A személyiségzavarok típusai

A személyiségzavarokat alapvetően három fő kategóriába sorolhatjuk. Az első csoport az A-csoport, melyet a „különc” személyiségzavarok csoportjaként is szokás emlegetni. A B-csoportba tartozó személyiségzavarok az ún. „teátrális” személyiségzavarok, míg a C-csoportba a „szorongásos” személyiségzavarok sorolhatóak. Jelen cikkünknek nem célja a részletes diagnosztikai ismertetés, így a diagnózis felállításához szükséges pontos kritériumok felsorolása sem, továbbá az egyes
BŐVEBBEN

Legnépszerűbb írásaink 2020-ban

Az elmúlt évben nagyon sokan böngészték weboldalunkat, több ezer kattintás érkezett pszichológiai tesztjeinkre és blogcikkeinkre is. Igen népszerű volt pszichológus válaszol rovatunk, melyben az elmúlt évek során összesen 5500 kérdést válaszoltunk meg. Legnépszerűbb blogbejegyzéseinkből szedtünk most össze egy csokorra valót. Reagáltunk a tavalyi év váratlan fordulataira A 2020-as év a koronavírus járvány miatt mindannyiunk számára
BŐVEBBEN

Hogyan kezeljük a testvérek közti civódást, verekedést?

Korábbi blogbejegyzésünkben olvashattak a testvérkapcsolatok nehézségeiről, jelen írásunkban arról tudhatnak meg többet, hogy mit jelent a hatékony közbeavatkozás veszekedés esetén? Veszekedés lehetséges okai: tulajdon, terület, unalom, hatalmi kérdés, szülői figyelem Faber könyvében 5 lépést javasol arra, hogyan kezeljük a veszekedéseket szülőként. 1. Először is vegyük tudomásul a gyerekek egymás iránti haragját, és öntsük szavakba. Ez
BŐVEBBEN

Egészséges önszeretet vs nárcizmus. Hol a határ?

A nárcizmus egészséges és patológiás mértéke között nehéz különbséget tenni, mivel az önszeretet bizonyos mértékben elengedhetetlen és mindannyian küszködünk ilyen nehézségekkel különböző mértékben. Ráadásul nagyon gyakran önmagunk elfogadásának hiánya és az önmagunkkal szemben állított kritika áll a nárcisztikus viselkedés mögött. Miért olyan gyakori napjainkban a názcizmus? A mai nárcisztikus kultúra Lasch szerint válasz az elektronikus
BŐVEBBEN

Mire való a csoportterápia?

“A terápiás csoportban, különösen a korai időszakban, a javulás egyik fő forrása lehet a páciens egyedüllét-érzésének cáfolása. A tagok, miután hallották a többieket az övékéhez hasonló problémákról beszélni, arról számoltak be, hogy közelebb érzik magukat a világhoz – a folyamatot úgy írják le, mint „megérkezést az emberi fajba”.” Irvin D. Yalom: A csoportpszichoterápia elmélete és
BŐVEBBEN

Mit adott számomra az önismereti terápia?

Közel másfél éve jutottam arra az elhatározásra, hogy pszichológus segítségét kérem a problémáim megfogalmazásához, feldolgozásához: beláttam, hogy önállóan nem vagyok képes előbbre jutni, változásokat elérni az egyes életterületeimen. Elakadtam. Hosszú ideje ugyanazokat a köröket futottam, nem éreztem jól magam, de nem láttam tisztán, reálisan a helyzetem, nem értettem, hogy mi akadályoz bizonyos dolgok megvalósításában, illetve
BŐVEBBEN

Hogyan tettem le a cigit?

Kislánykoromban a barátnőmmel sokszor néztük a nálunk pár évvel idősebb fiatalokat, akik már bátran cigiztek jártunkban keltünkben. Időnként elképzeltük, hogy majd ha mi is ’nagyok’ leszünk, akkor például beülünk egy kávézóba, finom habos kávé mellett beszélgetünk és cigizünk, mint a felnőttek. Mindez a 90-as évek elején volt és akkoriban még ez az elképzelés elég valóságos
BŐVEBBEN

Hatékony kommunikáció a hétköznapokban

A legtöbb helyzetben ösztönösen cselekszünk. Nem is gondoljuk végig hogy mit üzenünk a viselkedésünkkel másoknak. Az asszertív kommunikáció egy hatékony konfliktuskezelési eszköz, melyet minden emberi kapcsolatunkban bevethetünk. Ennek alapfeltétele azonban, hogy tisztában legyünk érzéseinkkel, elvárásainkkal, merjük ezeket megfogalmazni a partnerünk felé. Mi az az asszertív kommunikáció? Az asszertív kommunikáció önérvényesítést jelent. Lényege céljaink őszinte megfogalmazása.
BŐVEBBEN