Stressz, betegségek, stresszkezelés

Stressz, betegségek, stresszkezelés

Stressz alatt a hétköznapi szóhasználatban általában az ún. distresszt értjük, azaz mikor olyan helyzettel kerülünk szembe, amikor azt megoldhatatlannak érezzük, tehetetlenséget élünk át, nem látjuk a kiutat. Milyen formái vannak még a stressznek, ezek hogyan hatnak a szervezetünkre? Milyen stratégiákkal tarthatjuk kordában a minket érő stresszhatásokat?

Milyen stresszhatások érnek bennünket nap mint nap?

A tudomány ún. eustresszről is beszél, melyre a szervezet kezdetben, mint stresszhelyzetre reagál, de rövid időn belül visszatér a normál működéshez, túlzott igénybevétel nélkül. Ilyen eustressz lehet egy ember életében például az unoka születése, lottó nyeremény, bármely nagyobb örömhír.

Viszont, ha distresszt élünk át, a szervezet túlzott igénybevétele következik be. A szimpatikus idegrendszer fokozott működésbe kezd, azaz a pulzus, a vérnyomás és a vércukorszint megemelkedik, a szervezet vészreakcióra készül fel. Elhúzódó stresszhatás során e rendszer működése is elhúzódó.

Krónikus stressz esetén a hormonális rendszer egyensúlya is megbomlik, ún. stresszhormonok kerülnek egyre nagyobb számban a vérkeringésbe (pl. adrenalin, kortizol). Ezek a szervezetben lezajló változások közvetlenül is, és közvetve is – az immunrendszer gyengítése révén – számos betegséget idézhetnek elő.

Milyen betegségek valószínűségét növeli a fokozott stressz?

Elhúzódó stressz hatására növekszik a szív-érrendszeri betegségek, légzőszervrendszeri, emésztőszervi, allergiás vagy autoimmun betegségek, szexuális működészavarok (menstruációs zavarok, fájdalmak, koraszülés, spontán vetélés; korai magömlés, impotencia) valószínűsége.

Pszichiátriai megbetegedésekben szintén fontos szerepet játszik a stressz, főleg a hangulatzavarok, szorongásos zavarok, alvászavarok, szomatoform zavarok (szervi elváltozás nélküli testi panaszok) esetén.

A kutatások azt találták, hogy nem annyira az akut, nagy intenzitású stresszhatások, mint pl. haláleset, hanem a mindennapos kisebb, de állandósult stresszhatások jelentenek veszélyt a betegségek kialakulása szempontjából.

Lelki egyensúlyunk és a stressz

Stresszforrás nemcsak külső, hanem belső konfliktus is lehet, azaz gondolati szinten lejátszódó helyzetek, így pl. állandó aggodalmaskodás, rágódás olyan helyzeteken, melyek megoldását nem látjuk, tehetetlennek érezzük magunkat, mintha beleragadtunk volna a problémába.

Stresszmentes élet nincs. A lényeg az, hogyan viszonyulunk az adott helyzethez, milyen jelentéssel látjuk el. Egy stresszor azáltal okoz bennünk stresszt, hogy mennyire minősítjük azt veszélyesnek, és mennyire érezzük úgy, hogy nincs lehetőségünk és/vagy képességünk megbirkózni vele.

Mit érdemes kezdeni a stresszel?

Sokszor a stressz forrását nem tudjuk elkerülni, ilyenkor úgy tudunk megbirkózni a stresszhelyzettel, hogy magunkban hozunk létre változást, azaz a helyzethez való viszonyunkat változtatjuk meg.
A stresszhelyzetek épp azért stresszesek, mert úgy érezzük, nem tudunk velük megbirkózni. Ilyenkor célszerű segítséget igényelni. Sokszor elég a baráti támogatás, a pszichológiai kutatások szerint a humor mellett az ún. társas támogatottság jelentős védőfaktor a stresszbetegségekkel szemben.

Van azonban, hogy ez nem bizonyul elégnek, ilyenkor pszichológus szakszerű segítséget tud Önnek nyújtani. A probléma mindig egyéni, a pszichológus ezért személyre szabott kezelési tervet állít össze. Az alább felsorolt néhány stresszkezelési mód enyhébb esetekben talán segítségére lehet.

Hogyan éljük túl a stresszhelyzetet?

  • Fontos a „nemet mondás” képessége (ezt a pszichológia ún. asszertív kommunikációnak hívja), azaz tudjuk magunkat képviselni, ne hagyjuk magunkat kihasználni).
  • Fontos a hatékony időgazdálkodás: fontossági sorrend felállítása. Ha mégis elborítják a teendők, jó hatású a környezetváltozás (azaz stresszforrástól időben és térben is távolodni, míg erőt gyűjtünk a leküzdésükhöz).
  • Hatékony lehet átmenetileg a figyelemelterelés.
  • Az önjutalmazás.
  • A testmozgás (keringést, közérzetet és a hangulatot javítja).
  • A rendszeres relaxáció.
  • A megfelelő táplálkozás, a rendszerességre törekvés az életmódban.
  • Hatékony lehet a helyzetelemzés: mi a legzavaróbb a helyzetben, milyen pozitívumok vannak benne, milyen érzései, elvárásai vannak (előfordul, hogy nem reálisak), milyen automatikus gondolatai vannak, ezeket hogyan lehetne módosítani, hogyan lehetne másképp szemlélni a helyzetet. Ha úgy érzi „egyedül nem megy”, a pszichológus segíteni tud a stressz kezelésben is.

Ajánlott irodalom:

Lajkó Károly (2010) A stresszcsökkentő viselkedés. Medicina Kiadó
Martha Davis, Elisabeth Robbins Eshelmann, Matthew McKay (2013) Stresszoldó és relaxációs módszerek. Park Könyvkiadó.
Wayne W. Topping (1996) Győzelem a distressz felett. Phoenix Stúdió Bt.

Amennyiben szeretne szakszerű segítséget kapni, szeretettel várja az onlipszichologus.net csapata négyszemközti online konzultációra. A blogbejegyzést Pergel-Száraz Cintia írta, akihez időpontot négyszemközti beszélgetésre ide kattintva időpontot tud foglalni.