Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
03.29 - 04.08-ig a kérdés feltevés szünetel.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, Ugyan annak a pszichológusnak lehet válaszolni ezután is, utalva a korábbi levelezésre.
4, Érdemes tudni, hogy a hosszas levélváltások szakmai szempontból kerülendők.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Szep estet!
Azert kerestem meg onoket mert mostmar ugy erzem a cselekvo kepessegemnek a hianya mar a maganeletem tul a kapcsolataimra is rateszi a pecsetjet. Amint megigerek valamit valakinek szinte mar torvenyszeruen nem fog megtortenni. Ahogy kimondom, hogy, “persze, megcsinalom”, mar elkezdek belul feszengeni, hogy valojaban megfog e tortenni es, hogy mikor. Addig addig halogatom, varok vele, hogy a vegen nem csinalom meg. Egyszeru dolgokrol beszelve is. Igy csalodast okozok masoknak, magamnak es a maganeletben is hatraltatom onmagam ezzel.
Nagyon koszonom, hogyha valaszolnak.
Minden jot,
E.
Tisztelt Cimzett!
A halogatás,belső vivódás, tanácstalanság érződik a leveléből. Ha a magánéletében, mindennapi életvezetésében hátráltatja a demotiváció és cselekvőképtelenség érdemes lenne szakember felkeresnie. Annál is inlább, ha a belső feszültésge szomatikus (testi ) tünetekben is megnyilvánul, illetve önostorzó gondolatokat okoz, az életében: indokolt az önismeteti munka mielőbbi megkezdése.
Kollégáink állnak a honlapunkon szíves rendelkezésére.
Üdvözlettel
Lengyel Katalin19 éves lány vagyok, pánikbeteg, kórosan megfelelési kényszerem van, a nap 0-24 órájában szorongok, és sokszor az intenzív szorongás miatt egyre tobb pánikrohamom van. Illetve nincs semmi önbizalmam se, meg folyamatosan túlgondolok mindent, aztán a félelmeim berögzülnek, és végül ismét pánikroham meg allandó megszűnni nem akaró szorongás követi. Emiatt munkát sem tudok találni, nagyon kevésre tartom magam, amihhez elég jónak érzem magam, az szemétszedés, vagy mosogatás. Már takarítást se merem, mert ott is túlgondolok mindent, aztán ismét megfelelési kényszer meg pánikroham a vége. A szüleim nem vesznek komolyan, szerintük csak lusta és semmirekellő vagyok. Azok amik korábban lenyugtatták a szorongásom, meg enyhitették a pánikrohamom, már semmit sem használnak. Régebben lenyugtatott meg elterelte a figyelmem, ha más emberekkel voltam, vagy zenét hallgattam, kimozdultam, filmet néztem, de már ezek se segítenek. És a szorongás miatt önkáros szokásaim lettek.
Kedves Noa.
Megértem a nehéz helyzetét. Meglepődve olvasom- az ön szavaival élve “intenziv szorongását, pánikbetegségét”! Nagyon megterhelő lehet a munkanélkülisége okozta belső feszültsége is, illetve ha erős önbizalomhiánnyal is küzd, erősen indolokolt, mielőbb szakember segitségét kérnie. Ha az önkárosításíró magatartása továbbra is fennáll, javasolt klinikai szakpszichológus, pszichiáter (és/vagy pszichiátriai gondozó+ házi orvosa)megkeresése is.
A weblapunkon kollégink állnak szíves rendelkezésére, várjuk.
Üdvözlettel
Lengyel KatalinJó estét kívánok!
Nekem olyan problémám lenne,hogy a feleségem elfordul tőlem, nem figyel rám sem a gyerekekre. Egy dolog érdekli a Facebookos idegen barátok, valamint a barátnője. Rájuk fordít minden idejét, nekem 5percet nem ad. Kívülállónak érzem magam a saját családomban. A feleségem egy kábítószer függő Facebookos idegen miatt el akart hagyni akivel sosem találkozott, még meztelen képet is küldött neki. Ez nem lehet normális. Emellett még nekem kell küzdenem a kapcsolatunkért, mondván hogy ő már elégett küzdött, és már nem tesz semmit. Lehet el kellene vállnunk? Ez a helyzet lassan három éve tart,kezdek bele örülni. Mit tegyek?
