Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Kedves Anita!
Párommal szakítottunk pár hete, kommunikációs és megértés problémák miatt, volt egy heves veszekedés, majd pár nap múlva, egy nagyon békés elválás, én szerettem volna rendbe hozni, küzdeni a kapcsolatért, ő nem. Mégis azt hallottam tőle, hogy “azért vagyok itt ma, mert nem tudom, mi a jó megoldás”, meg hogy “Elmegyek, mert most nem tudok jobbat”, “azért találkozunk még?”, de azt is, hogy kevés neki az, amit nyújtani tudok, de azt is, hogy ez az egész dolog “szomorú, mert szerintem szeretjük és tiszteljük egymást”
Amúgy egy gyönyörűen induló, mesés, fél éves kapcsolat volt, nem olyan régen kezdődtek a problémák.
Kérem, segítsen megfejteni, miért mondta azokat a dolgokat, hiszen búcsúzni jött? És nem hitte el, hogy szeretem.
Két hete nem beszélünk, ami talán jobb is.
Köszönöm a segítséget, iránymutatást, ez így számomra nehezebben értelmezhető lezárás.
András
Kedves András!
Teljesen érthető, hogy ambivalensnek érzi ezt a szakítást, hiszen a párja olyan jeleket adott, amelyek bizonytalanságot tükröztek. Az ilyen helyzetek nehezek, mert az ember egyértelmű válaszokat várna, de ehelyett kettős üzeneteket kap, amelyek még inkább összezavarhatják.
Az, hogy miért mondta a párja az elhangzott dolgokat, csak ő maga tudhatja pontosan. A döntése mögött valószínűleg saját belső érzései és szükségletei álltak, még ha ezek most Ön számára nehezen érthetők is. A szakítás után gyakran jelentkeznek olyan kérdések, mint például: „Ha szeretjük egymást, miért nem működhetett?” vagy „Hogyan lehetett ennyire ellentmondásos?” Ezek természetesek.
Amit most tehet, az egyrészt az elfogadás: elfogadni, hogy a párja így döntött. Olyannal lenni, aki nem tudja viszonozni az érzéseit, vagy nem akar dolgozni a kapcsolaton, hosszú távon Önnek sem lenne jó. A kommunikációs nehézségek, amelyeket említett, orvosolhatók lennének, de ehhez mindkettejük részéről szükséges lenne a felismerés, a rálátás és a szándék. Ha viszont úgy érzi, nem szeretné elengedni még ezt a kapcsolatot, mert nem biztos mindent megpróbált, érdemes lehet abba az irányba terelni a folyamatot. Lehet falakba ütközik, de talán könnyebb lehet azzal az érzéssel, hogy mindent megpróbált.
Sok kapcsolat nem az érzések hiánya miatt bomlik fel, hanem mert a felek nem tudnak megfelelően egymáshoz kapcsolódni.
Adjon időt magának, hogy feldolgozza ezt a helyzetet, és gondolja át, mire van szüksége ahhoz, hogy a jövőben egy kapcsolatban megbecsülve és elfogadva érezze magát.
Üdvözlettel,
Sárkány AnitaKedves Doktornő!
Párom(39)12 év házasság és 2 gyermek után nem tudja mit érez velem kapcsolatban, inkább csak barátságot. Kértem tőle, hogy költözzön el, aztán majd meglátjuk a dolgokat.Én nagyon szenvedek és azt mondja, hogy neki sem jó ez így.6 évvel ezelőtt szintén hasonló helyzetben voltunk,akkor munkahelyi kiégés állt a háttérben. Teljes mértékben ugyanazokat a “tüneteket” tapasztalom rajta, bár ő állítja, hogy nem ugyanaz most a helyzet. Teljes közömbösség minden iránt, csak dolgozik. Rengeteget fogyott, szörnyen néz ki. Mindig fáradt és ha ideje van a telefonját nyomja csak.A gyerekeket elviszi magához, de minőségi időt nem tölt velük.
Tavaly olyan problémája volt,hogy nem voltak érzései, senki és semmi iránt, bár ezen dolgozott és helyre is állt a dolog.
