Fájó gyermekkori élmények újraéledése a jelenben

Fájó gyermekkori élmények újraéledése a jelenben

Cikksorozatunk első részében a sémák kialakulásáról és a sématerápia hatásmechanizmusáról lesz szó. Milyen kora gyerekkori élmények idézik elő a sémák formálódását? Hogyan működik a sématerápia és milyen hatása lehet? Mai cikkünkben ezekről olvashat bővebben.

Milyen alapvető gyermekkori megterhelések éledhetnek újra a jelenünkben?

Talán nincs olyan egyén aki ne szeretne kiegyensúlyozott, boldog és kiteljesítő életet élni. Azonban ennek számos, gyerekkorból eredendő akadálya lehet . A sématerápia egy új pszichoterápiás rendszert nyújt– Young hipotézise szerint a sémák egy része, különösen azok, amelyek káros gyerekkori élmények eredményeként alakulnak ki, alapvető szerepet játszhatnak a különféle lelki problémák, a személyiségzavarok kialakulásában.

A sémák formálódását négy kora gyerekkori élmény segítheti elő.

Elsődlegesen a szükségletek toxikus be nem töltésének hatására alakulnak ki akkor ha  a gyermek túl keveset kap valamilyen jó dologból vagy valami lényeges dolog hiányzik környezetéből, mint stabilitás, megértés vagy szeretet, így a korai környezet hiányosságai következtében érzelmi depriváció-érzelemmegvonás vagy elhagytottságinstabilitás sémája alakulhat ki.

A második gyerekkori élmény, amely a sémák kialakulásában jelentős szerepet játszik a traumatizáció vagy viktimizáció. Amikor a kisgyermeket bántja, megalázza a környezete, vagy ha valamilyen trauma éri, akkor Bizalmatlanság-abúzus, Csökkentértékűség-szégyen vagy Sérülékenység-veszélyezettség sémái alakulhatnak ki.

A környezet által nemcsak a családi közeget értjük, hanem akár a testvérek vagy kortársak közötti bántalmazást is. A gyermek fejlődése során nagy szerepet játszik az iskola, a kortársak, és a környező kultúra  így akár meghatározó tényező is lehet a sémák kialakulásában. Ebben a későbbi életkorban kialakult sémák azonban nem annyira kiterjedtek vagy súlyosak, mint az elsődleges sémák. Pl. a társas elszigetelődés-elidegenedettség séma például többnyire később alakul ki, és nem feltétlen tükrözi a származási család dinamikáját.

Abban az esetben amikor a gyerek túl sokat kap valamiből, ami mértékkel hasznos vagy egészéges lenne számára, szintén toxikusan hat a működésére és ezek által is formálódnak a sémák. Az olyan sémáknál például, mint a Dependencia-inkompetencia vagy feljogosítottság-grandioziás-nagyzolás ritkán figyelhető meg bántalmazás, gyakori viszont az elkényeztetés vagy a túlzott engedékenység.

Ha a szülő túlságosan belefolyik a gyerek életébe, túlvédő lesz vele szemben, vagy túl nagy, keretek nélküli szabadságot vagy automómiát ad a gyereknek akkor a gyermek autonómiára vagy reális keretekre való alapvető érzelmi szükséglete betöltetlen marad.

A negyedik fajta élmény, amely a sémák kialakulásában gyakran szerepet játszik: a jelentős személyekkel szembeni szelektív internalizáció vagy identifikáció. A gyerek szelektíven azonosul a szülővel és internalizálja/belsővé teszi a gondolatait, érzéseit, élményeit és viselkedését. A sématerápiás modell szerint a gyerekek nem azonosulnak mindennel a szüleik működéséből hanem tudattalanul internalizálják a jelentős személyek bizonyos vonásait.

Ezeknek egy része sémává alakul, a többi megküzdési mód vagy sémamód lesz. Azt, hogy egy gyerek mennyire internalizálja a számára jelentős személy tulajdonságait, részben a temperamentum is meghatározza.

A temperamentum hatása

A legtöbb szülő korán felismeri, hogy gyermekének már születésétől kezdve saját, egyéni személyisége van. Minden gyerek egyedi és különleges a maga módján, így vannak aktív, zárkózott, vagy akár agresszívabb gyerekek, amit a gyermek érzelmi temperamentuma  nagymértékben meghatároz. Ez pedig a fájdalmas gyermekkori élményekkel kölcsönhatásban hozza létre a sémákat, ugyanis befolyásolja, hogy hasonló életkörülmények milyen hatással lesznek a gyermekre. Azonos szülői bánásmód mellett is reagálhat két gyermek nagyon eltérően ugyanazokra az élményekre.

Hogyan működik a sématerápia?

 A sémák tehát mélyen belénk ivódott hiedelmek önmagunkról és a világról, amelyeket életünk korai szakaszában szívunk magunkba. Ezek a sémák összeforrnak az énérzettel. A sémát alkotó hiedelmek feladásával lebomlana a biztonságérzet, amit annak a tudata táplál, hogy az egyén tisztában van önmagával és azzal, hogy milyennek látja a világot-éppen ezért ragaszkodik hozzá, még akkor is, amikor az fájdalmat okoz.

