Hogyan függ össze házasságunk és családi kapcsolataink minősége a testi-lelki egészségünkkel?

Hogyan függ össze házasságunk és családi kapcsolataink minősége a testi-lelki egészségünkkel?

Számos tanulmány született arról, hogy mitől jó vagy rossz egy házastársi kapcsolat. Mai blog bejegyzésükben arra keressük a választ, hogy a házasság minősége, vagy a családi állapotunk hogyan függhet össze lelki és testi egészségünkkel.

Mennyire fontos a család?

A családi kapcsolatok nagy jelentőséggel bírnak az életünk alakulásában. Családunk körében töltjük el időnk nagy részét, és tőlük kapjuk a legtöbb támogatást. Több tanulmány is bizonyította, hogy a társas kapcsolatok támogató hatása és az egészségi állapot szoros összefüggésben van. Az összetartó és jól működő családi kapcsolati háló védelmet nyújt az egyén egészségének megőrzésében, s a legtöbb megbetegedés esetében csökkenti a rizikófaktorok számát.
Átalakulóban van azonban a családszerkezet manapság: a fiatalok közül egyre többen választják az élettársi kapcsolatot, a nők egyre később szülik meg az első gyermeküket. A kutatások bebizonyították azonban azt is, hogy az élettársi kapcsolatok ötször bomlékonyabbak, mint a házassági kapcsolatok. Kiderült továbbá az is, hogy az első gyerek megszületése után már nagyon erős ez a bomlási tendencia, míg a házasságokra ez nem igaz. Egyes szociológiai értelmezések szerint azért bomlanak fel ezek a kapcsolatok gyakrabban, mert van egy olyan következményük, hogy leértékelődik a férfi-női együttélés, mint örömet adó emberi kapcsolat, míg más szociológusok abban látják ennek az okát, hogy az együttélés csalódást hoz a pár számára még a házasságkötés előtt, ami elveszi a házasulási kedvüket.

Vajon milyen egészségügyi előnyökkel jár a jó házasság?

Egy jól működő házasságnak számtalan előnye van egészségünkkel kapcsolatban is, sok tanulmány igazolta, hogy a házasok szemben a nem házasokkal boldogabbak, elégedettebbek és egészségesebbek. Az egyik magyar országos felmérés adatait vizsgálva a családi állapot és az egészségi állapot szerint, arra az eredményre jutottak a kutatók, hogy a jó házasságban élőknek a depresszió, a szorongás, a vitális kimerültség és az alvászavarok skálákon elért pontszámuk szignifikánsan alacsonyabb volt, mint az elváltaké, vagy a rossz házasságban élőké. Az egészségi magatartást illetően pedig az átdohányzott évek száma az elváltak esetében volt a legmagasabb, s őket követte a rossz házasságban élők. Összegzésként azt a következtetést vonták le a kutatók, hogy a jó házasságban élő nők és férfiak életminőség-mutatói a legjobbak, ugyanakkor a rossz házasságban élők életminőség-mutatói az elváltaknál is rosszabbnak bizonyultak. További kutatások is bebizonyították, hogy az egészségi állapotbeli problémák a jó házassági kapcsolatban élőknél fordulnak elő legkevésbé, míg az özvegyek szenvednek leginkább egészségiállapot-romlásban.

Hogyan hat ránk a házassági stressz?

Egy házasság működőképessége Gottmann szerint az érzelmi intelligencia függvénye, fontos, hogy a házasfelek megtalálják a módját annak, hogy megakadályozzák az egymással kapcsolatos negatív gondolataik és érzelmeik felülkerekedését a pozitív érzéseken. A házasság minősége fiziológiai változásokkal jár együtt: a negatív, ellenséges viselkedést követi a stressz-hormonszint és a kardiovaszkuláris reaktivitás (szív és érrendszeri rizikó) megemelkedése, valamint az immun-funkciók csökkenése. A házastársi stressz kétféle módon járulhat hozzá az egészségromláshoz: indirekt úton a pszichiátriai zavarok, depresszió, szorongás gyakoriságának, intenzitásának a növekedésével, valamint egészségkárosító magatartásformák útján, direkt úton pedig a szív-érrendszer, neuro-endokrin, és immunrendszer fiziológiai folyamataira gyakorolt hatásával.

Milyen folyamatokat okoz a válás bennünk?