Lehet ez ismét kiégés? Tudja, hogy milyen tünetekkel jár és mégis el tudja hitetni magával, hogy ez most más? Szörnyű látni ilyen állapotban, még akkor is ha én vagyok a sértett fél.Segíteni szeretnék neki.
Köszönöm:Barbara
Kedves Barbara!
Megértem az aggodalmát, nagyon nehéz lehet ezt kívülről nézni, átélni, ugyanakkor érintettként benne lenni. Így ismeretlenül nehéz pontosan megmondani, mi állhat a háttérben, de lehetséges, hogy kiégés vagy valamilyen mélyebb lelki kimerültség áll fenn.
A levele alapján úgy tűnik, hogy a párja érzelmi túlterheltséggel vagy elfojtásokkal küzdhet, amelyek az érzelemmentesség érzésében nyilvánulnak meg. A folyamatos munka és terhelés gyakran vezethet ahhoz, hogy az érzelmek tompává válnak, és nehézzé válik az öröm vagy elégedettség átélése. Ez a belső „üresség” akár védekezési mechanizmus is lehet, amely tudatosan vagy tudattalanul távolítja el az embert a fájdalmas érzésektől.
Ez az érzelmi elkerülés akár múltbéli sérülések, csalódások következménye is lehet. Ugyanakkor a depresszió egyik jellemző tünete is lehet, amikor az ember úgy érzi, mintha érzelmileg „lebénult” volna, és képtelen örömöt vagy szomorúságot átélni. Olyan ez, mint egy belső zsibbadás, amely érzelmi és fizikai kimerültséggel is járhat.
Az is lehetséges, hogy a céltalanság vagy az élet értelmének hiánya váltja ki ezt az állapotot. Amikor valaki elveszíti a motivációját, gyakran jelenik meg ürességérzet, amely kihat az életminőségére és a kapcsolataira is.
Ahogy írta, korábban már átéltek hasonló helyzetet, és akkor sikerült javulást elérni. Ez arra utal, hogy most is van lehetőség a megoldásra, de ehhez szükséges lenne, hogy a párja segítséget kapjon. Érdemes lenne szakembert felkeresni – akár együtt, akár külön –, hiszen egy külső nézőpont segíthet abban, hogy tisztábban lássák, mi zajlik most, és merre induljanak tovább.
Ha nincs módjuk vagy szándékuk szakemberhez fordulni, javaslom, hogy beszélgessenek őszintén arról, mit éreznek, hogyan látják a helyzetet, és milyen lépéseket tudnának közösen tenni, akár együtt, akár külön-külön a továbblépés érdekében.
Az, hogy mit tehet Ön, nehéz így pontosan megmondani, hiszen bizonyára sok mindent megpróbált már, különösen, ha korábban is volt hasonló helyzetük. Nem tudom, mi működött, és mi nem, de az biztos, hogy a párjának szüksége van az empátiájára és a támogatására.
A jelenlegi helyzetben talán a legfontosabb, hogy türelmes legyen vele, ugyanakkor ne hagyja figyelmen kívül saját érzéseit és határait sem. Az őszinte beszélgetések és az apró, érzelmi biztonságot nyújtó gesztusok sokat segíthetnek. Például egy közös séta, egy támogató mondat, vagy akár a gyerekekkel kapcsolatos pozitív tapasztalatok megosztása is előrelépést jelenthet.
Ön a támogatásával, jelenlétével és az őszinte beszélgetéseken keresztül segíthet neki abban, hogy jobban megértse, mi zajlik benne és a kapcsolatukban. A helyzet megoldásához azonban az ő belátására és aktív részvételére is szükség lesz.
Üdvözlettel,
Sárkány AnitaA változást mindig elhatározom, cselekedetik, megvalósítási nem jutottam még el. Feltérképeztem a múltat és most jöttemnrá, hogy átvettem tudattalanul a szülői mintákat. Sok káros szokás van bennem, amiket a szüleimtől láttam, vettem át. ( kávé sok cukorral függőség, dohányzás) Szorongás és hipohondria jelent meg bennem, testi tünetekkel ( hasi diszkomfort érzés, nyeléstől való félelem és szapora szívdobogás formájában)
Kedves Kérdező,
Köszönjük a levelét!
