Függőségek hatékony kezelése

Függőségek hatékony kezelése

Ahogy korábbi blogcikkeinkben említettük, az alkoholfüggőség népbetegségnek számít Magyarországon, az alkoholbetegek száma közel egymillióra tehető. A legtöbb szenvedélyes ivó ráadásul titkolja problémáját, nehezen szánja rá magát a segítségkérésre.

A betegség gyógyításának egyik leghatásosabb módszere az Amerikában kifejlesztett Minnesota-modell, amely egy több hónapig tartó, bentlakásos terápiát jelent, amely során a betegek ismereteket szereznek a betegségükről. Multiprofesszionális team és sajátélménnyel rendelkező munkatársak segítségével tanulják meg, hogyan lehet tünetmentesen tartani a betegséget. Az első ilyen intézmény Magyarországon a Szigetvári Kórház Addiktológiai Rehabilitációs Osztályán nyílt és a mai napig igen jó eredménnyel kezelnek alkoholdependenciában szenvedő pácienseket.

A dependencia kezelése a Minnesota-modell segítségével

A Minnesota-modellt az 1950-es években fejlesztették ki. A függőség gyógyításának átfogó szemléletét jelenti, mely a teljes absztinenciát tartja szükségesnek. A függőséget betegségnek tartja, a józanodásra a felépülés ígéretével tekint, de nem tartja lehetségesnek a teljes gyógyulást. Szemlélete multiprofesszionális és nagyon intenzív. A Minnesota-modell (M.M.), az A.A. (Anonim Alkoholisták önsegítő csoportja) programját ötvözi különféle pszichoterápiás módszerekkel (Cook C. H., 1988).
A Minnesota-modell filozófiájának négy kulcseleme (Cook, 1988):

Laundergan szerint a Minnesota-modell és a pszichoanalitikus megközelítés egyetért abban, hogy az alkoholista személyisége passzív, éretlen, dependens vonásokat tartalmaz, és nehezen kapcsolódik másokhoz. Különbség, hogy a Minnesota-modell kisebb hangsúlyt fektet a múltbéli dolgokra, a terapeuta kevesebb ideig van kapcsolatban a beteggel, visszajelzései konfrontatívabbak, de elérhetőbb és szupportívabb egy pszichoanalitikus terapeutánál.

  1. A változás lehetősége
    A program egyik legfontosabb eleme az abban való hit, hogy az alkoholbetegségben, vagy más függőségben szenvedők képesek megváltoztatni viselkedésüket, működésüket, hiedelmeiket. Ezt a hitet a már korábban a felépülés útjára lépett tagok adhatják meg a betegek számára.
  2. A betegség-koncepció
    A modellben a függőségre, mint kémiai anyagfüggőségre tekintenek, amely azt jelenti, hogy a szerhasználatra hajlamos emberek érzékenyek a hangulatot befolyásoló szerekre, így sebezhetők is. Azt gondolják, hogy a függőségek fizikai, pszichológiai, szociális és spirituális tényezői is vannak. Egyik legfőbb jellemzője a kontrollvesztés. Az alkoholizmust, mint primer, krónikus és progresszív betegséget kezeli. A primer ebben az esetben azt jelenti, hogy ez a betegség az elsődleges a személynél, nem pedig egy másik betegség tünete. Tehát a beteg nem a problémái miatt iszik, hanem az ivás miatt vannak problémái. A krónikus azt jelenti, hogy gyógyíthatatlan a betegség, de absztinenciával tünetmentessé tehető. Ezt úgy tudja elérni, ha élete végéig dolgozik a józanságán, foglalkozik a betegségével. A progresszív pedig, azt jelenti, hogy ha a beteg nem kér segítséget és folytatja az ivást, a betegség előrehalad, és egyre jobban romlik az állapota.
  3. A kezelés célja
    Hosszú távon a kezelés célja a teljes absztinencia, tehát mindenféle hangulatot befolyásoló szertől való tartózkodás, és a teljes életmódváltás. A kezelés célja nem a gyógyítás, hiszen a modell gyógyíthatatlannak tartja a betegséget, hanem a betegséggel való együttélés megtanulása, a józanság útjára lépés. Akik ezt az utat választják, őket hívjuk „felépülőben lévőknek”. Rövidtávon a kezelés célja a betegség felismerése és minél több információ begyűjtése a betegségről, belátni, hogy segítségre van szükség, egyedül már nem tudja kezelni ezt a problémát és megtanulni együtt élni a betegséggel. Rövid távú célja még a kezelésnek, hogy a beteg megtanulja, miben kell változtatnia az életében, ebben segíteni őt, hogy mik kellenek ahhoz, hogy jobban funkcionáljon, és egy teljesen új életet tudjon magának kialakítani.
  4. Az önsegítő csoportok 12 lépése
    A lépések gyakorlása során fontos a spiritualitás, az emberi kapcsolatok újraszervezése, hogy más alkoholistákon is segítsenek. Fontos üzenete a változás szükségessége, és az, hogy erre minden függőségben szenvedő képes, még akkor is, ha úgy érzi jelenleg nincs meg ehhez a megfelelő hajtóerő.

