Pszichológus válaszol

Kérdezzen pszichológusainktól

Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-­mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.

A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.

Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.

Személyes konzultáció

Ha négyszemközt
szeretne beszélni…

… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.

Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.

szakembereink

Gyakran felmerülő kérdések

Kérdezési szabályzat

1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.

2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.

3, Ugyan annak a pszichológusnak lehet válaszolni ezután is, utalva a korábbi levelezésre.

4, Érdemes tudni, hogy a hosszas levélváltások szakmai szempontból kerülendők.

Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?

Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.

Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.

Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?

Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot

Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)

Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?

Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.

Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.

Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!

Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.

Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?

Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!

Jó napot kívánok! Sajnos odáig jutottam már hogy nem tudok mitévő lenni. Párom aki más nemzetiségű nem igazán szimpatizál bátyámmal. Nekem és bátyámnak már korábban is voltak nézet eltéréseink. De mióta együtt vagyok a vőlegényemmel még rosszabb lett a helyzet. Folyamatos civakodás megy közöttünk a párom és a bátyám között is. Néha lenyugodnak a kedélyek de van amikor egy apró szócska is elég és robban minden. Párom már 1 éve magába folytja az érzéseit alkalomadtán nekem panaszolja el. Most utoljára viszont egy apróságon volt egy iszonyatosan nagy veszekedés ami már majdnem verekedésbe torkollott . És fogalmam sincs hogyan békítsem ki őket. Esküvő előtt állunk és ez a veszekedés az amúgy is vibráló feszültség mellé nem jött jól. Segítséget szeretnék kérni hogy hogyan békítsem ki őket vagy esetleg megfelelő helyzetet hozzak létre amiben lehet élni illetve együtt élni. Válaszát előre is köszönöm.

Kedves Kérdező!

Köszönöm a megkeresését! Nagyon nehéz lehet a helyzet, amit leírt. Tehetetlennek érezheti az ember magát, amikor két számára fontos ember között konfliktus van. A leírtakból úgy tűnik, hogy valami mélyebb sérelem, ellentét húzódhat meg a háttérben. Ez a mélyebb konfliktus, illetve az, hogy párja magában tartja gondolatait érzéseit, olyan alapfeszültséget teremthet, amikor már elég egy rossz szó, egy elejtett megjegyzés, hogy úgymond “robbanjon a bomba”.  Fontos lenne megkeresni, hogy honnan ered a feszültség, akár az Ön és testvére közötti “civakodások” hátterét is érdemes megvizsgálni, hiszen azt írja, már párja előtt is voltak nézeteltéréseik. Ennek megtalálásához érdemes pszichológushoz, vagy amennyiben párja és testvére is nyitottak, családterapeutához fordulni közösen.

Fontos, hogy ha sikerül a feszültség eredetét felgöngyölíteni, onnantól mindannyiuk részéről nyitottságra van szükség, és arra, hogy próbálják megérteni egymást. Ez sokszor nem könnyű, de a konfliktushelyzetekben való tudatosság sokat segíthet a megfelelő viszonyulásban. Ehhez ajánlom korábbi cikkünket:

Konfliktuskezelés a hétköznapokban

Amíg a konfliktushelyzet feloldásában nincs előrelépés, addig sokat segíthet az is ha teret enged saját és párja érzéseinek, hogy ne halmozódjon fel még több feszültség. Gondolok itt akár egy-egy közös beszélgetésre, hasonló családi konfliktust feldolgozó film megnézésre, bármi olyan lehetőségre, ami helyet ad a frusztrációk kifejezésére. Ez segíthet átmenetileg megfelelő mederben tartani a helyzetet.

 

Üdvözlettel,

Maróti Eszter

Konfliktus a családban / 2021.03.02.

