Ha azt a szót hallja, hogy digitális nomád, Önnek mi jut eszébe? A világ egy távoli pontján, egy nagyváros kávézójában ülő ember, aki a laptopba mélyedve dolgozik? Vagy egy tengerparton koktélt szürcsölő, és a napernyő árnyékában excel-táblazatot bújó valaki? Ezek a képek akár valósak is lehetnek. Cikksorozatunkban azt járjuk körbe, kik a digitális nomádok, milyen

Boldog gyermekkor. Ez minden szülő vágya. De mégis hogyan neveljünk boldog gyermeket, majd később felnőttet csemeténkből? Mit gondol, lehetséges könyvből, a szakirodalmon keresztül gyermeket nevelni, vagy elegendő az ösztöneinkre hagyatkozni? Mi a titka a boldog gyermek nevelésének, és mikor kell egyszerűsítenünk a gyermeknevelésben? Mit jelent a lelki láz, és hogyan birkózhatunk meg vele szülőként és

Hazánkban gyakran népbetegségként hivatkoznak az alkoholizmusra, emlegetik Magyarországot az „egymillió alkoholista országaként” is. Tény, hogy kultúránknak szerves részét képezi az alkoholfogyasztás. Gondoljunk csak a disznóvágásokra, szüretekre, vagy akár családi, baráti összejövetelekre. Hányszor hangzik el a mondat, hogy „Na ki vezet?”, hiszen mindenki másnak illik legalább egyet koccintania, hogy ne sértse meg a házigazdát. Alkoholfogyasztás Magyarországon

Cikksorozatunk korábbi részeiben volt szó róla, hogyan alakul ki a fogantatástól kezdve a gyermek stressztűrő képessége. Jelen írásunkban – mely a sorozat befejező része -, arra térünk ki, hogyan ismétlődnek stresszhelyzetben (mint amilyen a serdülőkor is) a korábbi kötődési minták és a stressz-viselkedések. Milyen lehetőségek vannak a korrekcióra kötődési sérülések esetén. A korai kötődés hatása

„Az önkéntes engedelmesség mindig jobb, mint a kényszer engedelmesség”(Xenophon, i.e.354). Írja a görögországi katona, zsoldos mondaír-és történetíró. Ezt a mondatot szem előtt tartva és lélektani oldalról megközelítve, mai témaként a pszichológiai reaktanciát választottam. Bizonyára már önnel is előfordult, hogy ez az érzés a hatalmába kerítette, csak esetleg nem tudott róla. Olvasson tovább és tudjon meg

Alzheimer-kór, a csendes ellenség Az Alzheimer-kór egy degeneratív, visszafordíthatatlan, fokozatosan súlyosbodó agyi megbetegedés, amely során a beteg memóriája és gondolkodási képessége egészen addig romlik, míg a mindennapi élet egyszerű feladatait sem tudja elvégezni. Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb oka. A betegség jellemzően 65 éves kor körül kezdődik, és kialakulásának kockázata az életkorral nő. Fiatalabb életkorban

A legújabb kutatások a technika csodái által bebizonyították, hogy a magzat intelligens, affektív és kognitív dimenziókkal rendelkező személyiség, akinek az anyaméhben érdeklődése, preferenciái, tanulása, emlékezete van, sőt fájdalmat, dühöt, haragot él át, agresszíven tud viselkedni, mosolyog, és bizonyos körülmények között még sír is. Ezzel az új „babaképpel” nehezebb saját védelmünkre és a felelősség alóli felmentésünkre

Korábbi blogcikkeinkben volt szó róla, hogyan növelhetjük az érzelmi intelligenciánkat, mit tegyünk, hogy gyermekünk is jól tudja kezelni az emócióit. Társas helyzetekben is önálló, de mégis alkalmazkodásra képes lénnyé váljon. Jelen blogbejegyzésünkben arra térünk ki, miért fontos, hogy a munkánkban, a munkahelyi közösségben is jól tudjunk működni. Miért szükséges az érzelmi intelligencia (EQ) a munkahelyen?

“A nő, aki a boldogságot hordozza magában” így nevezték a várandós anyákat. / Ősi kínai közmondás / Hosszú és nehéz út mindannyiunk számára, mire eljutunk a felnőtté válásig, és ebben kezdettől fogva társakra van szükségünk. Létünk forrása, feltétele, szükséglete és katalizátora a társkapcsolat. Hatásai az emberi személyiség biológiai, pszichés és szociális szintjeinek a kialakulásában, egységgé integrálódásában

„Nem tudok ennél jobbat elképzelni, mivel mindkét szülőnk megmaradt. Nem csak az elképzelés, a megvalósítás is szuper volt. Nagyon jó volt, hogy soha nem voltunk ide-oda rángatva. Hogy soha nem mondták a szüleink, hogy apa egy szemétláda vagy anya egy hülye. Sok más gyereknél látom, akinek elváltak a szülei, hogy ez sajnos így van. És

A megküzdés és a stressz szétválasztása nagyon nehéz, igazából csak elméletben lehetséges, mivel a megküzdés a stresszorokat, az értékelést és a választ is magában foglaló folyamat része. Amikor megküzdésről beszélünk a stresszfolyamat azon aspektusaira utalunk, amely magában foglalja a személy próbálkozásait a stresszorral szembeni ellenállásra, és a stresszor legyőzésére (akár valós vagy vélt, akár belső

A humor meghatározása, definiálása nehéz feladat, hiszen az ókortól fogva foglalkoztatta ez embereket a jelenség, azonban szubjektivitása révén nehéz egységes álláspontot foglalni. Az ókorban Platón vagy Arisztotelész a humort elítélendőnek tartották, mert mások lenézéséből és fölényeskedéséből eredeztették, meghatározva ezzel a humorral kapcsolatos közgondolkodást. Ebben Descartes hozta meg a fordulatot, aki nem a gonoszság eszközének tekintette