Kedves Gergő! Maximálisan megértem tanácstalanságát és együttérzek önnel. A párkapcsolati instabilitás megterhelő lehet önnek és joggal feszíti ez a helyzet.Ha azt érzi, hogy a párja elhanyagoló attitűdöt képvisel a családja felé, illetve ön is elakadást érez önmagában-és a kommunikációjuk működőképtelen- érdemes lenne szakember segítségét/szakmai tanácsát kérnie. Weboldalunkon kollégáink közöl választhat, várjuk szeretettel foglalását.
Üdvözlet.
Lengyel KatalinA FÉRJEM BETEGESEN FÉLTÉKENY,ITTHON A KAMERA ELŐTT KELL ÜLNÖM, HA DOLGOZOK KÉPEKET KELL KÜLDENEM NEKI, HOGY TÉNYLEG A MUNKAHELYEMEN VAGYOK, HA PÁR PERCCEL KÉSŐBB INDULOK HAZA A MUNKAHELYEMRŐL RÖGTÖN MEGVÁDOL, HOGY BIZTOS VALAKIVEL VOLTAM, BÁR EHHEZ NEM IS KELL MÉG ENNYI SEM SOKSZOR,OK NÉLKÜL VÁDOL,MEG MONDJA , HOGY NEM VAGYOK SZENT..NEM CSALTAM MEG SOSE, Ő VISZONT MÁR MEGTETTE! HA MEGSÉRTŐDIK ELKÖLTÖZIK VAGY NEM SZÓL HOZZÁM NAPOKIG.NEM ÉRZEM HOGY SZERETNE.HA OLYAN KEDVE VAN KEDVES VELEM, HA MEG AMOLYAN KEDVE VAN,AKKOR VÁDOLGAT, HOGY “A KANODDAL VAGY?”AZ ANYUKÁJA FOLYTON CSALJA AZ APUKÁJÁT NYILVÁNOSAN, ŐT IS MEGCSALTA AZ ELSŐ BARÁTNŐJE, ÉS SZERINTEM EZÉRT HISZI, HOGY MINDENKI OLYAN, DE HA OLYAN LENNÉK NEM SÍRNÉK, HOGY EZT CSINÁLJA, MEG NEM TŰRNÉM A FOLYAMATOS ELLENŐRZÉST, HANEM EGYSZERŰEN KERESNÉK MÁST, DE ÉN NEM TUDOM EZT MEGTENNI. SAJNOS SZERETEM, DE NEM AKAROK MÁR HOZZÁ RAGASZKODNI TOVÁBB. NEM FÜGGÖK TŐLE ANYAGILAG,ÉRZELMILEG VISZONT IGEN,NEM TUDOM ELENGEDNI,DE ÖRÜLNÉK HA ELTUDNÁM.
Kedves Enikő!
A férje fétékenysége valóban túlzott mértékű, a leírtak alapján az Ön életminőségét és normál életvitelét is megnehezíti. Arról nem ír a levelében, hogy mikor kezdődtek ezek a problémák és hogy beszélt-e már a párjának arról, hogy ez a helyzet milyen nehéz Önnek, nyitott-e a párja a megoldás keresésére. Ha igen, akkor érdemes lenne egy párterápiás folyamatba kezdeni, illetve párjának a bizalmatlansága okának feltárása érdekében, egyéni terápiás folyamat is javasolt.
Ez a helyzet mindenképp változásért kiált, hiszen gyakorlatilag egy bántalmazó kapcsolatban él. Egy ilyen kapcsolatban olyan traumák érik, amelyek hosszú távon is negatív hatással vannak az életminőségére.
