Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Jo estét. Nagyon elvagyok keseredve a 17 éves fiamat nem érdekli semmi csak a gép. Napi 10 órákat nyomja ithon a játékokat online “baratokkal”es én ebbe beleörülok. Egészséges jóképű fiatalember és egész nap képes ülni a kepernyoelot. Ha lezárom az internetet dührohamja van és képes szetorni a széket olyan dühös h felelmetes .Szerintem függő és nem tudom hogy segithetnek neki?! Jár edzeni heti 2 szer azt szereti de más nem érdekli. Suli után benyomja a gépet és estig ki se bujik. Ez már sajnos évek óta így van .Mi dolgozunk és ano is sokat volt egyedül. Úgy látom h a fiatal életet a gép elot pazarolja el.Nem jár ki jobb online barátkozni. Magányos is az apja csak dolgozik és dolgozót. Biztos ez is befojasolja h bezarkozot az online világba.
Kedves Tünde!
Úgy látom leveléből, hogy nagyon jól látja a fia helyzetét: a számítógép előtt töltött idő számára függőséget jelent. Valamit pótol számára, amit a való életben nem tud megkapni. Talán Ön tudja is a választ rá, hogy mit pótol számára a gép előtt töltött idő. Minőségi emberi kapcsolatokat? Sikert? Élményeket? Örömöket? Ezek mind olyan emberi szükségletek, amikre mindannyian vágyunk, főleg egy kamasz fiú, akinek a kortárs kapcsolatok és a barátokkal töltött idő, közös élmények a legfontosabbak ebben az életkorban, de ugyanilyen fontos a teljesítmény és a tanulmányi siker is. Vajon neki mennyi van ezekből?
Ha egy kamasz fiú nem éli át ezeket az élményeket, ha azt érzi hogy nem képes valamire, ha sok kudarc érte, akkor nagyon könnyen be tud zárkózni az online világba, ahol ezeket instant és gyorsan megkapja.
Javaslom hogy beszélgessenek és töltsenek együtt minőségi időt és próbáljon hozzá kapcsolódni olyan módon, ahogy a fia igényli, hogy közelebb kerülhessen a világához és ki tudja onnan mozdítani. Szükség esetén konzultáljon az iskolapszichológussal, hogy átbeszéljék, milyen lehetőségei vannak a fiához való kapcsolódáshoz.
Minden jót kívánok!
Kovács Gábor pszichológus
Jó napot kívánok! Jó napot kívánok van egy 16 éves lányom kicsi kora óta nem tudja kimutatni az érzéseit velem is mindig megbántóan beszél és én rákérdeztem egyszer hogy miért viselkedik így és ön azt mondta hogy ő így mutassa ki az érzését valaki iránt mit jelenthet ez hogy ő nem tudja kimondani azt hogy szeretlek vagy köszönöm
Kedves Levélíró!
A leveléből úgy látom, hogy amit tapasztal, az nem egyszerű kamaszkori viselkedés, hiszen azt írta: a lánya már kicsi kora óta nehezen mutatja ki az érzéseit, és sokszor bántóan beszél. Így sajnos nem tudok biztos választ adni arra, hogy ez mit jelent pontosan.
Nem írta, jártak-e már szakembernél ezzel a problémával. Lehet, hogy érdemes lenne utánajárni, hiszen az ilyen viselkedés mögött lehet valamilyen nehézség, amit ő sem ért, és így tudja kifejezni magát.
Azt javaslom, próbáljon vele beszélgetni. Fontos lehet, hogy érezze: Ön szeretné megérteni őt, és hogy meg lehet tanulni szebben is kapcsolódni másokhoz.
Ha ez Önnek fáj, érdemes elmondani neki, hogyan hat ez Önre – hiszen ezzel is példát mutat, hogyan lehet beszélni az érzésekről.
Üdvözlettel:
Sárkány AnitaÜdvözlöm!
Régóta küzdök olyan belső gátlásokkal, amik akadályoznak abban, hogy igazán jól érezzem magam a bőrömben – főleg nőként.
A párkapcsolatomban is visszatart ez: nehezen kezdeményezek, nem tudok felszabadultan jelen lenni az intimitásban.
