Függőség helyett tudatos jelenlét

Az alábbi cikk a Száraz November apropóján íródott. A Száraz November kampányt a Kék Pont Alapítvány öt évvel ezelőtt hozta létre. A kampány céljai között szerepel, hogy segítsen elkerülni a problémás, kontroll vesztett ivás kialakulását, hangsúlyozza a mértékletes alkoholfogyasztás értékét, illetve idén azzal is kiegészült, hogy megerősítse az egyéni felelősséget az ivásban, de a járványban is.

Egy társadalmi öngondoskodó programról van szó, résztvevői az egy hónapos kihívás alatt számtalan olyan helyzettel találkozhatnak, amelyben fokozottan jelentkezik az ivás iránti sóvárgás, amelynek ismételt leküzdése fontos tapasztalatokkal gazdagítja az egyént és megerősíti az alkoholfogyasztása feletti kontrollt.

Zacher Gábor szerint azonban veszélyes is lehet a száraz november: „ha mérsékelt reszketés, feszültségérzés, izzadás jelentkezik, és ital nélkül a tünetek súlyosbodnak, 24 órán belül súlyos alkoholmegvonási tünetegyüttes jelentkezik, ez a delírium tremens”. Mint kiemelte: a tünetegyüttes 5-8 százalékban halálos kimenetelű. A szakember azt javasolja: az alkoholbetegségben szenvedők inkább csak csökkentsék az adagot.

A Száraz November és a függőségek kapcsán leginkább az alkohol függőség jut eszébe a hazai embereknek, azonban fontos tudni, hogy a függőségnek rengeteg típusa előfordul. Gondolhatunk a különböző szerhasználatok (drogok, nyugtatók, stb) mellett a dohányzásra, a túlzott mértékű kávé, koffein, kóla fogyasztásra, játékfüggőségekre, szociális média függőségre, szexuális és egyéb függőségekre, pl. a munka, sőt a túlzott mértékű sportolásnak is lehet függőségi oka a háttérben.

Sokféle terápiás módszer ismert, jelen cikkben a mindfulness, avagy a tudatos jelenlét alapú terápia bizonyos szempontjai kerülnek bemutatásra a függőséggel kapcsolatban.

Mi a függőség?

„A függőség egy kényszeres szükségletkielégítés vagy valamilyen szerhasználattal vagy egy viselkedéssel, amelyet az egyén annak ellenére gyakorol, hogy a következményei károsak rá, vagy másokra nézve.”

Rebecca E. Williams s Julie S. Kraft szerzőnők A tudatos jelenlét a függőségből kivezető úton című könyvében több oldalról vizsgálja meg a függőséget. A viselkedés, a gondolatok és az érzelmek tényezőit veszik szemügyre, kifejezetten azt, hogy milyen érzelmek és gondolatok vezethetnek a függőségi viselkedés formák kialakulásához. Sok elméleti irányzat foglalkozik és alkot különböző terápiás módszertanokat, ebben a könyvben egy interaktív megközelítési móddal találkozhatunk. A könyvben a kognitív-viselkedés terápiás, a dialektikus viselkedés terápiás valamint elfogadás- és elkötelezésen alapuló terápiás elemek alkalmazási lehetőségeiről kapunk átfogóbb képet.

Elvonásról akkor beszélünk, amikor pszichés vagy fizikai hatásait tapasztalja az alkohol- és/vagy szerhasználó annak, ha nem használja az adott szert vagy nem gyakorolja bizonyos időn keresztül az adott viselkedést. Elvonási tünetek szerteágazóak lehetnek, fizikai, lelki és viselkedésbeli változások is gyakoriak.

Általánosságban az mondható el, hogy a legtöbb függőséggel küzdő személynek komoly gondjai vannak a kapcsolataival, a családjával, a munkahelyén vagy az iskolában, sőt még a törvénnyel is gyakran összeütközésbe kerülhet.

A legtöbb pszichés megbetegedés során a beteg szenvedésnyomása lesz a terápiás motiváció alapja. Azonban a függőségeknél ez nem feltétlenül igaz. Természetesen előfordulhat, hogy a függő személy ráébred, segítségre van szüksége, azonban sok esetben a környezet, család szenvedésnyomása nagyobb és ők próbálják a függőt változásra motiválni.

Áttérés más függőségekre

Az áttérés egyik függőségről a másikra igen gyakori jelenség, melynek fő funkciója, hogy az ember elkerülje a fájdalmas lelki történésekkel való foglalkozást. Tehát ugyanúgy nem engedi magához ilyenkor a személy a saját érzelmeit, ugyanúgy kerüli azokat csak most időszakosan nem alkohollal, hanem a szociális médiát görgeti vagy szélsőséges sportolásba kezd. Vagy éppen fordítva. Az érzelmi munka szempontjából mindegyik típusú függőség eltávolítja a fájdalmas tartalmakat, azonban nyilvánvaló, hogy a szélsőséges tudatmódosító szerek, idegrendszert károsító anyagok használata mindenképpen további szervezeti károsodásokat is eredményezhetnek, nem mellesleg olyan mértéken oldják a gátlásokat, így további problémás, törvényellenes viselkedéseket is könnyebben tesz meg a függő személy.