Jónapot kedves doktornő. Az én problémám kb 1 hónapja kezdődött. Feküdtem az ágyon, majd azt éreztem hirtelen el kezd remegni mindenem, a szivem majd ki esik a helyéről, tapintottan a pulzusom nagyon pulzált, ekkor már nehézlégzés társult mellé, illetve erős halálfélelem tört rám, gondoltam a vérnyomásom csinálja, ezért megmértem, a vérnyomás értékem jó volt viszont a pulzusom 140 volt. Ez az állapot kb fél óráig tartott, mély levegőket vettem, vizes ruhát tettem a nyakamba majd szépen lassan vissza állt a pulzusom normál tarományba. Azóta majdnem minden nap vannak ilyen ugymond rohamjaim, bár nem olyan intenzitású mint a legelső. Sokan mondják ez pánikroham. Maga szerint is lehet az? Mert minden nap retteteg hogy elkap az az érzés míg végül ténylegesen jön a remegés magas pulzus halál félelem. Kérem adjon tanácsot mit tudok tenni! Mindig azt hiszem a szivemmel van baj és megfogok halni.
Köszönöm szépen! Ui: éjszakája is többször arra ébredek hogy rosszúl leszek, és van hogy reggel is miután kinyitottam a szemem. Köszönöm szépen a segítséget.

Kedves Kérdező!

Pánikrohamnak tűnik a leírásból, de diagnózis csak személyes interjú után adható. Javaslom először pszichiátert keressen fel, majd klinikai szakpszichológus vagy pszichoterapeuta tud segíteni pszichoterápiával. Először a szomatikus problémát érdemes kiszűrni, mert pl lehet akár pajzsmirigy probléma is,

üdvözlettel Pergel Száraz Cintia

Pergel-Száraz Cintia Félelmek és szorongások / 2021.03.02.

Tisztelt címzett! Szerelmes vagyok a háziorvosomba. Sűrűn nem látom mivel nem vagyok beteges és pszichopata sem hogy képzelt betegséggel jarjak hozza csak hogy lássam. Éppen ezért megírtam neki hogy mit érzek iránta. Jólesett neki megköszönte. Érdekelte,hogy milyen vágyaim vannak fele és hogy mit tennék vele. És aztán másnap megírta kérdésemre hogy sajnálja de nem viszonozhatja az én érzéseimet. Tudni kell hogy családja van. Alig van otthon. Bármilyen képet kiteszek facebookra egyből megnézi. Ha mégis valami miatt fel kell menjek a rendelőbe hosszán a szemembe néz érdeklődik irántam és beszélget velem. Ha írok neki messengeren Jolesik neki. Úgy érzem tetszem neki de valahogy mégsem lép. De én annyira szeretem őt annyira vágyom rá. Ő 44 én 35 éves vagyok. Szóval nem tudom hogy lehetnék ezen túl. Vagy hogy miért nem lép felém? Válaszát nagyon várom.

Kedves Kérdező!

A viszonzatlan szerelem nehéz érzés, kifejezetten javaslom Ön számára a korábbiakban a honlapunkra felkerült ilyen témájú cikkeinket. Azt javaslom, hogy próbáljon meg máshol is ismerkedni. Az orvosa a feltételezett vonzalma ellenére is családos ember, így úgy vélem a saját erkölcsi értékei miatt sem tud kezdeményezni Önnél. Valóban nehéz ha a másik nem ugyanazt érzi amit mi, de azért sem bűnös ha Önnek pedig vonzó ez a férfi. A vonzalma ellenére lehet, hogy nem alakul ki majd kapcsolat, egy másik férfival azonban lehetséges.

Balogh Ádám Egyéb / 2021.03.02.

Kedves Adam

A fo bproblemam: Egyet nem értés az apukával, kommunikáció hiánya, 7 éve együtt, már nem hiszek benne, hogy valaha meg fog oldódni, úgy érzem velünk van a baj. van úgy, hogy kevésbé érzem stresszesnek a gyerek nevelést, ha nincs ott az apjuk. Az ő családjában elfogadott volt a verés, az enyemben is csak nem olyan brutális formában, mint náluk. De én szeretném ezt elkerülni, erre törekszem, ő meg azt mondja, nem nekem, mert velem nem beszélget,hogy ő a veréstől lett az aki, eleve a családja makulátlan, tökéletes a szülő gyerek viszony.
Elegem van, de anyam azt sulykolja belem nem birok el ket gyerekkel, ő márcsak tudja, 3x vált el két gyereke van, tényleg nem állt helyt, nem is jo annyira a kapcsolatunk. A kérdésem mi a fenét csináljak? Nyugodt kiegyensulyozott, felszabadult eletet akarok a gyerekeimnek és magamnak ? Mindennél jobban

Kedves Kérdező!