Amennyiben segítségre van szüksége, vegye fel a kapcsolatot a NANE Egyesülettel. Ha támogatásra van szüksége, keressen fel egy pszichológust, aki a konzultáció során átsegíti Önt ezen a nehéz időszakon.
Üdvözlettel,
Tán-Cseh VivienA nevem Edit , 51 éves vagyok a fiam 27 éves a lányom 17. A férjem 19 éve kamion sofőr , nagyrészt külföldön van hetekig aztán haza , vissza.
Nagyon eltávolodtunk egymástól most már úgy tűnik lehet soha nem is szerettem főleg ezt az embert nem. Elválni nem tudtam az anyagi biztonság miatt a gyerekek miatt viszont mára felnőttek.
Úgy gondolom érzelmi intelligencia terén nagyon lent van , nemrég ,, venasszonynak ,, nevezett (régebb is voltak nagyon bántó megjegyzései) de ez nagyon melyen érintett. Soha nem ismeri el ha hibázik vagy megbánt, ha sirmi lát nemhogy megvigasztal méginkább goromba lesz.
Az eszem és a lelkem is azt mondja hogy váljak el tőle mert semmi tisztelet irányomba Nincs és nőnek sem érzem magam mellette évek óta … miért van mégis félsz bennem megtenni ezt a lépést ? A lányom is arra ker valjak el.
Kérem segítsen !Mondhatni h egyedül neveltem fel a gyerekeket o általában minden esemény esküvő , kicsengetés egyedül vagy a gyerekekkel mentem.
Tisztelettel Edit
Kedves Edit!
Hosszú ideje van egy olyan kapcsolatban, amelyben az élethelyzet adta fizikai távolság okán mindig is nehéz volt fenntartani az intimitást. Azt írja, hogy válni szeretne, de nem tudja hova tenni az ezzel kapcsolatos bizonytalanságát. Ez az érzés természetes, hiszen ez a lépés nagy változást és egy igen hosszú időszak lezárását jelentené.
A döntést Önnek kell meghoznia, de az odáig vezető úton, az érzelmei megértésében és a változások feldolgozásában nagyon sokat segíthet egy pszichológus.
Minden jót!
Tán-Cseh VivienKedves Doktornő!
Ön szerint mennyire elfogadható egy párkapcsolatban, ha a férfinek megvan a telefonján az összes korábbi exéről/egyéjszakásáról/tinder randiról készült és küldött meztelen/erotikus kép illetve videó? Kb 60-100 darab. Illetve ha szingliként/párkapcsolatban el is fogadható, később ha eljegyzést/gyermeket vállal az ember, akkor is rendben van?
Mappában vannak,azért, hogy ne legyenek ott a többi kép között ömlesztve, mert akkor bárki megláthatja.Engem ez őszintén zavar, de ő mondta el ezt nekem, és nem akarom arra kérni, hogy törölje őket (valószínűleg nem lenne a válasz amúgy is) nem tudom, hogy az ilyesmi normális-e, vagy aggódnom kellene-e. Mi az oka annak, hogy egy férfi ilyet csinál? Tőlem is kért többször erotikus képet az első pár hónapban, de én nem szeretek ilyet küldeni, ebből konfliktus volt, mert rosszul esett neki, hogy nem megyek bele a játékba és nem bízom benne.
Ön szerint normális ez? El kellene ezt fogadnom?
Köszönöm
Kedves Reni! Szívből együttérzek önnel és megértem, hogy felzaklatja ez a helyzet. Kiérzem leveléből a tanácstalanságot és azt is, hogy úgy érzi a párja maszkulin (férfias) működésmódja nem megfelelő az ön számára. Nagyon nehéz lehet önnek a régi “ex /egyéjszakás és fényképes-alkalmi , régi kapcsolatok” emlékét “tálcán kapnia”, mégha keresnie is kellett ezeket a mappákat. Az aggódása, felháborodása át-és feldolgozást igényel: javaslatom szerint, érdemes lenne önismereti munkába kezdenie.
Honlapunkon számos kollégánk közül választhat, állunk szíves rendelkezésre.
