diagnózis. Lehet pszichopata??
Köszönöm
Kedves Kérdező,
Köszönjük a levelét!
A volt párja Ön általi leírása alapján bennem felmerül a gyanú, hogy esetleg nárcisztikus-e, de ezt csak klinikai szakpszichológiai első interjúval s vizsgálattal lehetne alátámasztani/megállapítani. Bizonyos jellemzők több kórképnél is azonosak, így szakember tud pontos képet adni, hogy melyik is állhat fenn. Remélem, hogy hosszútávon tud a terápiában maradni a volt párja, s a viselkedése is fog változni.
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelt Hölgyem/ Uram! 1 éve született egy csodálatos kislányunk, de azóta rengeteget veszekedünk a férjemmel, sajnos anyósom mindenbe bele szól a gyerekneveléssel kapcsolatban, hiába mondom neki, hogy ne tegye, a férjem engedi neki.. igazi anya majmajma. Ott tart a dolog, hogy annyit vitázunk, hogy már teljesen ki vagyok idegileg, állandóan az ordítozás megy aminek nem szeretném kitenni a kislányomat. A férjem azt mondta menjek el pszichológushoz, amire hajlok is, mert a gyermekkoromat megkeserítette egy alkoholista apa aki rendszeresen bántalmazott de a kérdésem az, hogyha elvàlnánk a férjemmel akkor a gyeremekelhelyezésnél felhasználhatja ellenem a férjem, hogy én pszichológushoz járok? Mert nekem a gyermekem a legfontosabb és szertném ha velem maradhatna! Köszönöm válaszukat!
Kedves Szandra!
Nagyon nehéz lehet most önnek, megértem aggodalmát. A gyermeknevelés mindig/gyakran természetes velejárója, kofliktusforrása egy párkapcsolatnak.Ha rokonok beleszólnak ebbe, az nagyon nem természetes, fontos hogy ön meghúzza határait. Sajnos a magyar jogrendszer megengedő ebben, és a pszichológusa szakvéleményét kérheti az ellenérdekelt fél, de mégis azt mondanám önnek biztatásul, hogy a hazai jogrendszer anya- és nőpárti, s ne féljen attól hogy gyermekét “elperelik”….
Állok szives rendelkezésére és várom foglalását, nagyon örülnék, ha megismerhetném és tudnék önnek segiteni!
Lengyel KatalinÜdvözlöm, (55 éves férfi vagyok)
ED-m van és minden vizsgálatom negativ, kaptam tadalafilt, de az sem hat, ha nincs megfelellő izgalom.
A párommal privátban mindig kreativak voltunk, néha pornót is néztünk, sok intim könyvet olvastunk, játékokat használtunk, tiltot helyeken.stb.
Mindig a fantáziámon keresztül értem el a megfelelő izgalmi szintett (amit lehet, hogy egy érintés, vagy egy női test látványa inditott el), önmagában csak a testi érintések, vagy csók soha nem volt elegendő hozzá.
A fantáziám “kiégett??”, Most is elindul, de nem hat már izgatóan az intim jelenetek elképzelése, a szélsöséges fantázia is csak részben. A párommal nem szeretnék olyan intim helyzeteket kiptobálni, ami lehet, hogy izgató lenne (nem tudom), de nekem elfogadhattalan (pld Swinger,BDSM, stb). Azt is nehezen tudom elképzelni, hogy ne képzeljek el intim jelenteket, mert hogyan ne?
it lehet tenni?
Köszönöm kedves tanácsát,
Kedves Levélíró!
Köszönöm, hogy megosztotta velem ezt az érzékeny és személyes problémát. Az ilyen vagy ehhez hasonló problémák előfordulhatnak hosszú kapcsolatban vagy az életkor előrehaladtával.
