Megküzdés, avagy hogyan kezeljük a minket érő stresszt?

Megküzdés, avagy hogyan kezeljük a minket érő stresszt?

Nincs olyan ember, aki ne kerülne élete során valamikor a padlóra. Mindannyiunkat érnek kudarcok, veszteségek. Mit tehetünk, hogy újra önmagunkra találjunk, a nehézségektől megerősödve folytassuk életünket? Hogyan küzdhetjük le a mindennapi stresszt? Ha tovább olvas, megtudhatja…

Ahogy már korábbi bejegyzésünkben is utaltunk rá, a stressz fakadhat külső körülményekből (például megterhelő életeseményekből), vagy belső okokból is. Utóbbira példa egy korábbi, fel nem dolgozott trauma vagy az egymásnak ellentmondó célok, elvárások. Bár vannak mindenki számára megterhelő történések, mint egy közeli hozzátartozó halála, vagy a munkahelyvesztés, az ezek által okozott distressz mértéke azonban egyénenként jelentősen eltérő. Megküzdési képességeinktől és személyiségünk stabilitásától függ, mennyire viselnek meg minket ezek a veszteségek. Fordítva is igaz ez, tehát viszonylag kisebb környezeti változás is kiválthat fokozott stresszhatást ha egyébként sok érzelmi terhet cipelünk a vállunkon.

stresszhatás

Mint ahogyan blogbejegyzésünk címéből sejthető, megküzdésnek nevezzük azt a reakciómódot, mellyel a nehéz, bennünk feszültséget keltő életeseménnyel, külső vagy belső hatással megbirkózni próbálunk. (Ebben a definícióban hangsúlyos a változás személyes jelentősége és szubjektivitása). A megküzdés tehát nem más, mint egy tudatos alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez. Ide tartozik továbbá az is, hogyan tudjuk leküzdeni a céljaink elérése során felbukkanó nehézségeket.

Ha sikeresen elérjük céljainkat, kompetencia élményünk nőhet, a krízisek megoldását személyiségfejlődés kísérheti. A megküzdésnek  Folkman és Lazarus (1984) szerint két fő módja fordul elő: az érzelemfókuszú és a problémafókuszú coping (megküzdésmód). Előbbi azt jelenti, hogy a feszült helyzettel kapcsolatos feszültségünket próbáljuk meg csökkenteni. Amennyiben problémaközpontú megoldást keresünk megkísérelhetjük megszüntetni, vagy megváltoztatni a stresszort illetve saját magunkat (p.l tanulni valamit). Problémafókuszú megoldásmód például ha egy túlzott munkahelyi megterhelés esetén mással megosztjuk a feladatainkat. Szintén hatékony megoldás a feladat elemzése, apró lépésekre bontása. Az egyéb, figyelem-elterelő cselekvések korlátozása, az információgyűjtés, a kivárás és a megfontolás a lényegi döntés meghozatala előtt.

megküzdési stratégia

Érzelemközpontú megküzdésnek számít, ha érzelmeinket kimondjuk vagy kimutatjuk, ezzel csökkentve a bennünk levő feszültséget. Ha indulatainkat csapkodással, vagy kiabálással vezetjük le (elvicceljük, alkoholba vagy más, tudatmódosító szerekbe fojtjuk bánatunkat). A sportolás egy sokkal egészségesebb, de szintén érzelem fókuszú stratégia. A különféle művészeti ágak segítségével való önkifejezés (pl festés, rajzolás, pszichodráma) is jelentős mennyiségű stressztől képes megszabadítani bennünket. A probléma párunkkal vagy barátainkkal való átbeszélése (újrafogalmazása) szintén remek lehetőség, melyből akár problémamegoldás is születhet. Gyakori megoldás, hogy próbálunk nem gondolni a stresszkeltő eseményre, vagy igyekszünk elkerülni azt (például ha a fenti, munkahelyi példában beteget jelentünk). Sőt, akár az is megküzdési kísérlet, ha hosszasan rágódunk valamin újra és újra végiggondolva a problémát okozó szituációt. Ez átmenetileg hatékonyan csökkenti ugyan feszültségünket, hosszú távon azonban szükséges a problémával való hatékonyabb szembenézés, az ennek megfelelő viselkedési stratégia megtalálása.

Az érzelmi feszültség csökkentése teremti meg az alkalmazkodás, a probléma megoldásának belső, lelki feltételeit. Az érzelemfókuszú coping tehát akkor adaptív (segíti túlélésünket), ha valamilyen okból képtelenek vagyunk kontrollt szerezni a helyzet felett. Például olyan traumánál, ami már megtörtént és nem visszafordítható. Ilyen lehet például egy szerettünk elvesztése, vagy egy közlekedési baleset. A megoldhatatlannak tűnő helyzet kognitív átstrukturálása azt jelenti, hogy jobban átgondoljuk, mitől félünk valójában, megpróbáljuk érzelmeinket racionális eszközökkel csökkenteni. Például egy szorongató vizsgahelyzetben visszaemlékszünk egy korábbi, a jelenlegihez hasonló szituációban megélt sikerélményünkre, hogy ebből magabiztosságot meríthessünk. Fontos és talán manapság méltánytalanul elhanyagolt megküzdésmód a társas támogatás keresése, problémáink másokkal való megosztása. A segítségkérés nemi különbségeket mutat, kutatások szerint a nők számára könnyebb ezt meglépni. Megküzdésmódunkat befolyásolja, önértékelésünk, érzelmi stabilitásunk, optimista vagy pesszimista hozzáállásunk.

érzelmi támasz
Hasznos lehet, ha az általunk észlelt nehézségeknek jelentést találunk, ezáltal  a megélt szenvedés integrálhatóvá válik személyiségünkbe, a problémás szituációk személyes fejlődésünket segíthetik elő. A sikeresen megoldott konfliktusokról emlékképeket őrzünk, a bevált viselkedési stratégiákat elraktározzuk, ami segíti hogy a jövőben gyorsabban, hatékonyabban alkalmazkodhassunk a minket érő változásokhoz. Fontos kiemelni tehát, hogy az érzelemfókuszú megküzdésre szükség van, de  a legtöbb esetben kell, hogy ezt problémafókuszú megoldások is kövessék. Ezek megtalálása mely a személyiség viszonylagos stabilitását, érettségét feltételezi. A leghatékonyabb alkalmazkodást a különféle megküzdésmódok a helyzetnek megfelelő módon történő váltogatása eredményezi.

Az onlinepszichologus.net csapatának képviseletében oldalunk szakmai koordinátora, Habis Melinda

További olvasnivalók a témában:

Almási K.,  Bagdy E., Böjte Cs., Szendi G. (szerk) (2013) Veszteségből nyereség, vereségből győzelem: a lelki megküzdés útjai. Kulcslyuk Kiadó. Budapest

Barcy M (2012) Konfliktusok és előítéletek. A vonzások és taszítások világa. Oriold és Társai Kiadó. Budapest.

Badgy E. (2013) Pszichofitness. Kocogás-kacagás-lazítás. LHarmattan Kiadó

Dávid I, Fülöp M., Pataky N, Rudas J. (2014) Stressz, megküzdés, versengés, konfliktusok. Géniusz könyvek. Magyar Teghetségsegítő Szervezetek Szövetsége

Kiss E. Cs., Sz. Makó H. (szerk) (2015) Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana. Pro Pannonia. Pécs

Oláh A (2005) Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Trefort, Budapest

Kíváncsi rá, Ön milyen megküzdésmódokat használ? Töltse ki tesztünket!