Nagyon jó, hogy felismerte, hogy problémái vannak, s elgondolkodott rajtuk, hogy miből eredetezhetnek. A gyógyulás vezető következő lépésként javasolt lenne megpróbálni életmódot váltani szakember/szakemberek segítségével, akik tudnák támogatni ebben Önt (a függőségeket csökkenteni, egészséges táplálkozást bevezetni, többet mozogni). Ebben a honlapunkon található szakemberek is segítenének Önnek!
Üdvözlettel:
Szabó LiliÜdvözlöm.
Igazából azt sem tudom hogyan is kell ezt és hogyan kezdjem el .
Úgy érzem segítségre van szükségem.
Az utóbbi időben nehezen birkozom meg a problémáimmal.
A probléma/ ez az érzés elég régóta tart kb a kislányom ( 5eves lesz ) 2 éves kora óta érzem ezt úgy intenzivebben , egyfajta kiégés érzést hogy úgy nincs energiám semmihez , nem tudom dolgokon túl tenni magam és rágodom rajtuk , idegesít ha nem tudok minden teendőm maximálisan elvégezni, a házasságom is azt érzem romokban , hogy nincs értelme az egésznek y egyszerűen nem ért engem , más világok vagyunk . Sokszor érzem hogy nem akarom ezt az egészet, hogy elegem van , szeretnék jól lenni , de érzem hogy nem vagyok jól , valami nincs rendben , nem találom a helyem , annyira szeretném azt érezni hogy boldog vagyok , De nagyon nem vagyok az , nem tudom hol kéne elkezdenem ezen dolgozni.Azt érzem a férjem elszívja minden energiám. Szeretnék egy kis útmutatást kapni egy szakembertől.
Köszönöm.
Kedves Kérdező,
Köszönjük a levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy érdemes lenne szakemberrel beszélnie a problémáiról, hogy mi minden változott meg a gyermek érkezése óta Önök között, mi minden nehezítette az új helyzethez való alkalmazkodást, mit gondol mire lenne szüksége ahhoz hogy boldog legyen, van-e egyéb stresszforrás az életükben, mennyire nehéz a kislányához kapcsolódni, miben változott a férje az elmúlt időszakban stb.. Ezeknek a problémaköröknek az átbeszélésével sokmindenre fény derülhet.
Munkacsoportunk tagjai is szívesen segítenének Önnek! Hozzám januári napközbeni időpontot is tud foglalni a honlapon, amennyiben szimpatikusnak talál!
Üdvözlettel:
Szabó LiliÜdv! Az adott személy egy 29 éves férfi, kollégák vagyunk és a munkahely által ismerkedtünk. Az első 2 hétben sokat találkoztunk, folyton az érzéseiről mesélt hogy mennyire jól érzi magát velem, majd két hete a munkahelyemen volt mással egy kis konfliktusok, ki hívott ő beszelni hogy megkérdezze mi a baj és én azt valaszoltam hogy semmi, mert nem a munkahelyen akartam neki elmondani, amit utána tisztaztam is vele, mert ezen megsértődött. Azóta mintha kicserélték volna, véget ertek a terjedelmes beszélgetések.. és az is h kezdeményezzen bármi beszélgetést.. ennek már 2 hete lassan. Megkérdeztem tole egy hete hogy mi történt hogy ennyire megváltozott és azt mondta hogy ez hogy én azt mondtam semmi. Nemtudom mi játszódhat le a fejébe, hagyjam a fenébe .. lehet megismert mást? Vagy azt várja hogy most én tegyem jóvá?
Kedves Bettina!
Az Önök közötti félreértést érdemes lenne tisztázni újra, leülni és megbeszélni a történteket. Ha továbbra is nyitott a férfi felé és szeretne vele komolyabb kapcsolatot, akkor jelezze felé ezt a szándékát és tettekben is mutassa meg, hogy komolyan gondolja az ismerkedést. Legyen tehát őszinte vele, kezdeményezzen beszélgetést, fejezze ki az érzéseit felé és legyen nyitott a férfi érzéseire és szükségleteire is.
Remélem sikerül újrakezdeniük az ismerkedést és folytatni a kapcsolatot!
Üdvözlettel: Kovács Gábor pszichológus
Üdvözlöm!
