A demencia – megelőzés és felismerés
Ha van film, amit a demencia témakörében mindenkinek látnia kellene, akkor az Az apa c. film. A briliáns Anthony Hopkins testközelből mutatja be, miként hull darabjaira a világ, amikor memóriánk cserben hagy, a mindennapi események nem állnak össze, úgy ahogy kellene. Hozzátartozóként is tanulságos lehet a film, hiszen a demens betegek környezete számos nehéz belső konfliktussal és érzéssel küzd. Ráadásul a tünetek felismerésében és a megfelelő ellátás (neurológus, pszichiáter) elérésében kiemelkedő szerepet játszhatnak a hozzátartozók.
A téma aktualitása vitathatatlan – nem véletlen, hogy magyar színházi adaptáció is készült (a darab Kern András főszereplésével tekinthető meg a Pesti Színházban).
Lássuk a számokat – a demencia aktualitása
A korai halálozások száma csökken, miközben a tudomány és az orvostudomány fejlődik. A lakosság átlagéletkora nő, egyre többen érik meg a szép ezüstkort. Ennek egyik hátulütője, hogy világszerte hozzávetőleg 50 millió embert érint a demencia kérdése. Az elmúlt 30 évben több, mint duplájára emelkedett a demenciával küzdők száma. Előzetes becslések alapján 2050-re ez a szám nagyjából háromszorosára fog emelkedni, 152 milliós nagyságú lesz az érintettség.
Mi is a demencia?
Általános tévhit, hogy a demencia a memória kóros romlását jelenti, azonban ennél jóval komplexebb dologról van szó. Fontos tünet lehet, ha azt vesszük észre, hogy elfelejtünk bizonyos dolgokat, ez önmagában nem egyenlő a demenciával. A demencia valójában egy gyűjtőfogalom, amely olyan betegségek csoportját jelöli, melyek memóriazavarral, kognitív funkció romlással járnak. Legismertebb típusai közé tartozik az Alzheimer-kór, a Lewy-testes betegség és a Parkinson-kór.
A kognitív funkciókról, avagy hogyan vehető észre a demencia?
Ahhoz, hogy a demencia tüneteit – minél előbb – felismerje az ember, tudnia kell, hogy milyen kognitív funkciók is léteznek, hiszen enélkül, nehéz észre venni, ha romlanak.
- Orientáció (saját magunkkal, környezetünkkel, térbeli- és időbeli helyzetünkkel kapcsolatos tájékozottság)
- Figyelem, koncentráció
- Memória
- Verbális fluencia (szavak felsorolása egy adott kategóriában pl.: bútorok felsorolása)
- Nyelvi funkciók (tárgyak megnevezése, írás-olvasás, instrukciókövetés, hallás utáni ismétlés)
- Téri-vizuális készségek (óra olvasása, geometriai ábrák rajzolása, tárgyak képzeletbeli forgatása)
Ha bármely területen változást észlel saját magán, vagy egy hozzátartozóján, akkor fontos utánajárni, hogy mi áll a háttérben! Demencia esetén nem csak a prevenció, hanem a korai felismerés is kiemelkedő fontosságú lehet, hiszen megfelelő ellátás mellett, a tünetmentes évek száma jelentősen növelhető!
Mire figyeljek még, ha demenciáról van szó?
Nem csak a kognitív képességek esetén vehetünk észre változásokat. Előfordulhat személyiség– és/vagy viselkedésváltozás is. Például a demens személy lehet figyelmetlenebb, esetleg agresszívabb, ingerlékenyebb, mint korábban, megnőhet a környezettel kapcsolatos konfliktusok száma, de akár hangulati problémák (kedvtelenség, lehangoltság) is jelentkezhetnek.
Mitől függ, hogy kialakul-e a demencia?
Vannak adott tényezők, például a genetikai meghatározottság, a légszennyezettség mértéke, vagy agysérülés esetleges elszenvedése. De szerencsére sokkal több tényezőre van aktív ráhatásunk, így sokat tehetünk magunkért a megelőzés érdekében!
Az egészséges életmód elengedhetetlen, hiszen azzal, hogy testsúlyunk az egészséges tartományban van, rendszeresen mozgunk, vérnyomásunkat karbantartjuk, máris tettünk a demencia megelőzéséért! A kialakulásban nagy szerepet játszik még a dohányzás, illetve az alkoholfogyasztás mértéke is – a dohányzást kerüljük, az alkoholfogyasztást pedig érdemes minimalizálni! A demenciával szemben védő faktorként tudnak szolgálni szociális kapcsolataink – legyen szó családdal, vagy barátokkal töltött időről – mindenképpen szánjunk időt és energiát kapcsolataink ápolására!
Legyen rutin az agytorna a demencia megelőzéséért!
Az egészséges életvitel mellett érdemes néhány gyakorlatot, játékot is beiktatni a sűrű hétköznapokba, hiszen kognitív képességeink karban tarthatók, így a demencia kialakulása is megelőzhető.
Néhány ötlet, amiből érdemes csemegézni, hogy mindennapra jusson egy kis agytorna:
- Betűzzünk visszafelé szavakat! Csinálhatunk belőle versenyt is!
- Bevásárlás közben adjuk össze a kosarunkban lévő dolgok értékét!
- Jegyezzünk meg telefonszámokat, ki tudja mikor lesz rá szükségünk!
- Tanuljunk mindennap egy új szót!
- Idézzünk fel egy régi emléket, minél pontosabban!
- Játsszunk ország-várost!
- Nevezzünk meg híres embereket fénykép alapján!
- Sakkozzunk!
- Fejtsünk rejtvényt!
- Társasozzunk! (pl.: Vigyázz6, Fedőnevek)
- Vezessünk naplót!
- Olvassunk!
Amennyiben demenciára utaló tünetet észlel magán, vagy hozzátartozóján, mindenképpen kérje a háziorvos segítségét. A háziorvos neurológiai és/vagy pszichiátriai kivizsgálást fog kérni, hiszen a demencia, mindkét szakterület kompetenciakörébe tartozik!
55 éves kor felett évenkénti demencia szűrés javasolt. A korai felismerés ugyanis a demencia esetén jelentősen meghosszabbíthatja a tünetmentes időszakot!
Felhasznált szakirodalom
- Livingston, G., Huntley, J., Sommerlad, A., Ames, D., Ballard, C., Banerjee, S., … & Mukadam, N. (2020). Dementia prevention, intervention, and care: 2020 report of the Lancet Commission. The Lancet, 396(10248), 413-446.
- Livingston, G., Sommerlad, A., Orgeta, V., Costafreda, S. G., Huntley, J., Ames, D., … & Mukadam, N. (2017). Dementia prevention, intervention, and care. The Lancet, 390(10113), 2673-2734.
A blogcikket Maróti Eszter pszichológusunk írta. Amennyiben úgy érzi, hogy lelki problémájában segítséget kérne, forduljon bizalommal szakemberünkhöz. Ide kattintva tud időpontot foglalni négyszemközti online konzultációra.