Üdvözlettel
Lengyel KatalinSzép napot! Sokszor úgy érzem megfulladok,hogy belülről tépem szét magam.Mikor átmegyek az úton,elképzelem,hogy elütnek.Kiegyensúlyozott kapcsolatom van,jó munkahelyem,szerető barátaim.És mégsem szabadulok ettől.Fáj a mellkapom,szétkarmolom magam.Hogy szenvedhetek ennyire oktalan?Sírnom kell,ha nevetek..Éheztetem magam.Nem tudom mi a baj velem.Már nem emlékszem rá,hogy mikor volt napom,amikor ez nem tört rám. Nem tudom merre induljak.Rettegek,hogy tönkreteszem magamat.
Kedves Lívia!
A levele alapján nagyon nagy belső feszültség van Önben! Ez nem jó, az egész napját, életét tönkre tudja tenni, hisz ilyen állapotban sem koncentrálni, sem élvezni nem tudja az életet.
Mindenképp ki kéne deríteni, hogy mi áll ennek a hátterében. Sok oka lehet: testi betegség (pl. pajzsmirigy túlműködés), jelenben egy nagyon feszítő probléma amiből nem tud kilépni (pl. stresszes munkahely, rossz pár- vagy szülőkapcsolat), múltbeli traumák, sérülések (pl. gyermekkori bántalmazás) stb. Ezek kombinációi is lehetnek.
Fiatal, még rengeteg jó élmény, élet van Ön előtt, amit jó lenne minőségi módon megélni, átélni! Buzdítanám, hogy jelentkezzen be pszichoterápiára, ahol a belső feszültsége mögött álló ok(ok) felderítése és azok változtatása, kezelése, feldolgozása által a feszültsége, ön-agressziója csökkenne.
Üdvözlettel
onlinepszichologus.net csapata
Jakabos HadassaTisztelt Doktor/Doktornő
Több mint 8 év után a baratnőm szakított velem arra hivatkozva,hogy újra szerelmes szeretne lenni.Állitólag már nagyon rég így érezte és sajnos jött egy harmadik fél a kapcsolatunkba akibe szerelmes is lett és most miatta hagyott el.Engem sajnos nagyon megvisel a szakítás de őt nem mert azt mondja hogy ő már rég lezárta a kapcsolatot.Össze is pakolt és elköltözött a közös albérletünkből amit idén terveztünk megvenni közösen hitelre.Rengeteg dolgát nálam hagyta arra hivatkozva hogy nem tudja hová tenni és rengeteg olyan dolgot elvitt amit én vettem neki. A közös cicánkat is rám hagyta amit együtt fogadtunk örökbe csak a saját cicáját vitte el.Anyumal is szeretné tartani a kapcsolatot mert,hogy nagyon szereti.Érdemes rá várnom,hogy meggondolja magát és vissza jön vagy inkább engedjem el?
Előre is köszönöm a választ!
Kedves Dániel!
Megértem csalódottságát és szomorúságát , nehéz lehet önnek ebben a helyzetben. Sajnálom azt is, hogy a hosszú párkapcsolati stabilitás után, hirtelen szembesülnie kellett a párja szakítási törekvésével. Meglepődve olvasom az exe elköltézésnek tényét , de a részleteket nem ismerve inkább azt javaslom, hogy- a feldolgozás miatt- érdemes lenne weboldalunkon négyszemközti beszélgetés céljából szakembereink valamelyikéhez bejelentkeznie.
