Kiégés vagy depresszió? Mi a különbség?
A 21. század egyik legnépszerűbb kifejezése a kiégés, vagy idegen szóval a “burnout‘. Ha körbe nézünk baráti, családi kapcsolatainkban, kevés olyan emberrel találkozunk, aki ne mondta volna már, hogy: „Teljesen kiégtem.” Bekerült a hétköznapi szótárunkba, szinte természetessé vált, hogy idővel mindenki kiég, nem vesszük olyan komolyan.
Azonban hiába szól számos cikk arról, hogy mit is jelent kiégni, mégis az a tapasztalatom, hogy sokszor összekeverjük olyan állapotokkal, amikor bizony nem kiégésről, hanem akár már szakmai segítséget igénylő problémáról van szó. Fontos, hogy ne dugjuk homokba a fejünket! Cikkünkben a depresszió és a kiégés közötti különbségeket gyűjtöttük össze.
Mit jelent a kiégés?
A kiégés tartósan fennálló érzelmi igénybevétel következtében létrejövő átható kimerültséget jelent, amely mind fizikai, mind mentális téren megnyilvánul. Legelemibb jellemzője a törődési szándék csökkenése vagy megszűnése, az érzelmi kapacitás kimerülése.
Ilyenkor a szervezetünk a lehető legváltozatosabb módokon igyekszik jelezni, hogy valami gond van:
- fizikai szinten: állandó fáradtság érzés, különböző fájdalmak, rendszeres megbetegedések
- mentális szinten: negatív gondolatok saját magunkkal, a munkával és akár az élettel kapcsolatban
- érzelmi szinten: reménytelenség érzése, kiúttalanság, tehetetlenség, tompaság érzése, a motiváció és a kreativitás csökkenése
Nem véletlen, hogy olyan könnyen hisszük kiégésnek a depressziót, sok tekintetben hasonlít a tüneti kép. Hangsúlyosak a hangulati, érzelmi tünetek.
A depresszió és a kiégés közti különbségek
Nézzük mire érdemes figyelni a kiégés és a depresszió elkülönítése esetén:
- A kiégés jellemzően valamilyen jól meghatározható, külső tényező miatt alakul ki, míg depresszió esetén, nem ilyen egyértelműen meghatározható az állapotváltozás eredete. Előbbinél, ha a kiváltó tényezőt megszüntetjük (pl.: túlterhelődés a munkahelyen), a panaszok gyorsabban enyhülnek, a kiégés állapota kevésbé tartós, mint a depresszió. Fontos különbség, hogy míg a depresszió az élet teljes területét áthatja, a kiégés kifejezetten a munkához kapcsolódik.
- Depresszió esetén „passzív” állapotról beszélhetünk. Nagyon erős a reménytelenség és a pesszimizmus, gyakori, hogy az ágyból is nehéz kikelni, a munkán kívül egyéb hétköznapi szerepekben is nehezített a helytállás, sokszor a teendők egyre csak tornyosulnak. Ehhez képest a kiégés esetén valamelyest jelen van az optimizmus és a remény, de jelentős a tehetetlenség élménye. Ennek ellenére az alapvető funkcióit képes ellátni az ember, teendőit elvégzi, tehát egy aktív állapotról beszélhetünk, miközben túlterheltség is megjelenik.
- A kiégés vezető érzelmi tünete az apátia és az üresség érzése, illetve gyakran találkozunk dühvel, irritabilitással. Depresszióban a szomorúság, érzelmi kimozdíthatatlanság jellemző.
- Kimerültség élménye gyakrabban jelenik meg kiégés esetén, depresszióban inkább energiátlanság tapasztalható.
- Az örömtelenség (anhedónia) depresszió esetén hangsúlyosabb, kiégés esetén az örömre való képesség megmarad.
- A fizikai tünetek a kiégés esetén gyakoribbak.
- Az önértékelés kiégés esetén a munkahelyi identitásunkat érinti, hivatásban, szakmaiságban kérdőjelezi meg magát az ember, míg depresszióban az énkép teljességében negatívvá válik.
- Társas kapcsolatainkra a depresszió negatívabb hatással van, a passzivitás itt is jelentkezik. Kiégés esetén az irritabilitás, az érzelmi kimerülés miatti empátiahiány pedig konfliktusokat generálhat.
- Végül, de nem utolsó sorban a kiégés esetén önsértéssel, öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok, viselkedések nem jelennek meg, míg a depresszió során igen.
A depresszió egy olyan hangulati zavar, amely esetén javasolt klinikai szakpszichológus felkeresése, de ne felejtsük el, hogy a kiégés könnyen válhat a depresszió előszobájává! Fontos komolyan venni! Akár a kiégés, akár a depresszió tüneteit észleli saját magán, szerettein, esetleg kollégáin, ne habozzon segítséget kérni vagy segítséget nyújtani!
A kiégés-depresszió témakörét videós formában is feldolgozta szakemberünk. Tekintse meg a felvételt és iratkozzon fel a YouTube-csatornánkra is, ha még nem tette!
Felhasznált szakirodalom
- Freudenberger, H. J. (1974). Staff burn‐out. Journal of social issues, 30(1), 159-165.
- Tavella, G., & Parker, G. (2020). Distinguishing burnout from depression: An exploratory qualitative study. Psychiatry Research, 291, 113212.
A blogcikket Maróti Eszter pszichológusunk írta. Amennyiben kiégés vagy depresszió gyötri, forduljon bizalommal szakemberünkhöz. Ide kattintva tud időpontot foglalni négyszemközti online konzultációra.
