Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, Ugyan annak a pszichológusnak lehet válaszolni ezután is, utalva a korábbi levelezésre.
4, Érdemes tudni, hogy a hosszas levélváltások szakmai szempontból kerülendők.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Tisztelt Maróti Eszter!
Nem is tudom, hogy hol kezdjem. Van egy 2 éves kislányom és jelenleg 20 hetes veszélyeztetett várandós vagyok. Sajnos nem tudom sokszor emelgetni a kislányomat a pocak miatt, mert fájdalmat okoz és emiatt Ő egyből sír. Ha valamit nem úgy történik, ahogy Ő akarja, elkezd őrjöngeni, hisztizni, üvöltve sírni. Sokszor nekem vág dolgokat, cumit vagy épp ami a kezében van. Karmol, mar , harap. Rossz anyának érzem magamat, mert nem tudok neki 100%-ot adni a terhességem óta. A “nem” szót egyszerűen nem tudom megtanítani neki, ha valamire mondom, hogy nem szabad, kinevet és folytatja. Teljesen tanácstalan vagyok, nem tudom mitévő lehetnék, mit rontottam el, mi a megoldás, hogy kiegyensúlyozott normális kisgyerek legyen újra. Kétségbe vagyok esve, tehetetlennek érzem magamat. Tudom, hogy van dac korszak, de úgy gondolom nem normális az, ahogyan viselkedik.
Kérem ha tudnak segítsenek, mit tehetnék?
Nagyon köszönöm!
Kellemes napot kívánok!
Üdvözlettel,
Egy anya.
Kedves Anita!
Nehéz lehet várandósan egy kisgyermek mellett megélni a mindennapokat, és a kislánya kitöréseit. A kislánya érzi és tapasztalja a változásokat, amik azzal kapcsolatosak, hogy kistestvére lesz. Vágyik az Ön szeretetére. Nyilvánvaló, hogy veszélyeztetett terhességgel, fájdalmakkal nem kell és nem szabad emelgetnie őt, de a testi kontaktus – az ölelés, az érintés szerencsére enélkül is megvalósulhat, és különösen fontos is ebben az időszakban. A kétéves kor körüli időszak nagyon fontos az “én” kialakulása szempontjából. A kisgyermek elkülöníti magát másoktól, és ennek a gyermeki dac és a “nem”, “nem akarom” fontos eszközei. Tehát, amikor azt tapasztalja, hogy nem veszi figyelembe, amit Ön mond folytatja a “rosszalkodást”, próbáljon arra gondolni, hogy ez nem Ön ellen irányul és nem azt jelenti, hogy Ön nem jó anya, hanem, hogy a kislánya próbálgatja kipuhatolni a határait. Fontos, hogy legyenek határok és legyenek szabályok. A sírás, őrjöngés, a fizikai bántás a kislánya részéről figyelemfelkeltés; minél több odafigyelésre, szeretetre, közösen töltött időre vágyik. Ez természetes, de nem azt jelenti, hogy mindig mindent megtehet. Tudnia kell, hogy ha harap az fáj Önnek. Érdemes erről beszélgetni vele.
Fontos, hogy ezekben a feszült, kiélezett helyzetekben amikor kislánya “őrjöng”, Ön próbálja megőrizni a nyugalmát, a higgadtságát. Mondja el ilyenkor, hogy miért esik rosszul Önnek, ha így viselkedik, és próbálja megnyugtatni őt – simogatással, öleléssel. Esetleg próbálja elterelni a figyelmét. A lényeg, hogy kizökkenjen a zaklatott beszűkült állapotból.
És fogadja el, hogy ebben nem fog rögtön változást elérni, ez egy folyamat, idő kell hozzá, hogy a gyermekben rögzül az, hogy nem tudja cumidobálással, sírással elérni a célját.
