Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, Ugyan annak a pszichológusnak lehet válaszolni ezután is, utalva a korábbi levelezésre.
4, Érdemes tudni, hogy a hosszas levélváltások szakmai szempontból kerülendők.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Üdvözlöm! Történetem megpróbálom röviden összefoglalni: a szüleim nem váltak el, viszont sokat veszekedtek, és már 20 éves koromban tudtam, hogy az egyik szülőmnek titokban szeretője van. Ez annyira megviselt, hogy minden héten 1-2 alkalommal alkoholba menekültem. 3 rossz párkapcsolatom is volt, mindhárman megcsaltak, titkolóztak, hazudoztak, ez miatt egyre mélyebbre süllyedt az önbizalmam is, és továbbra is alkoholba menekültem a problémáim elől. Minden buli után szégyenérzetem volt ezért úgy döntöttem nem iszom. 3 éve élek alkohol nélkül boldog párkapcsolatban, azonban olyan problémák miatt mint munka, pénz hiánya, szülők hazudozása, folyamatos alvászavarral, fizikai fájdalmakkal (váll környéke), hangulatingadozással, szorongással, bizalmatlansággal, túlgondolással, pánikrohamokkal (azt hiszem infarktusom lesz), lehangoltsággal küzdök évek óta. Próbálom önismeret útján leküzdeni az akadályokat és a problémákat de már nem mindig sikerül. Anyagiak miatt voltam még pszichológusnál…
Kedves Daniella!
Köszönjük, hogy megtisztelt minket a bizalmával, nagyon nehéz lehet a helyzet, amiben benne volt és jelenleg is van. Nagyon nagy dolog és elismerés, hogy sikerült felismerni és abbahagyni a túlzott alkoholfogyasztást, és önmagától ráismerni erre, mint egy nem adaptív megküzdési módra. De sajnos ennek hatására nem múlnak el “csak úgy”, azok a problémák/emlékek/traumák, amiknek az enyhítésére az alkoholt használta. Ebből az okból jelennek meg most más jellegű tünetek, amik azt erősítik, hogy mindenképpen szükséges lenne a korábbi események szakemberrel történő feldolgozására.
Javaslom, hogy keresse fel a területileg illetékes Pszichiátriai Gondozót (nem szükséges orvosi beutaló), ahol lehetőség van pszichiáterrel történt konzultációt követően TB támogatott pszichológiai tanácsadásra is.
Üdvözlettel,
Bánfalvi-Micskei Orsolya5 éve kényszerbetegségben szenvedek és úgy érzem nem vagyok boldog, ki vagyok égve. Van 2 pici gyermekem és nagyon nehèz így a mindennapi teendőket ellátni , amikor kb 200szor kezet kell mossak vagy félek, ha nem takaritok le egy bizonyos részt abbol baj származik.
Kedves Renáta!
A kényszerbetegség (OCD) igen “makacs” pszichiátriai betegség, amin valóban nehéz túljutni, DE lehetséges!
Csak önmagában a gyógyszeres kezelés (antidepresszáns és szorongásoldó) nem szokott kielégítő eredményt hozni, pszichoterápiával kombinálva sokkal hatásosabb. Önmagában a pszichoterápia is tud teljes gyógyuláshoz vezetni, ebben a kliensnek is fontos szerepe van. Mindenképpen olyan pszichoterapeutát válasszon, akinek már van tapasztalata kényszerbetegek kezelésében.
Buzdítanám, hogy ne adja fel! Sok kényszerbeteg kliensem teljes értékű életet él, semmilyen kényszertünete (sem gondolati, sem cselekvéses) nincs már jelen az életében! A kényszerbetegség, tünetek nagyon “beszédesek”, de ki kell emelni, hogy nem tudatos, hanem tudatelőttes szinten jönnek létre, hasonlóan mint az álmok – azaz úgy is kell kezelni őket. A pszichoterápia során a kényszertünetek hátterét tudják feltárni, átdolgozni, megszelídíteni – így azok már kontroll alá vonhatók – nem a kényszer uralja a személyt, hanem az ember ura önmaga gondolatainak.
Az onlinepszichologus.net honlapon keressen Önnek megfelelő szakembert, foglaljon időpontot és el tudják kezdeni közösen a munkát!