A kommunikációs nehézségek sok problémát tudnak okozni egy családon belül. A nevelésbe sokat számít, hogy miket hoznk a szüleinktől, milyen tapasztalatokat építünk be a saját viselkedésünkbe, gondolkodásunkba. Azt javaslom ezek a szempontok alapján próbálja végig gondolni a kapcsolatukat, próbáljon közös pontot találni, és párjával is ezek alapján kezdeményezze a beszélgetést. Próbálják azt elérni, hogy legyen egy közös pont amivel egyet értenek. Amennyiben ez úgy érzi, hogy nem megy egyedül, akkor tudnak párterápiára, illetve családterápiára is jelentkezni. Úgy vélem, míg nem reménytelen a helyzet, addig nem szükséges válni.

Balogh Ádám Gyermeknevelési nehézségek / 2021.03.02.

segítsen kérem

Kedves Kérdező,

Nagyon kevés információt kaptam a problémáját illetően, ami miatt hozzánk fordult. Abból amit leírt, feltételezem, hogy szexuális orientációja miatt kér segítséget szakembertől. Nem tudhatom milyen nehézségei vannak, ugyanakkor jellemzően nehéz folyamaton mennek keresztül az érintett személyek. Gyakran ez a folyamat több szakaszból épül fel, mely különböző nehéz és megterhelő érzéseket vált ki az egyénből. Előfordulhat, hogy ellentétes érzései és gondolatai vannak, melyekkel nehezen tud megbírkozni. A társadalmi berendezkedés, a kulturális kontextus, a vállasi beállítódás, családi dinamikák és az egyén önmaga mind szerepet játszanak abban ahogy az egyén a saját szexuális orientációját értelmezi, bármilyen is legyen az. Tud-e esetleg a környezete a kételyeiről, nehézségeiről? Van-e esetleg olyan barát vagy hozzátartozó akivel megoszthatja a félelmeit, és tud Önnek támaszt, segítséget nyújtani? Fontos, hogy nincs egyedül és kérhet szakmai segítséget is. Ingyenesen fordulhat területileg illetékes intézményekhez, ahol a szakemberrel megtudja beszélni a mostani állapotát. Több olyan civil szervezet van, akik kifejezetten a szexuális orientáció és identitás temájával foglalkoznak és tudnak iránymutatást adni a témában. Javasolnam továbbá a Yelon. hu chat szobat, ahol beszélhet a nehézségeiről anoniman és megtudják Önt hallgatni.

Köszönöm, hogy bizalommal fordult hozzánk a kérdésével. Remélem tudtam segíteni.

Buligovic Renáta Kiégés / 2021.02.28.

Üdv kb 13-14 éves korom óta érzek valami fúrcsát stresszes, idegesítő érzés.
Talán a nyomáshoz tudnám hasonlítani,zavart vagyok szétszórt hamar elvesztem a motivációm.
Nem értem mért van ez.Lehet valami testi problémám pl be vertem a fejem vagy ilyesmi?
Egyébként nem okoz gondot a feledataim elvégzése+éretségim van,és dolgozom.

Kedves Kérdező,

Leírta, hogy nem okoz Önnek funkcióromlást ez az érzet, mégis egy ideje fenáll és időnként zavarja. Sajnos nem tudom mi lehet a probléma hatterében, de mindenképpen érdemes a háziorvoshoz fordulni. A szomatikus panaszok kivizsgálása mindig megelőzi a pszichés megsegítést. Amennyiben kizárható a szomatikus betegség, érdemes pszichológus szakemberhez fordulni.

Köszönöm, hogy bizalommal fordult hozzánk a kérdésével. Remélem segíthettem Önnek.

Buligovic Renáta Pszichoszomatikus betegségek (fájdalmak / 2021.02.27.