A párom határozottságot vár tőlem, de ez nekem nehezen megy. Sokszor érzem azt, hogy nem vagyok elég jó, nem vagyok elég nőies – és ez nagyon megnehezíti a kapcsolatot is, és az önmagamhoz fűződő viszonyt.
A testemmel kapcsolatban is vannak nehézségeim – például jelenleg orvosi kezelés alatt állok (nemi szervi szemölcsök miatt), és emiatt még erősebben érzem a szégyent, bizonytalanságot.
Tudom, hogy ezek mélyebb önértékelési problémák, és szeretném megérteni, hogyan alakultak ki, és hogyan tudnék elkezdeni változtatni rajtuk.
Fontos számomra, hogy valaki szakemberként segítsen átlátni ezt az egészet – őszintén, ítélkezés nélkül.
Köszönettel: Viktória
Kedves Viktória,
Köszönjük a levelét!
Levele alaphán úgy gondolom, hogy jó, hogy felismerte, hogy szeretne dolgozni a problémáin, a gátlásai alól való felszabaduláson, a nőiesség könnyedebb megélésén. Érdemes lenne klinikai szakpszichológussal, vagy szexuálszakpszichológussal dolgoznia ezeken. Esetleg nőknek szóló csoportterápia is hasznos lehetne Önnek, amelynek fókuszában az önelfogadás állna. Azt javaslom, hogy nézzen körül, hogy milyen lehetőségek vannak. Igény esetén egyéni terápiát honlapunkon szakembereink is vállalnak.
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztel Lengyel Katalin
sajnos betegesen féltékeny vagyok a feleségemre
ő 26 éves én 48 éves vagyok
már sajnos ugyérzem nem tudom vissza hoditani őt
7 éve vagyunk házasok az elmult 2 honapban sajnos beadta az unalmast mivel mindig szekálom a hülyeségemel
nem tudom mi tévő legyek kérném ebben a segitségüket ha lehet
hogyan tudnám ezt elengedni
miért nem tudok jobban bizni benne
Köszönettel Mayer Róbert Zsolt
Kedves Róbert! Köszönöm megtisztelő levelét. A túlzott féltékenység mindig valamiféle önbizalmi/ önértékelési “problémát feltételez a háttérben.
A korkülönbség okán egyébkémt teljesen természetes folyamatnak tekinthető. Azt nem tudom mit jelent önnél, hogy a kedves felesége “beadta az unlamast”, de javaslom próbáljon vele beszélni a “félelmeiről” !
Ha nem oldódna meg nehézsége, vagy tartósan fennáll a probléma, várom szeretettel konzultációmon,
üdvözlettel: Lengyel Katalin
Clevelandben elek 15 évvel ezelőtt jöttem ki mert férjhez mentem. Egyedul vagyok itt az egész családom Magyarországon el. 2 és fel hónappal ezelőtt váltam el. A férjem akarta a válást és csak miután szét költöztünk tudtam meg, hogy az egész azért történt mert neki már majdnem 1 éve volt barátnője. Ok azonnal össze is költöztek. Van egy 6 éves lányunk ezért sajnos nem tudom teljesen kizárni az életemből és haza sem tudok menni mert nem engedi a lányunkat. A kérdésem az lenne , hogy hogyan tudnám kezelni a helyzetet amiben vagyok mert sajnos ő nagyon élvezi ezt a helyzetet. Ő már egyszer elvált és a volt felesége akarta és kínozta. Most ezt valamiert ő csinálja velem. Engem nagyon bánt mert én nem csináltam vele semmi rosszat. Nem tudom hogyan kezeljem a viselkedését de engem nagyon bánt és kezdi tönkre tenni a mindennapjaimat. Hogyan lehet kezelni azt a fajta viselkedést , hogy valaki élvezi hogy a másik szenved?
Kedves Levélíró!
Megértem, hogy érzelmileg nagyon megterhelő ez a helyzet.
Fontos különválasztani két dolgot: az egyik, hogy a volt férje hogyan viselkedik; a másik – és ez az, amiért Ön tud lépni –, hogy milyen módon reagál erre, hogyan védi magát érzelmileg, és milyen határokat tud kialakítani ebben az új élethelyzetben.
