Mit tudnak a népszerű „személyiségtesztek” és miben különböznek a valós pszichológiai tesztektől? Miért kattintunk többször a rövid pszichológiai kulcsszavakkal kecsegtető tesztekre és gyors kiértékelést ígérő tartalmakra? Mai blogcikkemben ezekre a kérdésekre keresem a választ, tartson velem!

Miért népszerűek a gyors pszichológiai tesztek?

A kíváncsiság lehet az első, szinte zsigeri válasz a kérdésre. Ki ne szeretné tudni milyen, akár általa is ismeretlen tulajdonságai vannak? A szkeptikusabb olvasók pedig akár annak alátámasztására is kattinthatnak, hogy bebizonyítsák: köszönik szépen, egy teszt semmi újat nem mondhat el róluk.

Emellett természetesen számos oka lehet a gyors „pszichológiai” tesztek népszerűségének. A kíváncsiság mellett szerepe lehet az unaloműzésnek vagy akár egy-egy tünetként értelmezett viselkedésmintázat beazonosításának és okainak megértésének. Valójában tehát azt, miért is érdekel minket a pszichológiai teszteket ígérő cikkek sokasága, komplexebb magyarázatot igényel.

Az önismeret iránti alapvető szükséglet: Életünk során folyamatosan keressük a választ arra, kik is vagyunk, milyen a személyiségünk, mik az erősségeink vagy éppen a gyengeségeink. Ide sorolható annak megértése is, hogyan viszonyulunk másokhoz. A népszerű pszichológiai kulcsszavakra építő tesztek – még a leegyszerűsített, online változatok is – azt az ígéretet hordozzák, hogy strukturált keretet és látszólag objektív visszajelzést kaphatunk saját magunkra vonatkozó kérdéseinkre. Ez kapcsolódik az identitáskeresés és az énkoncepció formálásának folyamataihoz.

A bizonytalanság élmény megjelenésének csökkentése: Az önmagunkkal kapcsolatos bizonytalanság kognitív disszonanciát vagy szorongást kelthet. A tesztek gyors és könnyen hozzáférhető módszert kínálnak ezen bizonytalanság csökkentésére, még akkor is, ha a kapott „eredmények” tudományos értelemben nem megalapozottak.

Az emberek preferálják a kategorizálást és a címkézést (pl. „introvertált” vagy „vizuális típus”), amely lehetővé teszi a gyors értelmezést, látszólagos rendet és értelmet víve az egyén komplex belső világába.

Társas összehasonlítás: kik vagyunk mi mások fényében? Kutatások bizonyítják, hogy az emberek alapvető, belső hajtóerővel rendelkeznek saját képességeik, helyük és szerepük felmérésére, meghatározására. Erre szolgálhatnak objektív mérőeszközök, mint például a fizikai képességeinket mérő tesztek vagy akár egyes, személyiségünk struktúráját mérő tesztek.

Amennyiben nem állnak rendelkezésünkre objektív mérőeszközök, embertársainkhoz hasonlítjuk önmagunkat. A társas összehasonlítás szubjektív, azonban fontos szerepet játszik önértékelésünk alakulásában.

Kíváncsiság és szórakozás: Nem elhanyagolható tényező a puszta kíváncsiság és a játékosság iránti igény sem. Ezek a tesztek gyakran könnyed, interaktív formában jelennek meg, ami vonzó lehet a felhasználók számára, mint egyfajta intellektuális szórakozás vagy kikapcsolódás.

Hozzáférhető, egyszerű és ingyenes: Ellentétben a professzionális, gyakran idő- és költségigényes pszichológiai vizsgálatokkal, az online tesztek azonnaliak, ingyenesek és minimális erőfeszítést igényelnek. Fontos azonban különbséget tenni a populáris, ismeretlen eredetű gyorstesztek és a publikum számára hozzáférhető, valós pszichológiai mérőeszközök között.

Teszteredmény, mint tükör: miért ismerünk magunkra a gyorstesztek eredményeiben?

