Milyen nehézségekkel kell megküzdeniük a digitális nomádoknak?

Cikksorozatunk első részében szót ejtettünk arról, hogy kiket nevezünk digitális nomádoknak, milyen életvitel jellemző rájuk. Megtudhatta azt is, hogy mi motiválja ezeket az embereket a digitális nomád életforma iránt. Mai bejegyzésünkben azt nézzük meg, hogy a világ beutazása, a különböző kultúrák megismerése mellett milyen lelki nehézségekkel megküzdeniük a digitális nomádoknak.

Az emberek nagy részének szinte kizárólag pozitív dolgok jutnak eszébe a digitális nomád fogalom hallatán. Legtöbben azt gondolják, hogy ez egy nagyon szabad életforma, sok barátkozással, bulival, rengeteg kulturális élménnyel fűszerezve.

A valóságban ennél sokkal árnyaltabb a kép. Minden digitális nomád előbb-utóbb valamilyen mértékben találkozik az alábbi problémákkal.

Társas elszigeteltség és magány érzése:

A gyakori utazás miatt a digitális nomád az aktuális országban, és az őt közvetlenül körülvevő közösségben (ha van ilyen) peremre szorulva érezheti magát, hiszen minden új, és kevésbé ismert. Épp ezért sokan közülük folyamatosan keresik a kapcsolódásokat közösségekhez, emberekhez. Mivel a munkájuk az online világhoz köti őket, sokszor a kapcsolódásokat is ezen keresztül próbálják megélni, megteremteni.

A digitális nomád újra és újra abban a helyzetben találja magát, hogy olyan kapcsolatokat kell kialakítani, amelyekről már előre tudja ő is és a környezete is, hogy átmenetiek; emberek egy csoportja bizonyos ideig együtt van, majd a tagok távoznak, a társaság átalakul, feloszlik. Ám a kapcsolatteremtés érzelmileg megterhelő feladat! Először izgatottá és lelkessé teheti az embert, hogy hasonló érdeklődésű és hasonló életfelfogású személyekkel találkozhatunk. Ugyanakkor újra és újra átélni a megismerkedés izgalmát majd az elválás, elszakadás fájdalmát, fárasztó, megterhelő tapasztalat, amelyben könnyen megjelenhetnek a kiégés jelei.

Digitális nomádok körében mélyinterjús technikával végzett vizsgálatok eredményei alapján elmondható, hogy a megkérdezettek többsége magányosnak érzi vagy érezte már magát digitális nomádként. Ezzel az érzéssel különböző technikákkal próbálnak megküzdeni.

A problémafókuszú megküzdési módok közé tartozik a társas támogatás keresése, például közös albérlet, vagy közös munkaterek, irodák igénybevétele formájában, új hobbik keresése vagy gyakoribb kapcsolattartás a családdal.

Az érzelemközpontú megküzdési módok a helyzet elfogadásán, vagy átkeretezésén alapulnak. Például a magányosság érzését próbálják átkeretezni, és egyfajta tudatosan válaszott egyedüllétként viszonyulni ehhez, ami lehetőséget ad az önreflexióra és az önfejlesztésre.

Munka–magánélet egyensúly megteremtése:

Azok az emberek, akiknek a munkahelye fizikailag máshol van, mint az otthonuk, tehát minden munkanapon fizikailag munkába kell járniuk, könnyebben tudnak határt húzni a munka és a magánélet közt, mint azok, akik otthonról dolgoznak, vagy ott dolgoznak, ahol éppen tartózkodnak. Ezért a digitális nomádok számára sokkal kevésbé egyértelmű a határ munka és magánélet közt. Másodszor az ő életükben a munkájuk gyakran a hobbijuk is egyben, ami tovább nehezíti a munka-magánélet különválasztását. Mivel ez a kettő összefolyik, könnyebb belesodródni valamilyen szélsőséges életvitelbe, tehát vagy munkaalkoholistává válni, vagy épp túlzottan kevés időt és energiát fordítani a munkára.

Több cikk rámutat arra a fontos ellentmondásosságra, hogy noha sokan részben azért választják a digitális nomád életformát, mert szeretnének kevesebb időt munkával tölteni, illetve szeretnének sokkal nagyobb kontrollt gyakorolni a munkával töltött idő felett, digitális nomádként átmenetileg abban a helyzetben találhatják magukat, hogy a korábbinál több időt töltenek munkával, illetve nehézséget okoz számukra a munka – magánélet különválasztása.

Identitás, önazonosság:

A költözés, az élettérben, életkörülményekben bekövetkező változások átalakulást hozhatnak az ember önmagáról való gondolkodásában is. Mindenkiben kialakulnak gondolatok és érzések azzal kapcsolatban, hogy abban a szokás- és keretrendszerben, amiben a mindennapok folynak, mennyire érzi magát otthonosan; milyen mértékben érzi azt magához illőnek. Amikor valaki elégedett és az élete egy megszokott, bejáratott rendszerben zajlik, akkor kevésbé van tudatában annak, hogy a rendszerek, a keretek (pl. napi rutin, ismerős helyek) mennyire fontosak. Sokszor akkor válik nyilvánvalóvá, amikor ebben valamilyen változás következik be, például egy költözés miatt.

Digitális nomádokkal felvett interjúk alapján úgy tűnik, hogy az önmagukról való gondolkodás sokszor tagadások, megkülönböztetések mentén történik. Megkülönböztetik magukat a „hagyományos turistáktól”, mondván, hogy ők sokkal jobban belelátnak az adott ország szokásaiba, kultúrájába. Ugyanakkor távolságot tartanak a helyiektől  is, emiatt „más”, „kívülálló” szerepbe kerülhetnek.