Ahhoz, hogy biztosak lehessünk abban, hogy függőségről vagy csak rosszul alkalmazott szerhasználatról van szó, pl. nyugtatók, alkohol fogyasztás, mindenképpen orvossal, lehetőleg pszichiáterrel szükséges konzultálni. A diagnózis felállítása mindig orvosi feladat, amit klinikai szakpszichológus tesztekkel, kérdőívekkel alátámaszthat. A pszichiáter sok esetben javasol pszichoterápiás munkát, aminek egyszerű oka a már fentebb leírtak: a függő személy nehezen kapcsolódik a saját fájdalmas érzelmeihez, hatalmas erőfeszítéssel kerüli azokat, így mindenképpen külső szakembert, terápiás segítséget igényel a feldolgozásban.

Érzelmek

Az érzelmek biztonságos megélésének képessége a legtöbb függőséggel élő ember számára ismeretlen. A megterhelő érzelmi tartalmakat vagy a normál, elfogadható érzelmi tartalmak megélésének képessége félelmetes számukra, talán szavaik sincsenek az érzelmeikre, viselkedési mintájuk sem hatékony (például hogyan élje át, fejezze ki örömét, dühét, szomorúságát, hogyan csökkentse frusztrációját)

Amikor pszichológusként kerülünk szembe a függőség, szenvedélybetegség kérdéseivel terápiás munka során, sok minden eszünkbe jut háttérképp, ami miatt kialakult az aktuális állapota kliensünknek. Egy dolog azonban szinte mindig ott lebeg a szemünk előtt: a függő személy érzelmeihez nagyon nehéz kapcsolódni, elkapni az ő valós érzelmeit, amivel ténylegesen dolgozhatunk a közös munka során. Olyan ez, mintha vaktában lövöldöznénk, mert a szerhasználat aktuális hullámától függ, hogy mikor mi van előtérben és az mennyire kapcsolódik a kliens belső valós fájdalmához.

Ezért fontos lehet több helyzet alapos átbeszélése érzelmi szempontból, mikor miért hogyan érez a függő személy. Pl. szégyen, bűntudat, harag.

Gondolatok

Az egyéni gondolatok szerepe és tudatosítása ugyanannyira fontos a függőségek kezelése során, mint az érzelmek felismerése, megismerése és kifejezése. Nem egyszerű megtanulni és minden helyzetben felismerni a gondolatok eredetét, azonban gyakorlással egyre jobban és jobban mehet. Amikor megjelenik egy gondolat a nehéz helyzetben, azt érdemes felírni és tudatosítani pl. “nem szabadna így éreznem”, “ez mind csakis az én hibám”, “soha nem kapom meg, amit szeretnék”, “semmirekellő vagyok” stb. Amikor írott formában olvassuk vissza a gondolatainkat, észre lehet venni az eredetüket pl. ki mondogatta gyermekkoromban ezeket nekem, tanár, szülő stb., és azt is, hogy mennyire tévútra vihetnek ezek a gondolatok, sok esetben semmi valós alapja nincsen.

Kiegyensúlyozott helyzetértékeléssel rendelkező személyek kevésbé lesznek hajlamosak függőségekre. Ilyen helyzetértékeléssel inkább tudja azt mondani az illető, hogy “vannak dolgok, amikre képtelen vagyok most még, de sok mindenben nagyon jól teljesítek” vagy “szerethető vagyok a teljesítményemtől függetlenül”, “ha nagyon szeretnék valamit, tudok tenni érte és elérhetem, akkor is, ha már volt rá példa, hogy valami nem sikerült”.

A gondolatok leírása és újrafogalmazása az első lépés lehet, azonban a helyzetekben való felismerésük és megfelelő reakció eléréséhez pszichológiai támogatás, sok gyakorlás is szükséges általában.

Viselkedés

A legtöbb esetben a függőségi viselkedés nem tűnt kezdetben problémának, eleinte csak egy kellemes és megnyugtató viselkedés lehetett, akár csak azért kezdett bele valaki, mert olyan emberek társaságában érezte jól magát, akik ugyanezt a viselkedést gyakorolták. Ezen keresztül biztonságosabbnak tűnt a kapcsolódás és sok függő kliens elmondhatja, hogy kezdetben ez a viselkedés segítségére volt az élet apró vagy nagyobb stresszhelyzeteinek kezelésében. Azonban később már egyre inkább problémássá válnak ezek a viselkedési körök, például egy pohár ital az előadás, vizsga előtt vagy után átcsaphat mértéktelenné, kontrollálhatatlanná. A függőség első ijesztő jele, amikor a függő felismeri, hogy az adott viselkedést már nem ő kontrollálja, hanem fordítva. Ilyenkor hirtelen próbál változtatni és jó esetben eljut pszichoterápiába. A legtöbb esetben azonban nem kap ellátást, vagy tagadja, hárítja, bagatellizálja a személy a problémát és ezzel elindul egy mélyebben károsító folyamat irányába.

