Milyen jelenségeket, testi érzéseket értelmezhetünk félre pánikroham során?

Milyen jelenségeket, testi érzéseket értelmezhetünk félre pánikroham során?

Korábbi blogbejegyzéseinkben írtunk részletesebben a pánikbetegség tüneteiről, okairól, hatékony kezeléséről. A mai blogbejegyzésben azt részletezzük, hogy mikor élhetünk át szorongást a pánikrohamok során, milyen ártalmatlan ingerek válthatják ki a pánikrohamot bennünk, s mit értelmezhetünk félre ezekben a helyzetekben.

Mitől függ, hogy a szorongást a pánikroham előtt vagy során éljük meg?

A pánikrohamot két típusra oszthatjuk a keletkezésének körülményei szempontjából, hogy a szorongást a roham előtt, vagy a roham közben éljük-e meg.

  1. Az első esetben ha a roham lehetőségének a gondolata felmerül bennünk, akkor ennek hatására szorongani kezdhetünk, s fokozottabban figyelhetünk testünk jelzéseire. Ha kellemetlen testi érzést veszünk észre (pl. izzadunk), akkor azt a roham közeledtének tekinthetjük, így a rohamot előidéző ördögi kör aktiválódhat.
  2. A második esetben a rohamot nem idézi elő szorongás, hanem a rohamot kiváltó kulcsinger valamilyen másfajta érzelmi állapot eredménye (pl. izgalom, düh) lesz, de lehet egy veszélytelen esemény következménye is (pl. hirtelen testhelyzet-váltás). Ha ezeket a testi jelenségeket negatív módon értelmezzük, a pánikrosszullét bekövetkezhet. Egy részletesebb megfigyelés során észlelhetők lehetnek számunkra, hogy milyen előzmények növelhetik azokat a testi érzéseket, amelyek bennünk a pánikroham megéléshez vezethetnek.

Mit gondoljunk végig egy roham bekövetkezésekor?

Az alábbi ismeretek megértése sokat segíthet nekünk, hogy a tünetek, vagy kulcsingerek észlelését ne feltétlenül tulajdonítsuk a pánikroham bekövetkeztének vagy előszelének:

  1. Nőknél a menstruációs időszak hormonális változásai és a pCO2 (széndioxid parciális nyomása) szint csökkenése gyakran okozhat félremagyarázható érzéseket a menstruációt megelőző héten, így a tünetek fokozódását észlelhetjük ezeken a napokon.
  2. A koffein hatásáról is lehet tudni, hogy szívdobogást, izzadást okozhat. Érdemes megfigyelnünk, hogy ha több kávét, fekete vagy zöld teát, kólát fogyasztunk, akkor a tünetek fokozódhatnak. Így javasolt naplót vezetnünk ezekről a szokásokról is.
  3. A vérnyomás emelkedése során szintén tapasztalhatunk olyan tüneteket, amelyeket tévesen a rohamnak tulajdoníthatunk. Ezek lehetnek a bizonytalan egyensúly, szapora szívverés, izzadás látászavar, fejfájás. A vérnyomásmérés is ajánlott lenne ilyen esetekben.
  4. A vércukor szint leesése is eredményezhet ájulásérzetet, izzadást, vagy kardiális panaszokat nekünk, ha nem megfelelően, vagy rendszeres időközönként étkezünk. Javasolt ilyen esetben a vércukor szintünket leellenőriznünk. Manapság már számos vércukormérő gép közül választhatunk, hogy melyiket vesszük meg otthoni használatra.
  5. A másnaposság tünetei is könnyen félreértelmezhetőek számunkra. Nagyfokú stresszel járó események előtt ezért nem javasolt alkoholt fogyasztanunk.
  6. Hirtelen hőmérsékletváltozás is okozhat nekünk kellemetlen tüneteket. Javasolt megfigyelnünk, hogy mi történik egy meleg épületbe való ki-be lépéskor (pl. télen amikor vásárolunk egy üzletben, vagy a klímás épületből kilépünk egy meleg nyári napon), vagy hajszárításkor.
  7. Testmozgás során is érzékelhetjük (például ha futunk a busz után), hogy pulzusszámunk megnő, gyorsabban vesszük a levegőt, s megizzadhatunk.  
  8. Egy hirtelen testhelyzetváltás során is megszédülhetünk, vagy kardiális tüneteket produkálhatunk. Ez történhet, ha hirtelen felállunk ülő, vagy fekvő helyzetből.
  9. Amikor erős érzelmeket élünk át (pl. düh, izgalom), hasonló testi tüneteket élhetünk meg, mint rosszullét esetén.
  10. Előfordulhat az is, hogy a testi érzetek váratlan hiánya válthatja ki nálunk a testi tüneteket, például ellazult, relaxált állapotban. Ilyen helyzetekben beindulhatnak a negatív gondolatink, mint például a testünk nem működik, s meg fogunk halni.
  11. Egy stresszesebb helyzetben, amikor aggodalmaskodunk valamiért, a központi idegrendszerünk izgalmi szintje nőhet. Ez által testi érzetek keletkezhetnek bennünk, amelyeket összekeverhetünk a roham tüneteivel.
  12. A benzondiazepin tartalmú gyógyszerek (nyugtatók, altatók) kétféle módon válthatnak ki ingereket belőlünk:  
    • Ha a napi gyógyszermennyiséget csökkentjük, ennek hatására a szorongás néhány napon vagy héten belül fokozódhat, az átélt testi érzések is erősödhetnek bennünk.
    • A rövid ideig ható gyógyszerek szedésénél a következő tabletta bevétele előtti időszakban a hatóanyag mennyiségének csökkenése okozhat tüneteket számunkra.

Felhasznált szakirodalom:

Kopp, M. Fóris, N. (1995) A szorongás kognitív viselkedésterápiája. Végeken Kiadó, Budapest.

Amennyiben problémájára ismer, s szeretne segítséget kérni megbízható szakemberektől, szeretettel várja az onlinepszichologus.net csapata négyszemközti online konzultációra. A blogbejegyzést Szabó Lili írta, akihez időpontot négyszemközti konzultációra az alábbi linken tud foglalni.

A blogbejegyzést Szabó Lili írta, akihez időpontot négyszemközti konzultációra az alábbi linken tud foglalni.

Szabó Lili klinikai szakpszichológus