Végül fontos a következetesség. Tehát lényeges az is, hogy a szülők, és a gyermek környezetében gyakran lévő többi felnőtt (pl. nagyszülők) is hasonlóan reagálják le a gyermek indulatos viselkedését, így elkerülhető, hogy a gyermek máshoz szaladjon vigaszért, ha azt érzi, hogy anyánál nem érte el a célját.
Üdvözlettel;
Ü
Györe RitaSzép napot. Szeretnék tanácsot kérni mert sokat stresszelek,meg önbizalom hiányom is van,nemtudok már mit tenni gyötör belül a fájdalom meg mindent elnyomok magamban.Páromal sokat veszekszünk mostanában mert rá is kihatnak már a saját problémáim és nem akarom hogy tönkre menjen a kapcsolatunk ez miatt,ezért szeretném magamban ezt megoldani.
Kedves Kérdező!
Nagyon megterhelő lehet ennyi nehéz érzéssel egyedül megbirkózni. Nagyon sokat segíthet, ha vannak olyan személyek az életében, akivel van lehetősége megosztani az érzéseit, gondolatait, akár barátok, családtagok! Ezen kívül stresszkezelési technikákat érdemes elsajátítani és használnia, ezekről olvashat az alább található cikkünkben. Önbizalma fejlesztéséhez pedig ajánlom Barbara Markway és Celia Amp Önbizalom munkafüzet című könyvét. Amennyiben úgy érzi egyedül nem tud megbirkózni nehézségeivel, javaslom keressen fel pszichológust egyéni konzultáció keretein belül!
Üdvözlettel,
Maróti Eszter
Tisztelt Pszichologus!
Anonymban szeretnék ide írni, kérem a nevem ne legyen fent az oldalon.
15 éves vagyok, lassan 16, de sajnos megtapasztaltam elég fiatalon az első nagy szerelmi szívtörést. 8 és fél hónapja történt a szakítás és azóta csak egyre rosszabbul vagyok. 2020 óta nem tudok kijönni a depresszíból, már 1 éve küzdök az öngyilkos gondolatokkal, ami idővel egyre rosszabbodott. Már levelet írtam szeretteimnek, már keresem a módszereket, jelzem és mondom a barátaimnak, hogy nem vagyok jól de senki nem vesz komolyan. A napokban eltűntem a social mediáról, hátha jobb lesz, viszont mikor már a sokadik dühös üzenetet kaptam egy barátomtól akkor visszaírtam neki és csak azt kaptam, hogy feltűnési viszketegségem van, azért csináltam ezt, hogy felfigyeljenek rám. Rosszul esett ez tőle, hisz én csak próbálok jobban lenni, de ezek csak egy mégmélyebb gödörbe löknek. Pszichológushoz nem tudok menni, hisz túl drága, de nem tudom meddig bírom ezt még egyedül folytatni.
Kedves Kérdező!
Köszönjük a levelét!
Írása alapján mindenképp fontosnak tartom, hogy minél előbb eljuthasson és kaphasson megfelelő pszichiátriai/pszichológiai ellátást! Pszichológust talál a lakóhelyén vagy ahhoz közel lévő pszichiátriai gondozóban, vagy iskolájában, de sürgős esetben mentő is hívható! Illetve szeretném felhívni a figyelmét az Ifjúsági Lelki Elsősegély és az SOS Élet oldalára és telefonszámára, mely ingyenesen hívható 17 és 21 óra illetve 19 és 7 óra között minden nap.
https://ifjusagi-lelkisegely.hu https://www.sospecs.hu/fbclid=IwAR0KqMvEVy21yjIOSOrizmX7hB7E4VjuEXgdb3EzlQTWeb3KasEAC-gc6Vo
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Azzal a kérdéssel fordulok önhöz, hogy sokszor azt érzem, hogy feszült stressz vagyok. Nagyon sok félelem van bennem egy párkapcsolatban is. Ha azt érzem, hogy sérelem ér a párom részéről, akkor azt érzem menekülnöm kell. Azt érzem, hogy inkább egyedül szeretnék lenni.
