Gyakoribb pszichotikus betegségek

Korábbi cikkünkben már volt szó a pszichózisról, a pszichotikus állapotról jelen írásunkban szó lesz az ezzel kapcsolatos tévhitekről és a különböző pszichotikus zavarok változatairól.

A pszichózisról általában

A pszichózis egy olyan állapot, amikor a személy kapcsolata megszűnik a valósággal, torzul az észlelésük, információfeldolgozásuk és a környezeti ingerekre adott válaszkészségük. A pszichózis állapotában megjelenhetnek hallucinációk (téves észlelési élmények, melyek érinthetik a látást, hallás, tapintást, szaglást, ízlelést, stb.),téveseszmék (hamis vélekedések, rögzült hiedelmek, melyek a valóságnak ellentmondva is fennmaradnak — pl.: üldöztetéses, vonatkoztatásos, vallási, szerelmi téveszmék — s egyszerre akár halmozottan is jelentkezhetnek, ezért sokszor riasztóak, érthetetlenek lehetnek egy külső szemlélőnek), de gyakori tünetek közé sorolható a társadalomtól való visszahúzódás, a gátolatlanság és a teljes szétesettség is. A pszichotikus állapot előidézését számos tényező befolyásolhatja, ilyen lehet például egy agysérülés, agyi megbetegedés, az idős korral járó agyi leépülés, a genetika, különböző környezeti tényezők és a pszichoaktív szerek fogyasztása is.

Tévhitek a pszichózisokról

Az egyik talán leggyakoribb tévhit, hogy a pszichotikus, s azon belül skizofrén személyek tudathasadásban szenvednek. A tévhit alapját adhatja a görög eredetű szkhizein „hasadás” és phren „elme” szavak tükörfordítása. A hasadás azonban nem a személyiségre, hanem a kognitív képességekre, emóciókra és szellemi funkciókra vonatkozik. A többszörös személyiséggel bíró személyeket a pszichológia és pszichiátria disszociatív személyiségzavarban szenvedőknek nevezi, mely kórkép a pszichotikus zavarokkal ellentétben nagyon ritka.

A médiában a pszichózisok megjelenítéséhez gyakran agresszió társul, mely nem teljesen fedi a valóságot. A fent leírt formák csak kis részében jelenhet meg másokra irányuló agresszió, s emiatt a kórképekben szenvedőktől való félelem és eltávolodás gyakran indokolatlan.

A genetikai alapokon nyugvó pszichotikus zavarok nem gyógyíthatók, nem fognak elmúlni, de megfelelő gyógyszeres- és pszichoterápiás kezeléssel jól szinten tarthatók.

