A halogatás kapcsolata a személyiségjegyekkel és a viselkedéssel

A halogatás kapcsolata a személyiségjegyekkel és a viselkedéssel

Ismerős az a helyzet, amikor az elkezdett feladatainkat félbehagyjuk, sőt sokszor el sem kezdjük!? Meg szeretnénk felelni önmagunknak és másoknak, ezért hajlamosak vagyunk túlvállalni magunkat, utána pedig idegeskedünk, mert nem készülünk el időben… Volt már olyan az életükben, hogy egy nem működő, vagy bántalmazó kapcsolatban maradtunk, mert nem volt erőnk változtatni, inkább halogattuk a döntést? Hányan halogatják például a munkahelyről való kilépést, új lehetőségek keresését, miközben a jelenlegi helyzetben már nem érzik jól magukat, a sok stressz megviseli az egészségüket, a kiégéssel küzdenek, de mégis várnak valamire….
Az előző írásunkban  többek között megfogalmaztuk, hogy mi a halogatás, mik a legjellemzőbb okai, és kikre jellemző leginkább. A mostani blogbejegyzésünkben pedig a motivációs elképzeléseket, a viselkedési jellemzőket és a személyiség jellemző vonásait tekintjük végig a halogatással kapcsolatban. Olyan területeket, mint a képességek, az énkép és önértékelés, az affektív állapotok és a teljesítmény.

Milyen érzelmekkel jár a halogatás?

Mint azt megfigyelhettük, a halogatás nem csupán a munkában jelenik meg, hanem olyan érzelmekben is mint a bűntudat, alkalmatlanság érzés, az önutálat, a stressz és a depresszió. A halogatás tehát kapcsolatban van személyiségünk különböző jegyeivel, területeivel. Elsőnek a lelkiismeretességet lehet megemlíteni, ez az egyik leginkább befolyásoló tényező. Takács szerint a lelkiismeretesség hiánya stabilan hajlamosító tényezőként fogható fel a halogatással szemben. A lelkiismeretességen belül is legfőképp az önfegyelem és az önirányítottság mutatja a legerősebb kapcsolatot a halogatással. Ez a két jellemző mindenképp szükséges a mindennapi munkavégzéshez, a feladatok teljesítéséhez, így ezek hiánya, vagy alacsony mértéke jelezheti a halogatás meglétét. Azért, hogy a személyek tudják magukat motiválni a különféle munkák elkezdéséhez, befejezéséhez, önfegyelem szükséges. Az önfegyelem által képesek az emberek a határidő betartására. Ide kapcsolva meg kell említenünk az önkontroll elméletét, miszerint a személyeknek gyakran egyszerre több tevékenységet kell elvégezni párhuzamosan, és megfelelő önkontroll nélkül nem tudnának fontossági sorrendet kialakítani az alapján, hogy összehasonlítják, és egymáshoz viszonyítják a feladatokat. Kijelenthetjük, hogy a lelkiismeretesség és az önfegyelem erős negatív korrelációt mutat a halogatással. Takács úgy véli a túlteljesítő halogató típus mögött is a lelkiismeretesség állhat, hiszen ezek a személyek nem tudják, hogy a sok feladat közül melyikhez fogjanak hozzá.

A halogatás a céloktól is függ

A kutatások bizonyították, hogy kapcsolat észlelhető az irreális célok és a halogatás között. Ezt a kudarckerülő magatartásra vezetik vissza. A tanulmányok kimutatták, hogy aki kudarckerülő, szignifikánsan több időt tölt egy feladat elvégzésével. Takács leírja, hogy a kudarc kerülés a tökéletességre törekvéssel is kapcsolatban állhat. A negatív kritikákat és a saját kudarcaikat nem képesek az ilyen személyek elfogadni, így inkább halogatják a feladatok elkezdését vagy befejezését, döntéseik és terveik végrehajtását. Ez a fajta viselkedés a kudarc kerüléssel egybevéve okozhat egy regressziós én védő stratégiát, az önbénítást. Ennél a stratégiánál a személy maga fog akadályt állítani a saját maga cselekvései elé. A legtöbb ember a szégyenérzet elkerülése érdekében dönt az önbénítás mellett, holott dönthetnének úgy, hogy mindent megtesznek a siker érdekében. Ehelyett a külső okok felsorolása mögött megbújva visszahúzódnak egy szerencsétlen és tehetetlen ember állapotába.

Így mindezeket figyelembe véve a kudarckerüléskor a halogatás egy énvédő stratégiának fogható fel. Több kutatás is bizonyította, hogy a tendencia szerű halogatás magasan korrelál a határozatlansággal. A sérülékenység skálák is összefüggnek a halogatással. Ez azt jelentheti, hogy sérülékenységük miatt, a halogatók a nehéz helyzeteket rosszul kezelik. A helyzetekkel járó stressz gyakran előidézi a kilátástalanság érzését és a feszültségek feloldásának képtelenségét.