A gyermek valóban összeköti Önöket, és ez nehezíti a teljes leválást. Ugyanakkor a szülői együttműködés nem jelenti azt, hogy a volt párjának érzelmi vagy viselkedésbeli következmények nélkül joga van befolyásolni az Ön mindennapjait. Az elhatárolódás egyik formája lehet, ha a kommunikációt kizárólag a gyermekre szűkíti, lehetőleg tárgyilagosan, írásban, kerülve a személyeskedést és a provokációra adott reakciókat. Ez segíthet abban, hogy ne reagáljon automatikusan minden megjegyzésre vagy provokációra, és visszanyerjen valamennyit a saját érzelmi szabadságából.
A fájdalmat, amit a hűtlenség és a válás okozott, nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az viszont fontos, hogy ez a fájdalom ne váljon tartós belső nyomássá, ne szője át a mindennapjait.
Gyakran nem a másik ember tényleges viselkedése tart minket fogva, hanem az érzés, hogy kiszolgáltatottak vagyunk – ez pedig visszatérhet mindaddig, amíg nem tudatosítjuk: már nem kell reagálnunk mindenre, nem kell minden helyzetet elszenvednünk.
Érdemes átgondolni, mire van most tényelges befolyása, milyen dolgokba érdemes energiát fektetni, és mit kellene elengednia hhoz, hogy ne merítse le saját magát? Továbbá milyen érzelmi határokat tudna kialakítani, hogy a volt párja ne befolyásolja közvetlenül a mindennapjait.
Fontos tudni, hogy a negatív reakció is visszajelzés – ha a volt párja azt látja, hogy Ön érzelmileg érintett, azzal továbbra is hatással lehet Önre. Éppen ezért érdemes tudatosan visszavonulni ebből a dinamikából, világos határokat húzni, és érzelmileg nem bevonódni.
Ha úgy érzi, jelenleg nehéz ezzel egyedül megküzdeni, érdemes lehet szakmai támogatást keresnie – ma már több, magyar nyelvű online pszichológiai lehetőség is elérhető.
Üdvözlettel:
Sárkány AnitaTisztelt Pszichológus!
Jelenleg nem várt terhességgel nézek szembe, ami különösen megterhelő számomra, mert ha ez bekövetkezik, ez lenne a harmadik abortuszom. Ez önmagában is nagy lelki súlyt jelent, de a helyzetet az is bonyolítja, hogy ezúttal tudatosan próbáltam megelőzni a terhességet – fogamzásgátló tablettát akartam felíratni, időpontot is foglaltam nőgyógyászhoz, de amikor megjelentem, közölték, hogy az orvos beteg. A következő időpontot csak május 15-re kaptam, de addigra már tudtam, hogy terhes vagyok, így nem mentem el.Most nagyon bizonytalan vagyok abban, hogy mit tegyek. Félek attól, hogy ha újra a megszakítás mellett döntök, annak egészségügyi következményei lehetnek – például, hogy a későbbiekben nem lehet gyermekem. Az is aggaszt, hogy az előző beavatkozás óta csak három hónap telt el, és ez tovább növelheti a kockázatokat. Ezek a gondolatok szorongást okoznak.Ami még nehezebbé teszi ezt a helyzetet, hogy nem tudom, hogyan közöljem ezt újra a párommal.
Kedves Levélíró!
Egy nem várt terhesség mindig komoly dilemmát jelenthet, különösen akkor, ha korábban már átélt hasonló helyzetet.
Érdemes gondolkodni azon – különösen a jövőre nézve –, hogy a fogamzásgátlás nemcsak az Ön felelőssége. A védekezés egy közös döntés kell hogy legyen, hiszen a szexualitás is közös. Ezért is fontos, hogy a párjával erről őszintén és nyíltan beszélgessenek. Nemcsak arról, hogy most mit tesznek, hanem arról is, hogyan tudnak a jövőben biztonságosan, felelősségteljesen együtt lenni – olyan módon, ami mindkettejük számára elfogadható és vállalható.
Érthető, ha most nehéz ezt a témát újra szóba hozni, de talán segíthet, ha nem a hibáztatás, hanem az együttgondolkodás felől próbálják meg megközelíteni.
Javaslom, hogy minél előbb keressen fel egy nőgyógyászt, aki pontos, személyre szabott információt tud adni az egészségügyi kérdésekre, és segítséget nyújthat a lehetőségek átgondolásában. Ha pedig úgy érzi, hogy lelkileg egyedül nem tud ezzel a teherrel megbirkózni, egy pszichológus vagy tanácsadó abban is segíthet, hogyan tudja feldolgozni az eddigi tapasztalatait, és meghozni egy olyan döntést, amely mellett belül is meg tud nyugodni.
