Sokan tapasztalhatják, hogy bizonyos helyzetekben különösen nagy nyomást éreznek arra, hogy jól teljesítsenek, hogy megfeleljenek valahol. Ez megjelenhet a munkában, a tanulásban, a sportban vagy akár a párkapcsolatokban is. Amikor azonban a teljesítmény iránti igény túlzott elvárássá válik, és folyamatos belső nyomást okoz, gyakran teljesítménykényszerről beszélünk. A pszichológiai kutatások szerint a teljesítménykényszer nem csupán motiváció

A borderline személyiségzavar sokak számára ijesztően hangzó diagnózis, pedig valójában egy olyan pszichés állapotról van szó, amely különböző súlyosságú formákban jelenhet meg, és megfelelő támogatással jól kezelhető. A köznyelvben gyakran „enyhe borderline”-ról is beszélnek, bár ez nem hivatalos diagnosztikai kategória, inkább a tünetek intenzitására utaló kifejezés. Olyankor haszánljuk, amikor a tünetek kevésbé intenzívek, vagy az

Miből tudhatja, hogy segít a terápia? Sokan teszik fel a kérdést: vajon működik-e számomra a pszichológiai tanácsadás vagy terápia? Mikor mondható sikeresnek egy folyamat, és milyen jelekből érdemes következtetni arra, hogy jó irányba halad? Legújabb podcast epizódunkban munkacsoportunk tagjaival ezt a kérdést boncolgattuk. Összefoglaltuk a legfontosabb szempontokat, amelyek segíthetnek eligazodni ebben. Kattintson, hallgassa meg a

A „ventiláció” szóról legtöbbünknek a nyári forróságban, egy kis frissítő légmozgást, felszabadítást adó lapátokat forgató ventilátorok jutnak eszünkbe. Pedig ez a szó bizony igazán sokrétű és testünk-lelkünk szintjén is értelmezhető fogalom.   Az orvosi értelemben vett ventiláció a tüdő szellőztetését jelenti, a levegő be- és kiáramlását, amely lehetővé teszi az oxigénfelvételt és a szén-dioxid távozását.

A legtöbb ember tapasztalta már azt az érzést, amikor egy helyzet vagy döntés újra és újra visszatér a gondolataiba. Talán egy beszélgetést elemzünk utólag, vagy azon töprengünk, vajon jól döntöttünk-e egy adott helyzetben. Előjönnek a „mi lett volna, ha…?” kérdések és nem hagynak minket nyugodni. Amikor azonban a gondolkodás ismétlődővé, nehezen kontrollálhatóvá és kimerítővé válik,

Amikor valaki rászánja magát, hogy terápiába kezdjen, a döntést általában erős belső feszültség (szenvedésnyomás) előzi meg. A segítségkérés sosem egyszerű. Sokan addig próbálkozunk a saját megküzdési stratégiáinkkal, amíg azok hosszabb távon sem segítenek a változás elérésében. A pszichológusi praxisban nap mint nap tapasztaljuk: amikor a kliens megérkezik hozzánk gyors megkönnyebbülést, azonnali válaszokat és egy szépen

A „jó szex” nem csupán szubjektív élmény vagy romantikus idealizálás kérdése – a szexuálpszichológia és párkapcsolati kutatások évtizedek óta vizsgálják azt, milyen tényezők járulnak hozzá az elégedettséghez és örömteli intim kapcsolathoz. Bár nem létezik egyetlen mindenki számára univerzális recept, számos tudományosan alátámasztott tényező összefügg azzal, hogy mikor tartjuk a szexet „jónak”. Mai cikkemben erről olvashat,

“Mi van, ha nem találom a megfelelő pszichológust elsőre? Már voltam pszichológusnál, de nem jött be!” Ha feltetted már magadnak ezt a kérdést, esetleg volt “rossz” élményed, jó helyen jársz. A blogcikkből megismerheted, mi lehet az oka annak, ha nem jön be az első választás, esetleg a vágyott-várt szakember mégsem olyan, mint amilyenre számítottál. Rögös