A sémákat életcsapdáknak is nevezzük, mivel hatásuk önsorsrontó viselkedésbe torkollhat. Ugyanis a séma a fennmaradásért, a túlélésért küzd mivel egy ismert terepnek számít a lelki működésben. Ez, az emberi természet szerves részeként a kiszámítható biztonság utáni vágyból ered. Legyen bár fájdalmas, mégis kényelmi zónának számít, a páciensek ismerősen mozognak benne és ezért nehéz megváltoztatni.
Ráadásul általában olyan életkorban alakulnak, amikor a személyiség formálódóban van. E minták az adott helyzetben reálisnak, adaptívnak tűntek gyerekkorunkban azonban felnőttként  már rég nincs hasznuk.

Az sématerápia módszertanának szerves része, hogy a terapeuta folyamatosan szembesíti a pácienseket saját működésükkel. A terápiás folyamatban a páciens a terapeuta segítségével tanulja meg , hogyan azonosítsa be a sémákat és miként tartsa újra meg újra irányítása alatt annak alapján, ahogy élete eseményeiben aktiválódnak.

A freudi pszichoanalitikus terápia kitér az ismétlési kényszer jelenségére, amikor a sémák aktiválásával a páciens tulajdonképpen a gyerekkori fájdalmait teremti újra életében. Például: egy alkoholista gyermeke felnőttként alkoholistához megy férjhez vagy egy abúzust megélt gyermek bántalmazó partnert választ vagy saját maga válik bántalmazóvá.
Vagyis amikor a páciens felnőttként a korai maladaptív sémákat aktiváló helyzetben találja magát, általában egy gyerekkori drámát él át újta, tudattalanul. Éppen ezért, a sématerápia célja a séma gyógyulása melynek következményeként egyre nehezebb a sémát aktiválni. Ha mégis aktiválódik, az élmény kevésbé elsöprő és megbénító, így a páciens hamarabb túljut ezeken a szituációkon.

A sématerápiás modell a 18 sémát a betöltetlen érzelmi szükségletek alapján öt nagyobb kategóriába sorolja, amelyeket sématartományoknak nevezünk.

A sématerápia hatásairól röviden

A sématerápia végső célja tehát a séma gyógyulása. Mivel a séma emlékek, érzelmek, testi reakciók és kogníciók halmaza, a séma gyógyulása során mindezen területeken javulásnak kell bekövetkeznie: a sémákhoz kötődő emlékek intenzitása, a séma érzelmi töltése, a testi érzések hevessége és a maladaptív kogníciók enyhülnek.

A sémák hatására kialakult maladaptív megküzdési stílus helyett a páciens képes lesz adaptív viselkedésmintákat alkalmazni ami a viselkedés változását jelenti ugyanis elindul a séma gyógyulásának folyamata, aminek az útja sokszor rögös és hosszú. A sémákat nehéz megváltoztatni, hiszen ezek olyan mélyen gyökerező, önmagára és a világra vonatkozó hiedelmek, amelyeket a páciens nagyon fiatalon tanult meg és amelyek természetesnek és automatikusnak tűnnek számára.

A sématerápia tehát kognitív, érzelmi és viselkedéses elemeket tartalmaz.  A sémák soha nem tűnnek el végérvényesen, ugyanis gyógyulásukhoz az is szükséges, hogy a páciens hajlandó legyen szembenézni és megküzdeni a sémáival. Fegyelmet és rendszeres odafigyelést igényel. A páciensnek rendszeresen követnie kell a séma aktiválódását és minden nap aktívan dolgoznia kell a megváltoztatásán. Éppen ezért ez egy hosszas önismereti, önreflexiós folyamat. A terápia gyakorlatilag a séma ellen indított háború: a terapeuta és a páciens szövetséget alakítanak ki a sémák leküzdésére.

A sémák gyógyulása inkább azt jelenti, hogy ritkábban aktiválódnak, és a velük járó érzelmek intenzitása és időtartama csökken, így a páciens a séma aktiválódására egészséges módon reagál. Több szerető partnert és barátot választ, és pozitívabban látja saját magát, képes lesz  pszichológiailag egészséges, harmónikus felnőtt módban működni.

Felhasznált irodalom:

Jeffrey E.Young, Janet S.Klosko: Fedezd fel újra az életed! Oriold és társai, 2020, Budapest
Jeffrey E.Young Sématerápia, Magyar Viselkedéstanulmányi és Kognitív Terápiás Egyesület, Budapest, 2020

A blogcikket Szilágyi Zsuzsanna pszichoterapeuta írta. Amennyiben problémájával magára ismer és lelki segítségre van szüksége, forduljon bizalommal szakemberünkhöz négyszemközti online konzultációra. Időpontot ide kattintva foglalhat.

Szilágyi Zsuzsa OnlinePszichológus.net