Várjuk szeretettel foglalását, üdvözlettel
Lengyel KatalinÜdv!Olyan problémaval fordulok önhöz,két éve tortént a férjem részéről egy kis félre kacsintás! Fizikálisan nem történt semmi,csak telefonon zajlott az egész,a volt barátnőjével történt akit 20eve nem látott!15eve vagyunk hazasok,es egyáltalán nem csajozos tipus,nagyon meglepett ez az egész! Én azota sem tudom megemészteni,allandoan ezen jár a gondolatom,hogy miert?!Amugy a ferjem kedves aranyos,olelget,mindig is ilyen volt,mondjuk igazan nőnek sosem éreztem magam mellette!Ugymond csak voltunk, éltünk,en mindig többre vagytam meglepikre, programokra!ez csak akkor volt amikor en szerveztem!Pedig sokszor kertem tegyen ő is valamit,de ő nem!Igy kisse elhidegültünk egymástól ❗ Gondolom ezert is esett jo neki egy masik novel valo beszélgetés!A lényeg az hogy nem tudom megbocsajtani, elfelejteni,pedig azért már többet probalkozik es latom hogy valoban akar engem!De egyszerűen nem megy a megbocsajtas!Azert gondoltam,hogy pszichologus segítségére lenne szugsegem, hátha tudna segíteni! Köszönö
Kedves Tamásné!
A levele alapján a párkapcsolatukban lehet, hogy van egy “elcsúszás” – férje próbál a maga módján kedveskedni Önnek, de ez nem az a fajta figyelem, amire Ön vágyik. Lehetséges, hogy ez a másik oldalon is így van, és a férje sem érzi az Öntől jövő figyelmet. Kommunkációval, megbeszéléssel (akár egy párterápiás ülésen) ezt meg lehet oldani, és mindketten át tudják élni, megtapasztalni, hogy a másik figyelmes. A szeretet-nyelve minden embernek más-és-más, ezért fontos, hogy ezt megismerve, eszerint adjunk a párunknak szeretetet, figyelmet.
Az, hogy mi van a hátterében annak, hogy nem tud megbocsájtani – ez akár gyermekkorból is származhat, de lehet, hogy a párkapcsolatban eddig is ott volt rejtetten egyfajta bizalmatlanság, csalódottság, ami ezzel a telefonbeszélgetéssel a felszínre jött. Ennek felderítése szintén terápiás keretek között lehetséges.
Érdemes lehet időt és energiát fektetni a párkapcsolatukba, hisz még nagyon sok év áll Önök előtt – lehetne azt jól is együtt eltölteni. Mindenképp megéri. Minden párkapcsolatba ezt a munkát bele kell fektetni, hogy biztonságot, támasz és örömet adjon.
Amennyiben mindketten nyitottak a kapcsolatukat jobbá, örömtelibbé tenni, érdemes lehet legalább 1-2 alkalommal párterápiában együtt megbeszélni, hogy ki mire vágyna, mi az, ami rosszul esik és mi lehet egy jövőbeni közös cél.
Üdvözlettel
onlinepszichologus.net csapata
Jakabos HadassaKedves Doktor Nő!
Van egy 3éves gyermekem és elég korán sikerült a pelenkát elhagyni viszont kakilásnál kéri azt nem hajlando a wc-be elvégezni ennek esetleg van pszichés háttere vagy ez mitől lehet hogy csak pelusba kakil?
A másik probléma meg hogy minden alvásnál be kell fekudnom melle mert egyedul nem hajlando elaludni es ha esetleg ejszaka fel kell egyből keres hogy ott vagyok e mellette és ha nem akkor sír ez mitől lehet? JanuÁrban töltötte a 3életévét és oktoberóta jár ovoda kiscsoportba!
Kedves Dóra!
3 éves korban még teljesen elfogadható, ha egy gyermek a kakilást nem a vécében végzi, hanem a pelusban. Lehet pszichés háttere is, pl. szorongás, de mindenképp érdemes még időt adni annak, hogy a helyzet változhasson. A gyermekek – a fiúknál ez gyakrabban jellemző – a kakilásra sokszor úgy tekintenek, hogy ez egy olyan tevékenység, amit ők akarnak teljes mértékben szabályozni, és ez sokszor abban nyilvánul meg, hogy visszatartják, vagy nem a vécébe végzik a dolgukat. A testi egészség szempontjából nagyon fontos, hogy a kakilás rendszeres legyen, tehát kell őt támogatni abban, hogy zavartalanul végezhesse a dolgát – akár a pelusban is. Fontos a szülő részéről a támogatás és az elfogadás, de ezzel párhuzamosan fontos annak kommunikálása is, hogy az a cél, hogy majd valamikor a közeljövőben már a vécébe végezze a nagydolgát. Türelem és kitartás szükséges a szülő részéröl, nem szabad büntetni a gyermeket, ha nem tud a vécébe kakilni. Érdemes valahogy alakítani a helyzetet, hogy ez számára is egy cél legyen. Lehet vele beszélgetni arról, hogy a számára fontos felnőttek és a barátai is a vécében végzik a dolgukat, lehet ezt eljátszani is.