Soha nincs bennem harag senki felé, még akkor sem, ha megbántanak, nem vagyok haragtartó. Az emberekkel jól kijövök.
Szóval nem értem,hogy mitől van bennem ez az erős félelem.
Nem tudtam, hogy mi ez igazán fèlelem aggodalmakal vagy streszz.
Ennek szeretnék utána járni, hogy miből adódik ez, mert tudom és felismerem, hogy változtatnom kellene néhány dolgon.Lehet, hogy gyermekkorból adódik? Egyszerűen nem tudok normális párkapcsolatot létesíteni, mert szinte mindet én rontom el ezzel az aggodalommal, félelemmel,makacssággal..
Várom segítő válaszát😊
Üdvözlettel Kata
Kedves Kérdező!
Leveléből érződik, hogy párkapcsolati félelmei, kapcsolatalakítás során megélt problémái aggodalommal tölthetik el Önt. A tartós kapcsolat kialakításának, a biztonságos kötődésnek akadályai, – ahogyan Ön is említi -, gyakran gyermekkori traumákból eredeztethetők. Amennyiben Ön úgy érzi, gyakran éli meg a tartós és biztonságos párkapcsolat kialakításának nehézségeit, és egyéni munkával nehezen boldogul a változás útján, érdemes lehet pszichológiai segítséget kérni. Ajánlom figyelmébe az alábbi cikkeket párkapcsolati témakörökben:
Üdvözlettel,
Móra Katalin
Tisztelt pszichologusok!
Szeretném a segítségüket kérni abban, hogyan tudjuk megoldani a szexuális problémáinkat. Van egy másfél éves párkapcsolatom, ahol sajnos elég tragikusan indult a kapcsolat. 2 hónapja voltunk kapcsolatban amikor váratlanul egy baba érkezett hozzánk védekezés mellett, majd 4 hónaposan elvesztettük őt. Sajnos a tragédia óta a barátom nem kezdeményez, feszültté teszi a szex téma őt, folyton retten mi lesz ha újra megtörténik ez velünk.
Szeretném segítségüket kérni, hogyan tudok neki segíteni tovább jutni ezen és boldogságban kiegyensúlyozottságban élni újra.
Kedves Kérdező!
Az Ön által említett problémakör feldolgozása valószínűleg egy hosszabb párterápiás, és szükség esetén egyéni terápiás folyamatot igényel. Valószínűsíthető, hogy a szexuális zavarok hátterében az Önöket ért traumatikus esemény is jelen van. Sok esetben fordul elő, hogy a traumaismétlődéstől való félelem miatt csökken a szexuális érdeklődés, a párkapcsolati intimitás. Érdemes lehet párjával beszélgetést kezdeményezni a szakmai segítség, pszichoterápiás folyamat igénybevételével kapcsolatban.
Üdvözlettel,
Móra Katalin
Azzal kezdeném a mondandómat hogy nemvárok 100% megértést és azt sem hogy elhiggye nekem bárki mert egy normális ember szeméből amilyen énis voltam azelőtt amielőtt a szüleim szihopata viselkedést tan€sÍtottak volna. Hogy ne csak levegőbe beszéljek egy konkrét tervet eszeltem ki a szüleim cseleinek kivédésére. Kis dolgokban kezdpdött hogy kiforgatták a szavaimat rá vettek hogy minden kis apróságn felidegeskedjek stresszeltek ezek által és nem akarom a terhek nagy részét vagy 100% rájuk irányÍtani de tudom furcsán hangzik 15 évesen de sokka lfeledékenyebb vagyok amióta a szülei mstresszelnek vagyis azóta amióta nagyobb jelentőséget fordÍtottam rá tegnapóta… szerintem már úgy 8-9 éves korom óta tart ez. A szüleim normális emberek látszatra és én életembe nem feltételeztem volna róluk hogy azok viszont a takitikájuk mindig az hogy hossszú éveken keresztül ré vettek hogy idegeslegyej mindenen és a végén bűntudatot keltenek benne majd azzal érvelnek hogy nem hagym hogy végig mondjam a mo
Kedves Dávid!
