Viszlát, unalom! – nyári szabadidős tevékenységek gyermekek részére

Bizonyára sokan vártuk már a nyarat, az egyre hosszabbodó nappalokat, a szép napsütést, az izgalmas családi kirándulások, strandolások, iskola-és óvodamentes, szerencsés esetben felnőttek részére is szabadság lehetőségét biztosító napok időszakát. Ilyenkor kissé fellélegezhetünk, letehetjük a mindennapi terheket. Nyáron nincs szükség a házi feladatok ellenőrzésére, dolgozatokra való közös felkészülésre, kikérdezésre. A gyermekek számára a nyár nagyobb
BŐVEBBEN

Állatok a terápiás térben

A nemzetközi szakmai körökben már nagy népszerűségnek örvendő állatasszisztált terápiás módszer, már Magyarországon is egyre több helyen elérhető. Ebben a módszerben nem csupán a terapeuta és kliense számítanak, hanem van egy plusz kapcsolódási pont. Ez az új résztvevő egy terápiás állat, aki általában Magyarországon egy kutya vagy ló szokott lenni. Cikkünkben röviden kitérünk rá, hogy
BŐVEBBEN

Gyermekkori stresszcsökkentő gyakorlatok – progresszív izomrelaxációval

Bizonyára mindannyian szembesültünk már a stresszel teli napok negatív hatásaival, a kevés pihenés, állandó rohanás, tervezés, szervezés folyamatos készenléti állapotot, magasfokú stressz-szintet generálhat. Felnőttként is rendkívül nehéz a mindennapok terheivel való megküzdés, a nyugalmi állapot elérése és fenntartása és a megfelelő relaxáció. A gyermekek számára mindez még jelentősebb kihívás, mivel ők életkorukból, még fejlődő önreflexiós
BŐVEBBEN

Pszichoterápia és/vagy gyógyszeres kezelés

Sokak számára rejtély, hogy miből áll a pszichoterápia. Mitől tud gyógyító lenni a terapeutával való beszélgetések sorozata? Miben más ez, mint a többi kapcsolatunk, vagy egy hétköznapi beszélgetés? Mit jelent az, hogy pszichoterápiás munka és hogyan tud segíteni a terápia? Mi a különbség a pszichológus és a pszichiáter között? Milyen esetekben szükséges a gyógyszeres kezelés?
BŐVEBBEN

Röviden a poszt-covid stressz zavarról és a Covid traumáról

A koronavírus járvány egyik kiemelendő, és mind egészségügyi, mind anyagi és a mentális jóllét szempontjából legmegterhelőbb maradványtünete a poszt-covid szindróma. Ez összefoglaló néven összetett, különféle szervrendszereket érintő és különféle súlyosságú tünetegyütteseket foglal magában. Ahogy egyre több a gyógyult beteg, egyre magasabb számban találkozunk érintettekkel. Talán éppen Ön is egy közülük. Fontos beszélni a koronavírus járvány
BŐVEBBEN

Mentalizációval az iskolai erőszak ellen

Agresszióval bárhol találkozhatunk, ez hétköznapjaink része. Legyen szó testvérkapcsolatról, munkahelyi vagy iskolai konfliktushelyzetről, sajnos bárhol előfordulhat, hogy a felek egyikének, vagy másikának bántódása esik. Fontos azonban, hogy a fenyegető helyzetekre megtanuljunk erőszakmentesen reagálni. Arról, hogy ez miképpen lehetséges, most bővebben is kitérünk. Az iskolai bántalmazások (visszatérő agresszió) kezelése egy remek példa arra, hogy megértsük a
BŐVEBBEN

A pszichoszomatikus sérülékenység kialakulása és kezelése

Előző blogbejegyzésünkben megfogalmaztuk, hogy a pszichoszomatikus sérülékenység (tehát a hajlamunk arra, hogy a lelki feszültségeinkkel összefügésben akár testi, úgynevezett pszichoszomatikus betegségeink is kifejlődjenek) a személyiség, mint hajlamosító komponens, a regresszió elmélet, az alexitímia, és a  stressz-válasz szabályozásának együttes értelmezésével írható le leginkább. Mai írásunkban arra térünk ki, hogy hogyan befolyásolják a korai szülő-gyermek kapcsolat különböző
BŐVEBBEN

A Covid-helyzet érzelmi vonatkozásai

A covid 19 világjárvány hozta változás előzetes figyelmeztetés nélkül, váratlanul érkezett mindannyiunk életébe. Valószínűleg senki nem gondolta, hogy ilyen drasztikus hatással lesz a vírus hétköznapjaink menetére, és hogy ilyen mélyen érint majd mindenkit. Hogy egyik napról a másikra kerülnek a gyerekek otthoni oktatásba, állások szűnnek meg, cégek zárnak be, ellehetetlenülnek egészségügyi intézmények. Rég betervezett programokat:
BŐVEBBEN

