Miért álmodunk? Mit árulnak el rólunk az álmaink?

Miért álmodunk? Mit árulnak el rólunk az álmaink?

Minden ember álmodott már valaha, és minden bizonnyal a legtöbbünkben, ha nem is mindenkiben felmerült, hogy mit jelenthet az álma, jó-e egyáltalán valamire az álom? Az álmok minden korban és kultúrában foglalkoztatták az embereket, már az ókori görögök is megpróbáltak jelentést kapcsolni az álmokhoz. A mai köztudatban élő és pszichológiai terápiás munkában is alkalmazott álomelemzés alapjait Sigmund Freud fektette le, melyet először Álomfejtés című könyvében publikált 1908-ban.

Mi is az az álom?

Az álom nem más, mint alvás során tapasztalt agytevékenység. Az alvás során az élénk szemmozgással kísért REM-fázisban élénk, változatos álmaink vannak. A vizsgálatok szerint ilyenkor az agynak azok a területei aktívak, amik a tanulásban, a gondolkodásban vesznek részt. A REM fázisból a legkönnyebb felébredni, ez gyakran meg is történik, de általában csak rövid időre, néhány másodpercre, és ezekre a megébredésekre jellemzően a reggeli felébredésnél nem emlékszünk. (https://www.webbeteg.hu/cikkek/neurologia/1575/az-alvas-fazisai)

Non-REM (NREM) fázisban viszont alig, vagy csak homályos töredékeket álmodunk. A kialvatlanság rontja az ember teljesítőképességét és csökkenti az immunrendszer védekező képességét. Az alvásmegvonás, vagy a REM fázis megvonása legsúlyosabb esetben halálhoz is vezethet. Ahogy öregszünk, a REM szakaszban eltöltött idő fokozatosan csökken, így valószínűleg az álomtevékenység is csökken.

Mi történik az agyban?

Az álombeszámolók és egyéb kutatási eredményekből arra lehet következtetni, hogy az álombeli gondolkodás egyfajta hiperasszociatív állapot, melynek során egyszerre aktiválódik és kapcsolódik össze számos emlék és érzés köszönhetően az agyi hálózatok kiterjedt aktivitásának. Emellett az ébrenlét során fokozott aktivitást mutató és a szervező, gátló, szabályozó funkciókért felelős homloklebenyi területeket csökkent aktivitás jellemzi, melyeknek együttes eredménye lehet a mindenki számára ismert élmény, hogy álmodás során bármi, bárhogyan „megtörténhet”, hisz agyunk aktív, de felszabadult a gátlás alól.

Erre biokémiai magyarázatot nyújthat az is, hogy a REM fázisban az idegsejtek közti jelátviteli anyag, a szerotonin és a noradrenalin aktivitása is nagy mértékben lecsökken, melyeknek amúgy nagy szerepe van a „jelentéktelen ingerek kiszűrésében”. Így az ébrenléti fókuszált figyelem helyett álmodás során egy változékony tudati állapot áll be, amely az ingerek közt kevéssé szelektál, és így az álom során könnyen összekapcsolódhatnak látszólag össze nem illő tudati tartalmak. 

Álom a pszichoterápiában

Freud bebizonyította, hogy van olyan pszichológiai eljárás, mellyel az álmok megfejthetőek, és aminek alkalmazásakor minden álom értelmes lelki képződménynek bizonyul, és meghatározható helyen beilleszthető az ébrenlét lelki működésébe.

Elmélete szerint – amit a pszichoanalitikusan dolgozó pszichológusok és pszichoterapeuták többsége ma is alkalmaz a terápiák során- az álom konkrét történetisége, vagyis a manifeszt tartalom mögött gyakran az álmodó számára szorongáskeltő és aktuális témák húzódnak meg, melytől igyekszik védeni magát. Sokszor ezek a témák az ébrenléti állapotban elfojtás alá kerülnek, és csak egyfajta szorongásként, rossz érzésként vannak jelen, viszont a nappali gátlás alól felszabadult tudattalan álom formában tárja őket elénk.

Az álmok nem tartják a tér és idő törvényszerűségeit, gyakran szürreálisak, sőt elsőre akár értelmetlennek is tűnhetnek, mivel az álom a tudattalan működése eltér a tudatos, logikus gondolkozástól. A köztudatban elterjedt álomfejtés szó meghatározott szimbólumokhoz konkrét jelentésadást társít, amelynek lehet mitikus, vallási, kulturális, vagy babonás alapja is.

