Mi a stressz? A XXI. század népbetegsége… vagy „az élet sója”?

Talán meglepő felvetésnek tűnik, hogy a stressz az élet sója, pedig a neves endokrinológus, Selye János tollából származik. Ennek ellentmond az a meghatározás, hogy ‘stresszornak’ nevezzük a testi vagy lelki jóllétünket fenyegető eseményt, tárgyat vagy körülményt.

Akkor hogy is van ez?

A stressz lényegében kétféle lehet. Az ún. eustressz egy pozitív, felfokozott érzelmi állapotot jelent, melynek során, a motivációnk nő, kellemes izgatottság lesz rajtunk úrrá. Koncentrációnk fokozódik, teljesítményünk javul. Ilyent okozhat például valamilyen ünnep, izgalmas program, vagy érdekes munkahelyi feladat. A stressz másik fajtája az ún. distressz, ami egy kóros mértékben felfokozott izgalmi állapotot jelent.  Ilyen lehet például egy komolyabb munkahelyi vagy magánéleti konfliktus,  súlyos anyagi nehézségek, egy hozzátartozónk halála, vagy valamilyen súlyosabb betegség.

A lenti diagramon láthatjuk, hogy amíg viszonylag alacsony a stressz szint, addig nő a teljesítőképességünk, de egy szint után ez csökkenni kezd, negatív érzelmi (és felfokozott fiziológiai) állapotot élünk meg. Ez a stressz görbe mindenkinél másképp alakul. Az adott szituációktól, élethelyzetektől és korábbi tapasztalatoktól is függ az, hogy mennyi feszültséget viselünk el, élünk meg kellemesnek.

Önnél hol a határ? Mi okoz Önnek túlzott feszültséget?

Mi történik velünk, ha egy stresszkeltő ingerrel (stresszorral) találkozunk?

Selye János szerint a stressz reakció egy evolúciósan belénk kódolt, túlélést szolgáló mechanizmus. Ezt azt jelenti, hogy az, hogy valamilyen választ adunk a  külvilág ingereire alkalmazkodási funkciót lát el.
Az, hogy mennyire érzünk megterhelőnek egy ingert vagy szituációt, mindig több tényezőtől függ. Mégpedig attól, hogy:

• Milyen inger idézi elő a változást? Fontos megjegyezni, hogy egy számunkra kellemes esemény is idézhet elő bennünk stressz-választ. Ilyen lehet akár a nyaralás, házasságkötés, gyermekszületés vagy egy kihívásokkal teli munkahelyi feladat. Az inger tudatosulása agykérgi aktivitást feltételez, majd a következő lépésben limbikus rendszerünk is reagál erre. Testi reakcióink az anyagcsere fokozódása: szaporább szívverés a légzés-szám növekedése, gyakorlatilag szervezetünk egy készenléti állapotba kapcsol, hogy megkönnyítse számunkra a reagálást: a menekülést vagy az inger leküzdését. Lényegében tehát bármilyen inger okozhat stresszt számunkra, ez csakis a személyes értékelésünktől függ.
• Mit gondolunk a változásról? Előnyös vagy előnytelen a  számunkra? Befolyásolja a reakciónkat, hogy hirtelen vagy várt esemény történik-e, illetve, hogy mennyire intenzív változást hoz számunkra. Ennek mértéke összhangban van-e a képességeinkkel.
• Ez mindig kivált belőlünk valamilyen reakciót: kontroll alá vonjuk a külső változást. (Minél nehezebben tudjuk kontrollálni vagy váratlanul ér bennünket a stresszor, annál hevesebb érzelmet vált ki belőlünk. Gondoljunk például egy nem várt, súlyos betegség diagnózisára  vagy egy közúti balesetre. A stresszre adott leggyakoribb értelmi válasz a félelem és a harag.  Ideális esetben nem csak kínzó érzelmeinket pórbáljuk meg csökkenteni, hanem viselkedésünkkel is reagálunk a kihívásokra. Például utánajárunk a gyógyulás folyamatának és végigcsináljuk az ehhez szükséges kezeléseket, vagy mindent megteszünk, hogy a balesetünkkel okozott kárt enyhítsük.
• A folyamat eredményét integráljuk a személyiségünkbe, azaz az ingerrel kapcsolatos tapasztalatainkat megjegyezzük. (Például a fenti példában elhatározzuk, hogy egészségesen fogunk élni, vagy hogy még körültekintőbben közlekedünk.) Egy későbbi, hasonló helyzetben könnyebben oldhatjuk meg a hasonló problémahelyzeteket, ezek kevésbé heves feszültséget váltanak ki belőlünk. Ez az összefüggés negatív irányban is igaz, azokat a szituációkat, melyekből korábban rosszul jöttünk ki elkerüljük.

Mi történik akkor, ha képtelenek vagyunk alkalmazkodni viselkedésünkkel a váratlan eseményhez? Ebben az esetben az akut stresszválasz fennmarad és a szervezetünk kimerül. Különféle (pszichoszomatikus) testi betegségek alakulhatnak ki. Ezekről egy későbbi írásunkban részletesen is szólunk majd. Tehát nem a stressz betegít meg minket, hanem a reakció, amit erre adunk. Hogyan alkalmazkodhatunk minél hatékonyabban a minket érő változásokhoz? Következő, oldalunkra jövő kedden felkerülő blogbejegyzésünkből kiderül! Várjuk vissza szeretettel!

Szeretne addig is kapcsolatban maradni? További érdekességeket megtudni lelki egészségünkkel kapcsolatban? Kövessen minket Facebookon (ide kattintva), vagy iratkozzon fel hírlevelünkre!

További olvasnivalók a témában

McGonigal, K. (2016) A stressz napos oldala. Ursus Libris Kiadó
Hargeaus, G. (2006) Streszkezelés. Scolar Kft
Dr Erdélyi J:. 2014) Lehet-e szabdulni a stressztől? Ébredés Könyvkiadó
Witkon, G. (2004) Stresszoldás. Jokerex Kiadó

Kíváncsi rá, Önt mennyire veszélyezteti a hétköznapi stressz?
Töltse ki tesztünket!

Az onlinepszichologus.net csapata nevében a blogbejegyzést írta: oldalunk alapítója és szakmai koordinátora, Habis Melinda