Ha most nehezebb személyes segítséget kérni, bizalommal fordulhat a Lelki Elsősegély Telefonszolgálathoz (116-123) – éjjel-nappal, ingyenesen hívható, teljes titoktartással működik.
Minden döntés nehéz ilyen helyzetben. Ezért jó, ha kap megfelelő, pontos in formációt orvostól, és pszichológiai támogatást.
Üdvözlettel:
Sárkány AnitaJó napot kívánok Doktor nő!
Olyan kérdésel fordulnék magához hogy nekem 2 hete halt meg az édesapám mikor meg halottam először nem is hittem el de utána kezdet bennem tudatosulni hogy meghalt apukám.Attól a naptól kezdve jött egy olyan érzés mintha a szívemet kétt oldaról nyomnák össze a sírás folyamatosan jön de sírni nem tudok van egy üreség bennem amit nem tudok elfogadni olyan mintha a szívem egyik része meghalt volna apuval együtt.Nem tudom mit csináljak senkivel nem beszélek sem itthol sem a munkahelyemen.Nem tudom hogy most mi is történik velem 😩
Kedves Piroska!
A leírása alapján teljesen normál gyászfolyamatban van benne. Igen, ilyen fájdalmas, káoszos, érthetetlen azok az érzések és folyamatok, amik a gyász alatt végbemegy az emberek. Még több hétig, hónapig nagyon hullámzó a hangulat, mély fájdalom és üresség érzése törhet be, és akár lehetnek pillanatok, amikor mintha nem is történt volna meg, olyan érzés lehet.
Legyen türelemmel önmagával, elfogadó a saját belső – sokszor káoszos – érzéseivel! Hetek alatt szép lassan ezek a nagy érzelmi hullámok elcsendesülnek. Arra legyen felkészülve, hogy általában minden ünnepeknél, évfordulónál, családi összejövetelkor a fájdalom újra felerősödhet, a hiány behasíthat.
Üdvözlettel
onlinepszichologus.net csapata
Tisztelt Hölgyem/Uram, (gyermek)footballedző vejem a 21 hónapos kislàny unokàmat bajnoki meccsre vitte 7-11-ig tartott . Aggódom, mert ez nem egy pici gyereknek valô program. A lànyom tehetetlen, mindenben a pàrja akarata èrvènyesül( vèlemènyem szerint nàrcisztikus jellemmel megàldott ffi.) A nagyobbik kislànyt,(3,5 èves)iskolàsoknak szervezett tàborba viszi. Lètezik, hogy “túlpörgetik” a gyerekeket? Aztàn csodàlkoznak, hogy a nagyobb nem fogad szót, nem alszik dèlután, így kezelhetetlennè vàlik. Okos, aranyos gyerekek, aggódom èrtük!
Kedves Katalin!
A levelében leírtak alapján elképzelhetőnek tartom, hogy egy felnőtteknek szóló zajos program túlingerelheti egy kisebb gyermek idegrendszerét és ezáltal kezelhetetlenné válhat.
Azt javaslom, hogy próbáljon beszélni a vejével és a lányával is, kifejezve nekik aggódását és a gyermek szükségletének előtérbe helyezését.
Ha úgy tapasztalja, hogy érzelmi elhanyagolás vagy bántalmazás is történik az adott szituációkban, akkor joga van jelzéssel élni a legközelebbi gyermekjóléti szolgálatnál.
Üdvözlettel: Kovács Gábor pszichológus
Tisztelt Doktornő.
Fiú lètemre szívesebben viselek női ruhàt,női fehérneműt.Amikor csak lehet szívesen öltözöm nöibe.Volt màr,hogy egy hètig egèsz nap szoknyàt blúzt viseltem fehèrnemüvel,este pedig nöi hàllóing volt rajtam.Nyàron egyrèszes fürdőruhàt is szoktam viselni,nèha bikinit.Èrdeklödnèk, hogy hova kihez lehetne evvel fordulni?Esetleg tudna valakit javasolni?Vàlaszàt előre is köszönöm.
Tisztelt Levélíró!