Üdvözlettel
onlinepszichologus.net csapata
Jakabos HadassaSzükségem van gyogyulasra, meg kell gyozodjek h nem bolondulok meg a stressz és az alvás zavar ki keszit meg persze a sok túl gondolkodasom, 1 év depresszió és szorongás teljesen tönkre tett össze akarom szedni magam h megint boldog legyek semmi akadály nélkül
Kedves Nikoletta! Nagyon nehéz lehet most önnek ezeket átélni. A stresszfaktorok folyamatos jelenléte, plusz az alváshiány okozta állapot megterheli/felborítja a pszichés stabilitást, illetve felerősiti a ruminációt (rágódást).
Amennyiben már fizikai tünetekben is megnyilvánul a szorongása (=szomatizáció ), továbbá a -már korábban diagnosztizált_ major depresszió (?)tüneteit érzi, érdemes minél előbb klinikai szakpszichológussal, vagy pszichoterapeuta végzettségű szakemberrel dolgoznia ezeken.
Ha igényli, hogy ebben segítsünk, weboldalunkon tud időpontot foglalni négyszemközti konzultációra pszichológusaink egyikével. Üdvözlettel
Lengyel KatalinTisztelt Doktornő!
10 éves a lányom.3-om éves kora óta ,ha valami véget ért ami jó program,elfoglaltság volt dühös lesz,és engem okol érte.Nem tudom vele megértetni,ha valami véget ért akkor jönni fog egy új lehetőség.Nem tudja elfogadni a nemet Ordít,düh rohama lesz.10 évesen is egyből ordít és vádaskodik ha reggel sietünk az iskolába én dolgozni és merem mondani neki ,hogy haladjunk.Kitalál mást magának ,hogy ne tudjunk elindulni időbe Hátráltat szándékosan Megüt,a cipőm eldobja,hogy ne tudjam felvenni.Leőnt vízzel Ez a viselkedése mindennapos.
Várom segítő válaszát ..tisztelettel:.Anita
Kedves Anita!
Leveléből érződik, hogy aggasztó, megterhelő lehet Önnek gyermeke viselkedési problémáival szembesülni. A gyermekek normál fejlődési útjának része a hétköznapi néven dackorszakként emlegetett időszak, mely során a fokozott önérvényesítés, akaratuk véghezvitelének korlátozása esetén dühös, irritált viselkedés jelenik meg. Az Ön gyermeke életkorát tekintve ezt az időszakot már túlhaladta. Ebben az esetben érdemes fokozottan figyelni a gyermekre és környezetére, okokat keresni a viselkedés mögött. Vannak olyan helyzetek, amiket a gyermekek nehezebben fogadnak el, vagy életkoruknál fogva nem értenek meg, és viselkedésváltozással üzennek a környezetüknek, hogy “valami baj van, figyeljetek rám”. Az okok sok esetben kereshetők a család életvitelében (például mindkét szülő visszaáll a munka világába, holott korábban az édesanya egész nap a gyermekkel volt), családszerkezeti vagy élethelyzeti változásokban (kistestvér születése, költözés, szeretett személy elvesztése, válás), vagy a gyermek szociális közegében (óvodába/iskolába történő nehéz beilleszkedés, kortársak által érkező bántások, csúfolások).
A düh kifejezésével kapcsolatosan fontos lehet bevezetni otthon az úgynevezett dühszabályokat (“ne bánts másokat (fizikai vagy szóbeli agresszióval), ne bántsd önmagadat, ne tegyél kárt a környezetedben, amint megnyugodtál, beszélj a haragodról”). Jutalomtáblázat készítésével nyomon tudják követni a gyermek helyes és helytelen viselkedéseit adott héten, jutalommegvonással lehet reagálni a helytelen viselkedésre, apróbb jutalmakkal (például matrica, pirospont) az elvárt viselkedésre.
Amennyiben a problémák továbbra is fennállnak, javasolt pszichológiai ellátást igénybe venni.