A pszichoszomatikus sérülékenység „összetevői”

„A pszichoszomatikus jelző viszonylag új kifejezés egy olyan medicina számára, amely olyan régi, mint maga a gyógyászat.” (Weiss és English) Mik azok a pszichoszomatikus betegségek? A szűk értelemben vett szomatikus vagyis testi betegségek mellett az úgynevezett pszichoszomatikus betegségeket is besorolhatjuk az „orvosilag” is megmagyarázható testi betegségek közé. Ez utóbbi esetében azonban a betegségek kialakulásában, fennmaradásában,
BŐVEBBEN

Társfüggőség, avagy kodependens kötődés a kapcsolatainkban

A társfüggőséget, mint fogalmat a hétköznapokban azokra a személyekre szoktuk használni, akik a párjukhoz függő módon kötődnek. Tágabb értelemben azonban a szakma bármely kapcsolatra használja, ahol a személy – addiktív kötődésben – szinte belefonódik a másik személyébe, így saját énképe, személyisége és problémái háttérbe szorulnak. Lehet például ez a kapcsolat egy szülő-gyermek kötődés is. A
BŐVEBBEN

„A gyerekkel van baj, én minek kellek?” – a szülőkonzultációról bővebben

A cím alapján látható, hogy igen gyakori kérdés, hiszen a tanácsadás során gyakran belefutunk szakemberként. A pszichológiai tanácsadás kiskorúak esetén nem indulhat el a szülő beleegyezése nélkül, így elsőkörben ezt fontos tisztázni. Még mielőtt belemennénk a szülő-konzultáció szükségességébe fontos átbeszélni a pszichológiai tanácsadás menetét. A pszichológiai tanácsadás menetrendje gyermekeknél Gyerekekek esetén a bejelentkezést követően felvesszük
BŐVEBBEN

Hol vannak az apák? – Az apaszerep fontossága

A pszichológia nagyon sok ideig nem fektetett elég hangsúlyt az apák jelenlétére és fontosságára. Gyakran a gyermekek fejlődésében az anyák voltak központi helyzetbe téve, és az ő pszichés ráhatásuk volt különösen fontos. A kötődési vizsgálatok, és elméletek mindig az anyákat emelték ki, mint elsődleges gondozókat, és kötődési személyeket. Azonban az apák jelenléte épp olyan fontos
BŐVEBBEN

Kibírjuk együtt? Rombolja vagy építi a karantén a párkapcsolatokat?

A világjárvány fenekestül forgatta fel az emberiség életét, mindenre és mindenkire óriási hatást gyakorol. A járvány megfékezése érdekében hozott rendeletek, módosítások és korlátozások legtöbbünket beláthatatlan időre a négy fal közé szorítottak, és arra kényszerítettek, hogy a lehető legtöbb időt a számunkra legfontosabb emberekkel töltsük. Akárhogy nézem is, a járvány miatti korlátozások mindenki számára stresszt jelentenek.
BŐVEBBEN

Karantén kutyák – avagy miért négylábú barátainkkal a legjobb bekuckózni?

Ha körbenézünk, tagadhatatlanul jön szembe velünk a tény: kutyák mindenhol. Az elmúlt egy évben még azok az anyukák és apukák is beadták a derekukat a négylábú bundás barátért könyörgő gyerkőcöknek, akik eddig azt mondták „Ide nem jön kutya!”. A sok home officeban töltött óra áll a változás hátterében? Esetleg a felszabaduló üres órák? Netalán a
BŐVEBBEN

Rövid terápia vagy pszichoanalízis?

Mi a különbség a pszichoanalitikus pszichoterápiák és a pszichoanalízis között? Milyen esetekben érdemes rövid, és mikor hosszú terápiába fogni? Ezeknél a módszereknél a terápia lezárása után is mutatkozik javulás. Mi az a pszichoanalitikus pszichoterápia? A pszichoanalitikus pszichoterápia pszichoanalitikus elméletekre épülő terápiás módszer, mely több ponton eltér a pszichoanalízistől. Így például a terápiás célban (azaz a
BŐVEBBEN

Mit érdemes tudni mielőtt terápiába kezdene?