Az elsődleges kezelési program 12 eleme a Minnesota-modellben

• Csoportterápia: A csoportok nagyon sokfélék lehetnek, például probléma-megoldó csoportok, konfrontáló csoportok, lépéscsoportok, stb.
• Előadások: Didaktikus előadások az A.A.-ról, az N.A.-ról (Névtelen Drogfüggők Önsegítő Csoportja), a 12 lépés és 12 hagyományról, kémiai függőségről, stb.
Felépülésben lévő alkoholista munkatársak: csoportokat vezetnek, modellül szolgálnak a betegeknek.
• Multiprofesszionális team: A személyzetben sokféle foglalkozású ember megtalálható: orvos, pszichológus, szociális munkás, ápoló, pap, felépülőben lévő munkatársak, stb.
• Terápiás közösség: A közösségben az egész személyzet és a betegek is részt vesznek. A közösségért való munkában mindenki részt vesz.
• Munkamegosztás: Eredetileg napi 6-7 óra volt az amerikai programban, ma már ezek rövidebb ideig tartanak és inkább szolgálatok vagy más terápiás jellegű feladatok helyettesítik, például önéletrajz írás. A napirend most is teljes mértékben strukturált, reggel 6 órától este 23 óráig.
• Családi beszélgetések: Az alkoholizmus családi betegség, a család tagjai próbálják elrejteni a betegséget, kimentik a beteget a helyzetekből, ezzel segítve a függőség fennmaradását, úgy, hogy mentesítik a beteget a következményektől. Fontos, hogy amikor a beteg visszailleszkedik a családba, új sémák szerint működjön a családi dinamika, tudjon a család megbocsájtani és bizalmat kapjon.
• A 12 lépéses program: A betegek már a terápia alatt elkezdenek az A.A. 12 lépésén dolgozni.
• Olvasás: A páciensek rengeteg A.A.-s és önsegítő irodalmat olvasnak a terápia alatt.
• Élettörténet: Személyes élettörténetük megírása és teljesen vagy egyes részeinek a csoport előtt való elmondása segíti a csoportbizalom és a betegségbelátás kialakulását.
• A.A., N.A. és egyéb önsegítő csoportokon való részvétel: A földrajzilag elérhető csoportok látogatása.
Rekreációs és testi aktivitás: fizikai tevékenységek, sport, cselekvéses aktivitások.

Ezek az alapelvek egy jól strukturált napirendet, egy új életvitelt jelentenek. A rehabilitációs kezelés után lehetőség van utógondozásra, de nagyon fontos az önsegítő csoportok nagyon aktív (heti minimum 3-5 alkalom) látogatása. Azok a betegek, akik valamilyen okból nem tudnak, vagy nem akarnak korábbi otthonukba visszatérni, esetleg hajléktalan státuszúak, félutas házban tudják folytatni a felépülési munkát.

Felhasznát irodalom:

Rimainé Pulai Virág

Cook, C. H. (1988): The Minnesota Model in the management of drug and alcohol dependency: miracle, method or myth? The philosophy and the programme. Part. I. British Journal of Addiction 83:624-634.

A blogbejegyzést Rimainé Pulai Virág írta, akihez az alábbi linken tud időpontot foglalni online konzultációra.


Ön szerint alkoholfüggőség, vagy más szenvedélybetegség esetén milyen segítség lehet igazán hatékony?