Ha úgy érzi, szeretné jobban megérteni, miért fontos Önnek ez az élmény, mit jelent az identitása vagy önelfogadása szempontjából, akkor javaslom, hogy keressen fel olyan pszichológust vagy pszichoterapeutát, aki tájékozott a gender-diverzitás, illetve a nemi identitás témájában. Ő biztonságos, ítélkezésmentes térben tud segíteni az önismeretben, kérdései tisztázásában, esetleg abban is, hogyan tudja ezt az oldalát elfogadni önmaga és a környezete.
Amennyiben Budapesten vagy nagyvárosban él, érdemes lehet kapcsolatba lépnie például:
- a Háttér Társasággal (https://hatter.hu),
- vagy a Transvanilla Transznemű Egyesülettel (https://transvanilla.hu),
ahol tudnak ajánlani megfelelő, LGBTQI+-kompetens szakembert.
Bízom benne, hogy talál támogató és elfogadó szakembert.
Üdvözlettel:
Sárkány AnitaÜdvözlöm! Egy nagyon jó barátom súlyos beteg (COPD), nemrég kórházba került, majdnem meghalt. Azóta kicsit jobban van, kikerült a kórházból, de 0-24-es ápolást igényel. Újra tanul felállni, járni, stb.. Szerető közeg veszi körül, de rossz lelkiállapotban van. Szenved a tehetetlenségtől (is). Mivel és hogyan lehetne segíteni neki? Könyv, podcast, bármi. Köszönöm!
K. Sz.
Kedves Szilvia!
Az COPD, azaz krónikus obstruktív tüdőbetegség visszafordíthatatlan, fokozatosan súlyosbodó betegség ezért teljesen indokolt, hogy lelkileg a barátja rossz állapotban van. Nagyon tiszteletre méltó Öntől, hogy ott van mellette és segíteni szeretne neki.
Mivel nem ismerem a barátját, nem tudom pontosan, hogy milyen félelmekkel küzd, jelenleg aktuálisan konkrétan milyen fizikai állapotban van így nem szeretnék semmilyen konkrét könyvet, podcastot javasolni. Krízis helyzetben nagyon könnyen félremehet támogatás, ha nem az aktuális helyzetre, állapotra igazodva adjuk.
Sokszor az, hogy a barátja mellett van az már rengetegetet számít – talán a legtöbb, amit adhatunk a másiknak.
Érdeklődjék meg, hogy a kórházba, ahol a barátját kezelik, elvileg kell lennie pszichológusnak, ő valószínű hogy szakmai segítséget, támogatást tud nyújtani. Az ottani pszichológussal konzultálva meg tudja beszélni, hogy a barátjának milyen segítséget tudna Ön adni, ami a legjobb. De hangsúlyozom, hogy az, hogy támogató közeg, család, barátok veszik körül, az óriási segítség.
Sok erőt kívánunk Önnek, barátjának és a támogató családnak!
onlinepszichologus.net
Nagyon rosszul érzem magam.A,,legjobb” barátnőm csak magával foglalkozik, apámnak csak a tanulás fontos, anyám szinte nem is foglalkozik velem, a suliban..vannak barátaim de nem nagyon kedvelnek, a tanárok nem foglalkoznak a tanulók érzelmeivel, a nővérem meg mindig cikizik. Amikor 10 éves voltam a szüliem különváltak mert apám vert minket (a nővéremet és engem( és alkohol függő volt. Iskolát váltottam. Ott kellett hagynom a megszokott köröm. A mostani iskolám jóval nehezebb de mosolyognom kell. Mintha felvennék egy állarcot. Úgy érzem egyre kevesebb az energiám. Túl duci vagyok. Nagy a vállam. Nem jók a jegyeim. Nem tudok elaludni, de ha mégis akkor felkelni. Mostanában nem eszem sokat és nincs is étvágyam. Sad zenéket hallgatok és közbe fekvőtámaszozom,hasprésezek,gugolgatok. Ki szoktam menni futni. Néha túl edzem magam. Megcsináltam egy tesztet és elvileg depressziós vagyok. _Bea_
Kedves Bea!
Elhiszem, hogy ez most nagyon nehéz lehet számodra.