Korábbi bejegyzésünkben leírtuk, hogy mi a különbség a pszichológus és a pszichiáter között. Most azt részletezzük, hogy kik nyújthatnak alap-pszichoterápiás, s kik szakpszichoterápiás ellátást, kiknek lehet pszichoterapeutai végzettsége. Milyen téves elképzelések élhetnek a terápiáról az emberekben? Mi mindenben kell tájékoztatást kérni, ha terápiát kezdenek egy szakemberrel? Miben kell megállapodni? Mi is a pszichoterápia? Kik végezhetik
BŐVEBBEN

Képzeletbeli barátok gyermekkorban

Magyarországon a szülők között talán még a mai napig van egy furcsa, kicsit aggodalommal eltöltő jelenség a gyerekekkel kapcsolatosan. Körülbelül óvodás korban a gyermek elkezd beszélni a szobában amikor egyedül van, és sokszor egyedül játszik, de mégis mintha interakcióba lenne valakivel. Bizony ezek a személyek a képzeletbeli barátok, akik sok gyermek életébe betoppannak és ugyanolyan
BŐVEBBEN

A személyiségzavarok típusai

A személyiségzavarokat alapvetően három fő kategóriába sorolhatjuk. Az első csoport az A-csoport, melyet a „különc” személyiségzavarok csoportjaként is szokás emlegetni. A B-csoportba tartozó személyiségzavarok az ún. „teátrális” személyiségzavarok, míg a C-csoportba a „szorongásos” személyiségzavarok sorolhatóak. Jelen cikkünknek nem célja a részletes diagnosztikai ismertetés, így a diagnózis felállításához szükséges pontos kritériumok felsorolása sem, továbbá az egyes
BŐVEBBEN

Kilókban mért boldogság – Az evészavarokról dióhéjban

Ha figyelsz az érkezésedre, az alapvetően egészséges dolog. Ha minden figyelmedet az étkezésed köti le, az viszont már veszélyes is lehet. Ahhoz, hogy életben maradjunk, enni kell – de van, akinek ez nem megy ilyen egyszerűen, bűntudat nélkül. Az anorexia és a bulimia csak a legismertebbek a táplálkozási zavarok közül. Az evészavarokról általában Az evészavaroknak
BŐVEBBEN

A figyelemhiányos hiperaktivitás zavar kezelése

Előző blogcikkünkben szót ejtettünk a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar kialakulásának gyakoriságáról, a mögöttes tényezőkről és a konkrét tünetekről is. Jelen blogcikkünkben a betegség diagnosztikájának menetével és a lehetséges kezelési lehetőségekkel foglalkozunk. Mi a teendő AdHD gyanú esetén? Alább látható egy segédanyag, mely rámutat a lehetséges intervenciókra, az ADHD-val küzdő gyermek megsegítése érdekében (Cseri & Mohács, 2018).
BŐVEBBEN

“Eszem, tehát vagyok” – A lelki tényezők szerepe a túlsúlyban

Ahogy Bud Spencer mondja, “Eszem, tehát vagyok.” Ez a mondás jól példázza, hogy az evés mindig is kiemelt szerepet játszott az emberiség életében, az életünkben. Míg régen a létfenntartás volt az evés fő funkciója és gyakorlatilag az élelem megszerzésével, gyűjtögetésével-vadászásával, a tartalékok felhalmozásával és nem utolsó sorban az elfogyasztásával teltek a mindennapok, mára szinte teljesen
BŐVEBBEN

A figyelemhiányos hiperaktivitás zavar tünetei

A figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar (Attention-Deficit Hiperactivity Disorder=ADHD) az egyik leggyakrabban diagnosztizált kórkép a gyermekek esetében. Érdemes ezért megismerni a hátterét, beszélni a diagnózis felállításának szempontjairól és a kezelési lehetőségekről. Természetesen cikkünket tájékozatásnak szánjuk, a diagnózis meghatározása gyermekpszichiáter, vagy klinikai szakpszichológus kompetenciája. Milyen tényezők vesznek részt a betegség kialakulásában? Kialakulásában olyan tényezők is szerepet játszanak, mint genetikai tényezők,
BŐVEBBEN

A coming-out (előbújás) és az erre adott reakciók pszichológiai vetülete

Az LMBTQIA közösség megismerésére szánt előző cikk folytatásaként szeretnénk beszélni azokról a pszichés nehézségekről is, melyet a közösség tagjai átélnek, míg saját magukat elfogadják, s míg a környezetük is megbarátkozik velük. A coming-out a szakirodalomban előbújást jelent, s azt a folyamatot fedi, mely során a személy a heteroszexuálistól eltérő szexuális orientációját felfedi mások előtt. Ez
BŐVEBBEN

Milyen jelenségeket, testi érzéseket értelmezhetünk félre pánikroham során?

Korábbi blogbejegyzéseinkben írtunk részletesebben a pánikbetegség tüneteiről, okairól, hatékony kezeléséről. A mai blogbejegyzésben azt részletezzük, hogy mikor élhetünk át szorongást a pánikrohamok során, milyen ártalmatlan ingerek válthatják ki a pánikrohamot bennünk, s mit értelmezhetünk félre ezekben a helyzetekben. Mitől függ, hogy a szorongást a pánikroham előtt vagy során éljük meg? A pánikrohamot két típusra oszthatjuk
BŐVEBBEN