Sok házasság minden igyekezet ellenére válással végződik, s sajnos az elváltak aránya a magyar lakosság körében egyre csak nő. A liberálisabb váláspolitika mellett a terjedő női munkavállalást, a nőmozgalmakat, a változó szexuális erkölcsöket, a megváltozott egyéni szemléletet, s a házassággal szemben támasztott elvárások fokozódását okolták mindezért.
A házasság felbomlása olyan nagy törést jelenthet egy ember életében, mint a házastárs halála, és hasonló gyászmunkát is eredményezhet. Különbséget azonban a kétféle veszteség között abban találtak, hogy a válás sokkal nagyobb dühöt ébreszt, mint a halál, illetve a szomorúság, a sóvárgás is sokkal erőteljesebb lehet. Az elhagyottság érzése a házasságok felbomlása esetén erősebb lehet, hiszen a másik fél saját döntése, hogy el akar válni. A válás ezért csökkenti az elhagyott fél önbizalmát. Egyes tanulmányok szerint a válás során a gyászmunkát sokkal nehezebb elvégezni, hiszen mindkét résztvevő él a válás után, csak a házasság halott, s olyasvalakit gyászol meg az ember, aki még nem halt meg. Társunk elvesztése (akárhogyan is történt) megváltoztatja az addigi életünk feltételeit. Mindannyiunknak van egy boldogság-alapértékünk, egy genetikailag és személyiség-tényezők által meghatározott egyéni átlagunk, mely a különböző életesemények (pl. családi állapot változás, állás elvesztése, különböző betegségek vagy különböző apró sikerek) során kilendül az átlagunk alá vagy fölé, de ezek a kilengések visszatérnek az alapértékükhöz. Vannak, akiknek a jólléte a válás következtében átmeneti zavart szenved, és vannak olyanok is, akiknek a pályáját oly mértékben lefelé kényszeríti, hogy előfordul, hogy sosem épülnek fel teljesen. Akadnak viszont olyanok, akiknek a javára szolgál a válás.

Milyen testi panaszok fordulhatnak elő ezekben a helyzetekben?

A pszichoszomatikus betegségek között a leggyakrabban fejfájásra, krónikus fáradtságérzetre, alvászavarokra, emésztési zavarokra, illetve gerinc és szívproblémákra panaszkodnak a páciensek. A kutatásokból megtudhatjuk, hogy a derékfájás az özvegyeknél, az elváltaknál a leggyakoribb, a fejfájás szintén az özvegy és elvált családi állapotú egyénekre jellemző. Számos esetben a rendezetlen családi viszonyok okozzák a tüneteket. Sokszor a tünetek megjelenése előnnyel is járhat, hiszen a (megmaradt) családtagok odafigyelését, gondoskodását válthatja ki, így a tünetek tartósan elhúzódhatnak vagy sűrűbben ismétlődhetnek, azaz az egyén társas kapcsolati, illetve a szeretet iránti szükségletének kielégítését szolgálhatja.

Milyen kezelési módszereket érdemes igénybe venni?

Házassági krízis esetében érdemes párterápiára eljárni, hiszen a házasság felbomlását, a válást meg lehet előzni párterapeuták segítségével. A párkapcsolati veszteségnek sok formája van: párkapcsolat felbomlása, jegyesség felbomlása, válás, vagy a társ elhalálozása, ezekben az esetekben a gyász feldolgozásában gyásztanácsadással is foglalkozó szakembert javasolt felkeresni. Ma már önsegítő csoportok is rendelkezésre állnak mind a válás, mind a haláleset feldolgozásának segítésére.

Felhasznált szakirodalom:

Balog, P. (2006) Házasság és életminőség: házasság, házastársi stressz, válás. In Kopp, M., Kovács, M. (szerk) A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest.
Kovács, E., Pikó, B. (2007) Nem hagyományos egészségvédő faktorok jelentősége: család, társas támogatás, egészség. In Hipoccrates. IX. évfolyam. 3. szám. Dzeta Kiadó, Budapest.
Viorst, J. (2002) Szükséges veszteségeink. Háttér Kiadó, Budapest.

 

Szabó Lili klinikai szakpszichológus

Láthattuk, hogy mennyire fontos az ember életében lelki egészsége szempontjából, hogy jól működő család vegye körül. Amennyiben problémájára ráismer a cikkben, s szeretne segítséget kapni, szeretettel várja az onlipszichologus.net csapata négyszemközti online konzultációra.
A Blogbejegyzést Szabó Lili klinikai szakpszichológus írta, akihez időpontot négyszemközti konzultációra az alábbi linken tud foglalni.

Ön szerint hogyan érdemes kezelni a párkapcsolatban előforduló konfliktusokat?