Fontos lenne, hogy erről ne egyedül próbálj megküzdeni. Mivel még kiskorú vagy, javaslom, hogy bátran fordulj valakihez személyesen is:
– az iskolapszichológushoz, ha van,
– egy kedves tanárhoz,
– vagy akár hívd fel a 116-111-es Kék Vonal Lelkisegélyt, ahol teljesen névtelenül is beszélhetsz egy felnőttel, aki segíteni tud. Ingyenes, és kifejezetten gyerekeknek van.
Üdvözlettel:
Sárkány AnitaÜdvözlöm! A barátnőmmel hosszútávra tervezünk . Kisebb veszekedésen kívül jól meg vagyunk. Ami mégis aggaszt engem az hogy ha valakit nagyon utál akkor nem bánná ha az illető meghalna sőt örülne is neki képes lenne akár lelkileg is bántani mindenféle bűntudat nélkül. Akiket szeret azokkal együtt tud érezni , megértő velük szemben. Viszont idegen emberekkel teljesen közönbös és nem tudja beleképzelni magát a helyzetükbe. Olyan mintha elfolytott agresszíó illetve gyülölet lenne benne .Ez mennyire normális a barátnőmnél ? Lehet valami mentális betegsége ?Mit tanácsol? Előre is köszönöm! 27 évesek vagyunk.
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján azt tudom mondani, hogy akkor érdemes szakemberhez fordulnia a barátnőjének, ha a mindennapi életét emiatt nehezen tudja vinni ő, a viselkedésének vannak súlyosabb követekezményei (pl. emberi kapcsolatai megszakadnak, munkahelyről kirúgják, anyagi gondjai vannak, zavaró testi tünetek jelentkeznek nála).
A leírt tünetek alapján sajnos nem lehet diagnosztizálni, ehhez egy részletesebb első interjú s tesztvizsgálat lenne szükséges. Azt javaslom, amennyiben a barátnője is nyitott lenne erre, hogy keressenek fel személyesen felnőtt klinikai szakpszichológust, aki választ tud adni ezekre a kérdésekre.
Üdvözlettel:
Szabó LiliÜdvözlöm! Szeretném tudni, hogy ön mit gondol a helyzetemről.. Van egy ember az életemben aki az előző nőjét csalta 7 éven keresztül és most nemrégiben elváltak. Én 2 éve beszélek a pasival mondta, hogy meg van romolva a kapcsolatuk stb. Nekem ő volt az egyetlen férfi aki meghallgatott és mind azok ellenére maradt is.. És számomra nagyon jó érzés volt.. Azért mentek szét mert lebukott kiderült róla sok dolog és a nő besokalt, de nekem mondta a nő hogy még mindig szereti őt.. De folyton csak vitatkoztak .. És én azóta talalkoztam párszor ezzel az emberrel és normális teljesen jól bánik velem, de a nő meg engem hibáztat, hogy miattam mentek szét egyszer hibáztat egyszer nem én sem tudok elmenni rajta .. És úgy érzem nem helyes amit csinálok nagyon kíváncsi vagyok a válaszára, sajnálom hogy ilyen hosszúra sikeredett 🥹
Kedves Barbara!
Leveledből nem derült ki számunkra, hogy miben kéred a segítségünket, miben szeretnél változtatni, mire vagy kíváncsi. Kérjük, hogy fogalmazz meg néhány konkrét személyes kérdést a helyzeteddel kapcsolatban, amire választ szeretnél kapni és szívesen válaszolunk.
Üdvözlettel:
Online pszichológus team
Jó napot kívánok mindenkinek!
Egy pár napja nyelési problémáim vannak, azaz az a természetes reflex, amivel lenyelném az ételt/italt, kimarad, ugyanis én valamilyen ismeretlen ok miatt ezt egy idő óta tudatosan szeretném elvégezni, ez meg természetesen nem működik, nem sikerül. Onnan gondolom, hogy pszichés okai vannak, mert HA sikerül valami fájdalomérzettel (pl. erős ökölbeszorítással elvonnom pillanatnyilag a figyelmem a nyelésről, a szervezet kitűnően végzi akkor a dolgát) Hogyan tudnám erről a “tudatos nyelésről” leszoktatni magam, mert lassan nem merek már enni sem vagy inni, attól való félelmembe, hogy félre sikerül a nyelésem, már ha sikerül is….
Egy kis tanácsot kérnék szépen….
Köszönöm!
Kedves Éva!
