Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, Ugyan annak a pszichológusnak lehet válaszolni ezután is, utalva a korábbi levelezésre.
4, Érdemes tudni, hogy a hosszas levélváltások szakmai szempontból kerülendők.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Jól gondolom-e, ha az a véleményem, hogy az életben a cselekedeteink helyességét a környezet visszacsatolása igazolja vissza. Tehát nem én ítélem meg, hogy a tetteim helyesek voltak-e, hanem pl. azok az emberek, akikkel kapcsolatban tettem, cselekedtem valamit. Pl. szülőként én mondom meg, hogy helyesen döntöttem-e, helyesen neveltem-e vagy a felnőtt gyermekeim tudják megmondani, hogy azok a dolgok jók voltak-e nekik.
Kedves Ildikó!
Az élet a legritkább esetben fehér/fekete, jó/rossz. Jó/rossz, helyes/helytelen dichotómiában gondolkodva nem tudjuk komplexen látni a helyzeteket, nem tudunk skálában gondolkodni, csak két kategóriában, miközben az iskolában is 5-ös értékelési rendszer van. Ami rövidtávon “jó”, lehet, hogy hosszútávon “rossz”. Az egyik ember egyik helyzetben “jó”, míg a másik helyzetben “rossz” – akkor most jó vagy rossz? Ugyanaz a helyzet, döntés az egyik szempontból (pl. anyagi szempontból) “jó”, míg egy másik szempontból (pl. kapcsolati szempontból) “rossz”.
A jó/rossz dichotómia, hasítás helyett a cél a komplex látásmód, a helyzet több szempontból való megértése, megismerése – és akkor az ember tud olyan döntést hozni, ami belső békével és megelégedettséggel jár rövid és hosszútávon is. A hasítás fehér/feketére az élet, helyzet komplexitása, többszempontúsága miatt mindig hagy maga után rossz érzést, elégedetlenséget, keserű szájízet.
Buzdítanám, hogy ennek az új szemléletmódnak – mely belső megelégedettséget és teljesség érzést ad – az elsajátításához az onlinepszichologus.net honlapon az egyik kollégához jelentkezzen be pszichoterápiára.
Üdvözlettel
onlinepszichologus.net csapata
Jakabos HadassaTisztelt Dr nō! Szeretnék segítséget kérni 2 éve vagyok egy terror. „merényletbe ami a telefonommal fūgg ōssze! Telefonommal àllatorvosi rendelōt regisztràltak! Fenyeget egy hōlgy! Mindenféle ūgyvédekkel! Bankszàmlàmat feltōrték kūlōnbféle embereket kūldet hogy férjet keres! Férjem szerint hallgatnom kell mert kàrt tesznek bennem és a gyerekekbe is! Eltūnnek az gmailek fotòk a telefonombòl! Mit tegyek? Kōszōnōm a vàlaszt!😘
Kedves Kérdező!
Levelében említi, hogy telefonszámlájával, bankszámlájával és emailcímének használatával kapcsolatban is visszaélést gyanít. Javaslom, hogy jogtanácsos segítségével, a visszaéléssel kapcsolatos bizonyítékok megkeresésével és bemutatásával a területileg illetékes rendőrkapitányságon kezdeményezze problémájának megoldását.
Üdvözlettel,
Móra Katalin
Egyedül élek, alig van fogam és hajam. Tv szerelésből tartom el magam, de egyre fogy a munkám. A fiam 100 km.-re költözött, egyre ritkábban látom, pedig ő az egyetlen akit tudok még szeretni. Sajnos romlik a kapcsolatunk, mert látja rajtam az állandó szenvedést. Egész nap gyötör a magány, ami fizikai fájdalmat okoz. Köszönöm szépen, ha tudna valaki segíteni.
Kedves László!
A fiának biztos sokat jelent maga, ezért fontosnak tartom, hogy vele rendszeresen beszéljen, tartsák a kapcsolatot. Emellett fontos lenne az is, hogy az Önhöz közel álló rokonokkal és barátokkal is tartsa a kapcsolatot, ápolja a meglévő viszonyt.
Mivel a munkájának nagy értéke van a mai világban, ezért feltételezem, hogy abból továbbra is el tudja magát tartani.
A depressziója és az alkoholproblémája miatt javaslom, hogy keresse fel a lakóhely szerinti Családsegítő Szolgálatot, ahol elérhető ingyenes pszichológusi segítség, aki tud segíteni Önnek ezen problémák megoldásában.
Kívánom hogy megtalálja a megfelelő segítséget!
Üdvözlettel: Kovács Gábor – tanácsadó szakpszichológus
Udv nem is tudom hol kezdjem édesanyám február 5 halt meg nem volt olyan jó a kapcsolat köztünk de fel nevelt mindig azt éreztem hogy utal valami miatt később kiderült hogy 3 gyérek miatt akik meghaltak csecsemő korukban anya meg akart engem ölni úgy vittek el engem a dédmamámhoz 4 éves gyerek voltam hogy tudtam volna bántani a csecsemőt ezen -tul jutott valahogy mindig mondta meg ölted a öcsédet utána a nagyapámhoz költődtem 3 évre mert eltiltottak tőle egyszer le jött videkre a mostani férjénélvel és én anyánál mentem azóta már meg bántam talán normális ember lennék mindegy félek hoyg valami kiderül meg róla úgy halála után a betegsége össze hozott minket de félek mit tudok róla
Kedves Renáta!