Nagyon sokat jatszom online nyero geoeken es somat veszekszem a paromal erte

Kedves Kérdező,

Kevés információt osztott meg, de remélem hasznosnak találja a válaszom. Ha jól értem az utóbbi időben több időt tölt online és emiatt vitatkoznak a párjával. A játékgépek használata okoz- e valamiféle anyagi kárt Önöknek? Korábban is jellemző volt Önre a játékgép-használat vagy az utóbbi időben jelentkezett a probléma? Milyen rendszerességel használja őket, illetve mennyire érzi frusztrálónak, ha nem tud online játszani? Érdemes lehet ezen elgondolkozni. A párja panaszai irányulhatnak a játékgép-használat okozta anyagi veszteségre, illetve az idő és energiabefektetésre amit ezzel a tevékenységgel tölt, esetleg mindkettőre. Fontos szempont lehet, hogy a járványügyi helyzet kapcsán megnövekedett az otthon töltött idő száma és egyfajta izolált, ingerszegény környezetbe kényszerűltek az emberek. Emiatt adódhatnak olyan nehézségek, amit Ön is említ, hiszen korlátozottak a lehetőségek, a hasznos időtöltés és tevékenységek nem elérhetőek. Megpróbálhat a párjával beszélni erről a kérdésről és közösen dolgozhatnának a megoldáson. Esetleg alternatív megoldásokat kereshetnek a közös programok kialakítására.

 

Köszönöm, hogy bizalommal fordult hozzánk. Remélem segíthettem Önnek.

Buligovic Renáta Játékszenvedély / 2021.02.27.

Tisztelt Pszichológus!

Aggódom édesanyámért. Neki nehéz gyerekkora volt, nem akarták hogy megszülessen. Most 64 éves. Régebben is voltak rossz napjai,de az utóbbi két évben ezek egyre gyakoribbak. Leírom a fő jellemzőket.

Anyám

– Sosem ismeri el ha hibázik
– Sosem kér bocsánatot
– Kicsinyes és bosszúálló
– Manipulál és zsarol
– Kíméletlen és kegyetlen
– Mindig mást hibáztat
– Büszke
– Paranoiás
– Mártír alkat
– Szereti magát sajnálni és ezzel másokat kínozni
– Semmi finom modor vagy udvariasság nincs benne
– Depressziós
– Agresszív
– Nincs tekintettel mások érzéseire
– Szereti játszani a hülyét
– Szeret másokat kihasználni
– Szereti ha sajnálják
– Az embert a saját tulajdonaként kezeli
– Jobban szereti az állatokat mint az embereket
– Szeret úgy “szabad” lenni hogy nincs tekintettel másokra pl késő este hangosan énekel
– Mindig igaza kell hogy legyen
– Ha vki a legkisebb dologban nem ért egyet vele, azt támadásnak veszi és megsértődik
– Lehetetlen neki megfelelni

Azt szeretném megtudni:Ez nárcizmus e már, vagy csak az őt ért sérelmek miatt ilyen és ezek súlyossága a kora miatt mélyül?

Köszönettel: Zoltán

Kedves Kérdező!

Olvasva levelét, kicsit az volt a benyomásom, mintha a nárcisztikus személyiségzavar talán leismertebb jellemzőit szedte volna csokorba. Manapság ez a fogalom egyre elterjedtebbé válik, aminek viszont talán lehet egy olyan negatív aspektusa is, miszerint talán egyre inkább hajlamosak vagyunk sok, számunkra nehezen elfogadható megnyilvánulását a másiknak nárcisztikus jellemvonásként azonosítani. Ez a patologizáló megközelítés sok esetben csak még tovább mélyíti a szakadékot, növeli a távolságot a két fél között. Semmiképpen nem tartanám tehát szerencsésnek, ha így ismeretlenül bármiféle diagnózissal illetném az Édesanyját. A kérdés számomra talán inkább az lenne, hogy miért is töltik el ezek a tulajdonságok aggodalommal? Úgy érzi esetleg, hogy már elindult egyfajta távolodás Önök között, vagy megszaporodtak az Önök közötti konfliktusok, vagy úgy látja esetleg, hogy Édesanyja nehéz helyzetbe került a fent felsorolt jellemzőkből kifolyólag? Összefoglalva tehát én onnan közelíteném meg először a kérdést, hogy az Ön számára miért lett most ezen tulajdonságok esetleges fennállásának ekkora jelentősége, vagyis milyen változást hozott ez kifejezetten az Ön életében?