Nem tudok megbirkozni a régi
Rossz emlékekkel
Férjem többször megcsalt nem csak alkalmi partnerekkel hanem több hónapon át tartó viszonyok is voltak
Volt hogy az aktuális szeretővel voltunk 1 hétig nyaralni a gyerekekkel
Most felnőttek a gyerekek és már nem érzem magam képesnek arra hogy vele maradjak.
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Megértem, hogy elbizonytalanodott a kapcsolatukban, mivel többször is viszonyt folytatott a férje más nőkkel. Azt tudom tanácsolni, hogy beszéljen problémájáról mással is (közeli barát vagy családtag), férjének is mondja el az érzéseit, hallgassa meg az ő nézőpontját is a történtekről. Amennyiben ezek sem segítenek a dilemmája feloldásában, érdemes lenne a területileg illetékes Családsegítő Szolgálatot felkeresni, ahol tudnának egyéni tanácsadást nyújtani Önnek, vagy ha van olyan szakember ott, akkor párterápiás konzultációban is tudnák Önöket részesíteni.
Üdvözlettel:
Szabó Lili3 hét beszélgetés után találkoztam egy kínai helyes férfival, és hamar megtörtént, ami nem jellemző rám. Ígérte előtte hogy este 8-ig marad, aztán másfél órás XXX után közölte hogy el kell mennie mert keresi a fia de visszajön. Azóta is jön, és én büszke vagyok nem keresem. Viszont az nem értem miért csinálta hogy kitörölt a FB-on aztán bejelölt és rögtön megint kitörölt. Nem tiltott le. Azóta úgy érzem hogy nem voltam elég jó, és bánom hogy belementem bár szép napom lett. Azóta csak arra gondolok hogy rúghatott belém így hogy kitörölt, aztán még jelzett is hogy visszajelölt és ismét kitörölt. Egy kis vígaszt elfogadnék,
. Köszönet!
Kedves Szindy! Megértem helyzetét, nagyon nehéz lehet most önnek. Az ilyen alkalmi kapcsolatban gyakori a “gyors kilépés”, a szaknyelv ghostingolásként aposztofálja mindezt. Semmiképpen ne ostorozza önmagát és ne hagyja hoy önértékelsét/ önbecsülését letörje- csökkentse ez a helyzet.Ha a törlés, visszajelölés gyakori a másik féltől, az is instabilitásra, bizonytalanságra enged következtetni, aminek nem szabad “felülnie”! Remélem nem érzi magát rosszabbul, és jobban van fel a fejjel, “minden felhő mögött kisüt a nap!
Üdv:
Lengyel KatalinTisztelt Doktornő
10 év együttélés után felújításba kezdtünk és az élettársam össz3ejött a nála 12 évvel fiatalabb felújító munkással.Élettársam most lesz 40 éves 3 hét alatt elköltőzött és a férfi is otthagyta a családját és a 2 gyerekét. Nekem van egy fiam akit ő nevelt neki sajnos nem lehet gyereke..Azóta nem találkoztunk.viszont minden nap hív. Gondolom a pénz az egyik ok ami kell nekik ,de van amikor 1 órát beszélgetünk ja és mindig akkor hív ír amikor egyedül van de minden nap.
Kérdésem: Miért csinálja ezt? Mit tanácsol mit tegyek? Hagyott itt néhány ruhát azzal mit tegyek? Ja és van 3 kutyánk akiket minden nap kérdez hogy hiányoznak neki.azt tudom hogy ő kapcsolat függő bár nem ismeri be..de ennek a szakításnak semmi jele nem volt.gyakorlatilag nem veszekedtünk..heti 2 szex minimum megvolt..és egy éve mindenféle hormonkezelésre petesejt leszívásra mindenhova mentünk hogy babánk lehessen..van is lefagyasztva embrionk…mit javasol mit tegyek? Minden ismerős mást mond
Köszönöm
Kedves Levélíró!
Megértem a tanácstalanságát, biztos nagyon nehéz, és sok kérdés kavarog Önben. Nehéz tanácsot adni, hiszen összetett a probléma, és biztos sok szempontot kell mérlegelni. Hogy miért csinálta, csinálja, erre igazából csak ő tudna válaszolni, érdemes lehet tőle megkérdezni.