Sokan használják a fantáziájukat a szexuális izgalom fokozására, és ennek a változása nem feltétlenül jelenti azt, hogy „kiégett”. Az életkörülmények, az érzelmi állapot és a stressz mind hatással lehetnek arra, hogy hogyan reagálunk a korábbi ingerekre. Ha az élet más területein, például a munkahelyen vagy a mindennapokban stresszt, bizonytalanságot tapasztal, az befolyásolhatja az intimitásra való ráhangolódást. Még ha a vizsgálati eredmények negatívak is, az életkorral természetes, hogy változások állnak be a hormonális egyensúlyban, ami befolyásolhatja a szexuális reagálóképességet. Ha mindig ugyanazokat az ingereket vagy fantáziákat használta, azok idővel elveszíthetik az újdonság erejét.
Az intimitás nemcsak a fantáziákra vagy a korábbi rutinszerű megoldásokra épülhet. Lehet, hogy érdemes a fókuszt áthelyezni a kapcsolódás, a meghittség, és az érzelmi közelség erősítésére. Ez nem feltétlenül a szexuális aktusra korlátozódik, hanem lehet például egy közös masszázs, új közös élmények vagy csak az egymásra figyelés.
Nem szükséges szélsőséges irányokba menni, ha az nem komfortos. Lehet azonban olyan új, de komfortzónán belüli dolgokat kipróbálni, amelyek új élményt nyújthatnak. Ez lehet egy új környezet, zene, vagy éppen egy más típusú érintés.
Érdemes lehet megnézni, hogy a háttérben nem áll-e érzelmi teher vagy stressz, amely akadályozza a teljes ellazulást és az intimitásra való ráhangolódást. Néha ezek tudat alatt is hatnak, és érdemes ezeket egy szakemberrel átbeszélni.
A szexualitás dinamikus, és az élet különböző szakaszaiban más-más módon működhet. Ami korábban izgalmat okozott, lehet, hogy már nem ugyanolyan hatásos, de ez nem jelent kudarcot, hanem egy új lehetőséget a felfedezésre. Az intimitás és a szexualitás újradefiniálása időt és türelmet igényel, feltehetőleg nem fog azonnali eredményt hozni.
Üdvözlettel,
Sárkány AnitaKedves Doktornő!
16 éves fiam telefonján melegpornós képeket találtunk. (Nem szoktunk kutakodni, véletlenül láttuk meg egy technikai probléma megoldása során.) Kb. 2-3 évvel ezelőtt szintén voltak homoszexuális tartalmak a internetes előzményeiben (az még tudatos ellenőrzés volt), de akkor még heteroszexuális pornótartalom is akadt köztük. Most kizárólag melegpornó.
Fiam rendkívül introvertált, zárkózott, nagyon nehéz beszélgetni vele. Barátai is csak az általános iskolából vannak (2-en), a mostani osztályába nem tudott beilleszkedni rendesen.
Két kérdésem lenne: 1. hogyan kérdezzük meg tőle? Látjuk, hogy valami bántja, és gyanítjuk, hogy talán ez, de nem hiszem, hogy magától bevallaná, ha meleg. 2. Van-e esély arra, hogy mindezek ellenére heteroszexuális, és ezek a tartalmak nem jelentik feltétlenül a homoszexualitását?
Természetesen ha kiderül, hogy meleg, nem bántjuk, mellette vagyunk, támogatjuk, csak féltjük.
Előre is köszönöm a válaszát.
Kedves Levélíró!
Köszönöm, hogy megosztotta velem a történetüket. Érthető, hogy aggódnak. Igyekszem segíteni, de az eset összetettnek tűnik. Mindegyik témához eltérően érdemes hozzányúlni, és fontos szétválasztani, meg megérteni a szexuális irányultság kérdését, a pornót vagy lehetséges függőséget, és a zárkózottságot.
A serdülőkor természetes része a kíváncsiság és az identitás keresése, így nem szokatlan, hogy a fiatalok érdeklődnek különböző tartalmak iránt. Ugyanakkor a pornográf tartalmak rendszeres fogyasztása komoly hatással lehet az érzelmi és szociális fejlődésére. A pornográfia hasonlóan működik, mint bármely más addiktív inger. Egy idő után a „szokásos” tartalom már nem elég, és egyre extrémebb ingerekre van szükség az ugyanazon hatás eléréséhez. A fia esetében lehet, hogy a homoszexuális tartalmak ezzel vannak összefüggésben. A fiatalok, akik a pornó alapján próbálják megérteni a szexualitást, nehezebben tudnak egészséges és mély kapcsolatok kialakítására törekedni. A pornó nem tanítja meg az érzelmi intimitást és a kölcsönös tiszteletet, amelyek a valódi kapcsolatok alapjai.
