A születési sorrend hatása a testvérkapcsolatokra

A születési sorrend hatása a testvérkapcsolatokra

A pszichológiai kutatások szerint nagyban meghatározhat bennünket az, hogy a családunkba hányadik gyermekként születtünk bele. Egyrészt megalapozza a felnőttekkel való kapcsolatunkat, másrészt a testvéreinkhez fűződő viszonyunkat is. Hosszútávon pedig az egész személyiségfejlődésünkre kihathat.

Születési sorrend elmélete: Adler kutatása

Alfred Adler 1870-ben, közvetlenül Bécs mellett született. Orvosi karrierjét szemészként kezdte; majd Bécs kevésbé tehetős részén általános gyakorlatra váltott. 1907-ben találkozott Sigmund Freuddal, és munkakapcsolatot alakított ki vele és a kor más prominens pszichoanalitikusaival. Amint Adler karrierje előrehaladt, a holisztikus szemléletén alapuló pszichológiai mozgalom létrehozására törekedett. Freuddal ellentétben Adler úgy vélte, hogy az ember életének társadalmi és közösségi vonatkozásai ugyanolyan fontosak, mint a belső gondolatok és érzelmek. Adler arra a pszichológiai kérdésre kereste a választ, hogy a közösségi tényezők hogyan befolyásolják a személyiséget, kutatása pedig kiterjedt a gyermekek fejlődésére is. Születési sorrend elméletében azt írta le, hogy a családi környezet hogyan alakíthatja a gyermek gondolatait és viselkedését.

Azon túl, hogy a személyiségvonásainkat is meghatározhatja, első, második vagy sokadik gyermekként jövünk a világra, azokban a családokban, ahol a szülők szűkös erőforrásokkal rendelkeznek (pl. kevés az idejük, vagy érzelmileg kevéssé elérhetők) ott a testvér-kapcsolatok szerepe még jobban felértékelődik.

Született vezető?

A születési sorrend elmélet szerint leírt személyiségjegyek nem feltétlenül látszanak akkor, amikor a gyermek megszületik a családba. Tehát nem születik azonnal például vezetői képességekkel. Sokkal inkább úgy képzelhető el, hogy ezek a személyiségjegyek a gyermekben egyre inkább megjelennek az évek során, ahogyan a család és környezet dinamikája hat rá a legfontosabb korai fejlődési szakaszban. Bár minden család más és más, Adler elmélete szerint sok hasonlóság van a szülők és a gyermekek, valamint a testvérek között, ha születési sorrend alapján figyeljük meg a családokat.

Mi befolyásolja még a személyiségjegyeket?

A legtöbb kutató egyetért abban, hogy a személyiséget számos tényező befolyásolja. Például:
Biológiai: A gyermekek sok vonást örökölnek szüleiktől. Ide tartoznak az intelligencia, a bátorság és a fizikai tulajdonságok.
Társadalmi: Az egyén társadalmi körében másokkal való interakció révén a gyerekek tapasztalataikból megtanulják a viselkedést és a gondolkodásmintákat.
Kulturális: Adott kultúrában felnőtt gyermek tudatosan vagy öntudatlanul olyan tulajdonságokat vesz fel, amelyek összhangban vannak a kultúra hitével és normáival.
Fizikai környezet: Az egyén környezete gyakran befolyásolja a személyiség fejlődését. Például a vidéken nevelkedők személyisége gyakran nagyon eltér a városi környezetben élők személyiségétől.
Szituációs: Ahogy a gyermek növekszik, különböző helyzetekkel néz szembe, amelyek segítenek alkalmazkodni és megváltoztatni személyiségük aspektusait. Ez lehet új barátokkal való találkozás, trauma átélése vagy természetesen egy új testvér üdvözlése.

Ezeket a tényezőket vizsgálva azt látjuk, hogy a családi élet mindezeket beépítheti. Mivel a legtöbb gyermek életét eleinte a család minden folyamata alakítja, nem csoda, hogy a születési sorrend elmélete az évtizedek során releváns maradt.

A születési sorrend hatása a különféle személyiségvonásokra

A következő tulajdonságok általános példák a születési rend és a személyiség összefüggésére.

Egykék Ezek a gyerekek általában sokkal nagyobb figyelmet kapnak a felnőttektől, mint a testvérekkel rendelkező gyermekek. Ez azt jelenti, hogy sok korai interakciójukban a náluk lényegesen idősebbek vesznek csak részt. Emiatt “apró felnőttként” érezhetik magukat, és érettebbnek tűnhetnek, mint a testvérekkel rendelkező társaik.
A tulajdonságok a következők:
– Önbizalom, elégedettség
– Életkoruknak megfelelő
– Érzékenység
– Felnőtt nyelvhasználat
– Önközpontú
– Kényeztetett és gyakran elkényeztetett
– Élvezi, hogy a figyelem középpontjában áll
– Tisztességtelennek érzi, ha nem követi a saját útját
– Nem hajlandó együttműködni másokkal
– Arra vágyik, hogy jobban hasonlítson a felnőttekre, ezért nem biztos, hogy jó kapcsolatban áll a társaival
– Lehet manipulatív, hogy utat érjen