Az, hogy nem olyan jól emlékszik dolgokra, mint régebben, amikor nem volt ekkora feszültség Önben – ez természetes. A stressz, szorongás, depresszió gátolja a memóriafunkciókat.
Az, hogy az otthoni helyzettel hogyan tudna megbirkózni, hogyan tudná hatékonyabban kezelni – ez egy hosszabb pszichoterápiás munka, vagy akár egy családterápiás folyamat célja lehet.
A levelét sem tudta befejezni, így nem tudjuk, hogy mi lett volna a kérdése, kérése.
Buzdítanám, hogy az onlinepszichologus.net honlapon az egyik terapeutánál foglaljon időpontot, és vele át tudja beszélni az otthoni helyzetet, valamint technikát, segítséget kapna ennek kezelésében és saját belső érzéseinek, feszültségének a csökkentésében.
Üdvözlettel
onlinepszichologus.net csapata
Jakabos HadassaKedves Segítő!
A következőben szeretném segítségét kérni:
Egy évvel ezelőtt megismertem egy férfit egy munkámhoz tartozó feladat kapcsán. Első, második és harmadik ránézésre is hihetetlenül unszimpatikusnak, beképzeltnek és lekezelőnek tűnt. Egy kis idő után viszont megláttam a kedves oldalát, a szép szemét, és elkezdtem vonzódni hozzá. Ha látom, nem tudom levenni róla a szemem, beleremeg a lábam is.
Reméltem, hogy ha vége a projektmunkánknak (idén fejezzük be), s már nem leszünk munkakapcsolatban, elhív randizni. Annyira megtetszett, hogy az utóbbi 9 hónapban nem is akartam megismerni senki mást.
Tetszik, pedig valójában nem is ismerem, csak a néhány elvégzett feladaton belül beszéltünk.
Néhány napja tudom, hogy kapcsolatban van. Elszomorít, hiszen egy olyan férfihez vonzódom, aki foglalt, számomra nem elérhető. Mégis rá vágyom.
Jelenleg nem szeretnék pszichológushoz járni, viszont hiszek a pszichológiában, ezért kérek itt segítséget?
Hogyan lehet ezeken az érzéseken továbblépni?
Kedves Sápi!
Önben is felmerült a kérdés (teljes joggal), hogy hogyan lehet szerelmes egy olyan férfiba, akit nem is ismer. Van, hogy szerelmesek leszünk a szerelembe vagy projekció is állhat a háttérben vagy traumaismétlés vagy nárcisztikus dinamika stb. – sok-sok pszichodinamikai, kapcsolati folyamat is eredményezhet egy érzést.
Annak feltárása, hogy az Ön esetében mi lehet a háttérben azért is fontos, mert csak annak ismeretében lehet azon gondolkodni, hogy hogyan tudna ezeken az érzéseken továbblépni. Ennek feltárása egy rövid, fókuszált pszichoterápiás munka célja lehet.
Amennyiben ennek szeretne utánajárni, tisztán látni, úgy buzdítanám, hogy onlinepszichologus.net honlapon az egyik kollégához jelentkezzen be és együtt ezt fel tudják tárni.
Üdvözlettel
onlinepszichologus.net csapata
Jakabos HadassaJó napot!
Nem is tudom hogy mit írjak, de segítséget szeretnénk kérni, Depressziós vagyok, düh kitöréseim hangulat ingadozásaim vannak!
Azt mondták forduljak pszichológushoz de én nemnagyon bízok meg bennük!
Kedves Kérdező!