A halogatás és az indulati kontroll kapcsolatáról

A következő lényeges személyiségjegy az impulzivitás. Maga az impulzivitás megmutatja, hogy a személy a számára kecsegtetőbb, de kevésbé fontos aktivitást választja. A halogató személyek számára a rövid távú, azonnali előny nagyobb jutalommal bír, mint a hosszabb távú, így képtelenek feladni az azonnali jutalmat. halogatásSimpson is úgy gondolja, hogy az izgalmi halogatók az impulzív élményeket keresik. Van Eerde úgy véli egy új feladat egy ideig lehet stimuláló és kihívást teremtő is. Hosszabb távon azonban a mentális jóllét csökkenése figyelhető meg, mivel a halogatott feladatok nem tűnnek el a gondolatokból véglegesen. Takács is úgy gondolja, amint előtörnek a negatív érzések, a kezdeti büntetés elmaradás átcsap stresszbe és szorongásba. Azonban ő úgy gondolja hogy, a rövid távú pozitív hatás másban keresendő. Szerinte az engedetlenség érzésének megjelenése növeli meg annyira a személyek izgalmi szintjét, hogy vállalják a halogatás által gerjesztett kockázatokat is.

Ez a folyamat könnyen válhat szokássá, amiből nehéz kilépni és újat kialakítani. Ebben két tévedés is szerepet játszik. Egyrészt hogy a lehetséges akadályokat minimalizálja másrészt, hogy a korábbi tapasztalatokat figyelmen kívül hagyja. A halogatás lehet egy viselkedési stratégia.

Milyen személyiségbeli eltérések vannak a halogató és nem halogató személyek között?

A nem halogató személyek kevésbé fáradékonyak, és energia készleteiket sokkal könnyebben fel is tudják tölteni. A halogatók jobban szétosztják erőforrásaikat. A kitartás, a felelősség és a céltudatosság szintén fordított kapcsolatot mutatott a halogatással, hiszen ezek mind szükségesek, hogy egy feladatot időre eltudjunk végezni.
Simpson úgy véli az izgalmi halogatók feszült helyzetben jobban teljesítenek. Érdekes azt megfigyelni a kutatásokban, hogy maguk a halogatók szintén negatívan ítélik meg saját halogató társaikat. Egy kutatás során munkáltatók által jellemzett alkalmazottakról olvashattak a vizsgálati alanyok. A feladatuk az volt, hogy ítéljék meg a leírt személyt, vajon mennyire megbízható stb. A halogató résztvevők, a halogató alkalmazottakat negatívabban ítélték meg, mint a nem halogató társaik. Diaz-Morales is úgy véli, hogy a halogatók negatívabban ítélkeznek társaikról, azonban ő megfogalmazza, hogy a halogató saját maga megítélése nem a környezetétől származó vélemények alapján alakul, hanem a saját önértékeléséből.

Halogatás a munkahelyen

Adam Grant amerikai író és egyetemi tanár gondolatait idézve:
“Meglehet, hogy a halogatás a termelékenység ellensége, de a kreativitásnak remek forrása lehet.”

Tény, hogy a teljesítményre negatív hatással van a halogatás. A kreativitással azonban pozitív kapcsolatban állhat a halogatás. Ennek oka, hogy egy gondolat aktív elkerülésének próbálkozása paradox módon serkentheti az adott gondolaton való elmélkedést így kreatívabb és újszerűbb gondolatot eredményezve. Itt kitérhetünk a flow élményére is. Hiszen ha egy feladat a személy számára kedvező és kedves, akkor könnyedén belevonódik és a teljesítés nem jár számára stresszel és szorongással. Azonban itt véleményem szerint újabb paradoxhoz érkezünk. Tény, hogy a halogató személy, ha átélhet flow élményt akkor aközben nem fog stresszelni azon, hogy a határidő közeledik, így logikusan következne, hogy a halogatás fel se merülhet a viselkedésében. Ha viszont a flow élményt vesszük alapul, a cselekvésbe való belefeledkezés szintén okozhatja a határidők be nem tartását. Így a belefeledkezés elősegíti a halasztásokat, viszont a késleltetéssel járó negatív következmények valószínűleg elmaradnak, hiszen a személy nem tartja fenyegetőnek az adott cselekvést.
Hiába jelenik meg a külső nyomás, ha a képességeit a halogató túl alacsonynak ítéli meg a feladat kihívásaihoz képest, és ha a várható értékelés fenyegető számára. Ilyenkor továbbra is halogatni fog. A képességek és a kihívás kapcsolatánál maradva, ha túl könnyűnek észleljük a készségeinkhez képest a feladatot, akkor is halogatni fogjuk. Itt azonban egy teljesítményt elősegítő stratégiáról beszélünk, hiszen egészen a határidőig toljuk a feladat megoldását, így felfokozzuk saját motiváltságunkat és ezáltal teljesítő képességünket.

Egyértelműen kijelenthetjük, hogy a halogatás a halogató környezetében lévő többi személyre is hat. Legjobb esetben csupán a halogatás által ők is elszenvednek valamiféle negatív következményt, rosszabb helyzetben magát a halogató magatartást lehet átragasztani a másik személyre. A szoros szociális környezetekben az utánzáson alapuló tanulási forma a halogatásra is érvényesnek mondható.

A blogbejegyzést Balogh Ádám írta, akihez az alábbi linken tud időpontot foglalni négyszemközti online konzultációra.Balogh Ádám

Ajánlott irodalom:

Czeizel E. (1994): Az érték – még mindig – bennünk van. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Takács I. (2010): A halogatás jellemzői a felsőoktatásban. A halogató magatartás és a személyiség jellemzőinek vizsgálata a felsőoktatásban. Budapest.
Takács I. (2010): The reasons of overextended studies: Relationship between temperament, character and procrastination, R periodica polytechnic, Social and Management Sciences, 18, 51-61.