Mikor lenne a legjobb belefogni a leszokásba?

A leszokáshoz való érzelmi munkához és kitartáshoz szükség van valós motivációra. Aki a függőség-elvonási tünetek hullámaiban él, sokféle érzelemmel találkozik akár egy napon belül, amit a szerhasználat vagy a viselkedési formák váltanak ki. Vannak olyan napok, amikor több szomorúság, ingerültség vagy bűntudat van előtérben, míg másnap a minden rendben van érzése felül írja ezeket. “A leszokáshoz a gyötrődés, bűntudat érzései vezethetnének, ha azok nem enyhülnének a következő napokban. A gyógyuláshoz talán az segít, ha nem foglalkozik a függő személy az érzelmeivel, hanem döntést hoz: úgy dönt, hogy a mentális és fizikai egészsége feletti irányítást meg szeretné szerezni és elfogadja, hogy ez elkötelezettséget igényel.” Ebben az időszakban önmagát szükséges első helyre tenni, a saját mentális és fizikai jóllétét!

Sajnos gyakori, hogy a kapcsolati háló, a szűkebb kapcsolatok nem jól reagálnak a függő személy változtatási törekvéseire. Ennek egyszerű okai lehetnek egyrészt a változástól való félelem, másrészt eddig a függő személy érzelmei nem kerültek visszajelzésre, ha azok felszínre kerülnek az nemcsak neki, hanem a környezetének is “félelmetes” lehet. Ilyenkor a családterápiás megközelítés figyelembe vétele is szükséges lehet terápiás munka során. És a félelmek helyett az együtt, közösen megoldjuk hozzáállásban erősíteni és a családot, szűk környeztet is segíteni abban, miért is jó nekik is a változás és hogyan tudnak ebben megfelelően helyt állni.

Mindfulness – A tudatos jelenlét képessége

Az említett könyv szerzői és más pszichológiai elméletalkotók és kutatók szerint is: a mindfulness, avagy a tudatos jelenlét módszere egyszerre nyújt segítséget a múlt kártékony mintázatainak megváltoztatásában és a mindennapi élethelyzetek kezelésében és az önsorsrontó, ártalmas viselkedés elhagyása után maradó űr betöltésében.

A tudatos jelenlét akkor valósulhat meg a helyzetekben, ha a személy megfelelő tréningezéssel, terápiával tisztázza az érzelmeit, felismeri az érzelmeit, ki tudja fejezni azokat, megérti a múltbeli gyökereit, mint ahogyan a gondolatainak is, miért mikor milyen gondolat és érzelem együttes hatása miatt volt szüksége a függő viselkedésre, alkohol- vagy szerhasználatra.

Miért is fontos ma Magyarországon a függőségekről folyamatosan beszélni és változásokat elérni?

Dr. Gyurkó Szilvia felhívja a figyelmet, hogy a statisztikák szerint a 14–16 éves magyar gyerekek 45 százaléka alkalmanként, 25 százaléka rendszeresen iszik alkoholt. Ezzel negyedik helyen állunk Európában a gyerekek alkoholfogyasztása terén. Az alkohol az életünk része, a kultúránk egyik alapeleme, a gyerekek pedig ezt a mintát látják maguk körül, hiszen szinte minden magyar családban előfordul. Mindeközben pedig a felnőttek többsége elismeri, hogy az alkohol mindenféle élethelyzetben előkerül: ünnepekkor, ha szomorú vagy feszült, ha úgy érzi, hogy „megérdemli”, akkor szívesen megiszik egy pohárral. A megengedőbb szülői magatartással a gyerekek azt érzik általában, hogy „a szüleim megbíznak bennem”, de többen azt emelték ki, hogy otthon jobb példamutatásra és erősebb keretekre, következetesebben betartott szabályokra lenne szükség.

A Yelon szakmai oldal által megkérdezett gyerekek véleménye az a felnőtt mintákról, hogy nem csak a szülők alkoholfogyasztásával van gond: „A legtöbb felnőtt, akihez közel állok, mértékkel fogyaszt. Viszont nagyon zavar, hogy utána sokan a volán mögé ülnek.”

Források, ajánlott irodalmak:

yelon.hu – Mit gondolnak a kamaszok az alkoholfogyasztásról?

Rebecca E. Williams – Julie S. Kraft: A tudatos jelenlét a függőségből kivezető úton 

nepszava.hu/3097398_jarvanyjozansagot-hirdet-iden-a-szaraz-november

infostart.hu/belfold/2018/11/12/zacher-gabor-nagy-bajt-is-okozhat-a-szaraz-november

A blogcikket munkacsoportunk korábbi tagja, Filep Orsolya Veronika klinikai szakpszichológus írta.