A felnőttkori ADHD tünetei

Szerző: Szabó Lili | Már 4,2025 | Videó | adhd, felnőttkor, pszichés zavar

„Miért nem tudok koncentrálni? Miért halogatok mindent? Miért érzem magam szétszórtnak, miközben próbálok helytállni?” Sokan ezekkel a kérdésekkel küzdenek nap mint nap anélkül, hogy tudnák: a háttérben akár a felnőttkori ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) is állhat. Bár az ADHD-t gyakran gyerekekhez kötjük, valójában sokaknál gyermekkorban nem ismerik fel, így a zavar tünetei felnőttkorban is megmaradnak – gyakran álcázva, más problémákkal összemosva.

Ebben a videóban bemutatjuk Szabó Lili klinikai szakpszichológusunk előadásában, hogy hogyan jelenik meg az ADHD felnőttkorban, milyen jelek utalhatnak rá, milyen hatással lehet a munkára, kapcsolatokra és mentális jóllétre – és ami a legfontosabb: mit lehet tenni, ha felismerjük magunkon a tüneteket.

A videó megtekintéséhez kattintson ide:

Mi az a felnőttkori ADHD?

A felnőttkori ADHD (Attention Deficit Hyperactivity Disorder) már gyerekkorban kialakult, idegrendszeri fejlődési zavar. 12 éves kor előtt kezdődő tünetekkel jelentkezik, amelyek az esetek körülbelül 40-60 százalékánál felnőttkorban is diszfunkciót okoz, és kezelés nélkül jelentősen ronthatja az életminőséget.

A gyermekkori ADHD esetében a hiperaktivitás dominál, de megfigyelhető az impulzivitás például iskolai tanórán való bekiabálásban, hirtelen reagálásban. A figyelemzavar pedig az álmodozásban, könnyű elterelhetőségben, be nem fejezett feladatokban.

Felnőttkorban legalább 5-5 tünetnek kell megjelennie a figyelemzavar tünetcsoportban, és a hiperaktivitás–impulzivitás tünetcsoportban ahhoz, hogy diagnosztizálni lehessen a klienst. Nézzük meg közelebbről, melyek ezek!

Figyelemzavar tünetcsoport jellemzői

Figyelemzavaron belül, az alábbiakból 5 tünetnek kell teljesülnie:

Az első, hogy gyakran nem figyel megfelelően a részletekre, vagy pontatlanul végzi a munkáját, hibákat vét.
A második, hogy gyakran nehezére esik a figyelem megtartása a feladattevékenységen belül, mint például munka, vagy autóvezetés közben.
A harmadik, hogy gyakran úgy tűnik, hogy nem figyel, amikor beszélnek hozzá, beszélgetés közben elkalandozik.
A negyedik, hogy gyakran nem követi az utasításokat, vagy nem fejezi be a feladatait, például munkában vagy házimunkában.
Az ötödik, hogy gyakran nehézsége van a feladatok és tevékenységek megszervezésében, priorizálásában, határidők betartásában.
A hatodik, hogy gyakran elkerüli, nem szereti vagy ellenáll olyan feladatoknak, amelyek tartós mentális erőfeszítést igényelnének.
Hetedik, hogy gyakran elveszíti a feladatokhoz vagy tevékenységekhez szükséges dolgokat, vagy sokáig keresi azokat, például telefontöltő.
Nyolcadik, hogy gyakran vonják el figyelmét külső ingerek.
Kilencedik, hogy napi tevékenységében gyakran feledékeny. Például találkozókra gyakran nem megy el vagy késik róluk, összekeveri az időpontokat, a számlákat elfelejti befizetni, vagy visszahívni telefonon embereket.

Hiperaktivitás–impulzivitás tünetcsoport jellemzői

A hiperaktivitás-impulzivitás tünetcsoporton belül is ötnek kell legalább teljesülnie:

Az első, hogy gyakran babrál, kézzel-lábbal dobol, fészkelődik az ülésen, egy helyzetben nehezen marad meg.
A második, hogy gyakran elhagyja a helyét, nem szeret ülni, mehetnékje van egyfolytában.
Harmadik, hogy gyakran feszültnek érzi magát, belső nyugtalanság jellemzi.
A negyedik, hogy nehézséget jelent számára a csendes, nyugodt tevékenységben való részvétel.
Az ötödik, hogy nehezen tud pihenni, ellazulni, gyakran csinálnia kell valamit, nagyon könnyen unatkozik.
A hatodik, hogy gyakran túlzottan sokat beszél.
A hetedik, hogy gyakran kimondja a választ, mielőtt a kérdés befejeződött volna.
Nyolcadik, hogy gyakran nehézséget okoz számára a várakozás, sokszor türelmetlen.
Kilencedik, hogy gyakran félbeszakít másokat vagy meggondolatlanul beszél, nem lehet követni a témaváltásait.

Ezeken a pontokon túl, még az egyéb tünetekkel ki lehet egészíteni, mint például felelőtlen, meggondolatlan cselekvések, fokozott újdonságkeresés, új állásokba, vállalkozásokba, kapcsolatokba való meggondolatlan belefogás, belelépés.

ADHD és más pszichés zavarok

Gyakran más pszichés zavarral együtt jelenik meg az ADHD kórkép. Ilyen például a szorongás, a depresszió, a bipoláris zavar, függőség, az alvászavar, a személyiségzavar, a tanulási zavar, az evészavar.

Az ADHD kezelése

Az ADHD felnőttkori kezelésében hatásos a gyógyszeres terápia és a nem gyógyszeres terápia, mint például a pszichoedukáció, készségfejlesztés, pszichoterápia.

Amennyiben ADHD betegségre gyanakszik az illető, érdemes szakembert felkeresni, ahol tudják diagnosztizálni és kezelési javaslatot adni.

Felhasznált szakirodalom

Dr. Baji Ildikó: A felnőttkori ADHD jellemzői, diagnosztikai kritériumok, komorbiditás, kapcsolódó zavarok. A felnőttkori ADHD felismerése és kezelési lehetőségei online szakmai továbbképzés. Budapest, Vadaskert Alapítvány, 2024.10.18.
NUSSBAUM, A.M. (2013) A DSM-5 diagnosztikai vizsgálat zsebkönyve. Oriold és Társai Kft. Budapest.

Mentális segítségre van szüksége?

Forduljon bizalommal szakemberünkhöz, foglaljon időpontot négyszemközti online pszichoterápiára ide kattintva.

Kattintson ide és tekintse meg a többi videónkat is. Ön is szeretne kérdezni szakembereinktől? Ide kattintva felteheti kérdését. További videós tartalmakért iratkozzon fel a YouTube csatornánkra!