A gyermekkorban megnyilvánuló hiszti jelenségét sok tévhit övezi. Sok szülő sokféleképpen értelmezi és talán nem találunk olyan szülőt a Földön, akinek ne okozott volna gyakori fejtörést, feloldhatatlan dilemmát és tehetetlenség érzést, amikor egy hisztiző gyermekkel találta szembe magát. Persze mindenki reagál rá valahogyan, leginkább ösztönösen szólunk vagy teszünk valamit, amikor gyermekünk – első látásra érthetetlen

A fogalom a gyermek és a szülő közötti szerepek felcserélését jelenti, vagyis azt, hogy a gyermek olyan feladatokat lát el, amit a felnőttnek kellene. Ez pedig azért okozhat problémát, mert a gyermek a korához és fejlettségéhez képest túl sok felelősséget vállal, és ilyen esetben a gyermek a szülő szükségleteit és igényeit elégíti ki, nem a

Mikor elég az önsegítés, és mikor van szükség szakemberre? Jogosan merülhet fel a kérdés, amikor az önismeret útjára lépünk. Szakembereink egy kerekasztal-beszélgetésben járták körül az önsegítés különböző formáinak és a pszichológiai segítségnyújtás határait, lehetőségeit és buktatóit. Kattintson és hallgassa meg a Spotify-csatonánkon! Az önsegítés témája ma aktuálisabb, mint valaha. Könyvek, online kurzusok, podcastok, workshopok és

Mit jelent az erő? Mit jelent erősnek lenni? Ezekre a kérdésekre valószínűleg egyikünk sem felelne ugyanúgy. Már az erő fogalmát is nehéz megragadni, hiszen sok oldalról közelíthetünk az értelmezéshez. A pszichológusi praxisban például többször megjelenik a segítségkérők maguk felé fordított elvárásai között a legkülönfélébb módokon. Sokan úgy képzelik el a lelki egészséget, mint egy páncélt,

A szexualitás az emberi psziché egyik legösszetettebb és legintimebb dimenziója, amelyet társadalmi normák, biológiai késztetések, pszichés struktúrák és kulturális kontextusok egyaránt formálnak. Ennek megfelelően nem meglepő, hogy a „normálistól” eltérő szexuális érdeklődés – különösen, ha az atipikus vagy parafíliás formában jelenik meg – gyakran válik félelem, tabu, vagy éppen megbélyegzés tárgyává. Mégis, a pszichológiai tudomány

Mai blogbejegyzésemben az írás, s ezen belül a naplóírás fontosságát tárgyalom részletesebben. Milyen szerepe van az írásnak az életünkben? Miért jó a naplóírás? Mit nem pótol? S milyen zavarokban jelentkezik az íráskényszer? Olvasson tovább, és tudjon meg többet a naplóírás hatásairól! Miért is írunk? Az írás ősidők óta hozzátartozik az emberi élethez, természetes emberi tevékenységként

Miért maradt fenn a nárcizmus, a machiavellizmus és a pszichopátia az emberi evolúció során? A nárcizmus, a machiavellizmus és a pszichopátia sokak számára ijesztő, elutasított fogalmak. Az evolúciós pszichológia azonban azt mutatja, hogy ezek a személyiségvonások nem véletlenszerű torzulások, hanem bizonyos körülmények között adaptív viselkedési stratégiák lehettek. Az utóbbi években a közbeszédben szinte divattá vált

Ahogy elhalványulnak a karácsonyi fények, és a szilveszteri pezsgőspoharak is a mosogatógépbe kerülnek, sokan egy furcsa, nehezen megfogalmazható érzelmi űrrel találják szembe magukat. Pszichológusként fontosnak tartom tisztázni, hogy az év végi időszak két, egymástól jól elkülöníthető érzelmi jelenséget is produkálhat, amelyeket gyakran összekeverünk: a Holiday Blues-t és a Holiday Hangover-t. Míg a Holiday Blues (ünnepi