Üdvözlettel,
Móra Katalin
Tisztelt doktor nő!Olyan problémám lenne hogy van egy 16 éves lányom (januárban lesz 17.).tegnap a bal karján nem mély de egy E és egy V betűt alakú sebbet láttam ami egész friss. Mikor meg kérdeztem mi történt a kezével azt kaptam válaszul hogy be nyúlt a táskájába és el vágta a hegyezö… Szóltam apukajanak, hátha neki elmondja de ő már azt a választ kapta hogy a cica meg karmolta.Az utóbbi 2 hétben mivel nem ez az első ilyen eset felhívtam a gyerek orvosunkat elmondtam mi történt és hogy aggódom mert nem tudom mi lehet a háttérben és egyszerűen nem tudom el hinni hogy egy hegyező vagy egy macska V és E betűt karmoljon vágjon a gyerek kezére. Ráadásul az utóbbi időben teljesen magába fordult.A házi orvos azt mondta hogy én dramatizálom túl a helyzetet.Kértem hogy esetleg írjon nekünk egy beutalot pszichológiai vizsgálatra hátha egy pszichológusnak elmondja mi a baj,de azt mondta a gyerekorvosunk hogy nem látja szükségesnek.Ön szerint is csak én aggódom túl?keresek neki magan orvost?
Kedves Mónika!
Leírása alapján maximálisan támogatom az Ön állásfoglalását, hogy a lányát szakemberhez kéne vinni, hogy kapjon segítséget, támogatást!
Több pszichoterápiás ellátás is van Magyarországon, ami nem beutaló köteles és ingyenes. Az, hogy mi lenne az Önök számára elérhető (helyileg hol laknak, utazás hogyan oldható meg stb.), legmegfelelőbb (heti rendszerességű, havi, pszichoterápiás osztály stb.) ellátás átbeszélése a lányának a pszichodiagnosztikai felmérése és Önökkel heteroanamnézis felvétele után átbeszélhető.
A lánya 16 éves, ebben az életkorban már az ő együttműködése is szükséges. Megfelelő pszichoterapeutával való közös munkában remélhetőleg a lánya támogatást él meg, és akkor meglesz a motivációja a terápiás munkára, fejlődésre.
Buzdítanám, hogy az onlinepszichologus.net honlapon válasszanak ki terapeutát és foglaljanak időpontot – vele át tudják ezeket beszélni és elindulhat a lányának a terápiás megsegítése!
Üdvözlettel
onlinepszichologus.net csapata
Jakabos HadassaÜdvözlöm!
A problémám az hogy jó pár éve nagyon lehangolt vagyok!Általában mindig rossz kedvem van.Gyerek korom óta sokat vagyok egyedül.Most már annyira ki készít a magány hogy a munkahelyen nem is nagyon szólok senkihez.Haza megyek csak az üres lakás vár.Kezdek becsavarodni.Nem szeretek egyedül lenni.Csak azon agyalok hogy milyen rossz az életem.Tudom lehetne rosszabb is.Meg lehet szokni az állandó egyedül létet?Nem köt le semmi mindig csak szomorkodok.Próbáltam régebben a természetbe lenni sétálni de az se tett jót.Nem látom az életem értelmét.Olyan mintha egyedül lennék a világon.Már az is megfordult a fejembe hogy jobb lenne ha nem lennék hiszen nem is tünnék fel senkinek.34 éves vagyok úgy érzem nekem a magány a sorsom.Szüleim nem élnek.Konkrétan nincsen senkim.Nagyon elment az életedvem.lehet rajtam segíteni?kezdem feladni.Korábban jártam pszichologusnál de semmit nem segített.
Kedves Zsolt!
Érdemes lenne felkeresni egy pszichiáter szakorvost és valamilyen gyógyszeres támogatást kérni az erős depressziós tünetekre. Fel tudja keresni a területileg illetékes Pszichiátriai Gondozót vagy akár magán úton is tud segítséget kérni.
Krízis esetén hívja az ingyenesen elelérhető lelki elsősegély hívószámot a 116-123-as elérhetősgen.
Üdvözlettel,
Bánfalvi-Micskei OrsolyaSzép napot!
Nagyon érdekes problémával fordulok Önökhöz, ugyanis szerintem pszichés dolog áll a háttérben. Körülbelül 5-6 évvel ezelőtt volt az első ilyen eset velem aztán most körülbelül 1 éve egyre többször fordul elő. Régebben a lázhoz kötöttem ugyanis miután ezt tapasztaltam mindig belázasodtam rá maximum egy napra, viszont azóta láz nem kiséri ezt a dolgot.Nehéz leírni mit érzek viszont megpróbálom, főként a körülöttem lévő hangokra hat ki az érzés. Pár percig tart és ekkor akarmilyen kis hangot, zörejt, beszédet, a saját beszédemet is, erőszakosnak érzem, illetve az agyam úgy fogja fel mintha ezek gyorsan történnének, idegből. Ez még amikor először kb 5 éve tapasztaltam főként félelmet keltet bennem, azóta viszont nagyon zavaró és főként ideges leszek tőle, nem is magától a jelenségtől, hanem azért mert nem értem hogy miért történik.