40 éves kor környékén sok ember életében megjelenik az életközép válság, amikor felmerül az újrakezdés gondolata, a változás iránti vágy. Ez megnyilvánulhat impulzív, hirtelen döntésekben, és váratlan cselekedetekben. Sok párnál a gyerektervezés időszakában a szexualitás funkcionálissá válik, és a vágy, az izgalom háttérbe szorul. Ha a gyermekáldás nem jön össze, ez további feszültségeket okozhat, és előfordulhat, hogy valaki máshol találja meg azt, amit a közös szexualitásból hiányolt.
Az, hogy napi szinten keresi Önt és hosszasan beszélget, arra utalhat, hogy nem tud teljesen elszakadni Öntől, és talán bűntudata is van. A kutyák iránti érdeklődés számomra azt jelzi, hogy az Önnel közös élet egyes elemeihez továbbra is kötődik.
Az hogy mit tehet, függ attól, hogy Ön mit szeretne. Gondolja végig, mit szeretne a kapcsolattól a jövőben. Képes lenne megbocsátani és újraépíteni a bizalmat, ha ő ezt akarná? Vagy inkább a szakítás feldolgozására van szüksége? Ha eddig nem történt meg, érdemes lehet őszinte beszélgetést kezdeményeni, ahol pont ezekre a kérdésekre kaphat választ, hogy miért tartja a kapcsolatot önnel, van-e szándéka a kapcsolatuk újrarendezésére, hogyan látja a jövőt. Az embrió sorsát illetően mindenképp fontos, hogy közösen hozzanak döntést, és az intézménnyel is érdemes egyeztetni.
Ha úgy érzi, hogy a napi hívások inkább fájdalmat okoznak, mint megkönnyebbülést, nyugodtan kommunikálja, hogy szüksége van egy kis távolságra, hogy rendezni tudja az érzéseit.
Biztos időbe telik, míg megtalálja a megfelelő irányt. Ha van rá módja, érdemes lehet szakember segítségét kérni. De fontos, hogy figyeljen önmagára, és gondoskodjon az érzelmi szükségleteiről.
Remélem válaszom segített valamelyest.
Üdvözlettel:
Sárkány AnitaKedves Melinda,
Párommal, boldog harmonikus kapcsolatban élünk, viszont a szexuális életünk nem teljes számomra. Tiszteletbe tartom őt, próbáltunk javítani de nem történt semmi se. Nekem a vonzalom megvan, és ahhoz hogy boldog legyek elkezdtem a női ruháit hordani, hogy közelebb érezzem magam hozzá.Néha történik ez meg, amig a kis fantáziám lezárul. Zavar és nem érzem magamat melegnek, nem vonz a másság.
Elkéne mondanom neki ezt a dolgot ? Partnerséget kéne ebbe kérném Tőle? Vagy keresek fel inkább szakembert és ne enegedjek én neki teret?
Köszönöm a választ előre is.
Kedves Tibor!
Levele alapján azt gondolom, hogy szükséges volna, hogy nyíltan tudjanak kommunikálni a párjával a szexualitással kapcsolatos vágyaikról, igényeikről. Amennyiben nem történik változás ennek mentén sem, ppárterápás munka javasolható.
Üdvözlettel:
Habis MelindaJó napot kívánok! Nagyon céltalan vagyok nem tudom hogy mit szeretnék nincs kedvem semmihez meg a napi teendomhoz se. Munkához se legszivesebben csak aludnék. Mindenen nagyon stresszelek és szorongok mindenért ezen nagyon szeretnék javítani mert érzem hogy ez így nem jó irányba halad. Köszönöm előre is a segítséget.
Kedves Brigitta!
A céltakanság, tartós lehangoltság, folytonos kedvtelenség és az “álom-kór” jelentkezése aggódásra ad okot. Javaslom hogy mindenképpen keresse fel körzeti orvosát, és/ vagy területileg illetékes pszichiátriai gondozót, esetleg pszichoterápia elkezdése miatt a honlapunkon klinikai szakpszichológusink közül választhat. Üdv:
Lengyel KatalinKedves Szabó Lili!