Levelében említi, hogy bizalmatlanságot él meg a pszichológusokkal kapcsolatban. A pszichológiai/pszichiátriai ellátás (néhány sürgősségi/veszélyeztető állapottól eltekintve) általában önkéntes alapú, az ellátást igénylő személy beleegyezésétől függ. Érthető, hogy sok személy bizonytalanságot, stigmatizációt is feltételez az ellátás megkezdése kapcsán, mivel a pszichés betegségeket gyakran negatív hozzáállás övezi mai napig. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy az Ön által említett depresszió, illetve dühkitörések gyakran előforduló, sok ember által átélt problémák, melyekre bizonyítékokon alapuló kezelési módszerek állnak rendelkezésre, amik által sok érintett személy sikeres állapotjavulást él meg. Amennyiben Ön úgy érzi, problémái megnehezítik mindennapi életvitelét, funkcionálását, érdemes lehet szakember segítségét kérnie.
Üdvözlettel,
Móra Katalin
Kedves Doktornő!A párommal18 évig voltunk élettársi kapcsolatban,született 2 kisfiunk.Akik most 11 és 14 évesek.A kapcsolatunk az elején jól működött;kivéve egy-egy pici ősszezörrenést!Aztán miattam egyre rosszabb lett,amíg eljutottunk oda hogy már nemcsak szavakkal de sajnos fizikailag is bántalmaztam őt!Ez így ment kb 10 évig,évente talán 2-3 veszekedéssel.Aztán 10 év után találtam a telefonjában egy rákeresést a Facebookon a volt párjára,aki neki az első szexuális kapcsolata volt.Eközben elvesztettem édesanyámat is.A veszekedések,viszályok egyre sűrűbben jelentkeztek;Szinte mindig én voltam a kezdeményező.Ha bármi olyat tett ami nem tetszett rögtön a volt párja jutott eszembe és az hogy neki mennyit számított az 1-ő alkalom.Legalábbis ez ideig azt hittem.Tudtam hogy én vagyok a hibás.Sajnos eljutottunk oda hogy pár napja elhagyott a 2 kisfiammal,azt mondta régóta nem szeret.Én akkor sem tudom elengedni,nagyon fáj.Eközben önismereti videókból rájőttem nárcisztikus vagyok?Gyógyítható
Kedves Zoltán!
Először is minden tiszteletem az Öné, hogy a párkapcsolatuk megromlásában és most a válásban a saját felelősségét felvállalja!
A dühkitörések hátterében nem csak a nárcizmus állhat, egyéb okok, pszichés mechanizmusok is lehetnek. Az, hogy konkrétan milyen viselkedési jegyek alapján diagnosztizálta magát nárcisztikusnak – megérni 1-2 terápiás ülést. Manapság igen “divatos” lett ezzel magyarázni, indokolni sok magatartási problémát.
A nárcizmus személyiségzavar, ami specifikus maladaptív magatartási, viszonyulási, kapcsolati, érzelemszabályozási mechanizmusokat takar. Ezek változtathatóak, aminek az első lépését már megtette, és ez az önreflektív, felelősséget felvállalló és változtatni akaró hozzáállás.
Buzdítanám, hogy az onlinepszichologus.net honlapon egyik terapeutához foglaljon időpontot és együtt elkezdhetik az önismereti munkát!
Üdvözlettel
onlinepszichologus.net csapata
Jakabos HadassaKedves Doktornő! Majdnem 3 éves kisfiam pánikba esik, szinte mindig ha gyerekek közé megyünk a játszótérre. Kezdetben jól elvan, megfigyel, majd történik valami- legutóbb egy kislányt tett be hintazni az anyukája – és kezdi a “nem akarok itt lenni ” mondatot és nagyfokú sírásba kezd, utogeti a térdét, és haza akar menni. Másik alkalommal egy gyerekekkel teli játszótéren kb 45 perc után ugyanez játszódott le, kereste a kijáratot a kerítésen és haza akart menni. Ebben a lelkiállapotban akkor és ott nem lehet megnyugtatni csak ha elmegyünk a játszótérrol. Otthon rákérdeztem tőle,mi volt a baj: egyszer a hintát mondta hogy fél tőle, pedig nem erőltetjuk neki a hintazast, mivel sosem szerette. A nyüzsgő játszótér után azt mondta, félt a gyerekektől. Testvére nincs , csak nagyobb unokatestvérei, de velük jól eljátszik. Tanácstalan vagyok , hiszen ovi előtt állunk, eddig itthon volt , bölcsibe nem járt. Tudna valamilyen tanácsot adni a Doktornő? Mi lehet a gond? minden újat nehezen fogad el.