A kamaszoknak is szükségük van iránymutatásra, ami az internetes tartalmak fogyasztását illeti. Beszéljék meg, hogy miért fontos a mértékletesség, és alakítsanak ki olyan szabályokat, amelyek mindkét fél számára elfogadhatóak. Érdemes elmagyarázni, hogy ezek a tartalmak nem tükrözik a valóságot, és hogy milyen következményekkel járhat a túlzott fogyasztás. Mondják el neki, hogy az önkontroll és a felelősségvállalás fontos részei a felnőtté válásnak.
A szexualitás kérdésében fontos hangsúlyozni, hogy az identitás kialakulása ebben az életkorban még folyamatban van. Az is elképzelhető, hogy a fia homoszexuális, de az is, hogy ezek a tapasztalatok a kíváncsiság és a határok keresésének részei. A szexualitás felfedezése egy folyamat, és időt igényel, hogy ő maga is megértse, mi az, ami számára megfelelő. Ha a fia meleg, ez számára is egy tanulási folyamat, amelyhez szüksége van az Önök támogatására és megértésére. A homoszexualitással gyakran társulhat szégyen, félelem vagy bizonytalanság, amelyet csak tovább súlyosbít az ítélkezés. Ez jelen pillanatban feltételezés, így én a beszélgetést inkább abba az irányba terelném az elején, hogy kifejezzem, mennyire aggódok, aggódunk érte, és megtudni, mi foglalkoztatja mostanában.
A fia zárkózottsága szintén fontos probléma. Elképzelhető, hogy önértékelési problémákkal vagy szociális nehézségekkel is küzd. Én javaslom az ítélkezésmentes és biztonságos légkör kialakítását, hogy megnyíljon. Nyilván nem egyszerű és akár sok időt is igénybe vehet. Amennyiben úgy érzik, hogy a helyzet meghaladja az otthoni eszközeiket, érdemes lehet szakember segítségét kérni. Felajánlhatják neki, ha nehéz beszélni neki a témáról önökkel, akkor beszéljen egy szakemberrel, akiben megbízhat. Vagy esetleg önök forduljanak segítségért.
A legfontosabb, hogy a fia érezze az Önök bizalmát és elfogadását, az egészséges határok meghúzását.
Remélem tudtam valamelyest segíteni.
Üdvözlettel:
Sárkány AnitaAzt hiszem az önismerethez tartozik ez a kérdésem hogy Miért van szükségem vissza jelzésekre eggyes cselekedeteim után mienek érzem azt ha nem kpok vissza jelzést el ismerést vagy kritikát valamit nem jól csinálok vagy nem ér semmit amit amit csinálok ?
Kedves Dániel!
Jól tippelte meg, ugyanis a kérdése önismereti jellegű: a visszajelzés szükséglete természetes emberi igényünk, amire szükségünk van, ha bizonytalanok vagyunk és ha kíváncsiak vagyunk hogy viselkedésünk, tetteink hogyan hatottak a másik emberre, illetve hogy mi a véleménye az adott dologról.
Javaslom elolvasásra Marshall Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak című könyvét, melyből megtanulhatja, hogyan fejezze ki ezirányú szükségletét, hogyan kommunikálja vágyait, érzéseit, hogyan legyen még inkább asszertív, önérvényesítő. Sőt, azt is megtudhatja a könyvből, hogy a kritikát hogyan értelmezze és hogyan fordítsa le a szükségletek nyelvére.
További kitartást és jó utat kívánok az önismeret rögös útjain!