A populáris, magas olvasói számokat produkáló tesztek eredménye gyakran tűnik helytállónak. Sok online teszt eredménye általános, esetenként homályos megfogalmazásokat tartalmaz, amelyek könnyen illeszkednek szinte bárki személyiségéhez. A kapott kiértékelés olyan szituatív elemeket tartalmaz, amelyekhez könnyű kapcsolódni, hiszen némi gondolkodást követően több példát is tudunk hozni, amelyben a leírtak szerint éreztünk, cselekedtünk.

Valószínűleg mindenki átélt már bizonytalanságot, kérdőjelezte meg egy-egy döntését vagy örült, hogy egy őszinte vélemény újabb szempontokat tárt fel. Hajlamosak vagyunk az általános és alátámaszthatónak vélt állításokat specifikusan magukra vonatkozónak és pontosnak elfogadni. Ez pedig megerősíti a teszt validitásába vetett hitünket, holott az állítások valójában univerzálisan igazak lehetnek.

Forer-hatás: a szubjektív megerősítés jelensége

A szakirodalom Forer-hatásnak nevezi a jelenséget. Bertram Forer a szubjektív megerősítés jelenségét vizsgálta. Empirikus kutatási eredményeire támaszkodva megállapította: a vizsgálatban résztvevő személyek hajlamosak voltak igaznak értékelni azokat az állításokat, amelyeket megalapozottnak hittek. A vizsgálatot többször ismételték, közel azonos eredménnyel.

A Forer-hatásra építenek tehát a népszerű gyorstesztek. A különböző sajtóorgánumok és online portálok szerkesztői kihasználják, hogy hajlamosak vagyunk igaznak elfogadni általánosított személyiség leírásokat anélkül, hogy észrevennénk: a leírtak szinte bárkire igazak lehetnek. Ennek oka pedig az, hogy szeretnénk elhinni, az elemzésben szereplő állítások és a válaszaink között összefüggés van, vagyis az állításoknak igaznak kell lenniük.

Az összefüggésbe vetett hitet támogathatja a megerősítésre és validációra való vágy is. Az egyének gyakran keresnek olyan külső megerősítést, amely reflektál és pozitív visszacsatolást ad saját magukról alkotott képükre vagy aktuális érzéseikre. Ha egy teszt eredménye egybevág az önészleléssel, az validáló hatású lehet.

Mikor és milyen tesztet érdemes kitöltenünk (személyiségünk árnyaltabb megismeréséhez)?

A népszerű gyorstesztek jelentős többsége nem bír valós, a kitöltő személyiségére reflektáló tartalommal. Szórakoztató és az interperszonalitásban elfoglalt szerepük (lásd például: közös téma, beszélgetés indítás) miatt mégis használhatók lehetnek. Ha azonban a cél a személyiségünk vagy aktuális állapotunk árnyaltabb megismerése és megértése, érdemes olyan fórumokat felkeresni, ahol lehetőség nyílik statisztikai próbákkal bevizsgált kérdőívek ingyenes kitöltésére. 

A pszichometriai eljárással bevizsgált, de a publikum számára is elérhető tesztek alkalmazása akkor lehet igazán hasznos, amikor önreflexióra, önismeretre törekszünk, vagy amikor valamilyen élethelyzet, krízis, döntési helyzet, vagy személyes fejlődési igény merül fel. Önismereti céllal kitölthető például érzelmi intelligencia kérdőív, kötődési stílus kérdőív, megküzdési módok kérdőív.

Aktuális állapotunk gyors felmérésére használható többek közt a Beck-féle depresszió kérdőív, kiégés (érzelmi kimerültség) kérdőív, szorongás kérdőív. Társas kapcsolatainkhoz pedig beszélgetésindító lehet a szeretetnyelv kérdőív, a párkapcsolati elégedettség skála vagy akár a szülői viselkedés kérdőív.