Pszichotikus zavarok változatai

A skizofréniát gyakran szinonimaként használják a pszichózissal, azonban érdemes azt tudni, hogy habár a skizofrénia a leggyakoribb pszichózisok közé tartozik, mellette más pszichotikus zavarok is előfordulhatnak.
A rövid pszichotikus zavar állapota körvonalazható, ha a tünetek hirtelen
jelentkeznek, fennállásuk nem haladja meg az 1 hónapos időtartamot, majd ezt követően a tünetek szinte nyom nélkül rendeződnek. A tünetek között megfigyelhetők téveseszmék, hallucinációk, laza asszociációk, gondolkodásbeli inkoherencia és dezorganizált viselkedés. Kiváltó oka általában valamilyen súlyos stresszel vagy traumával járó esemény (például szeretett személy elvesztése, bántalmazás, stb.), de a rövid pszichotikus zavarok között megjelenhet a posztpartum változat is, mely a
szülés utáni négy hétben jelentkező pszichotikus tünetek megjelenését jelenti.
A skizoaffektív zavar diagnózisa akkor alkalmazható, ha a személynél a skizofrénia tünetei mellett a hangulati életet érintő tünetek is megjelennek. Hangulati tünet lehet egy vagy több major depressziós epizód, mánia, vagy kevert tünetek együttese is. A betegség kialakulásának fő időszaka a fiatal felnőttkor. A szakmában mai napig is vita övezi ezt a diagnózist, mert sokan egy gyűjtő kategóriának tartják, ami akkor adható diagnózisként, amikorra szakember számára nem eldönthető, hogy a személy hangulati zavarai skizofrén eredetűek-e, vagy pedig a skizofrénia tünetei vezethetők vissza
hangulati tünetekre.
Paranoid pszichózis (deluzív zavar) esetén a páciens pszichés státusza rendezett (orientációja, emlékezete, figyelme, pszichomotoros sebessége), gondolkodásában azonban olyan téves eszmék jelennek meg, melyek nem bizarrak, tehát akár valóságosak is lehetnének, de mégsem azok. A betegségbelátás ebben az esetben is hiányzik, gondolkodásuk irracionalitásáról való meggyőzésük sikertelen, ennek ellenére a mindennapokban általában jól tudnak funkcionálni. Fajtái között megfigyelhető féltékenységi (Othello-szindróma), erotomán (De Clérambault), üldöztetéses, mérgeztetéses, szomatikus, grandiózus vagy kevert típus.
Az üldöztetéses és mérgeztetéses esetén a személy úgy hiszi, hogy valaki ártani szeretne neki, követik, megfigyelik, mérgezik, s hosszú távú céljainak elérésében akadályozzák.
A szomatikus típus során a téveszme központjában testi funkciók vagy érzékletek állnak. A grandiózus típus esetén a személy meg van győződve arról, hogy valamilyen rendkívüli, de fel nem ismert tehetséggel, tudással rendelkezik, vagy valamilyen fontos felfedezést tett.
A De Clérambault és az Othello-szindrómáról részletesebb írunk következő blogbejegyzésünkben.
Indukált pszichotikus zavarról akkor beszélhetünk, ha egy személy osztozik egy másik személlyel a téveszméiben. Ebben a kórképben általában található egy domináns, pszichotikus tünetekkel küzdő személy, akinek a tüneteit átveszi egy vele szoros kapcsolatban élő családtag, barát vagy pár. A kapcsolat megszakadtával a tünetek általában enyhülnek, de több kutatási eredmény számolt be a tünetek teljes eltűnéséről is. A zavar nem csak kétszemélyes kapcsolatokra, hanem akár egész családokra, vagy közösségekre is kiterjedhet.
Pszichoaktív szerek okozta pszichotikus zavarok valamilyen szerhatás kapcsán felmerülő pszichotikus tünetek. Szer lehet például az alkohol, kábítószerek, gyógyszerek vagy mérgező anyagok (pl. szén-monoxid, benzin, festék, stb.).
Általános egészségi állapot miatt bekövetkező pszichotikus zavarról akkor beszélhetünk, ha a személynél valamilyen orvosi probléma, szervi megbetegedés, vagy agysérülés következtében jelentkeznek pszichotikus tünetek. Gyakori pszichózist kiváltó betegség az agyér-elmeszesedés, Huntington-kór, epilepszia, endokrin rendszer betegségei vagy az anyagcserezavarok.

A következő blogbejegyzésünkben a ritkább pszichotikus állapotokkal foglalkozunk.

Irodalomjegyzék:

• Varga É. Júlia, Herold Róbert, Tényi Tamás (2016) A kultúra hatása a téveszmékre: A Truman Show téveszme bemutatása, Psychiatria Hungarica 2016, 31 (4):359-363
• Tényi Tamás (2009) Ritka pszichiátriai tünetek és szindrómák, Animula Kiadó, Budapest
• DSM-5 referencia kézikönyv a DSM-5 diagnosztikai kritériumaihoz, Oriold és társai, Budapest, 2014
• Ronald J. Comer (2005) A lélek betegségei — Pszichopatológia, Osiris Kiadó, Budapest

A blogbejegyzést Gór Dóra pszichológus írta, akihez itt tud időpontot foglalni négyszemközti online konzultációra.