Üdvözlettel: Kovács Gábor pszichológus
A férjem bántalmaz. Szerintem nárcisztikus is, legalábbis a diagnosztizált nárcisztikus anyámra nagyon hasonlít. Mit tehetnék, hogy végre legyen egy kis nyugalmam? El fogok költözni tőle de van egy lányom, annyira így nem egyszerű. Idő kell hozzá.
Kedves Kérdező,
Érdemes lenne a NANE egyesülettel felvennie a kapcsolatot. Ott tanácsot tudnak adni az adott konkrét szituációra, hogy mit tudna tenni az elköltözésig.
Üdvözlettel:
Szabó LiliFolyamatos szorongás,félelem rosszul alszom,fáj a fejem időnként felriadok álmomban. Sokszor sírok,nem tudok koncentrálni.sokszor nehezen kapok levegőt sok baj ért az utóbbi időben, nagyon belefáradtam,kilátástalannak érzem a helyzetem,menekülnek a problémák elől,de úgy érzem nincs hova
Kedves Ágnes!
Levele alapján átérezhető, hogy nagyon rosszul érzi magát és ezek a tünetek nagyon megnehezítik az életét! De van megoldás, van segítség, csak nem szabad feladnia, és keresnie a megfelelő segítséget, erre szeretnénk javaslatot tenni.
Az online konzultáció során hiányzik a közvetlen beavatkozás lehetősége, ezért javaslom hogy a szorongásos tüneteinek vizsgálatához, diagnosztikájához keresse fel személyesen háziorvosát, illetve a területileg illetékes pszichiátriai gondozót (kórházat) és bizalommal kérje segítségüket.
Amennyiben meg tudja tenni ezt, az nagy belső erőre és bátorságra vall.
Üdvözlettel:
Kovács Gábor – pszichológus
- a következő a heylezet: 45 éves leszek jovore és még nem voltam nővel,szexuálisan sem sehogyan .
még soha nem csókolóztam nővel. ! semilyen szexuális jellegu tevékenyeséget nem folytattam nővel.
viszont a bajom a az következő nagyon nehezen tudok elélvezni, napi szinten /önkielégitek/, /maszturbálok /,
természetesen pornófilmre onkielégitek, a /GAY/ /HETERO/ /BI/ /LESZBI/ /HETERO/
pornóra egyaránt felizgulok , ez csak azt jelentené hogy egészségesen mukodik a szervezetem?
vagy esetleg /biszexuális/ lennék ez által hogy ha felizgulok a /GAY / /HETERO / /BI/ /LESZBI/ pornóra ?
vagy amig /élőben / hús-vér emberrel /nővel/ /pasival/ nem próbálom ki a / szexet/ addig nem lehet ezt 100 %-osan megitélni?
várom válaszát !
2024. 12. 31. ig ha lehet
Kedves Krisztián!
A maszturbálás kedvező hatású lehet abból a szempontból, hogy ne szenvedjen túlzottan a szexualitás hiányától, de azzal kapcsolatban nem szolgáltat támpontot hogy meleg férfival működne-e Önnek az együttlét. A szexuális viselkedés mindenkinél komplex és egyéni folyamat eredménye. Amennyiben szeretne párkapcsolatot, de fél kezdeményezni, önismereti munka megkezdése javasolható. Weboldalunkon találhat ehhez pszichológust, amennyiben igényli.
Üdvözlettel:
Habis MelindaBorzasztó önbizalomhiány és kb 1 éve csak az öngyilkosság foglalkoztat.
A munkahelyemen a megbeszéléseken, ha beszélni kell, mintha üres lenne a fejem és csak hülyeségeket habogok. Amúgy nem vagyok buta… két diploma, két felsőfokú nyelvvizsga.