A nyelési reflex szabályozásának feltárása miatt elsőként keresse fel a háziorvosát, hogy egy részletes vizsgálat után feltárhassák az esetleges szervi okot, ha van, és esetlegesen más szakrendelésre való beutalót adhasson.
Amennyiben pszichés ok lehet a háttérben, úgy pedig pszichiáter és/vagy szomatikus problémákra szakosodott klinikai pszichológust keressen fel a lakóhelyéhez közel.
Sok sikert kívánok a kivizsgálásokhoz!
Üdvözlettel: Kovács Gábor
Üdvözlöm!
Vőlegényemmel 5 éve vagyunk együtt. A kapcsolatunk kiegyensúlyozott, nagyon szeretjük egymást. Minden téren klappolunk: humor, értékek, igények – szexuális téren is. Fogalmam sincs, pontosan honnan jön ez, de rettenetesen szorongok az együttléteink számán. Menzesz naptárba vezetem és ha x alkalom nincs meg egy héten vagy két héten belül, rosszul vagyok: szorongok, sírok, pánikolok. Persze úgy, hogy ő ne lássa. Hetente, kéthetente vagyunk együtt. Ha nincs is szex, mindig kifejezi a vonzalmát. Mindig dícsér, mennyire szép / vonzó / kívánatos vagyok, ezeket érintéssel is kifejezi. Gondolataim, amikor “letelt az idő”: nem szeret, nem akar velem lenni, nem kíván, szexmentesen fogunk élni, boldogtalanul. Beszéltünk már erről, és elmondta, hogy ha sok a stressz, nem képes rám hangolódni, amit persze megértek. Nekem olykor bekattan a gondolat, és nem tudom elfogadni, hogy nincs; arra gondolok, hogy baj van a kapcsolattal. Nagyon szeretném ezt abbahagyni.
Válaszát nagyon köszönöm.
Kedves Levélíró!
Köszönöm a levelét.
Ahogy ír a kapcsolatukról, valóban szeretettelinek tűnik, és harmonikusnak, ilyenkor aztán még inkább zavaró lehet a szorongás. Olyan, mintha az szexuális együttlétek száma lenne az egyetlen biztosítéka annak, hogy szeretik és elfogadják.
Ez sokaknál kötődési félelmekhez kapcsolódik. A belső biztonságérzete időnként meginog – és ilyenkor a szexuális közelség válik a bizonyosság forrásává. Amikor nem történik meg az aktus, az agy ilyenkor automatikusan veszélyjelzéseket küld: „Talán már nem szeret”, „Talán ez a kapcsolat is elromlik” – ezek a gondolatok pedig önmagukban is felerősíthetik a szorongást. Ilyenkor nem a valós helyzet váltja ki az érzést, hanem egy belső séma, egy korábbi tapasztalatból eredő érzékenység. Érdemes lenne végiggondolnia: mikor érzett korábban (akár gyerekként, akár más kapcsolatokban) hasonló bizonytalanságot, elhagyatottságot? Mikor érezte, hogy csak akkor figyelnek Önre, ha teljesít valamit?
Olyasmi ez, mint amikor egy belső biztonsági rendszer működésbe lépne. Ez a rendszer azonban néha túlreagál, és olyan vészjelzéseket ad, amelyekre valójában nincs ok.
Javasolnám, hogy ha van rá lehetősége, keressen fel pszichológust, aki segíthet Önnek felismerni, és megérteni hogyan kapcsolódik ez a belső szorongás a múlt tapasztalataihoz, és hogyan lehet ezt fokozatosan oldani.
Ha erre most nincs lehetősége, érdemes figyelni arra, mikor és milyen helyzetekben tör fel ez az érzés. Az is segthet, ha megértéssel és elfogadással fordul önmaga felé. Minél erősebb a saját belső biztonságérzete, annál kevésbé fogja a kapcsolat szeretetét kizárólag a szexuális gyakoriságban keresni.
A kapcsolatukban, ahogy írja is, sok megerősítés van jelen. Ezekre jó lenne időnként tudatosan is emlékeztetnie magát. Így nagyobb az esély, hogy a félelmek lassan feloldódnak, és helyüket inkább a bizalom, a jelen öröme veszik át.
Remélem ez kicsit segít.
Üdvözlettel:
Sárkány Anita