Üdvözlettel:
Túri Márta Dóra

Személyiségzavarok / 2021.02.26.

Már több éve külön élek a szüleimtől és a hétköznapokban jó hangulatom van, bár maximalizmusom miatt néha szorongóbb vagyok. Ezen kívül eddig nem volt okom panaszra, sőt. Dolgozom és mellette online oktatásban tanulok. Az utóbbi fél-1 évben azt tapasztalom, hogy amikor meglátogatom a szüleimet, és visszaindulok a saját otthonomba, indokolatlan szomorúság fog el, és el is sírom magam. Ezzel rányomok egy bélyeget az elválásra, és talán az egész együtt töltött hétvégére. Nem jövök rá, mi lehet ennek az oka. Biztosan a járványhelyzet is tudattalanul befolyásol, de igazából nincs okom aggódni: mindkét szülőm egészséges. Miután hazaérek, folytatom az életem, a hétköznapjaimban ilyen probléma nem jön elő. Van erre valamilyen technika, amivel megkönnyíthetem a búcsúzkodást mind magamnak, mind a családnak?

Kedves Éva!

Sajnos egyértelműen eredményes technikát nem tudnék Önnek javasolni azzal kapcsolatban, hogy hogyan is könnyíthetné meg a búcsúzkodást saját maga, illetve a szülei számára. Mindenesetre azt gondolom, hogy inkább onnan lenne érdemes megközelíteni a problémát, ahonnan Ön is megkísérelte már, vagyis első körben arra a kérdésre keresném a választ, hogy mi is lehet a probléma gyökere a járványhelyzet szorongató jellegén túl. Mivel ez ez egy nehezebb, komplexebb kérdés, talán érdemes lenne szakember segítségét igénybe vennie ehhez.

Üdvözlettel:
Túri Márta Dóra

Félelmek és szorongások / 2021.02.26.

Tisztelt Doktorno,
29eves lany vagyok. Par honapja nincs munkahelyem ha eppen nem a paromnal vagyok akivel meg nem koltoztunk ossze akkor itthon kuksolok,de 2nap utan mar erzem,hogy a megbolondulas kornyekez.A parom megvan gyozodve rola,hogy nem is akarok dolgozni,de sajnos a gerincproblemaim miatt nem tudok barmit elvallalni es igy eleg nehez valamit talalni.A legnagyobb problemam az,hogy vagy allandoan ehesnek es stresszesnek erzem magam vagy egyaltalan nem kell az etel.Ha eszek is nem tudok egyszerre sokat enni akkor par ora mulva elkezdek attol rettegni,hogy ehes leszek es ha ehes leszek rosszul leszek.Sokszor ejjel is ugy ebredek,hogy reg nem ettem es akkor mar bepanikolok,hogy meg sok van reggelig amig enni kene es van,hogy kepes vagyok felkelni falni par falatot. Ha meg jol lakok akkor attol felek,hogy azert leszek rosszul,hogy jol laktam.Van,hogy minden oraba kepes lennek enni.Ez az egesz olyankor a legrosszabb mikor egyedul vagyok.Alapjaraton is utalok egyedul lakni,soha nem szerettem.Enni se szeretek egyedul valahogy nem az igazi.Nyilvan az is zavar,hogy nincs munkam.A szuleimre nem szamithatok.Van,hogy az egesznapot kepes lennek ataludni.Ha a parom nem lenne eddig mar begolyoztam volna,de miatta probalom tartani magam.Nem tudom,hogy hogyan tudnam lekuzdeni magamba ezt az allandoan evesi kenyszert es a rettegest attol,hogy mi lesz ha ehes leszek?. Ebben szeretnem a tanacsat kerni.
Valaszat elore is koszonom!

Kedves Imola!