A családi hátterem viszont iszonyat. A férjem mindenünket elköltött. Majd alkoholista lett, majdnem meghalt. A lakásom elveszett, jelenleg egy kis lakásbérletben élek, nyomorogva a 3 gyerekkel. Hónapról hónapra az éhhalál küszöbén. A férjem adósságait is rajtam akarják behajtani..semmim sincs, de van keresetem, annak fele bérleti díj, rezsi. 3 gyerek tartós beteg, speciális diéta kell nekik. Ha a fizetésemből végrehajtják a 33 %-ot, utcára kerülök. Emiatt még többet dolgozom, pluszt vállaltam, de már elfogyott az erőm…minden amihez nyúlok kudarc. Már elfogyott az erőm…ma este már csak sírok, fel sem bírok kelni. A két tinédzser gyerekem is sajnos látta ezt…a szüleim segítenek, de 80 körüliek és őket is csak bántom a helyzetemmel.
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Nagyon nehéz helyzetben van a leírása alapján, s ha jól értettem a leveléből, akkor a férje miatt történt mindez. Én mindenképpen azt javasolnám, hogy vegye fel a kapcsolatot a területileg illetékes családsegítő szolgálattal, ahol mind jogi, mind pszichológusi, mind szociális munkás dolgozói segítséget kapna ingyenesen. A dolgozók segíteni tudnának, hogy a tartozást elkerülni/csökkenteni hogyan lehetne, esetleg önkormányzati bérlakást vagy más ingyenes szálláslehetőséget lehetne e igényelni, milyen járdékokat/segélyeket lehetne kapni, a stresszel való megküzdést is megkönnyítenék. Amennyiben ezek mellett az öngyilkossági gondolatok is fennállnának, akkor a területileg illetékes pszichiátriai gondozót is érdemes lenne felkeresni.
Üdvözlettel:
Szabó LiliSzép estét kívánok! A problémám az lenne,hogy folyamatosan lelkileg terrorizálnak,bántanak,emlegetik,a nehéz családi helyzetemet,mindezt különálló emberektől kapom meg! Rendszeresen szándékosan piszkálnak,ez által,már nem tudom kontrollálni magamat ilyen helyzetekben! Sajnos állami gondozott voltam 12 éven keresztül!Gyermekotthonban nőttem fel!Tavaly december 6.-án kerültem vissza nagy nehezen a családomban!Most hogy férjhez mentem a kultúrának megfelelően,az anyósom folyamatosan sérelmet,bánt lelkileg!vannak gyakran megfeledkeztem magamról!
Kérem szíves segítségét,hogyan tudnám,az ilyen helyzeteket kezelni illetve mit csináljak ilyenkor?
Teljes mértékben kivagyok merülve,hogy minnél jobb az ember annál csak a rosszabbat kapja vissza!
Előre is köszönöm válaszát!
Kedves Dorina! Nem lehet könnyű önnek, a verbális bámtalmazás is bántalmazás. Nagyon együtt érzek önnel, mindenképpen tanújelét kell annak adnia, hogy nem hagyja magát. A határok húzása és megtartása nagyon fontos az ilyen helyzetekben, és kulturális elvárás ide, vagy oda, nem kell elszenvedie, tűrnie a z igazságtalanul érkező kritikát.. ha nem tudja rendezni családjával a konfliktus helyzetet, javalom forduljon szakemberhez (nevelési tanácsadó, területileg illetéskes gyermekjóléti Szakszolgálat).
Üdv:
Lengyel KatalinJó napot! 3 hónapja az iskolám mellett megsimogattam egy macskát és véletlen mmegkarmolt. Attól féltem, hogy elkaphattam tőle a veszettséget de interneten láttam, hogy 14 nap utan is életben van a macska akkor nem volt veszett. A macska azóta is él, máe többször is láttam mivel az iskolám melletti házban lakik. Viszont kb. 1 hónapja olyan gondolataim vannak,(ezelőtt nem gondoltam semmi iylenre) hogy mivan ha egy másik macska volt, pedig tudom, hogy ez esélytelen mivel a macskának van egy piros nyakkörve és azóta már többször is láttam. Az lenne a kérdédem, hogy emlékeznék-e rá ha egy másik macska lett volna nyakkörv nélkül és hogyan tudom ezeket a gondolatokat kizárni? Köszönöm a segítséget!
Kedves Levélíró!
Egy ilyen helyzet után természetes, hogy felmerülhetnek szorongó gondolatok, de fontos, hogy figyeljen arra: ezek csak gondolatok, nem pedig a valóság.