21 éves egyetemista lány vagyok, aki a párjával él. Az utóbbi időben számos változást látok magamon. Nagyon fáradt vagyok, nincs kedvem semmihez, semmi nem tesz boldoggá, ingerült vagyok és stresszes, emellett szorongok. Gyakran vannak düh kezelési problémáim, de nem tudok sírni, pedig nagyon sokszor próbálok. Úgy érzem unok mindent és nem lelem az örömöt az apró dolgokban. Nemrég pajzsmirigy alul működéssel diagnosztizáltak és a súlygyarapodásom miatt elveszítettem látni a szép vonásaimat: utálom ahogy kinézek, de akármennyire próbálom nem tudok motivációt találni azért, hogy változtassak. Bár érzem, hogy nem vagyok jól a depresszió gondolata megijeszt, hiszen tinikoromban bele estem és nagyon nehezen másztam ki belőle. Érdeklődnék ön szerint valóban van-e esély depresszióra és ha igen a szakorvos mellett hogyan tudnék segíteni magamnak.
Köszönöm szépen!
Tisztelettel,
Uszkai Erika.
Kedves Erika.
Megértem problémáját és együtt érzek önnel. A leirtak alapján mindenképpen érdemes pszichoterápiás folymatban kezdenie (klinikai szakpszichológussal), illetve feltétlenül meg kell vizsgálni, hogy a major depresszió/sezonális depr3esszió fennáll e önnél. A honlapunkon számos kolléga közül választhat, várjuk szeretettel jelentkezését. Üdvözlettel
Lengyel KatalinÜdvözlöm
Egy kisebb segitsegert szeretnek onhoz fordulni ha lehetseges?
Nem tudom mit tegyek a parommal, mert erzem rajta es tudom is hg sokszor nem mond igazat es nem mond el mindent, ha leulok vele es elmondom akkor a valasza hogy jo rendben elmondom de a tettek masrol arulkodnak.
Nem tudom mit tehetnek meg esetleg valami tippet tudna nekem adni segitseg keppen? Pl megtudtam hg talalkozik egy ismerosevel lanyrol van szo es hiaba kertem hg mondja el mintha a falnak beszeltem volna.
Koszonom a valaszat elore is
Szücs Dalma
Kedves Dalma!
Megértem aggodalmát és együtt érzek önnel. A féltékenység és a “kutatás” nem mindig járható út, javaslom hogy mindenképpen a tiszta, nyilt és őszinte kommunikációra törekedjenek. Valahogy muszáj lesz/lenne elérnie párja “megnyilását” és egy tisztázó beszélgetést kellene lefolytatni. Ha nem sikerülne, s életvezetést azaz a mindennapjaiban is hátrányt okozna az önben lévő feszülstég, várjuk szeretettel online- rendelésünkön. Kollégáinkkal álunk rendelekezésre, üdvözlettel:
Lengyel Katalin1,5 ève elvàltunk gyermekeim apjàval, azòta lett új pàrkapcsolatom, ismerik a gyermekeim őt.
Pàrom rengeteget foglalkozik velük, de a 10 èves lànyom sajnos nagyon hullàmzòan viselkedik vele kapcsolatban.Soha nem volt ràjuk erőszakolva semmi, mindíg csak akkor jö ha ők hívjàk, màr többször nàlunk aludt az ő kèrèsükre. A kisebbis gyefmekem elfogadta ès nagyon szereti, a nagyobbik sokszor mogorva vele, fejeket vàg rà, ès kitalàl vele kapcsolatban dolgokat, hogy veszekedès legyen. Nyilvàn ilyenkor megoròbàlom megbeszèlni vele, mi bàntja, hogy tudjunk segíteni esetleg vàltoztatni de nem tudja megmondani, csak azt mondja hogy mindig a pàromag vèdem ès hogy mi csak akkor veszekszü k ha itt van pàrom. Termèszetesen ez nem így van, de ha illetle úl viselkedik vele akkor nyilván ràszólok, hogy adja meg a tiszteletet neki. Kèrem segítsen hogyan tudnànk könnyebbè tenni nekik a helyzetet, mert a kapcsolatunk rà fog menni erre sajnos.