Első gyerek

Mivel az elsőszülött gyermek egyedülálló gyermeknek szokott lenni, amíg a kistestvér jön, az egyedüli gyermek néhány jellemzőjét felmutathatja. Az elsőszülöttnek lehetnek ezek a születési rend szerinti személyiségjegyei is:
– Megvalósító és vezető
Nehézségekbe ütközhet, amikor a második gyermek megszületik, például nem szerethetőnek vagy elhanyagoltnak érezheti magát.
– Irányító lehet és a helyes dolgokra koncentrálhat
– Jó (vagy rossz) viselkedést alkalmaz a szülők figyelmének visszaszerzésére
– Főnök vagy tekintélyelvű
– Igyekszik mások kedvében járni
– Megbízható
– Védő szerepű lehet másokkal szemben

A születési sorrend elmélet szerint az elsőszülöttek és az egykék általában fölényre törekszenek. Több figyelmet kapnak, mint kisebb testvéreik. Minél kisebb a korkülönbség a gyermekek között, annál nagyobb köztük a rivalizáló versengés. Az elsőszülöttek rendszerint könnyebben vállalnak felelősséget, nagyobb teljesítményt várnak el önmaguktól, gyakran bűntudatosak, szorongóbbak.

Második gyermek

A második gyermek megszületésekor megosztják a szüleik figyelmét az elsőszülöttel. Azzal, hogy egy idősebb testvér van példaképként, a második gyermek gyakran megpróbálja utolérni őt. Adler úgy véli, hogy a második gyermek az életben valószínűleg jobban alkalmazkodik. Második gyermek lehet:
– Versenyképesebb
– Hiányzik a szülők osztatlan figyelme
– Béketeremtő
– Csapatjátékos, többiek kedvében szeret járni
– Lázadó
– Független

Amikor a második gyermek bekerül a családba, a nagyobbik gyermek viselkedése drasztikusan megváltozik. Jobban függ szülei elismerésétől, spontaneitása lecsökken. Hasonlítja önmagát testvéréhez, melyet a szülőknek fontos leállítania. Ha ez nem történik meg, a gyermekek között megnő az indulat.

A másodszülöttek versengőbbek, kikövetelik maguknak a figyelmet. Le akarják győzni nagyobb testvérünket, akire felnéznek.

Középső gyerek(ek)

Sokan hallottak a “középső gyermek szindrómáról” és azokról a nehézségekről, amelyeket ezek a gyerekek fel tudnak mutatni. Figyelembe véve azokat a jelentős változásokat, amelyekkel életük elején foglalkoznak, nem csoda, hogy csalódottak vagy neheztelők lehetnek. Nemcsak elveszítik “legfiatalabb gyermek” státuszukat, hanem meg kell osztaniuk figyelmüket az idősebb és fiatalabb testvérekkel is. A középső gyermek tulajdonságai a következők:
– Érezheti, hogy az élet igazságtalan
– Lehet egyenletes temperált
– Úgy érezheti, hogy nem szeretik, vagy kimarad
– Nem rendelkezik a legidősebb testvér jogaival és felelősségével, valamint a legfiatalabbak kiváltságaival.
– Alkalmazkodó és társaságkedvelő
– Türelmetlen
– Megtanul foglalkozni idősebb és fiatalabb testvérekkel egyaránt
– A fiatalabb testvérek durvább kezelése
– Érezheti magát “szorítva” a családi környezetben

A középső gyermekek alkalmazkodóbbak, jó szervező készséggel rendelkeznek. Összetartják a családot. Rendszerint jó szociális készséggel rendelkeznek, nyitottak. Könnyen ismerkednek. A középső gyermekek gyakran közvetítő szerepet játszanak a szülői és a gyermek alrendszer között. Általában magabiztosabbak, mint az elsőszülöttek, de nehezebben tudnak alkalmazkodni. Felnőve azonban jó házastársakká válnak konfliktuskezelési képességeik miatt. Lázadóbbak, mint az elsőszülöttek. Idegen társaságban jól boldogulnak. Rendszerint szókimondó, akaratos személyiségek.

Legfiatalabb gyermek

Az utoljára született gyereket egy fiatalabb testvér nem vonhatja le trónról. A család “kisbabájára” általában nagyobb figyelmet fordítanak a szülők, mivel az idősebb testvérek fejlődnek és egyre önállóbbak. A legfiatalabb gyermek tulajdonságai:
– Bájos és társaságkedvelő
– Figyelem felkeltő
– Úgy viselkedhet, mint az egyetlen gyermek
– Alacsonyabb rendűnek érezheti magát, mert mindenki nagyobb, képesebb
– Elvárja, hogy mások döntsenek és vállalják a felelősséget
– Nem lehet komolyan venni
– “Gyorsabbá” válhat a fejlődésben, hogy utolérje más testvéreket

A legkisebb gyermekek alkalmazkodóbbak, kedvelik a kortáskapcsolatokat. Magasabb érzelmi intelligenciával rendelkeznek, jól értik mások szándékait.

