Ritkább pszichotikus állapotok

Korábbi cikkünkben szóltunk a gyakoribb pszichotikus betegségekről volt szó. Írtunk arról is korábban, mi az a pszichózis, milyen tünetei vannak. Milyen betegségek okozhatják, azt hogy valaki eltávolodik a valóságtól.

Jelen cikkünkben a ritkábban előforduló pszichotikus tünetekről lesz szó.

Milyen ritka típusokról beszélhetünk?

Ekbom tünet során a személy taktilis (tapintási) hallucináció, vagy illúzió révén olyan bogarak, férgek, vagy tetvek jelenlétét “tapasztalhatja” a testében vagy testén, melyek őt megbetegíthetik vagy megfertőzhetik. Emiatt gyakran fordulnak bőrgyógyászhoz, ahol különböző bőrszenzációkról vagy bőr alatti élőlényekről számolnak be. Az Ekbom-tünet affektív pszichózisokban, illetve organikus pszichózisokban gyakran megjelenő tünet, azonban a skizofréniában való megjelenése meglehetősen ritka. Organikus pszichózisról az agy valamely sérülése vagy leépülése (demencia) során beszélhetünk.

Capgras-jelenség során a személy úgy hiszi, hogy a környezetét és saját magát is több hasonmással helyettesítették, s ezek az “utánzatok”, vagy “helyettesítők” veszélyt jelenthetnek a számára. Szinte bármely pszichózis esetén megjelenhet, mely éber tudatállapottal társul.

Frégoli-tünet lényege, hogy a személy meg vagy győződve arról, hogy valamely ismerőse egy idegen alakjában jelenik meg, ezért az idegeneket ismerősként fogja felismerni. Leggyakrabban a skizofrénia vagy a skizoaffektív zavar tüneteként jelentkezik, s gyakran társul hozzá szexuális tematika is. A tünet hátterében a kognitív rendszer hibája állhat, az arcfelismerő rendszer nem megfelelő működése révén.

De Clérambault-szindróma esetén a személy úgy gondolja, hogy iránta egy általában nála státuszban feljebb álló (pl. híres) személy táplál romantikus érzelmeket. Meggyőződése továbbá, hogy közöttük valamilyen rejtett kommunikáció van, s ő az egyetlen és első, akibe a személy szerelmes. Erről általában próbálnak bizonyítékokat is gyűjteni, s az elutasítást is gyakran a szerelem nyílt “beismeréseként” értelmezik. Gyakori, hogy zaklatják a kiszemeltjüket, s ha a szerelmes érzések az elutasítások hatására gyűlöletbe fordulnak, akkor ennek kapcsán agresszió is megjelenhet. Primer formájában más releváns pszichiátriai zavar nem jelenik meg, szekunder esetben azonban ez a tünettan gyakran társtünetként jelenik meg.

Othello-szindrómáról vagy köznapi nevén házastársi paranoiáról akkor beszélhetünk, ha a házaspár egyik tagja úgy véli, hogy párja megcsalja, s minden apró dologból egyértelmű következtetéseket von le. Gyűjteni próbálja a házastárs elleni és önmaga igazolására szóló “bizonyítékokat”, s meggyőződéseivel ész érvekkel sem lehet vitatkozni. A féltékenység ilyen formája akár pusztító lehet, tettlegességig és erőszakos cselekedetekig is fajulhat.

Couvade-szindróma esetén egy terhes hölgy férjénél, vagy ritka esetben hozzátartozójánál jelentkeznek organikus háttér nélküli szomatoform zavarok. Leggyakoribb tünet a fogfájás, fejfájás, hátfájás, hasmenés, étvágy csökkenése vagy fokozódása, súlynövekedés, álterhesség, kívánósság, hányinger, hányás, puffadás. A szomatikus tünetek mellett megjelenhet szorongás, álmatlanság, lehangoltság, s ritka esetben paranoid pszichózis is. A szomatikus tünetek túlsúlya miatt ezek a személyek csak ritkán kerülnek pszichiátriai ellátásba, általában más orvosi vizsgálatokat választanak.

Cotard jelenség központi eleme, hogy a személy nihilisztikus téveseszmével rendelkezik, ezért úgy gondolja, hogy ő már meghalt, és hogy ő maga, illetve a világ már nem létezik. A tünettan megjelenhet spontán is, azonban kezdődhet egy bevezető prodromális fázissal is, ahol a személy először csak depressziós és hipochondriás tüneteket fogalmaz meg. Később ezek a tünetek fognak kibontakozni, kifejlődni, s a krónikus fázisban ennek eredményeként megjelenik a tagadás, mely során saját létének valóságát illetve a külvilággal való kapcsolatát kérdőjelezi meg. Járulékos tünetként jelenhet meg a fájdalomérzet hiánya, a mutizmus (némaság), a szuicid és öncsonkító gondolatok és késztetések, hallucinációk, tudat, orientáció és emlékezet zavarai, zavartság, figyelmi- és koncentrációs zavarok.

Amikor mintha filmet néznénk…

Truman-show téveseszme alapját Peter Weir, ausztrál filmrendező 1998-as Truman Show című filmje adja, ahol a főszereplő életét műholdakon keresztül közvetítik az embereknek, s a körülötte lévő világ is csak megrendezett. A film megjelenése után jegyeztek fel több olyan esetet is, ahol a személy úgy vélekedett, hogy az életét megrendezték, s minden az ő érdekében történik. Gyakori gondolat, hogy egy valóság-show-ban él, ahol minden szem rá szegeződik, s az ő szórakoztatására történnek az események. Ez a tünettan gyakran a kórházi kezelés során is megjelenik, amikor úgy hiszi, hogy az orvosok, nővérek, takarítók, szobatársak, stb. az ő “megtréfálására” törekszenek, s a körülötte lévő világ nem reális.

Démoni megszállottság alatt egy olyan állapot értendő, amikor a személy úgy hiszi, egy gonosz lélek lakozik benne, aki az ő testét használja cselekvésre és beszédre. Az állapot alapját adja a személyiség megkettőződésének érzése, pszeudo formában pedig a személy a saját bűnösnek és szentségtörőnek vélt gondolatait és tetteit magyarázza a benne élő démonnal. Ezt az állapotot fontos elkülöníteni a roma kultúrában tapasztalható mágikus-babonás gondolkodástól (pl. megrontás).

Horrorfilm neurózisról akkor beszélhetünk, ha a személy egy horrorfilm megtekintése után mutat traumás neurózis tüneteket. A jelenséget először az Ördögűző c. film bemutatása után írták le, ma azonban már több olyan film is megtalálható, mely hasonló tüneteket váltott ki, s központi témájuk a sátánizmus vagy a démonikus megszállottság. A film megnézése után rövid időn belül jelentkezhet alvászavar, lehangoltság, étvágycsökkenés, feszültség és szorongás, illetve a film képeinek bevillanása.

Forrás és ajánlott irodalom:

• Varga É. Júlia, Herold Róbert, Tényi Tamás (2016) A kultúra hatása a téveszmékre: A Truman Show téveszme bemutatása, Psychiatria Hungarica 2016, 31 (4):359-363
• Tényi Tamás (2009) Ritka pszichiátriai tünetek és szindrómák, Animula Kiadó, Budapest
• DSM-5 referencia kézikönyv a DSM-5 diagnosztikai kritériumaihoz, Oriold és társai, Budapest, 2014
• Ronald J. Comer (2005) A lélek betegségei — Pszichopatológia, Osiris Kiadó, Budapest

A blogbejegyzést Gór Dóra pszichológus írta, akihez itt tud időpontot foglalni négyszemközti online konzultációra.