Amikor nyugtalanul alszunk: a paraszomniákról röviden

Amikor nyugtalanul alszunk: a paraszomniákról röviden

Mai blogbejegyzésünkben az alvászavarok külön csoportját, a paraszomniát részletezzük. Mely kórképek tartoznak ide? Milyen tüneteik vannak? Hogyan kezelhetőek? Olvasson tovább és mindezt megtudhatja!

Mi a paraszomnia?

A paraszomniák alatt azokat a nemkívánatos jelenségeket nevezzük, amelyek az alvás idején jelentkeznek, általában az elalvási-felébredési folyamat kisiklásából, vagy a lassú hullámú alvás és a REM-alvás egyes funkcióinak disszociációjából származtathatók. Melyek is ezek?

A paraszomniák fajtái

1. Alvajárás (szomnambulizmus)

Az ébredési zavarok csoportjába tartozik. Alváslaborvizsgálatok kiderült, hogy az alvás során az első két alvásciklus NREM fázisainak a 2., 3. és 4. stádiumában jelentkező alvajáróepizódokban jelentkeztek a tünetek a vizsgált személyeknél.

Általában felüléssel és kordinálatlan mozgással kezdődik az epizód, amelyet néha artikulálatlan hangadás, vagy akár hosszabb szavak kiejtése kísér. Az esetek egy részében a fent leírt jelenségeket követően feláll, majd kimért mozgással a hálószobában, vagy a lakás más helyiségében elkezd járkálni a beteg. Szemek az alvásra jellemző módon fenn vannak akadva ilyenkor. Egyes epizódok során magától visszamegy a beteg az ágyához, vagy felébred, felébresztik, mindegyik esetben az alvásciklus megszakad. A felébresztés után amnéziás teljesen a beteg az epizóddal kapcsolatban.

 Az alvajárás a gyerekeknél 6 százalékban fordul elő, 5 éves kor körül kezdődik, s 15 éves korra megszűnik. Felnőttkorban is fennálló alvászavar esetén a kutatások azt derítették ki, hogy az agressziójuk kontrolljában mutatkoznak meg problémák ezeknél a személyeknél. Gyógyszeres és pszichoterápiás kezelés javasolt azoknak, akik felnőttkorban is ebben a betegségben szenvednek.

2. Félelmetes éjszakai fölriadások

Gyermekek éjszakai felébredését pavor nocturnusnusnak, felnőtteknél incubus attacks-nek (lidérces álom/lidércnyomás) nevezik. A lidércnyomás kifejezés onnan ered, hogy gyakran az epizódok valamilyen a mellkasra nehezedő, és a légzést megakadályozó ijesztő lény látomásával társulnak.

NREM-alvással kapcsolatos zavar, alvás közben a légzés egy nagyon rövid időre leáll, majd az alvó hirtelen fölriad, és artikulált vagy kevésbé artikulált hangon üvölt, vagy sikít. 1-2 percig zavart állapotban van a beteg. Ilyenkor felgyorsul a szívritmus és a légzés, leizzad a személy, az alvót erőteljes rettegés keríti hatalmába.
A lidérces álom után a személy azonban vissza tud aludni. Gyógyszeres és pszichoterápiás kezelést javasolnak.

3. Visszatérő rémálmok

REM fázisban keletkező zavar a visszatérő rémálom. A rendszeresen visszatérő, fenyegető tartalmú álmokat követő ébredés intenzív félelemmel jár. A rémálom tartalma egy hosszú, és bonyolult cselekménysorozat, mely a vége felé ijesztővé válik. A beteg sokszor nem tud visszaaludni, máskor el sem mer aludni az álmoktól való félelme miatt. Általában valamilyen súlyosabb pszichopatológiai probléma áll mögötte (pl. személyiségzavar, vagy PTSD), amelyet kell kezelni.

4. Nyugtalan láb szindróma

A betegség tünete a két alsó végtagban fellépő kellemetlen, libabőrösséghez hasonló zsibbadásérzés. A tünet az ágyban, elalvás előtt, vagy nyugalmi állapotban jelentkezik. A kínzó érzések hatására a beteg mozgatni kezdi a lábát az ágyban, vagy felkel és sétál. Súlyosabb esetekben másodlagos inszomniát, nappali aluszékonyságot okoz. Gyógyszeres kezelést igényel az a betegség.

5. Enuresis nocturna – éjszakai ágybavizelés

Enuresis nocturna vagy éjszakai ágybavizelés jelensége elsősorban a gyermekeket érinti. A vizelés vegetatív funkciójának szándékos kontrollját a gyerekek alvás közben gyakran elveszíthetik, ezért csak 4 éves kor után tekinthetjük kórosnak.

Vannak olyan esetek is, amikor egy trauma után jelentkezik a zavar gyermekeknél (pl. válás, kistestvér születése). Az alvásmélység legkülönbözőbb szintjeinél leírták ezt a jelenséget, így nem lehet egy adott alvásszakaszhoz kötni. A vizelési epizódot általában mozgásos automatizmusok követik, csak a legritkábban ébrednek fel a gyerekek.
Pszichoterápiát, imipramin-terápiát, kondicionáláson alapuló készülékes beavatkozást szoktak javasolni a betegség kialakulásának körülményétől függően.

6. REM-alvásos viselkedészavar

Ez a zavar REM fázisban jelentkező rendkívüli motoros agitáció, amely az éppen folyó álomtevékenység tartalmával áll kapcsolatban. Ezeknek a személyeknek nem kielégítő a paradox alvást kísérő aktív muszkuláris gátlásuk. Egyesek csak rúgkapálnak, míg mások eljátszák az álomtevékenységüket. Gyakran társul alvási apnoéval vagy depresszióval. Klonazepam kezelése hozott sikereket ezeknél a betegeknél.

Felhasznált szakirodalom:

Bódizs R. (2000) Alvás, álom, bioritmusok. Medicina Könyvkiadó, Budapest.
Füredi J., Németh A., Tariska P. szerk. (2007) A pszichiátria rövidített kézikönyve. Medicina Könyvkiadó, Budapest.

Ajánlott szakirodalom:

Caldwell P. (2003) Az alvászavarok és a nyugodt alvás kézikönyve. Hajja & Fiai Könyvkiadó, Debrecen.
McKenna P. (2010) Aludj jól. Hangoskönyv Kft, Budapest.

A blogbejegyzést Szabó Lili klinikai szakpszichológus írta, akihez itt tud időpontot foglalni négyszemközti online konzultációra. 

Szabó Lili online pszichológus