Ezeket a konkrét, mindig azonos, „mindenkire érvényes” jelentéseket érdemes szkeptikusan kezelni. Bár valóban vannak olyan, a kollektív tudattalanhoz társítható szimbólumok, amelyek általános érvényű jelentéssel bírhatnak, azonban ha egy álmot csak elemeire szétszedve, könyvek alapján próbálnánk elemezni, valami lényeges elveszhetne. Freud közismert mondata: az álom a királyi út a tudattalanhoz. A pszichoanalitikus felfogás szerint mivel az álom az adott személy tudattalanjából ered, az álmodó a terapeutával való együttműködése és az álmodóval kapcsolatos személyes információk ismerete nélkül az álmokat nem lehet megfejteni.

A legtöbb esetben álmaink a mindennapos küzdelmek, a lelki élet belső ellentmondásainak megoldási kísérletei és kompromisszumos eredményei. Emellett az álmokban leggyakrabban – Freud szerint is- az elfojtott vágyak, félelmek, személyes belső konfliktusaink jelennek meg.

Manapság ezért a legtöbb pszichoterapeuta más módon közelít az álomfejtéshez, az álmodó saját, egyéni asszociációra kíváncsi, ezért megkérdezi őt az álmáról. Mi jut erről eszébe? Mi a fantáziája, mit szimbolizálhat az adott álomkép számára? Így tehát a saját egyéni asszociációk, személyes élmények, életesemények kerülnek a fókuszba, és az álmok segítségével feltárhatóvá válnak az elfojtott, akár fájdalmas tudattartalmak, melyek a félelmek, szorongások okai is lehetnek.

Lelki egyensúlyteremtés álmok által?

Carl Gustav Jung álmokkal kapcsolatos elgondolásrendszere is a lelki egyensúlyteremtést gondolja az álmok fő funkciójának.

Több, főként analitikusan orientált pszichoterápia használja az álomelemzést eszközeként. Magyarországon a Pszichoterápiás Tanács Szövetség által elismert akkreditált pszichoterápiás módszerek közül a DREAM-terápia központi és legfontosabb eleme kifejezetten az álommunka – az álom feldolgozása.

Célja az élettörténet rekonstrukciója, a traumatikus mozzanatok megértése, a személyiség érettségének tovább növelése és érzelmi erőforrásainak megnyitása – olvasható az egyesület honlapján. Ilyenkor a rövid, dinamikusan orientált terápiákhoz hasonlóan heti rendszerességgel tartott 10 maximum 12 egymást követő ülés során az álmok személyes értelmezésével, kontextusba helyezésével dolgozhatóak fel a kliens aktuális, életet megnehezítő konfliktusai, szorongásai, meghatározott terápiás terv alapján.

Összefoglalóan elmondható, hogy ez a terápia típus reaktív és neurotikus kórképek, egyes enyhébb- főleg szorongó, averzív-  személyiségzavarok kezelésére javallt. (például szorongásos kórképek, egyes konverziós, nem organikus alvás- és szexuális zavarok). Abszolút kontraindikációt jelentenek viszont azok a betegségek, ahol a realitástesztelés zavara, illetve az énerő és a kapcsolódási képesség hiánya áll fenn. Ilyenek az organikus kórképek, mentális retardációk, tisztán szomatikus, súlyos pszichoszomatikus vagy táplálkozási zavarok, előrehaladott addiktológiai betegségek, pszichotikus állapotok és kórképek, illetve az aktuális lélektani krízis és öngyilkossági veszélyeztetettség esetei. Relatív kontraindikációt jelentenek a súlyosabb személyiségzavarok.

Amennyiben az álomfejtésen alapuló rövidterápia indikálható, a módszer önmagában használható a probléma megoldására, és nem szükséges más terápiás módszerrel kombinálni.

Az álmodás akaratlagos felhasználása és a tudatos álmodás

Érdekes kutatási kérdés, hogy fel lehet-e használni az agy álomtevékenység során mutatott kreativitását ébrenléti gondolataink álombéli feldolgozására. Léteznek erre úgynevezett elsősorban önszuggesztiós technikák, álom- inkubációs módszerek, melyek ezt a célt próbálják elérni.  

Ennél még ígéretesebb az úgynevezett cueing eljárás, melynek során egy nehézséget okozó feladattal való ébrenléti próbálkozás közben a személyekkel egy bizonyos ismétlődő hangingert hallgattatnak, majd ezt az alvás REM fázisában is lejátsszák nekik, remélve, hogy az álmodó agy az ismert hang hallatán– egyfajta pavlovi reflexként- az ahhoz társított probléma megoldásába is belekezd.