Az elalvással és a felriadással kapcsolatos nehézségek valószínűleg a szeparációs szorongás megnyilvánulásai. Noha már kb. fél éve jár oviba a kisfia, könnyen lehet, hogy ennek a hatalmas változásnak a lelki hatásait csak most éli meg. A szülőről való leválás és az óvodai beilleszkedés egy hosszú folyamat, aminek ez egy lépcsőfoka lehet. Itt is fontos az elfogadás, a türelem és a szeretetteljes hozzáállás. Ez a szülő számára fizikailag és lelkileg is megterhelő helyzet, hisz éjjel fel kell kelnie a kisfiához, akár többször is, de ez egy átmeneti állapot. Ilyenkor a szülők egy része beadja a derekát és egész éjjel a gyerek mellett marad, mások ragaszkodnak ahhoz, hogy a gyerek külön aludjon, és éjjel is visszakísérik az ágyba és kivárják, amíg elalszik. Mindkét megoldás működhet jól, ha nem kíséri a szülő részéről hibáztatás, kritizálás, elutasítás.
Üdvözlettel;
Györe RitaSokszor amikor megnezek egy sorozatot vagy filmet es mondjuk valakit szerettem benne, nagyon ,,kotodtem hozza” meghal(lelovik)akkor egyszeruen egy szomoru zene ugrik be es csak ezen jar az eszem,ha nem lat senki elkezdek sirni es alig kapok levegot.De probalom elnyomni ezt az erzest, mert azt hiszem depressziós leszek.Hirtelen mintha ,,lehulnek” es panikolnek,felnek de nem tudom mitol.Felek sokszor elmenni egyedul otthonrol,egyedul este az utcan lenni.Nem tudom miert szerettem azt a sorozatbeli ,,meghalt” szereplot,de amikor a fejemben beugrik az a kep ahogy meghalt akkor hirtelen sirni kezdenek es panikolnek.Neha ilyenkor faj a fejem.Es mostanaban a barataim elott (ahol en vagyok a vicces barat)sokszor azt jatszom jol vagyok de igazabol nem.Neha olyan ,,kilátástalan helyzet ” erzesem van.Azt hiszem hogy szegenyek vagyunk ,emiatt nehezebb lesz majd a jovom es minden lehetoseget ki kell hasznaljak,ilyenkor is panikolok.Ezen meghalt sorozatos szereplok nagyresze szegyeny.Mit tegyek?
Kedves Léda! Megértem helyzetét, nagyon nehéz lehet önnek ez az úgynevezett “szuperérzékenysége” és a kilátástalanság érzése egyaránt! Amennyiben a pszichés tünetek mellett testi tünetekben is megnyilvánul szorongása/frusztrációja, érdemes önismereti munkába kezdenie. A “pánikszerű” tünetek, valamint a depresszív “állapotának “megjelenése miatt javasolt a háziorvosa felkeresése is, és/vagy az “eltitkolt” szimptómák okán pszichiáter vagy klinikai szakpszichológus felkeresése is ajánlott.
Kollégáink állnak szíves rendelkezésére!
Lengyel KatalinÜdvözlöm Doktornő!
feleségemmel 35-éve élünk úgymond boldog harmonikus családi életet,egy 22-éves lányunkal.
a feleségem mindíg figyelmes,odaadó,s kedves volt mindenkivel,s segítőkész,nagyon jó lelkű ember.