Köszönöm, hogy bizalommal fordult hozzám. Leveléből kiderül, hogy talán több különböző problémával is küzd jelenleg. Egyrészt nyomasztja magának a munkanélküliségnek a ténye, illetve a barátjának az ehhez való hozzáállása. Másrészt a tágabb értelemben vett étkezési zavarok közé sorolható tünetekkel is küzd, ami látszólag érthetetlen jelenség az Ön számára, talán az egyetlen támpontja ebben az, hogy megfigyelte, hogy az egyedüllét felerősíti a késztetést. Továbbá arra is utalt, hogy úgy érzi, szüleire nem számíthat. Arra a kérdésre, hogy hogyan tudná leállítani az állandó késztetést az evésre, azt gondolom, hogy semmiképpen sem lehet sajnos egyértelmű választ adni. Ahogyan levelem elején is utaltam rá, ez egy komplex problémakör, melyben a tünetek inkább jelzésértékűek lehetnek. Természetesen érthető, hogy szenvedést okoznak Önnek, és szeretne tőlük szabadulni, ehhez azonban arra lenne szükség, hogy megértsük ezek “funkcióját”, vagyis, hogy miért is jelenhettek egyáltalán meg. Mindenképpen azt javasolnám, hogy keressen fel egy szakembert, aki segíthet feltárni a mögöttes kontextust is.

Üdvözlettel:
Túri Márta Dóra

Evészavarok / 2021.02.26.

Jó napot. Èn azèrt írok mert egy ideje nem vágyom a szexre a fèrjemmel. Règebben se volt túl sok szex de mostanában nem is akarom egyáltalán. Több mint 10 ève vagyunk együtt, 5 ève volt az esküvő, van 2 kicsi gyerek. Az oka az lehet hogy nárcisztikus szemèlyisèg. Szeret, szokott kiabálni, sokat veszekedni. Elmúlt rèszemről a szerelem, nincs vágy sem. Már nem szeretem. Már az èrintèse is “zavar”. Elhidegültem a “csúnya” viselkedésètől. Mostanában próbál kevesebbet így viselkedni,azèrt is mert többször is mondtam neki a válást. De az a baj hogy gyerekkorában ezt a mintát látta, az apja, testvére is ilyen. Azt hiszik hogy mindent mindig jobban tudnak. Ő nem szeretne válni. Az a baj hogy nem is nagyon tudnánk elmenni terápiára pl mert nem nagyon tud senki sem vigyázni sokáig a gyerekekre, körülményes. Ön szerint mit lenne èrdemes csinálni? Van esèly rá hogy jobb legyen a helyzet? Ő szeretne szexelni,èn nem. Èrdemes lenne elválni?

Kedves Lili!

Köszönöm, hogy bizalommal fordult hozzám. Bár levele elején a szexuális problémát helyezte fókuszba, úgy tűnik számomra, hogy valójában ez ennél egy jóval összetettebb problémát takar, és nem redukálható arra az alapvető különbségre Önök között, hogy férje kívánja a szexet, Ön pedig nem. Feltételezem, hogy az eddigi próbálkozásai, erőfeszítései arra vonatkozóan, hogy jelezze férje számára a problémát, nem járhattak sikerrel, és éppen ezért is kér most itt segítséget. Említette azt is, hogy a terápia beillesztése a mindennapi életvitelébe rendkívül nehézkes lenne, mégis azt gondolom, hogy valahogyan érdemes lenne megpróbálnia lehetőséget teremtenie saját maga számára erre. Manapság már nagyon sokan vállalnak online formában terápiát, ami szintén megoldás lehet talán a helyzetre. Ugyanakkor véleményem szerint érdemes lenne akár párterápiában is gondolkodniuk, ha alapvetően a házasság megmentése vagy a válás normális keretek között való lezajlása a tét most.

Üdvözlettel:
Túri Márta Dóra

Szexuális zavarok / 2021.02.26.

40 éves nó vagyok és imádom, imádtam a szexet. Többek között ezért is váltam el. mert az étvágyam nagyobb volt mint a partneremé. Most egyedül vagyok, és nagyon riaszt az, hogy nem kívénom annyira a szexet – persze nincs is partnerem – de ha akad valaki, aki beindítja a fantáziámat, akkor még fantáziálás szintjén sem tudok elrepülni. régebben napi szinten volt orgazmusom. vagy magamtól, vagy a partneremtől, de most sehogy nem megy. elvesztettem valamit. Bármit elképzelhetek, nem jön össze. szerintem elengedtem a férjemet – bár, ki tudja, hogy tényleg sikerült-e – és nagyon szeretnék egy új partnert, de nem hogy pasim nincs, de még egy orgazmusra sem vagyok képes a legvadabb fantáziáim mellett. el lehet szokni a szextőől? az egyik legjobb dolog volt az életemben. nehezen engedném el. Nem tudom, hogy álljak ehhez a helyzethez.
Köszönöm, ha tud valamit segíteni!
Üdv!