A szociális szorongás a harmadik leggyakoribb pszichiátriai megbetegedés, mely leggyakrabban gyermekkorban vagy serdülőkorban (10 és 20 év között) kezdődik, kezelés nélkül krónikussá válhat, és egy életen ét fennmaradhat. Sokszor fordul elő együtt depresszióval, generalizált szorongással, pánikzavarral vagy szerhasználati zavarokkal. A szociális szorongás tünetei A szociális szorongó személyek általában félnek a társas helyzetektől. Ez a félelem

Az önszabotázsról szóló cikksorozatunk első részében megtudhatta, hogy mit is jelent pszichológiai értelemben az önszabotáló viselkedés. Mai írásomban arról olvashat bővebben, hogy hogyan mutatkozik meg az önszabotázs a hétköznapokban, és hogy milyen eszközök állnak rendelkezésére ahhoz, hogy legyőzze ezt a jelenséget. Felmerülhet a kérdés, hogy mikor jön el az a pont, amikor érdemes pszichológus segítségét

Mindennapi életünk során rejtett vagy éppen egészen nyílt módon gyakran találkozunk azzal az elvárással, hogy „legyen mindig minden rendben”. Vigasztalónak vagy éppen bátorítónak, támogatónak szánt mondatokat kapunk a környezetünktől és adunk mi magunk is. Emlékezzünk csak vissza egy helyzetre, amikor valaki azt mondta „nézd a jó oldalát”, „ugyan, ez nem is akkora gond”. Jól hangzik,

A mindennapokban gyakran halljuk, talán mi magunk is használjuk a kifejezést: “önszabotázs”. A pszichológusi praxisban is megjelenik ez a sajátos címke. Több esetben találkozhatunk vele munkahelyi, párkapcsolati és egyéb magánéleti helyzetek értékelése során. Akár egy fontos határidő elmulasztásáról, egy fejlődésünket segítő képzés elhalasztásáról, egy ígéretes kapcsolat meghiúsulásáról vagy egy diéta feladásáról van szó, az önszabotázs

A nárcisztikus kapcsolat dinamikájáról szóló cikksorozatunk első részéből megtudhatta, hogy mi a különbség a pszichológiai és a köznyelvi nárcizmus között, valamint azt, hogy milyen ismérvei lehetnek a nárcisztikus személyeknek. Cikksorozatunk második részében az áldozati oldalról néztük meg közelebbről a nárcisztikus kapcsolatot, a befejező harmadik részben pedig a nárcisztikus kapcsolatból való kilépésről, az ezt követő gyógyulásról

Az önszabályozás képessége az éntudat fejlődéséhez hasonlóan elsősorban a társas kapcsolatokon keresztül történik, de a mindennapi élet során szerzett tapasztalatok is hatnak rá. A szülők és más fontos személyek segítik a gyermeket abban, hogy gondolatait, érzéseit, viselkedését egyre jobban megértse és szabályozni tudja. Az önszabályozás a szociokognitív nézőpont szerint belső és külső tényezők egymásra hatásából

Milyen testi tünetekben nyilvánulhat meg a kiégés? Milyen szakaszai vannak? A kutatásokban a kiégést általában öt szakaszra bontották fel, azonban fontos hogy a kiégés fokozatosan alakul ki, a szakaszok nem különíthetőek el élesen egymástól. Idealizmus szakasza A kiégés kialakulásának első szakasza az idealizmus. Ekkor nagy a lelkesedés a hivatás iránt, a személyek próbálnak jól teljesíteni,

Mindannyiunk számára ismerős az érzés, amikor teszünk valamit, de közben belül motoszkál bennünk a gondolat: „Ez nem én vagyok.” Amikor megígérjük magunknak, hogy nem fogunk többet túlórázni, mégis késő estig dolgozunk, vagy amikor fontos számunkra a környezetvédelem, mégis az autót választjuk a tömegközlekedés helyett. Ez a belső feszültség, amit ilyenkor érzünk nem más, mint a