2022-ben valami megváltozott, kevesebbet posztolt olyan fotókat ami velem kapcsolatos,s ugymond együlállóként köszöntötte a lányunk is születésnapon,gyermeknapon mintha nem léteznék.
gyanus lett,lenézően beszélt hozzám,kritizált,a házasélet privát része-1-éven át.csak immel,ámmal, mindez uj munkát kapott s ezután történt..kirobbant egy veszekedés,s mondta biztos a főnökére vagyok féltékeny.nem ment dolgozni ezután s a főnöke sem hívott engem megbeszélésre pedig a legjobb embere volt a nejem..mondtam a nejemnek figyelem fél éve,s mindent tudok.a válasza: felejtsem a fél-évet amikor figyeltem,s olyan házaséletet ad amit eddig soha!tagad!1-év eltelt ha felhozom hisztérikusan elrohan,nem beszél .kikészültünk.mindannyian.mit gondol,jogos a gyanum? mit tegyek! köszönöm válaszát!
Kedves László!
Ha jól értem a levelében arról számol be, hogy úgy gondolja, a felesége 1 évvel ezelőtt megcsalta Önt. Arra nem tudok válaszolni, hogy a gyanúja jogos-e, de abból amit leír egyértelmű számomra, hogy volt egy időszak a házasságukban amikor Ön elhanyagolva érezte magát és elveszítette a közel 35 éve tartó kapcsolatukba vetett bizalmát.
Az ennek hatására kialakult állapot biztosan nagyon megterhelő lehet mindkettejük számára. Javaslom, hogy próbálja meg nyugodt körülmények között, egy őszinte beszélgetés során tisztázni az érzéseit a feleségével. Ha mindketten nyitottak rá, akkor érdemes elkezdeni egy párterápiás folyamatot, amely segíti Önöket a kommunkiációban és egymás megértésében. Ha ez nem járható út, akkor keressen fel Ön egy pszichológust, akivel önismereti munka során feltárhatja bizonytalansága okait, dolgozhat kapcsolati nehézségeinek kezelésén.
Minden jót!
Tán-Cseh VivienJónapot. Olyan problémám lenne, hogy a férjem hazudott nekem, ami mögött állítólag pornófüggőség áll. Amikor bukta volt, képes volt a gyerekeink életére megesküdni, hogy nem csinált semmit, nem nézett semmit pedig egyértelműen lebukott. Még ezek után is hittem neki valamelyest, ezért felajánlottam egy hazugságvizsgalatot, hogy ott bizonyíthat. El is fogadta. Eljött, kiértékelhetetlen lett az eredmény, mert a rekeszizmát összeszorítva bent tartotta a levegőt, így semmit nem tudtam meg. Ez 8 hónapja történt azóta bevallotta a pornót, de szerintem más is van a háttérben, találtam emailt egy másik emailcíméről írva, hogy várja a képeket angolul és hasonlók. Annyira össze törtem amikor kiderült, hogy hazudott, hogy azóta sem térek magamhoz 8 hónaja. Járunk párterapiára, előtte voltunk pszichológusnál. Teljesen össze vagyok törve és kikelve magamból, olyan féltékenységi rohamaim vannak, hogy magam sem hiszem el. Sosem voltam féltékeny előtte? El fog ez múlni? Leszek még a régi? Köszönöm.
Kedves Kitti! Megértem nehéz helyzetét és együttérzek önnel. Biztosan nagy lelkierőt igényelt, hogy a párját hazugságvizsgálatra is ” kérte, és az is megterhelő lehetett hogy nem derült ki a fals eredmény miatt konkrétan semmi. Bár a párja “színt vallott”, mégis azt kell mondjam, hogy a bizalom visszaépülése hosszadalmas folyamat, és ahogy ön is írta: nagyon-nagyon törékeny dolog egy párkapcsolatban (is).Nagy örömmel olvasom, hogy párkapcsolati terapeutához járnak, bíztatnám ennek folytatására.A féltkenység megjelenése/nyomasztó érzése miatt pedig ajánlom az egyéni terápiát is- önismereti munka segítségével a pszichés elakadások az átdolgozása/ feldolgozása szintén indokolt. Kollégáink álllnak szives rendelkezésre az oldalunkon.