Mint mindannyian tudjuk, minden család különböző és egyedi dinamikával rendelkezik. Önmagában a születési sorrend nem fogja meghatározni a személyiség összetettségét. A gyermek és a család fejlődésével és alakulásával bizonyos körülmények befolyásolhatják a gyermek személyiségét.

Vegyes vagy mozaik családok

Amikor két szülő újra házasodik, a családi egység a dezorientáció és a verseny időszakát éli. Például az új család két elsőszülöttje megkeresi a “helyét”, és versenyezhet az “elsőszülött státusza” megőrzéséért.

Korkülönbségek

Ha a testvérek között három vagy több év tévedés van, gyakran előfordul, hogy a születési rend újraindul. Sokgyermekes családban ez létrehozhatja a születési rend alcsoportjait.

Egészségügyi és mentális kérdések

Jelentős fizikai vagy idegfejlődési fogyatékossággal született gyermek a születési rendtől függetlenül a “legfiatalabb” helyzetben maradhat. Ez befolyásolja a többi gyermek pszichológiai születési sorrendjét.

A testvérek neme

A legtöbb pszichológiai verseny azonos korú, azonos nemű gyermekek között zajlik.

Egy testvér halála

A gyermek halálának következményei pusztítóak a családok számára. Ez magában foglalja a túlélő testvérek személyiségét. Néhány gyermek túlzott engedékenységi hajlam kialakulásával alkalmazkodhat. Emellett az elhunyt gyermek dicsőítése is előfordulhat, ahol más testvérek soha nem tudnák megfelelni az elhunyt testvér ősképét.

Örökbefogadás

Az örökbefogadott gyermeknek gyakran különleges körülményei vannak a családi dinamikában. A fogamzási nehézségekkel küzdő szülők számára az örökbefogadott gyermek különleges ajándéknak tekinthető. Ezek a szülők hajlamosabbak a gyermek túlzott elkényeztetésére. Amikor egy örökbefogadott gyermek egy megalapozott családba kerül, nehézségeket találhat a dinamikához való illeszkedésben. Gyakori az érzelmi küzdelem, néha ezek az elégtelenségérzések indokolják a terápiát.

Tényleg működik a születési sorrend elmélete?

Tanulmányok a magasabb intelligenciát többnyire a család legidősebb gyermekeihez kapcsolják. Ennek oka lehet az, hogy a szülőknek az első vagy egyetlen gyermekkel több érzelmi és szellemi erőforrásuk van még az adakozásra, amíg kevesebb gyerek van a családban.

Egy több mint 20 000 résztvevővel végzett vizsgálat során azonban az adatok nem tárták fel a Big Five személyiségjegyek születési sorrendjének semmilyen jelentős hatását. A Big Five személyiségjegyek közé tartozik az extraverzió, az érzelmi stabilitás, az elfogadhatóság, a lelkiismeretesség és a tapasztalatokra való nyitottság.

Ez azt jelenti, hogy a születési sorrend elméletét el kell vetni? Valószínűleg nem. Ez csak azt bizonyítja, hogy a személyiség kialakulását nem egyszerűen a gyermek születési helyzete magyarázza a családban. Számos tényező, beleértve a társadalmi-gazdasági helyzetet, a szülői attitűdöt, a nemi szerepeket és a társadalmi hatásokat, szintén hozzájárulnak az egyén személyiségének formálásához. A születési sorrend megmagyarázhatja egyes emberek hajlamait, de figyelembe kell venni az ember életében zajló mindent.

Mire figyeljünk felnőttként?

A gyerekek hasonlítása egymáshoz mindenképpen kerülendő dolog és bár a cikk a születési sorrend elmélete által leírt általánosságban megfigyelhető személyiségjegyeket mutatja, azért a szülőknek tudniuk kell, hogy a gyermekük külön, önálló személyiség és megfelelő környezeti támogatással a legjobb képességei hozhatók ki belőle.

Terápiás munka során sokszor megfigyelhető, hogy a szülők a szorongásukat már előre megjelenítik, hogy vajon hogyan fog sérülni a gyermekük a születési sorrend hatása miatt. Mindig sokat segít, ha az ezekkel kapcsolatos félelmekről inkább szakemberekkel beszél a szülő, mint a gyermek feje fölött, a gyermek füle hallatára mondja el aggodalmait.

Gyermekpszichológusok szerint a gyerekek előtt beszélni róluk még akkor is ártalmas lehet, ha jót mondanak a fejük felett. Sokkal inkább hasznos, ha a gyermeket szólítjuk meg ilyenkor. “Nagyon tetszik, ahogyan a testvéreddel való konfliktust rendezted”. A gyermekekkel való érzelmi kommunikációról korábbi cikkeinkben olvashat.

Felhasznált irodalom:

Hammer Zsuzsanna ’Testvérkapcsolatok pszichológiája’. A Magyar Családterápiás Egyesület workshopja 2019.02.19-én

Birth Order Theory: Insights Into Your Personality

A blogbejegyzést 
oldalunk alapítója és szakmai koordinátora, Habis Melinda és
Filep Orsolya Veronika klinikai szakpszichológus írta,
akihez itt tud időpontot foglalni négyszemközti online konzultációra.