Az alapján, amit írt, azt gondolom, hogy az a macska, amelyik Önt megkarmolta, nem veszett. A tények is ezt támasztják alá: azóta is többször látta, és a macska egészséges. A piros nyakörv egyedi jellemző, így valószínű, hogy emlékezett volna rá, ha egy másik macska karmolta volna meg.
Amikor ezek a gondolatok újra előjönnek, próbáljon emlékeztetni magát arra, hogy ez a szorongás okozta félelem, és nem a valóság. Mondhatja például: „Ez csak egy gondolat, de a tények alapján biztos vagyok benne, hogy nincs veszély.” Egy másik hasznos technika lehet, hogy amikor jön egy negatív gondolat, hozzáteszi: „Észrevettem, hogy arra gondolok, hogy…” Ez segít eltávolítani a gondolatot az érzelmi reakciótól, és emlékezteti magát arra, hogy ez csak egy gondolat, nem tény.
Fókuszáljon olyan tevékenységekre, amelyek elterelik a figyelmét, és örömet okoznak Önnek.
Ha mégis úgy érzi, hogy ezek a gondolatok tartósan zavarják, érdemes lehet szakemberhez fordulni, aki segíthet a szorongás kezelésében.
Üdvözlettel,
Sárkány AnitaKedves Katalin!
3 hónapos kisunokám fél tőlem. Születése óta naponta vele voltam, nem volt semmi baj. Én büfiztettem, altattam, dajkáltam, egyedül is vele voltam, amikor anyukáját a fiam kórházba kellett, hogy vigye. Kb.1 hónapja történhetett, amikor a szülei elmentek otthonról kb. 2 órára, és a férjem meg én vigyáztunk a picire. Kicsit nyűgös volt aznap, de evett, büfizett, elaludt a férjem ölében. Majd nem találkoztunk 3 hétig, mert influenzásak voltunk a férjemmel és nem akartuk megfertőzni. Amikor újra elmentünk hozzájuk, a Baba már nem akart az ölemben maradni, sőt sírva fakadt, és mikor átadtam az anyukájának, megnyugodott. Ez pár nap múlva is előfordult, amikor a gyerekek jöttek hozzánk, oda-adták nekem a kislányt, de nem maradt meg nálam, sőt annyira sírt, hogy félelmet láttam rajta. Nem tudjuk, mi történt, de a fontosabb az, hogy hogyan szerezhetem vissza a pici unokám bizalmát. Nagyon szomorú vagyok emiatt, de tenni szeretnék azért, hogy újra vele tudjak lenni.
Köszönöm
Edit
Kedves Edit! Nagyon együttérzek önnel, nem lehet könnyű most önnek. Ne adja fel, arra biztatnám, hogy mindenképpen legyen jelen unokája “ééletében” továbbra is, és rendszeresen látogassa, vagy “kérje le””Rövid időkre, fokoztatosan szoktassa visszaa kezébe az édesanyja jelenlétében.
Üdv:
Lengyel KatalinÜdv. Kétségbe vagyok esve. Én alapjáraton küzdök depresszióval mivel az apám szexuálisan és fizikailag bántalmazott és ez miatt is küzdök. De nem ez a nagyobb problémám. Az anyósom. Fizikailag egészséges, de mentálisan már nem igazán. Beszél a templom kert szobraival, a környezetére teljes mértékben igénytelen brutális káoszban és koszban él. Semmit nem hajlandó csinalni. Azt hazudja hogy beteg, ám mint kiderült, nem. Csak el akarja érni amit el is ért. El tartják évek óta a fiai. De már anyagi csődbe került mindenki. Tartozás hátán tartozás se tb se semmi. Próbáltunk kapcsolatot megszakítani vele de akkor pokollá tette az életünk. Mit tudnánk tenni? Szakemberhez nem hajlandó menni. De már nem bírjuk ezt. Gondolkodtunk elmegyógy intézetben de nincs tb és nem tudjuk finanszírozni. Van valami tanácsa, hogy mit tehetnénk? Már mindenkit tönkre tett lelkileg. Sógorom már iszik, mibdenki más anyagi csőd. Én lelkileg tönkre mentem már. A párom is.