Ezeknél a teszteknél is fontos azonban, hogy a kitöltést követően kapott eredményt megfelelően értelmezzük. Érdemes lehet elgondolkodni: befolyásolta-e akár külső tényező, életesemény vagy élmény válaszainkat. Amennyiben kiugró értéket kapunk, érdemes belegondolni mióta tarthat a válaszainkat meghatározó állapotunk. Emellett pedig a kiértékelés eredményétől függően szükséges lehet megfontolni a segítségkérést.   

Miben különböznek a pszichológiai tesztek a népszerű gyorstesztektől?

A pszichológiai tesztek és az interneten elérhető, népszerű gyorstesztek között több lényeges különbséget nevesíthetünk, amelyek alapvetően meghatározzák megbízhatóságukat, érvényességüket és alkalmazhatóságukat. A pszichológiai tesztek és az internetes gyorstesztek között a legfontosabb különbségek a tudományos megalapozottságban, a célban, az eredmények értelmezésében, a módszertanban és az etikai szabályozásban rejlenek.

Míg a pszichológiai tesztek megbízható, validált eszközök, amelyek szakmai keretek között segítik az önismeretet és a terápiát, addig a gyorstesztek inkább szórakoztató, általános jellegű, szakmailag nem megalapozott tartalmak, amelyek önmagukban nem alkalmasak mélyebb pszichológiai értékelésre.

Tudományos megalapozottság és validáció: A pszichológiai tesztek mögött empirikus kutatási eredmények állnak. A tesztek hosszú fejlesztési folyamaton mennek keresztül, amely során vizsgálják megbízhatóságukat (reliabilitás), érvényességüket (validitás), valamint standardizálják őket különböző populációkra. Ez azt jelenti, hogy a teszt mérési eredményei konzisztensen és pontosan tükrözik a vizsgált pszichológiai jelenséget.

Ezzel szemben a népszerű, internetes gyorstesztek vélhetően nem esnek át ilyen tudományos ellenőrzésen. Nem céljuk és nem is garantálják, hogy az eredmények pontosan vagy megbízhatóan tükrözik a személyiség vagy pszichés állapot tényleges jellemzőit.

Cél és alkalmazási lehetőségek: Bár egyes pszichológiai tesztekhez bárki ingyenesen hozzáférhet, a két csoport közötti egyik lényeges különbség a kitöltés célja. Az internetes gyorstesztek többsége szórakoztató, önismereti vagy kíváncsiságot kielégítő céllal készül, így nem alkalmasak klinikai vagy mélyebb pszichológiai értékelésre.

Gyakran leegyszerűsítik a komplex pszichés folyamatokat, és általános, sokakra illő megállapításokat tesznek. Ezzel szemben a bemért pszichológiai tesztek segítenek feltárni olyan konstruktumokat, amelyek meghatározzák aktuális állapotunkat, működésmódunkat, viselkedésünket. 

Etikai szempontok: A professzionális pszichológiai tesztek alkalmazása szigorú etikai és jogi szabályozás alá esik, amelyek védik a kitöltők jogait, biztosítják az adatok biztonságát és a tesztek felelős használatát. Az ingyenesen elérhető változatok eredményei nem minősülnek diagnózisnak és a válaszok fényében javaslatot tartalmazhatnak szakember (pszichológus, klinikai szakpszichológus vagy pszichiáter) felkeresésére.

Az internetes gyorstesztek esetében ezek a szabályozások gyakran hiányoznak vagy nem érvényesülnek. Több esetben előfordul, hogy marketing céllal és a kitöltő számára nem transzparens módon adatot gyűjtenek, amelyeket a későbbiekben különböző módon felhasználhatnak. 

Mikor érdemes kitölteni, és mire használhatom a bemért pszichológiai teszteket, kérdőíveket?

Pszichológiai tesztek kitöltése akkor lehet igazán hasznos, amikor tudatosan szeretnénk mélyebb önismeretre szert tenni, vagy támogatást keresünk személyes fejlődésünk, élethelyzeteink megértéséhez. Amikor úgy döntünk, szükségünk lehet egy objektív mérőeszközből nyert visszacsatolásra, az alábbi szempontokat érdemes a már ismertetettek mellett beemelni.