A tudatos álmodás pedig az álmodásnak egy bizonyos fajtája, melynél az alvó személy tisztában van az alvás állapotával, felismeri, hogy épp álmodik, és jártasságától függően az álom bármely elemét befolyásolhatja. A tudatos álmot éber álomnak, tiszta álomnak vagy (az angol lucid dream kifejezésből) lucid álomnak is nevezik. Az éber álmodás egyaránt lehet spontán vagy szándékosan előidézett élmény is. A tudatos álmodás megtapasztalásához többféle módszer adott, közös jellemzőjük, hogy a személy tudatát, gondolkodását felkészíti az álombéli tudatosságra, a tudatra ébredésre.

Covid-álmok – álmok a COVID-19 koronavírus fertőzés kapcsán

Hazánkban Kőszeg Sára klinikai szakpszichológus facebook csoportjában kezdett a koronavírusos betegektől származó álmok gyűjtésébe. A terapeutát idézve maga is átestett a fertőzésen és azt figyelte meg, hogy az álmai megváltoztak. Olyan pácienseinél is tapasztalta ugyanezt, akik COVID-osok voltak, mivel a betegség – főleg a súlyos formája – nagyon alapszintű szorongásokat hozott elő. Az érdekelte, hogy objektíven, bizonyíthatóan megváltoznak-e az álmaink a betegség hatására, és ha igen, akkor milyenek, mit mondhatunk el róluk.

Mivel a traumatikus események egyébként is fokozzák az álomtevékenységet, ilyenkor élénkebbek, gazdagabbak az álmok, mert ez a feldolgozás egyik eszköze. Így valószínűsíthető, hogy ez lehet a magyarázat a COVID kapcsán tapasztalt fokozott álomtevékenységre is. Tapasztalatai alapján a COVID-álmokban közös, hogy sok a vízzel, fulladással kapcsolatos álom, de emellett még inkább az intenzív szorongásos tartalom a jellemző, ami a halálfélelem köré csoportosul. Ebből látható, hogy a pandémia kollektív szinten is megjelenik az álomtartalomban, mely az emberi tudat egyik legfőbb feldolgozó rendszere.

Nemcsak hazánkban kerültek a COVID-álmok jellegzetességei a figyelem középpontjába. Egy új tanulmány is készül 600 ember különös, koronavírus-járvány idején született álmáról, számolt be a nationalgeographic.com.

Az álmokat kutató szakemberek úgy vélik, hogy a karantén, az elszigeteltség mind a napi rutinunktól, mind a megszokott környezetünktől vezethetett a közelmúlt álmainak megváltozásához. A jelenleg is folyó kutatások előzetes eredményei alapján ezeket az álmokat a stressz, az elszigeteltség, s az alvási szokások megváltozása színezi, és a negatív érzelmek fokozott jelenléte különbözteti meg a hétköznapi álmoktól, gyakorivá váltak a rémálmok is. Ezek kontrollálására egyes amerikai kutatók többek közt a tudatos álmodás módszerének elsajátítását javasolják.

Érdemes tehát megfigyelnünk, lejegyeznünk álmainkat, mivel segítségükkel – akár egy terápiás folyamat közben is-  közelebb kerülhetünk önmagunkhoz, belső valónkhoz, és a belső feszültségeink megoldásának kulcsához.

Felhasznált irodalom

  • Szokatlan álmokat hoz a járványhelyzet ng.24.hu/tudomany
  • „Álmomban a bordakosaramban jártam.” A covidos álmokról beszélgettünk Kőszeg Sára klinikai szakpszichológussal, Fehérváry Krisztina eletszepitok.hu
  • Döglött sas a havon –Az álomfejtésről Szilágyi Nóra- Kőváry Zoltán Mindennapi Pszichológia V. évf. 1. szám
  • Bagdy Emőke Álmok, szimbólumok, terápiák Kulcslyuk kiadó 2013
  • Aludjunk rá egyet: Álom és kreativitás Simor Péter Mindennapi Pszichológia II. évf. 6. szám
  • Az álom alagútján, Árkovits Amary, Osváth Péter Pro die kiadó 2008
  • S.Freud Álomfejtés Helikon Kiadó 1985
  • wikipedia.org, http://dreamterapia.hu/

A cikket dr. Szabó Zsuzsanna pszichoterapeuta szakorvos írta, akihez ide kattintva tud időpontot foglalni négyszemközti online konzultációra.

dr. Szabó Zsuzsanna online pszichológus