Külső elvárások a digitális nomádokkal szemben

Mivel általánosságban az a kép terjedt el a digitális nomádokról, hogy csodaszép helyeken élnek és utaznak, szabadok; nem fásulnak bele a mindennapok mókuskerekébe.

A digitális nomád tágabb környezete hajlamos lehet olyan elvárásokat kialakítani, megfogalmazni, hogy ő biztosan nagyon boldog, nagyon sikeres, biztosan gondtalan az élete. Nem könnyű beismerni, és beszélni arról, ha ez nem egészen így van, vagy, ha kételyek, aggodalmak gyötrik az embert.

Anyagi bizonytalanság, instabilitás

A bevételek és a kiadások sokkal kevésbé tervezhetőek, ezen kívül adódhatnak előre nem látható kiadások is. Ez a bizonytalanság komoly stresszforrás lehet a digitális nomád életében. Ennek hatását erősítheti a helyzet, a környezet újszerűsége, ismeretlensége, amit úgy élhet meg a személy, hogy nincsenek ismert, tudott és kipróbált megoldási módjai.

A fentiekből látható, hogy a digitális nomádok élete nem feltétlenül olyan felhőtlenül boldog és egyszerű, mint ahogyan az a köztudatban él. Számos nehézséggel jár ez az életforma, ugyanakkor természetesen jónéhány előnye is van.

Milyen előnyökkel járhat a digitális nomád életmód?

Három szinten jelenhetnek meg a digitális nomád életmód előnyei az egyén életében.

1. Inspiráció szintje: az utazás, az élmények, az újszerű tapasztalatok nagymértékben hozzájárulnak a személyes fejlődés, az egyéniség minél sikeresebb kibontakoztatásának megéléséhez. A digitális nomádok egész életükre hatást gyakorló élményként élik meg az utazással töltött éveiket, és úgy ítélik meg magukat, hogy ez az életmód kreatívabbá és hatékonyabbá tette őket.
2. Társas kapcsolatok szintje: a digitális nomádok azt élhetik meg, hogy hasonlóan gondolkodó emberek társaságában lehetnek, érdekes és inspiráló személyiségekkel találkozhatnak. Karrierükben is pozitív változást, új lehetőségeket hozhatnak a nomád évek alatt kötött ismeretségek. Meglepő módon a nomád életmód során megtapasztalt magány is pozitív színezetet kap – megtanítja őket arra, hogy hogyan legyenek boldogok egyedül, egymagukban.
3. Anyagi szint: a digitális nomádok nagy része úgy vélekedik, hogy életszínvonala emelkedik a nomád életforma időszakában, ugyanis a megszokott bevételükből több dolgot engedhetnek meg maguknak egy olyan országban, ahol a megélhetés költségei alacsonyabbak. Leggyakrabban ugyanis ezek a helyek a digitális nomádok célállomásai.

Mennyi ideig tarthat a digitális nomád életforma?

A digitális nomádokkal végzett vizsgálatok többnyire kvalitatív módszereken alapulnak, legtöbbször félig strukturált interjúk formájában. Ezeknek az interjúknak több kutatásban is fontos témája volt, hogy vajon örök életre szól-e ez az életforma, vagy ez egy hosszabb-rövidebb időszak a felnőtt életben. A válaszolók túlnyomó többsége azt fogalmazta meg, hogy ez egy átmeneti időszak, jellemzően néhány évre tervezve. Sokan úgy gondolják, hogy számukra valószínűleg akkor ér véget ez a kaland, amikor lesz egy olyan párkapcsolatuk, amelyben már a közös jövőt tervezik, vagy, ha gyermekvállaláson gondolkodnak.

A megkérdezettek egyöntetűen azt gondolják, ezután a kaland után az életük már sosem lesz a régi – olyan dolgokat tanulnak és tapasztalnak nomád éveik alatt, amik mindig velük maradnak.

További, a témához illeszkedő tartalmainkból megtudhatja, mi mindent érdemes átgondolni, mielőtt belevágna ebbe a kalandba. Szót ejtünk továbbá arról is, hogy egy digitális nomád, vagy egy olyan ember, aki hosszabb ideig él külföldön, például tanulás vagy kiküldetés miatt, mit tud tenni lelki egészsége megőrzéséért.

Tekintse meg ezeket a tartalmakat is! Várjuk szeretettel Instagram, TikTok, YouTube és Facebook oldalunkon!

Felhasznált irodalom:

• Ahlberg, Ebba (2021): The Development of the Digital Nomad During the Course of the Pandemic
• (The digital nomad workforce, a study looking into the power of digital tools allowing people to work remotely)
• Cook, Dave (2023): What is a digital nomad? Definition and taxonomy in the era of mainstream remote work; https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/16078055.2023.2190608
• Miguel, Cristina (2023) et al.: It’s not All Shiny and Glamorous: Loneliness and Fear of Missing Out among Digital Nomads;
• https://scholarspace.manoa.hawaii.edu/server/api/core/bitstreams/b25dbda6-cc9a-4dbe-88be-12f6b06554c3/content
• Reichenberger, Ina (2017):  Digital nomads – a quest for holistic freedom in work and leisure;
• https://www.researchgate.net/publication/318710776_Digital_nomads_-_a_quest_for_holistic_freedom_in_work_and_leisure

A blogcikket Györe Rita tanácsadó szakpszichológusunk írta. Amennyiben úgy érzi, hogy lelki problémájának leküzdésében segítségre van szüksége, forduljon bizalommal szakemberünkhöz! Foglaljon négyszemközti online konzultációt ide kattintva.