Kedves Zalán!
Köszönjük a levelét!
Leírása alapján nehéz meghatározni a problémát, emiatt mindenképp ajánlanám Önnek pszichiáter felkeresését mihamarabb!
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Üdvözlöm!
Párkapcsolati probléma az oka hogy segítséget szeretnék kérni. A probléma oka.Januárban megromlott a kapcsoltunk, amit próbálunk helyre hozni mindketten. Viszont a megváltozott elethelyzet nehezíti ezt. A párom albérletben lakik ahova én nem mehetek mert a tulajdonos nem engedi meg. Mert egy vita alkalmával becsaptam a bejárati ajtót. Így viszont csak az én lakhelyemen tudunk találkozni. A munkaidő beosztásom különböző a párométól Így a közös programok több alkalmazkodast igényelnek az ő részéről mivel én néha hétvégén dolgozom. Szerettem volna vele ezt megbeszélni hogy több időt tudjunk együtt tölteni. Hogy amíg nem változik a helyzet és én nem tudok menni addig is megfelelő időttölthessünk együtt. Azt kaptam hogy hozzám mindig alkalmazkodni kell,nem tud mindíg figyelembe venni. És én elvarom ezt tőle. Azt gondolom mindig van lehet fordítva is,viszonozni lehet ezt idővel. Heti 2 találkozó előre semmi program lebeszelve részéről. Kérem segítsen én nem tudok alkalmazkodni ?
Kedves Szilvia!
Megértem hogy milyen nehéz lehet önnek ez a helyzet. A párkapcsolatban teljes jogos elvárás az ön részéről, hogy mindkét fél alkalmazkodjon, akár a megváltozott élethelyzethez, akár a munkahelyen támasztott szabályokhoz, időbeosztáshoz. A kölcsönösség elve szerint, fontos lenne megbeszélni, egy szintre hozni az “elvárásokat”, s annak realizálása után közelíteni, illetve feloldani az önök közt fennálló nézeteltéréseket. Ez igaz a közös, minőségi időkihasználásra is, programok milyenségét és gyakoriságát, nyílt, őszinte kommunikációban célszerű közös nevezőre hozni. Amennyiben nem sikerülne a párkapcsolati problémákat önállóan/ közös erőfeszítéssel feloldani, várjuk szakmai konzultációra az oldalunkon található kollégáimmal. Üdvözlettel
Lengyel KatalinÜdvözlöm!
Egy viselkedészavaros betegséggel kapcsolatban szeretném a segítségét kérni.
Az anyámnál tett látogatásom alkalmával elképesztő állapotokat találtam a lakásában.Az egész házat kosz,kutyaürülék,mosatlan penészes ételmaradékos edények borították!A földön a konyhapulton,az asztalokon az ágyakon de a fürdőkád is tele volt velük!Egyetlen egy tiszta edényt,evőeszközt sem találtam.A hűtőszekrény is tele volt romlott élelmiszerekkel és még jók is voltak benne.Amikor megkérdeztem,hogy tud ilyen körülmények közt élni azt válaszolta,hogy szégyelli magát de addig kutat amíg egy tiszta ruhát,tiszta edényt tiszta evőeszközt nem talál.
Ez egy fajta betegség-mondtam.Azt mondta,hogy tudja,hogy ez nem normális dolog.
Ennek a betegségnek,kényszercselekvésnek szeretném megtudni a nevét.
Segítségét előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
Renáta
Kedves Renáta!
Édesanyja viselkedésének leírása tüneti leírás. Ez alapján több diagnózis is szóba jöhet. A pontos differenciáldiagnózishoz sokkal több adat kéne, keresztmetszetben és hosszmetszetben is. Korrekt mindenképpen az lenne, ha nem Ön által történne ez meg, hanem az édesanyjával közvetlenül lehetne felvenni az első interjút, amit természetesen az édesanyja beleegyezésével Ön is kiegészíthet.