A teszteredmények időbeli meghatározottsága: A személyiségünk és pszichés állapotunk nem állandó, hanem az eltelt idő, élethelyzetek és tapasztalatok hatására folyamatosan változik. A teszteredmény ezzel szemben egy adott pillanatot rögzít csupán. Érdemes tehát az eredményt egy végleges és megváltoztathatatlan állapot helyett pillanatképnek tekinteni, amely módosulhat.

Jó példa lehet erre egy nehéz és könnyű, produktív nap összehasonlítása. Mind a két esetben az adott nap tapasztalatai, élményei befolyásolhatják válaszainkat. Érdemes tehát az otthon kitöltött teszteken túl szakember segítségét is kérni, hiszen egy képzett pszichológus, pszichoterapeuta tisztában van a tesztek torzítási lehetőségével is.

A tesztek szerepe az önismeretben: A rövid, publikum számára is elérhető ingyenes pszichológiai tesztek diagnózisalkotásra nem, de állapotfelmérésre alkalmasak. Megfelelő eszközei lehetnek az önreflexió és tudatosság fejlesztésének. Ha megfelelő kontextusban (például: önfejlesztő céllal vagy akár terápiás helyzetben, kiegészítő lehetőségként) használjuk ezeket, támogathatják a személyes fejlődést.

Segíthetnek elgondolkodni bizonyos viselkedésmintázatokon, erősségeinken és fejlesztendő tulajdonságokon. Párbeszédet indíthat és mankóul szolgálhat a személyes különbözőségeink megbeszélésére. Végül pedig iránymutató lehet egy terápiás folyamat megkezdéséhez is.

Online kérdőív vagy tudományos eszköz? Számít a különbség!

Összességében tehát a pszichológiai tesztek iránti érdeklődés mögött komplex pszichés motivációk állnak. A népszerű, gyors online tesztek gyakran általános, könnyen azonosítható állításokra építenek, amelyek bár hitelesnek tűnnek, nem nyújtanak mélyebb, tudományosan megalapozott visszajelzést.

Ezzel szemben a validált pszichológiai tesztek tudományos alapokon nyugszanak és a megfelelő kritikai szemléletet alkalmazva segíthetik az önreflexiót, a személyes fejlődést vagy szakemberek kezében akár a terápiás folyamatot is. Fontos szempont azonban, hogy a teszteredmények pillanatképet rögzítenek annak ellenére, hogy a személyiség nem statikus. A pszichológiai tesztek megfelelő használata tehát támogatja az önismeretet, segíti a tudatos döntéshozatalt, és iránymutatást adhat a mentális egészség megőrzéséhez vagy helyreállításához.

Felhasznált szakirodalom

• Festinger, L. (1954). A theory of social comparison processes. Human relations, 7(2), 117-140.
• Forer, B. R. (1949). The fallacy of personal validation: A classroom demonstration of gullibility. The Journal of Abnormal and Social Psychology, 44(1), 118.
• Hoelter, J. W. (1985). The structure of self-conception: Conceptualization and measurement. Journal of Personality and Social Psychology, 49(5), 1392.
• Gosling, S. D., Vazire, S., Srivastava, S., & John, O. P. (2004). Should we trust web-based studies? A comparative analysis of six preconceptions about internet questionnaires. American psychologist, 59(2), 93.
• Sedikides, C., & Gregg, A. P. (2008). Self-enhancement: Food for thought. Perspectives on psychological science, 3(2), 102-116.

A blogcikket Barna Boglárka pszichológusunk írta. Szeretné önismeretét fejleszteni, és nagyobb hangsúlyt fektetni a mentális egészségére? Szakemberünk önnek is segít! Foglaljon most időpontot online pszichológiai konzultációra, és kezdje el a változást akár már ma!