Kedves Csenge!

Köszönöm bizalmát. Leveléből kiderül, hogy bár talán felmerül Önben valamilyen szexuális zavar esetleges fennállása, valahol mégis mintha azt is feltételezné, ha ez túlmutat egy egyszerű fiziológiás jelenségen,vagyis, mintha ez egy nagyobb “csomag”, problémakör tünete lenne csupán. Utalt arra is, hogy talán nem egyértelmű, hogy sikerült-e minden tekintetben lezárnia házasságát, mintha lennének még azzal kapcsolatban kérdések, melyek feszítik. Továbbá mintha valahol a pártalálás problémáját is az elengedéssel hozná összefüggésbe. Mindezek alapján azt javasolnám, hogy keressen fel egy szakembert, aki pszichoterápia keretein belül segíthet megérteni a probléma gyökerét is.

Üdvözlettel:
Túri Márta Dóra

Szexuális zavarok / 2021.02.26.

Üdv!
17 éves vagyok,és lassan 4 éve érzem azt,hogy folyamatos hangulat ingadozás/szorongassal küzdök nap mint nap. 1.5 éve alvás zavarom lett, 4-5 óra 2 nap alatt az alvasom. Elsőnek nem vettem komolyan ezt az egészet, de mára rá jöttem, hogy nagyon rosszul érzem magam,minden nap feszült vagyok,utalom az embereket és utalok emberek között lenni, pedig muszáj és ez miatt szorongok. 1 szó eltudja rontani az egész hetemet, de 1 szó felfud viditani egész napra. Úgy érzem, hogy egy hiba vagyok erre a világra,és nem érzem magam úgy, hogy valaha is megtudnek változni. Sajnos, a szüleim nem veszik komolyan a problémáim, hiába próbáltam elmondani nekik többször is. Minden ember eddig az életemben kihasznalt, és sose éreztem magam fontosnak az emberek körében, mindig én voltam az a személy, akit visszautasított mindenki, és akit mindig mindenki elhagyott. Szeretnék végre normális lenni,de nem megy.. Hiába kelek fel úgy, hogy ‘Na ezen a napon végre pozitívan fogok tekinteni a világra’ Délutánra már halottnak érzem magam belülről.

Kedves Ricsi!

Először is köszönöm levelét, melyből világosan kiderül, hogy milyen kínzó is lehet az Ön számára ez a hangulati, érzelmi labilitás. Mindemellett Ön világított arra is rá, hogy milyen fontos lenne, hogy valakinek a személyében támaszra leljen, aki komolyan veszi a nehézségeket, amelyeken keresztül megy. Amennyiben nincs most ilyen elérhető személy az életében, mindenképpen azt javasolnám, hogy keressen fel egy szakembert, akár az iskolában dolgozó pszichológus személyében, aki segíthet megérteni, hogy mi is zajlik Önben, mi az, ami esetleg ” csupán” az életkorához kapcsolódó sajátosság, és várhatóan a szenzitív időszak elmúltával várható hangulatának stabilizálódása, illetve mi lehet az, amivel esetleg terápia keretein belül lenne érdemes foglalkoznia.

Üdvözlettel:
Túri Márta Dóra

Személyiségzavarok / 2021.02.26.