Az nagyon pozitív, hogy a jelen állapotot az anyukája sem tartja “normálisnak”, így valószínű, hogy együttműködik ennek a feltárásában.
Amint megvan a pontos differenciáldiagnosztikai felmérés, utána lehet elindulni annak kezelése, különböző szakemberek felé. Elképzelhető, hogy nem is egy betegségről, hanem inkább folyamatról, akár szomatikus állapotromlás mellett kialakult pszichés zavarok állnak fent, ami még inkább indikálttá teszi a pontos és részletes előzetes felméréseket, pszichológiai, neuropszichológiai vizsgálatokat.
Buzdítanám, hogy az onlinepszichologus.net honlapon egyik pszichológus kollégánál foglaljon időpontot és vele konzultálva, valamint édesanyja bevonásával el tudnak indulni!
Üdvözlettel
onlinepszichologus.net csapata
Jakabos HadassaLassan három hónapja szakítottunk a barátnőmmel, és nem tudom, hogyan tovább. Leszek meg szerelmes vagy találok meg barátnőt magamnak , és nehéz elengedni. Ez az első komoly kapcsolatom volt, és néha olyan gondolatok kergetnek, hogy elrontottam valamit, habár tudom, hogy ez hülyeség. A kapcsolatunkban voltak nehézségek, és némely dolgokban nem értettünk egyet, de egyikünk sem ártott a másiknak. Gondolok itt olyanokra, mint a csalás, bántalmazás, ki-be széles, stb.”
Kedves Dávid!
Köszönjük a levelét!
A szakítás hasonló gyászfolyamatot indít el, mint egy szerettünk halála, emiatt hasonló érzések és nehézségek is jelennek meg. Például harag, nosztalgiázás, alkudozás, lehangoltság. Ezek természetes érzések, ezekkel meg kell birkóznia.Hagyjon magának ebben időt, legyen türelmes magával és az érzéseivel. Emellett ajánlom figyelmébe Almási Kitti: Lezárás, elengedés, újrakezdés c. könyvét, illetve a témában született előadásait, podcastjeit, melyet segítséget adhatnak Önnek ebben az időszakban.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Tavaly volt egy pánik rohamom, azóta szinte minden este van és síró görcsöm is. Hányingerem van az evés gondolatátol is és nagyon nehezen alszok el. Szorongóként sok minden aggasztó dolog merül fel bennem ezzel kapcsolatban. A szorongásom olyan komoly hogy szó szerint mindentől és mindenkitől félek de nagyon jól rejtem.
Kedves Janka!
Köszönjük a levelét!
Az Ön által leírt tünetek súlyossága egyre fokozódhat, ami már a mindennapi működésre is kihat (pl. étkezés, alvás), mely tovább ronthat az állapotán. Emiatt mindenképp javaslom Önnek szakember felkeresését, illetve életkorából adódóan mindenképp érdemes lehet keresnie egy olyan felnőttet, akiben bízik, akivel megoszthatja a problémáit és aki segít Önnek terápiás lehetőséget találni.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Jó napot egy hete körül belül mikor egy régóta ismert emberel lett volna randevúm akkor jött elő az idegességem szorongásom 7 éve ismerem de sose találkoztunk de több hónapja beszélünk minden egyes nap. 4* beszéltünk meg találkozót én vártam ő egyszer sem jött el de ugyan úgy hitteget hív hogy hiányzok hogy velem akar lenni miközben van életarsa arról is hazudott hogy nem lesz vele és kiderült mégis.ez így összességében jött ki rajtam az izgulás és a csalodás azóta szomjúság érzés szájszárazság testi tüneteim enyhe szédülés fejbe furcsa érzés.
Kedves Beatrix!
Érdekes és mindenképpen fontos kérdés, hogy mi miatt jött elő a szorongása a találkozás előtt. A szorongás egy fontos jelzése a léleknek, hogy valamire figyeljünk oda. Az, hogy a lélek, a tudattalan/tudatelőttes része mi az, amit “lát”, érez, akár intuitív módon, az fontos a jövőre nézve. Legtöbbször sok-sok jövőbeni csalódás, kudarc, fájdalom előzhető meg, ha tudunk ezekre hallgatni, ha párbeszéd tud kialakulni az intuitív megérzéseinkkel.