Kedves Vivien!
Az, hogy az anyósa a templom kertjében lévő szobrokkal beszél, az komolyabb mentális problémára utal. Első körben javasolnám, hogy 2024. évben 11.300 Ft/hónap befizetéssel érvényes TB kártyája lenne az anyósának, ezt mindenképp érdemes lenne a részére befizetni. A járulékot a 10032000-06055826 számú, NAV Egészségügyi szolgáltatási járulék beszedési számlára kell befizetni, mindig a következő hónap 12-éig. Közlemény részbe pedig az anyós adóazonosítójelét (8 számjegy), nevét mindenképp írják be. Ha ez megvan, akkor lehet intézni az orvosi ellátását akár ambuláns , akár osztályos vagy intézményi szinten. Ezt mindenképp érdemes kifizetniük, mert ha valami miatt rosszul lesz és beviszik a kórházba, annak igen magas ára van, amit érvényes TB hiányában az anyósának vagyis Önöknek kell kifizetniük.
Az, hogy az orvosi ellátáson túl az anyagi ellátását hogyan oldják meg, milyen módon tudnak hatást szabni a saját életüknek, hogy az anyós ne tudja tönkretenni – ezt sajnos ilyen kevés információ mellett nem tudom megválaszolni. Érdemes lenne max 1-2 alkalommal bejelentkezni pszichoterápiára, ahol speciálisan ennek a helyzetnek az átbeszélésével abszolút Önökre szabott stratégiát lehetne kidolgozni erre a helyzetre.
Üdvözlettel
onlinepszichologus.net csapata
Jakabos HadassaKedves Tanácsadó! A párommal március óta vagyunk együtt és mindketten az akkori párkapcsolatunkat hagytuk ott egymásért. Az ő életében az elmúlt fél évben két haláleset volt. Az egyik a volt párja, akitől (és a közös gyereküktől) a halála előtt 1 hónappal költözött hozzám. Ezután visszaköltözött a fiához és már ekkor elindult a lejtőn a kapcsolatunk. Az édesapja pedig 2 hete hunyt el. Alig keres, csak távolodunk egymástól. Beszéltünk többször, egyre jobban bezár és frusztrálja, hogy nekem már megint nem tetszik valami és örülhetnék, hiszen nem az én életem fordult fel fenekestül.
Viszont közben nekem azért a saját érzéseim is számítanak, hogy érdemes e tovább szenvednünk így. Úgy érzem, ő nem veszi figyelembe, hogy én mit élek át és hogy hova tartunk így. Én magamnak az 1. helyen kell legyek, és azt súgja az intuícióm hogy hagyjam el. Meddig várjak még mire újra megtalálja magát és képes lesz kapcsolódni? Közben ott a sok gondolat, hogy milyen társ vagyok, aki a bajban nincs ott neki?
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy amikor megismerkedtek a párjával, s összeköltöztek, akkor más helyzetben voltak, s abban ha jól értettem, akkor jól tudtak együttműködni. A két haláleset megváltoztatta a párja életét (ezáltal az Önét is), s másfajta együttműködést/ összedolgozást követel ez az új élethelyzet Önök között. Minden krízis egy próbatétel, hogy mennyire tudnak alkalmazkodni egymáshoz és a változáshoz a párok. Érdemes lenne a párjának végiggondolnia, hogy a gyászmunkában szüksége van-e segítségre szakembertől, illetve hogy ebben az új élethelyzet ő milyen érzéseket érez Ön iránt. Ön is csak egy bizonyos fokig tud segíteni neki, főleg így, hogy már nem laknak együtt. Javasolt lenne Önnek is szakemberrel átbeszélnie a mostani helyzetét, mivel nagy változáson ment keresztül az élete az elmúlt hónapok során. Munkacsoportunk tagjai is rendelkezésére állnak ebben a nehéz helyzetben!
Üdvözlettel:
Szabó Lili