Kedves László!
A fent leírt tünet, viselkedés hátterében igen sok tényező, probléma állhat. Ilyen korú gyermeknél mindenképpen indokolt komplex kivizsgálás, felmérés (gyógypedagógiai, pszichológiai stb.), és csak az eredmény után lehet elindulni kezelés, fejlesztés felé.
Nagyon jó, hogy ilyen kis korban is felfigyel ezekre a viselkedési reakciókra, és szakember segítségét kéri. Amennyiben Budapesten vagy nagyobb városban él, ott sok korai fejlesztő központ működik, ahol több szakember tudja összehangolt módon felmérni a gyermekét és véleményt adni. Akár a gyermekorvosuktól, vagy védőnőtől is tud elérhetőséget kérni. Ilyen korban kapott fejlesztés nagyon hatékony, pozitív hatással van a gyermek egész életére.
Minden tiszteletem Önnek, hogy ennyire odafigyel gyermekére és szakszerű segítséget keres! Remélem, hogy el tudja vinni fejlesztő központba vagy ahol átfogó felmérést és fejlesztést tudna nyújtani a gyermeke számára!
Üdvözlettel
onlinepszichologus.net csapata
Jakabos Hadassa
A jövőmet sötétnek, üresnek és céltalannak látom.
Folyamatosan attól félek hogy az emberek elhagynak es egyedül maradok ebből a kapcsolataimban sok konfliktus előfordul. Egyszerre várom hogy törődjenek velem és lököm el magam körül az embereket.
A hangulatom néha túlságosan is fent aztán pedig nagyon lent van és ebbe nagyon nehéz köztes pontot találni.
Kedves Kérdező!
Levelében említi, hogy hangulatingadozást, negatív jövőképet, emberi kapcsolatok fenntartásának gondjait, elhagyatással kapcsolatos félelmeket él meg, melyek megnehezíthetik mindennapjait. Javaslom, hogy amennyiben úgy érzi, a problémamegoldásban egyedül nehézségekbe ütközik, kérje szakember segítségét.
Üdvözlettel,
Móra Katalin
Üdvözlöm!
Segítséget szeretnék kérni, 3 éves fiú gyerek rám nem hallgat csak Anyára sokszor meg se hallja ha hozzá szólok, mintha itt se lennék. Ha rosszat csinál büntetésbe van akkor össze pisili magát(szobatiszta).
Esti altatásnál mindent ki talál csakhogy ne kelljen aludnia. Ha beszél sokszor ismétel egy adott szót. Hogyan kezeljük?
Kedves Zsolt!
A leírás alapján a leghatékonyabb az lenne, ha a feleségével (anyukával) együtt tudnának a gyermeket érintő kérdésekkel terápiába jönni. A gyermek számára a legfontosabb, hogy otthon harmónia legyen – és ebben a szülők közötti összhang kulcstényező.
A gyermek viselkedési problémái mögött is inkább családdinamikai nehézségek, elcsúszások állhatnak, de fejlődési zavarokat is ki kell zárni, mielőtt pszichés vonalon kezdenénk el kezelni a helyzetet.
Buzdítanám Önt, Önöket, hogy az onlinepszichologus.net honlapon foglaljanak egy időpontot és terapeuta kollégával át tudják beszélni a gyermekük viselkedését, a családban lévő kapcsolati-, pszichodinamikai tényezőket, kölcsönhatásokat!
Üdvözlettel
onlinepszichologus.net csapata
Jakabos HadassaTisztelt szakértő!