Udvözletem! Timea vagyok, ès van egy 13 èves unoka öcsém Mark. A növèrem egyedül neveli a szüleink tàmogatàsàval. A Növèremnek most van pàrja, ès neki is van egy kis fia Csaba (8 èves) . Nem elnek együtt de a hètvègèket együtt töltik mind a négyen. Ilyenkor a gyerekek együtt alszanak egy szobában. Csabàra a nagymamaja vigyázz ö szokott vele lenni amig az apukája dolgozik ès most jön az a probléma amit nem tudunk kezelni. CSABA azt mesélte a nagymamajanak hogy amikor Màrkkal egyutt alszanak egymàs pèniszèvel játszanak es olyan is volt hogy màrk mondta hogy rakjak be egymás fenekèbe is. Ezt a nagymamaja el mondta a növèremnek. Ledöbbentünk, fogalmunk sincs hogy mit gondoljuk. A nővérem beszélt Màrkkal tegnap. Mark csak sirt. Nem tudjuk hogy mit lehet ilyenkor mondani felünk hogy megszègyenülèsèben kàrt tesz magában. Be ismerte hogy igaz amit Csaba mondott, de hogy Ő a lányokat szereti. Mi törtènhetett ? Hogy folyamodott 3hez Mark,aki amugy mindig jo gyerek. Lehet hogy ö Meleg? Mit tegyünk? Kèrem segítsen!

Kedves Tímea!

Köszönöm, hogy bizalommal fordult hozzám egy ilyen nehéz kérdésben. Mindenképpen egyetértünk abban, hogy egy ilyen problémát csak kellő körültekintéssel, óvatossággal lehet megközelíteni. Mégis összességében azt gondolom, hogy valahogyan meg kellene próbálniuk kideríteni, hogy mi is történt, de ehhez alapvető fontosságú, hogy Márk érezze, hogy egy biztonságos, elfogadó közeg veszi körül, ahol nem fenyegeti a megszégyenítés lehetősége, illetve ahol nem tud olyat tenni vagy mondani, aminek elutasítás lenne a következménye. Mindemellett pedig véleményem szerint érdemes lenne egy szakembert-, akár az iskolapszichológus személyében- bevonniuk, aki segíthet megérteni azt is, hogy milyen “szükségletek” mentén juthattak el a gyerekek egy ilyen interakcióig.

Üdvözlettel:
Túri Márta Dóra

Szexuális zavarok / 2021.02.26.

Az utóbbi másfél évben hirtelen rengeteg bántást kaptam családtagjaimtól,osztálytársaimtól mindennap sirva aludtam el,szerintem depresszios is voltam.Szinte az összeset fel tudtam mar dolgozni de nem mindegyiket és van hogy mai napig sírok miattuk.volt egy fiú az életemben egy évig es o is ratett a rossz lelkivilagomra,fél éve hogy vége és mindennap eszembe jut pedig neki már négy hónapja van barátnője.Azt érezem hogy nem akarok senkivel se beszélni nem ír senki olyan akivel szivesen beszelgetnek.azt erzem en jobban joba vagyok a barataimmal mint ok velem.nem tudok megynilni a barátaimnak,hiába probalok veluk arrol beszelni min megyek keresztul valahogy 100% nem tudok megnyilni elottuk es hiaba van nekem a vilag legjobb barataim megis senki se tud semmit arrol hogy en miben szenvedek már másfél éve.most is karantén idejen céltalannak erzem magamat mindennap ugyanaz.néha azt erzem hogy helyre allt az eletem de most is uresnek erzem magamat.
Ön mit tanácsol nekem?
szeretnék anonim maradni!
valaszat elore is koszonom

Kedves Kérdező!

A leírtak nem lehetnek egyszerűek Ön számára. Nehéz érzésekkel tölti el az embert, ha úgy érzi nem tudja senki megérteni és meghallgatni. Nagyon sok erőre vall, ha sok problémáját képes volt önerővel feldolgozni, és az hogy ennyi ideje küzd ezekkel az érzésekkel. Mindenképp azt javasolnám, hogy gondolja végig mi az a tevékenység ami örömet okoz Önnek, esetleg mi az a pont az életében ami feltölti Önt. Ezekre alapozva próbáljon meg nyitni, és legfőképp energiát szerezni.
Én javasolnám még, hogy beszélgessen olyan emberrel, aki meghallgatja. Ez lehet egy iskola pszichológus, vagy akármilyen más hasonló személy. Mindenképp hasznos tud lenni egy plusz nézőpont, illetve ha eltudjuk mesélni valakinek a bennünk lévő nehéz érzéseket, gondolatokat.

Balogh Ádám Kamaszkori problémák / 2021.02.26.