A testedzésfüggőség, mint láthatatlan probléma

A testedzésfüggőség, mint láthatatlan probléma

Már az ókori görög orvos, Hippokratész is megmondta:
“Minden, amit túlzásba visznek, ellentétes a természettel.”
Napjainkban sokat hallani az egészséges életmód fontosságáról…, de vajon hol a határ az egészséges és a túlzásba vitt testmozgás között?

A függőség – általános meghatározása szerint – egy olyan jutalomkereső magatartás, ami különböző problémák mellett is fenntartható és az önkontroll fokozatos elvesztésével jár. A jutalom egy hedonisztikus elemeket tartalmazó inger, legyen az kábítószer, alkohol, nikotin, vagy valamilyen étel, azonban egyre több viselkedés is detektálható, melyek az agyunk jutalom központját stimulálják. Első hallásra talán furcsa lehet, hogy a testedzés is ilyen, hiszen a médiában s minden kommunikációs felületen a sport jótékony hatásait emelik ki, s testmozgásra buzdítanak. Tagadhatatlan az egészségügyi problémákra gyakorolt jótékony hatása, de mint bármely más tevékenységet, ezt is túlzásba vihetjük. A többi függőséggel szemben a testedzést nem illeti kritika, morális ítélet, vagy negatív szociális következmény, épp ezért nincsenek irányelvek azzal kapcsolatban, hogy mi számít túlzó, vagy problémás mennyiségnek.

Milyen tünetei vannak a testedzés függőségnek?

Tünetek, melyek alapján a probléma meghatározható:
– jelentős nehézségek a testmozgás csökkentése vagy elhagyása során
– megjelenik testedzés utáni sóvárgás, valamint megvonási tünetek,  például diszfória érzése
– tapasztalható tolerancia, ezért az edzés egyre több időt vesz igénybe és egyre nagyobb intenzitású
– a testedzés jelentősen érinti az élet egyéb területeit, például a munkát, a családi és baráti kapcsolatokat, az egészséget, a tanulmányokat, s ezekre általában negatív hatással van.
Az első két pont olvasása közben felmerülhet bennünk a kétely, hiszen a profi vagy lelkes sportolók is hasonlóképp vélekedhetnek, azonban az addikció a második két ponttal kiegészülve egyértelműen megállapítható.

sportfüggőség

Mi van a testedzésfüggőség hátterében?

Mindenképp fontos a testedzés iránti addikciót elkülöníteni más pszichiátriai betegségektől és azok tüneteitől. Például a bipoláris zavar felhangolt/mániás epizódjában vagy a hiperaktív zavarban megjelenő fokozott aktivitástól, vagy az evészavarok során tapasztalható kompenzáló viselkedésektől.
Az eredete sokkal inkább a kábítószer – vagy az alkoholfüggőséghez hasonlítható, ahol a személy egy genetikailag meghatározott sérülékenységgel, úgynevezett vulnerabilitással rendelkezik, s nagyobb valószínűséggel találja a testedzés nyújtotta jutalmakat rendkívül megerősítőnek, s próbálja azokat minél rövidebb idő alatt és minél többször elérni.

Milyen a szakszerű kezelés testedzésfüggőség esetén?

A kezelés során az első probléma, amibe ütközhetünk a belátás és a motiváció hiánya, tehát a személy nem látja problémásnak viselkedését, ezért nem motivált a változásra. Ha ezt az akadályt sikeresen meg tudjuk ugrani, akkor több módszer közül is választhatunk, melyekkel hatásos eredményeket lehet elérni a testedzéstől függő személyeknél. Kognitív viselkedésterápiával az automatikus gondolatokat azonosíthatjuk, s átformálhatjuk őket egészségesebb, adaptívabb gondolatokká, míg a mindfullness technikával a tudatos jelenlét képességét sajátíthatjuk el, s segíthetünk automatikus gondolataink és cselekvéseink leküzdésében. A farmakoterápiákat az Egyesült Államokban már több esetben is sikeresen alkalmazták, hiszen egyes szerek hatással lehetnek a jutalomközpontunkra, s csökkenthetik a problémás jutalom-kereső magatartást.

“Életstílusunkat bármikor módosíthatjuk, ha az árt az egészségünknek. Sosincs korán, és sosincs késő elkezdeni.”
Rudi Westendorp  holland orvos

Gór Dóra

A blogbejegyzést Gór Dóra pszichológus írta, akihez itt tud időpontot foglalni négyszemközti online konzultációra. 

Felhasznált irodalom:

– Michael Ascher, M.D., Petros Levounis, M.D, M.A. (2015) Viselkedésfüggőségek, Oriold és Társai Kiadó, Budapest
– Menczel Zsuzsanna (2016) A testedzésfüggőség viselkedéstani és pszichológiai kontextusa, Doktori értekezés, Semmelweis Egyetem, Budapest