A férjemmel külön mentünk, hamarosan a válás is lezajlik.
Amióta elköltözött, az ötéves fiúnkról semmit nem érdeklődik, nem is talalkoznak. A gyermek igényelné, az apja viszont nem. Ez engem nem zavarna, a gyermek viszont nem érti.
Valahogy el kellene magyaráznom neki, de nem tudom hogyan.
Hogyan mondjam el egy ötéves gyereknek, hogy az apja nem kíváncsi rá?
Már rákérdez, de tanácstalan vagyok hogy és miként mondjam el ezt neki.
Intelligens, okos de érzékeny kisfiú.
Sajnos az előző házasságából született gyereknél is ugyanez volt a helyzet, azóta semmit nem tud arról a gyerekről és nem is érdekli.
Köszönöm!
Kedves Kérdező!
Levelében említi, hogy a válás lezajlása még nem történt meg. Egy válási folyamat általában mindkét felet megterheli, lehetséges, hogy volt férje is egy nehezebb érzelmi folyamaton megy keresztül, emiatt elzárkózhat a gyermekkel való találkozástól. Érdemes a bírósági folyamat végét megvárni, ahol a láthatás gyakoriságát is meghatározzák, a kapcsolattartás folyamatát szabályozzák. Amennyiben gyermeke pszichés állapotában negatív irányú változást tapasztal, érdemes lehet gyermekpszichológus segítségét igénybe venni.
Üdvözlettel,
Móra Katalin
Jó estét kívánok!!
Nekem csak annyi lenne a kérdésem, nem tudom, hogy erre önök mennyire tudnak válaszolni, de én rendszeresen bántom magam és minden erőmmel azon vagyok, hogy ezt eltitkoljam, de mi történik, ha orvosi vizsgálatra kell mennem és az orvos meglátja? Elküld a pszichiátriára vagy mi lesz velem? Vagy figyelmen kívül hagyja? (már járok pszichológushoz és dolgozunk rajta, ez csupán csak kíváncsiság)
Kedves Petra!
Amennyiben jár pszichológushoz, úgy ezt a kérdést mindenképp vele is beszélje meg, mivel ennek hátterében sok egyéb érzés (pl. szégyen), félelem (pl. lebukok, ügy lesz belőle, nyilvánossá válik) lehet. Ezenkívül az önbántalmazáshoz, autoagresszióhoz is szervesen kapcsolódik.
Mivel már nagykorú (19 évet jelölt meg), így gyermekvédelem már nem kompetens ebben az ügyben. Felnőtt korosztályban az ön- és közveszélyes állapotok a személy beszámíthatónak minősítését teszik kérdésessé, amit pszichiátriai osztályon az igazságügyi elmeorvosok állapíthatnak meg, ami kényszergyógykezelést von maga után.
Nem írta, hogy milyen típusú az önbántalmazás, milyen mértékű a testi sérülés, milyen gyakran és milyen eszközzel végzi stb. Ezek hiányában nem tudom, hogy egy rutin vizsgálatnál az orvos mit láthat.
Újra kihangsúlyoznám, hogy a pszichológusával beszélje át ezt a kérdést, aki mind lélektani, mind jogi vonatkozásban is tud Önnek ebben a témában is segíteni!
Üdvözlettel
onlinepszichologus.net csapata
Jakabos HadassaPárom unokajat mi neveljuk egyutt 16 honapja.
Most a parom lánya aki 17 dik eletevét tölti szeptemberben el akarja venni tölúnk.Egy harmadik szemelyt szeretne bevonni hogy ö legyen a pici gyámja.
De konyorgom 16 honapig épp hogy latogatta.
Kérem segitsen mit tegyúnk
Kedves Ágnes!
Ezzel a problémával mihamarabb forduljon a lakóhely szerinti Családsegítő Szolgálathoz és kérjen tanácsot a gyermek elhelyezésével kapcsolatban.
Minden jót kívánok!
Üdvözlettel: Kovács Gábor – pszichológus