Kedves Renáta! Nagyon együtt érzek önnel, nincs könnyű helyzetben. Egy új pár, új családtag elfogadása mindig krizispont és van mikor akadályba ütközik. Nagyon jó úton van,abból a szempontból hogy megpróbálja rendezni a nagyobbik gyermekével a helyzetet. Ugyan arról nem informált, hogy hány éves a gyermek (fiú, leány, kamasz?), de ha pubertás korban van, teljesen “normális/ szokványos” az elutasitó viselkedése. Javaslom, hagyjon neki időt és fokozatosan a nyilt őszinte kommunikáció jegyében folytasson beszélgetést, hogy ezt hogyan tudják a jovőben megoldani.
Üdv
Lengyel KatalinTisztelt Cím!
5 éves kislányom tépegeti a hajszálait, beveszi a szájába, eljátszik vele, majd kiveszi, nem nyeli le. Rágja a körmét is. Mikor elhagytuk a cumit, akkor kezdte ezeket a pótcselekvéseket (augusztusban ügyesen elhagyta a cumit, szeptember közepén kezdte az ovit, novemberben lett 3 éves). Egy ideig abbamaradt ez a dolog, de pár hét óta újra csinálja, már az óvodában is szóltak érte. Ez egyszerű póttevékenység lenne, vagy komolyabb probléma állhat a háttérben? Hogyan próbáljam leszoktatni róla?
Köszönöm a választ!
Kedves Nikolett! Megértem helyzetét: a hajtépés (= trichotillománia) mindig kóros jelenség, de inkább felnőttkorban jelentkező tünetegyüttes. A cumi megvonása beindithatott, egyfajta szorongásos reakciót, ami adódhat abból, hogy egy önnyugató manőver nem tudott “kielégüln”! Ilyenkor egy helyettesitő self- tárgyat lehet adni a gyerkőcnek (nem egész napra, csakis időkorláttal), ami átmeneti tárgyként megnyugtatja. Ha a körömrágás még továbbra is fennáll, javaslom szakember felkeresését. Üdv:
Lengyel KatalinJó Napot
Olyan problémával állok szemben hogy a feleségemmel komoly viták után amiben inkább ő neki volt szerepe mert idegen emberekkel csetelt beszélgetett majdnem a válásig mentünk de aztán megpróbáltuk megbeszélni kettő hétig minden rendben is ment de én féltékeny vagyok folyamatosan mindenre. Ő azt mondja nincs rá okom ő velem szeretne lenni.De folyamatosan magamban azon őrlődök hogy hazudik nekem.
Velem lehet a probléma én személyiségem változott?
Előre is köszönöm a választ.
Kedves Róbert!
Van az a közmondás, hogy “akit a kígyó megmart, fél az a gyíktól is”, azaz akinek kellemetlen tapasztalata volt egy helyzetben, félni fog egy arra hasonlító helyzetben is. Ha volt már tapasztalata, hogy a felesége más férfiakkal csetelt, az a bizalmat megingathatta, és akkor már minden egyéb helyzetben is megjelenhet ez a bizalmatlanság, a feltételezés, hogy újra idegen férfiakkal beszélget a párja.
A bizalmat összetörni nagyon gyorsan és könnyen lehet, (újra) felépíteni viszont hosszú és kemény munka. Adjon időt önmagának, a feleségének, hogy ez a bizalom kettejük között újra megerősödjön. A felesége abban tudja segíteni ezt a folyamatot, hogy nyílt, belelátást enged az élettébe, a csetelésekbe stb., Ön meg azzal tudja segíteni, hogy bizalmat ad a feleségének és elhiszi amit mond és amit lát (pontosabban amit nem lát, vagyis hogy semmilyen jel nem utal arra, hogy idegen férfiakkal csetel).
Ha ilyen módon sem tudnak előre haladni, akkor érdemes pár alkalommal párterápiára eljönni, ahol a háttérben megbújó egyéb párkapcsolati problémára, feszültségre is rá tudnak közösen látni és azon változtatni. Ezek az egyéb feszültségek, kisebb elégedetlenségek, rossz érzések megoldása szintén nagymértékben tudják a kapcsolatot erősíteni.
Üdvözlettel
onlinepszichologus.net csapata
Jakabos Hadassa
