A női szexualitás

A női szexualitás

A 20. században lezajló szexuális forradalom számos tabut megdöntött, a szexualitás témája az érdeklődés középpontjába került. Megjelent a szexuális szabadság, előtérbe került a szexualitás, mint örömforrás, a házasság előtti szexuális élet és a fogamzásgátlás különböző módjai. Ugyan a rendelkezésünkre álló információmennyiség folyamatosan növekszik, mégis számos tévhit, mélyen gyökerező hiedelem és elvárás lengi körül a szexualitás témáját.

A szexualitást befolyásoló tényezők

Vannak olyan, a fejlődés során eleve meghatározott különbségek férfiak és nők között, melyek miatt a szexualitáshoz való viszonyunkat megalapozzák. Gondoljunk csak a nemi szervek elhelyezkedésére, nőként eleve rejtettebben helyezkedik el. Vagy a nemi érés sarokkövei is nagy eltérést mutatnak: egészen más élmény az első menstruáció és az első magömlés élménye.

A természetes eltérések mellett a környezet attitűdje, a családi minták is rengeteget számítanak. Hiszen gyermekkorunkban alakul ki testtudatosságunk, testünkhöz való viszonyulásunk alapja. Ha bármi okból a testünk megismerése, a szexualitás felfedezése gátlás alá kerül, az komoly nehézségeket okozhat később, az egészséges és kielégítő szexualitás megélésében.

Kaplan-féle modell

Ahogy a szexualitás az érdeklődés középpontjába került, számos kutatás és leíró modell születtett. Kaplan megalkotta az úgynevezett háromfázisú modelljét. A modell szerint elsőként (1) a szexuális érdeklődés, a vágy jelenik meg. Ezt a (2) a nemi izgalom követi, mely magában foglalja a „plató” fázisát is. Végül (3) az orgazmussal zárul az aktus.

Szexuális zavarok az egyes fázisokhoz kapcsolódóan jelenhetnek meg. Természetesen attól függően, hogy a szexuális élet problémája mely fázisban jelentkezik, különböző kezelési módok állnak rendelkezésünkre. Bizonyos esetekben elengedhetetlen szakember segítsége, például szexuális abúzus, trauma elszenvedése esetén mindenképpen érdemes az adott területen jártas pszichológus segítségét kérni. Azonban a szexualitás felfedezése, a saját testünk megértése és az azzal való kapcsolódás nem csak szakember segítségével történhet.

Kettős kontroll modell

Janssen és Bancroft nevéhez fűződő nemrégiben megjelent kettős kontroll modell mankót ad a kezünkbe, amikor saját szexuális életünket és testünk működését igyekszünk megismerni. Ahhoz, hogy testünk működését és a különböző ingerekre adott reakcióinkat megértsük, el kell különítenünk a (1) Szexuális Izgalom Rendszerét és a (2) Szexuális Gátlás Rendszerét.

A Szexuális Izgalom Rendszere folyamatosan monitorozza és érzékeli a környezet serkentő ingereit:

Sem a külső, sem a belső ingerek (pl.: gondolatok) nem kerülhetik el a rendszer figyelmét. Akkor is keresi az erotikus ingereket, amikor ennek nem vagyunk tudatában. Azonban emellé szükségünk van fékre is, különben kontrollálatlanul szexuális érdeklődéssel reagálnánk olyan helyzetekben, amikor nem szeretnénk.

Ezért folyamatosan működik a Szexuális Gátlás Rendszere is. Ez a rendszer felelős a potenciálisan fenyegetést jelentő ingerek monitorozásáért, keresi azokat a jelzéseket, amelyek valamilyen szexuális tevékenység ellen hatnak.

A gátló tényezőkön belül el kell különítenünk egy egyedi csoportot. Egyes gátló ingerek nem gátolják le teljesen a szexuális működést, de akadályozzák azt. Ha úgy tekintünk a gátlásokra, mint egy autó fékrendszerére, akkor ezek az akadályozó tényezők működnének a kézifékként. Behúzott kézifékkel ugyan elindul az autó, de nehezebben halad előre és többet fogyaszt. Ezen gátló tényezők közé tartoznak például az aktussal kapcsolatos félelmek és a saját testhez fűződő szorongások.

Néhány egyszerű gyakorlat, hogy jobban érezzük magunkat a bőrünkben

Saját testünkkel való kapcsolatunkon akár önállóan is dolgozhatunk, íme néhány gyakorlat, mely egyszerűen elvégezhető otthon is:

1.Gyakorlat: egy héten keresztül minden nap keress magadon valamit, amit szépnek, szerethetőnek találsz.

2. Gyakorlat: Írj dicséret naplót: jegyezz fel minden bókot és dicséretet, amit kapsz! Ezzel segíthetsz magadnak abban, hogy a pozitív visszajelzésekre is odafigyelj.

3.Gyakorlat: Idézz fel olyan pillanatokat, amikor szeretted magad! Próbáld meg minél részletesebben leírni, hogy mire gondoltál akkor, és hogyan érezted magad!

Az, hogy kinek milyen ingerek számítanak serkentőnek és melyek gátlónak, biológiai preferenciáinkon túl attól is függ, hogy mit tanultunk meg életünk során, milyen tapasztalataink vannak, milyen érzések, gondolatok tapadnak a szexualitáshoz.

Amennyiben szexuális életünkben probléma merül fel, sokat segít, ha meg tudjuk fejteni, hogy a serkentés vagy a gátlás területén keletkezett a zavar, így a megoldás keresése is jóval célzottabban történhet.

Mire van hatásunk?

Ha saját élményeinket megvizsgálva nagyjából látjuk, hogy mely ingerek hatnak serkentően és gátlóan ránk, akkor két lehetőségünk van. Egyrészt csökkenthetjük a potenciálisan fenyegető ingereket, és növelhetjük az erotikus ingerek mennyiségét. Ez azt jelenti, hogy képesek lehetünk ún. szexpozitív kontextust létrehozni. Az egyéni preferenciák mellett, a következők jellemzőek a szexpozitív kontextusra:

Intenzív stressz esetén a serkentő ingerekre nem tudunk reagálni. Számos szinten kihathat a szexualitásra:

  • akadályozhatja a nemi izgalom kialakulását,
  • az orgazmus elérését,
  • gátolhatja a nemi szervek készenléti állapotának elérését, akár az aktus közben átélt fájdalom forrása is lehet.

Ezért érdemes kiemelt figyelmet fordítani a megfelelő stresszkezelésre, stresszoldásra a mindennapokban.

Forrás és további ajánlott irodalom:

  • Emily Nagoski: Úgy, ahogy vagy – Az önfeledt szexualitás pszichológiája
  • Megan Logan: Szeresd magad! – Foglalkoztató könyv nőknek

A blogcikket Maróti Eszter pszichológusunk írta. Amennyiben úgy érzi, szexuális problémái miatt szakszerű segítségre van szüksége, forduljon bizalommal szakemberünkhözIde kattintva tud időpontot foglalni négyszemközti online konzultációra.

Maróti Eszter OnlinePszichológus.net