Lengyel KatalinJoestét! Én olyan dolog kapcsán szeretnék tanácsot kérni… hogy mit tegyek
Párom két alkalommal félre ment én elköltöztem a kislányommal ő pedig hetekig 1-2honapig volt együtt a két nővel (2 megcsalás között 1év telt el)
Azt állitja hogy nem volt velűk ugy együtt és vissza jött most hozzám mondta többet ilyen nem fordul elő engem szeret sajnálja az egészet stb.. vettűnk egy közös házat
Néha vannak viták azon kivűl én bennem néha lejátszodik minden ami volt és nemtudom hogy lépjek ezeken tul
Tudna e nekem segiteni?
Kedves Viktória!
A hűtlenség a kapcsolatban olyan súlyos tett, ami alapjaiban rengeti meg a másikba vetett bizalmat és kérdőjelezi meg a kapcsolat létét. A továbblépés pont ezért nagyon nehéz. Ennek a bizalomnak az újjáépítése nagyon sok időt és erőfeszítést igényel mindkét fél részéről, ha vállalják ezt a nehéz munkát közösen.
A legfontosabb kérdések ilyen esetben, amit át kellene gondolnia, hogy mi lehetett a hűtlenség oka? A párja mit nem kapott meg ebben a kapcsolatban és mit keresett a másik kapcsolatban? Milyen igénye nem teljesült ebben a kapcsolatban? Maga mit gondol erről?
Fontos azt is átgondolni, hogy mi a kapcsolatukat összekötő elem? Mit szeretnek egymásban? Miért akarják együtt folytatni a kapcsolatot? Mi az a közös érték, amiért vállalták egymás iránt a felelősséget? Mi köti magukat össze? Mi lenne annak a feltétele, hogy valójában megbocsásson a párjának azért, amit tett?
Remélem ezeknek a kérdéseknek az őszinte megválaszolása hozzásegíti ahhoz, hogy tovább tudjon lépni.
Üdvözlettel: Kovács Gábor – pszichológus
Úgy érzem mindeki hülyének nézz, itthon bármit csinálok kivagyok figurázva. Véletlenül rosszul mondok egy szót és idiótának nevezznek meg hülyében. Nehezen tudok kommunikálni az emberekkel már ez miatt inkább meg sem szólalok nehogy hülyének nézzenek. Biztos hogy kevés az önbizalmam , szorongok a sok ember között .
Egyik barátom is azt mondta hogy buta vagyok pedig szerintem nem is vagyok az. Sokszor hirtelen felindulásból csinálok valamit ami nen mindig sül el, ezen probálok változtatni.
De egyébként egy tök normális lány vagyok aki normális dolgokat szeret csinálni. Van hogy gyorsan probálok beszélni szerintem idegességből és nem jön ki helyesen helyes ki ejtéssel a számból a szó.
Tanácsoz szeretnék kérni merz elvagyok veszve kezdem azt gondolni magamról hogy tényleg hülye vagyok.
Kedves Dorina! Maximálisan együttérzek önnel, biztos hogy nehéz a családi életében ilyen becsmérlő, lekicsinylő véleményeket/negatív kritikákat kapnia. Ha aszociális kapcsolataiban, barátaitól is hasonlóan degradáló megjegyzéseket kap, az valóban még jobban letörheti/ csökkentheti a pozitív önértélelését. Ha felindultságból és hirtelen ötlettől vezérelve kommunikál másokkal, az szintén gyengíti a szociális térben való harmónikus működésmódját, pláne ha a beszélgetőpartnere “folytonosan” csökkenti önbizalmát. Ha szomatikus (testi) tüneteket is vél felfedezni magán, illetve ha az ön által felvázolt helyzet jelentősen terheli a mindennapi életvezetését, érdemes önismereti munkába kezdenie.
Kollégáink állnak szíves rendelkezésre.
Lengyel Katalin