Buzdítanám, hogy az onlinepszichologus.net honlapon az egyik pszichológus kollégával vegye fel a kapcsolatot, foglaljon időpontot és közösen fel tudják tárni egy izgalmas munka során, hogy mit is jelzett Önnek ebben az esetben a lelke!
Üdvözlettel
onlinepszichologus.net csapata
Jakabos HadassaKedves Eszter!
A legjobb barátnőmet 16 éve ismerem, többször eltávolodik tőlem. Nagyon kötődik, majd nagyon eltávolodik. Az eltávolodás akkor következik be általában, ha lemondok egy megbeszélt találkozót (ez nagyon ritka)ilyenkor nem sokkal rá, ő is lemondja, vagy ha a párjával elutazik hosszabb időre, vagy ha túl sok mindent osztok meg magamról és besokal tőlem. A kedves kommunikáció soha nem opció nálunk, ha ő nem akar nem nyílik meg, ha igen támad. Amikor nem távolodik el nagyon összehangba vagyunk, szeretünk együtt lenni, igazi jó barátnőnek tartjuk egymást. Az eltávolodásai felzaklatóak, nem tudom hogyan kezeljem. Hagyjam rá esetleg? Köszönöm előre is a választ.
Kedves Vivien!
Maróti Eszter kolleganőm távollétében én válaszolom meg a kérdését.
Megértem, hogy felzaklatja ez a bizonytalan helyzet. Egy meglehetősen régóta fennálló barátságról ír, amelyben valamiért nem működik jól a kommunikáció. Azt javaslom, hogy próbáljon meg egy olyan időszakban őszinte beszélgetést kezdeményezni, amikor összhangban vannak. A beszélgetés során törekedjen arra, hogy elmondja hogyan érzi magát, amikor a barátnője eltávolodik Öntől. Egy megfelelően működő kapcsolatban mindkét fél igényei és érzelmei számítanak!
Üdvözlettel,
Tán-Cseh Vivien
Tisztelt Szakember!
Mint pszichológus, mi a véleménye a 2021-es gyermekjogi törvényről (2021. évi LXXIX. törvény a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról), annak tartalmáról és esetleges hatásairól a gyermekekre?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Kérdező!
Ezen a felületen nem véleményezünk törvényeket. A rovat azzal a céllal jött létre, hogy rövid válaszokat, útmutatást, támogatást adjunk olyan helyzetekben, amikor valaki azt érzi, hogy tanácstalan, beleragadt egy problémába, nincs eszköze, nem lát éppen utat a helyzet megoldásához.
Biztosan vannak olyan szakmai vagy közösségi fórumok, ahol véleményválaszt kaphat az Önt érdeklő jogi és társadalmi kérdésekre.
Üdvözlettel;
Györe RitaJò napot! Szeretnèk segìtsèget kèrni, lànyom 15 èvèt tölti be lassan, 3 ève miòta kiköltöztünk erdèlyből Magyaròrszàgra visszahùzòdò lett, az iskolàban mindenki kiközösìti, egèsz nap a szobàjàban ül ès rajzol. Mindenre azt mondja nincs kedve. Elolvastam a naplòjàt ès minndennap azt ìrja bele hogy nem èrzi jòl magàt, utàlja hogy nincsenek baràtai.. öngyilkossàgra is gondolt. Mindenre csak panaszkodik semminek sem örül.. orvoshoz nem akar elmenni. Mit tudok tenni? Egyedül nevelem.
Kedves Gabriella!
Nehéz helyzetben vannak. Mindenképp kérjen mihamarabb segítséget. Ezt akár az iskolapszichológusnál, akár a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatnál megteheti. Értem, hogy a gyermek nem akar orvoshoz menni, csalódott, magányos, nem hiszi, hogy segítséget kaphat.
Próbáljon vele kompromisszumot kötni, hogy néhány alkalommal mindenképp menjen el. Kamaszkorban gyakoriak a hangulatingadozások, de az Ön gyermeke egyelőre nem tudott beilleszkedni, és fennáll az esélye annak, hogy egyre jobban elszigetelődik az osztályban, és egyre több bántást él meg.
Próbálja őt minél többet beszéltetni a helyzetéről. Nem kell tanácsot adni, de hallgassa meg és legyen mellette.
Üdvözlettel;
Györe Rita