Abban a pár sorban, amit írt rengeteg gyermekkori trauma van megemlítve. Az a sejtésem, hogy ez csak a jéghegy csúcsa, nagyon sok fájdalom, egyedüllét, félelem kísérte végig gyermekkorában.
Ezek a gyermekkori traumák a jelenlegi, felnőtt kapcsolatokra is igen nagy kihatással vannak, ami a gyermekkor után a felnőttkort is traumatizálja, a sok csalódást, félelmet tovább viheti.
Buzdítanám, hogy pszichoterápia során ezeket a terapeutával kezdje el átbeszélni, helyére tenni, félelmeit megszelídíteni. Az onlinepszichologus.net honlapon jelentkezzen be egyik kollégánknál, ahol a traumafeldolgozást együtt el tudják kezdeni.
Üdvözlettel
onlinepszichologus.net csapata
Jakabos HadassaÜdvözlöm! Megismerkedtem egy lánnyal! 10 évig kapcsolatban élt,jelenleg 8 éves gyermekét ő neveli. Volt párja többször bántalmazta, majd egy nő mellé menekült a férfiak elöl! 2 éve tart kapcsolatuk! Fél éve tart titokban a mi szerelmünk! (Eddig nem volt neki másik férfi) Újra nönek érezheti magát mellettem! Rengeteg szenvedély, érzelemmel tarkított a kapcsolatunk, persze titokban! Én 39, ő 32, női társa 45! Újra élheti,de inkább, most tapasztalhatja meg, milyen mikor egy férfi tisztel egy nöt igazán! Viszont fél elmondani, nem akar fájdalmat okozni a másiknak, sokszor elmondja! Pedig akivel él,elmarta már a családját és a barátait is maguk mellől! Sokszor veszekednek, megfelelési kényszerben, elszámoltatásban tartja új szerelmem! Mit tegyek, hogy érjem el, hogy ne éljen tovább hazugságban! Minden, amit tőle “kapok”, mondhatom nyugodtan, hogy őszinte és nem tudja “letagadni” sem, hogy NÖKÉNT lehet teljes az élete! Sokszor mondta már, hogy én vagyok a jövő! De mégsem mer lépni!Köszönöm!
Kedves Kérdező!
Levelében említi, hogy jelenlegi kapcsolata sok érzelemmel, szenvedéllyel teli, illetve hogy Ön igyekszik tiszteletet mutatni párja iránt. Érdemes lehet a párjával nyugodt körülmények között beszélgetést kezdeményezni, említést tenni arról, hogy Ön mit érez, milyen tekintetben szeretne változásokat, mit tart elfogadhatónak és mit utasít el ebben a kapcsolatban. A döntést a jelenlegi kapcsolati státuszáról egyedül a párja tudja majd meghozni, Ön viszont eldöntheti, mi az, amiben támogatja párját, illetve milyen határokat szab a kapcsolatban.
Üdvözlettel,
Móra Katalin
Üdv.
Olyan kérdésem lenne:
Az baj ha a párommal nem beszélgetek 0-24?
Azt mondja ki szeretunk egymasból meg meg rontjuk a kapcsolatot ha nem beszelunk egesz nap..
Nekem erre az a véleményem minden normális ember felkel reggel a párja mellett el megy dolgozni szünetében szabadidejében beszélget a párjával majd következőnek ha végzett a munkába..
Ha itthon vagyok és van valami kerti munkám nagyon zavaró ha mindig meg kell állnom mert ir es nem tudok haladni vele.. Nagyon szeretem ez nem kérdés. De amikor már a munkahelyemen kapom meg hogy ha mégegyszer meg látnak telefonozni el leszek bocsájtva akkor már nem tudok mit mondani erre.. Kérdésem tehát hogy baj ha eg nap csak mondjuk 3-4 alkalommal beszélünk?
Árt a kapcsolatnak ha mondjuk egész nap beszélünk megállás nélkül? Nem unjuk meg egymást?
Üdv Dani.
Kedves Dániel!
A párkapcsolatban kétségtelen, hogy nagyon fontos az “elegendő” mennyiségű és minőségű őszinte és nyílt kommunikáció, az együtt töltött minőségi idő. Fontos hogy ennek mennyiségéről is őszintén tudjanak beszélgetni, hogy megértsék egymás igényeit és tudjanak arra reagálni. A párjának valamilyen okból kifolyólag fontos a folyamatos kommunikáció, viszont az is ugyanolyan fontos, hogy a szabadidejét szabadon tölthesse el. A szüntelen, folyamatos kommunikáció sok lehet egy idő után, ha a felek nem adnak egymásnak elegendő szabadságot. Azt javaslom, hogy legközelebb ha idejük engedi, beszéljenek arról, hogy mikor és milyen formában kommunikálnak egymással, fejezzék ki egymásnak az ezzel kapcsolatos vágyaikat, hogy mire van szükségük és legyenek nyitottak a másik szükségletének a megértése felé is.
Remélem sikerül majd megérteniük egymást és minőségi, tartalmas beszélgetéseket folytatni.
Üdvözlettel:
Kovács Gábor pszichológus
Üdvözlöm!
Szeretnék fényt deríteni arra, hogy lehetséges-e, hogy személyiségzavarban szenvedő vagyok.
Mostanság egyre gyakoribb a hangulatingadozásom, félek a folytonos elhagyatástól, rettegek attól, hogy egyedül maradok. Nagyon hamar váltakozik az, hogy mi a rendes nemem. Egy ideig transzneműnek hittem magam, majd csak simán leszbikusnak, majd később megint transzeműnek. Folyton váltakoznak bennem az érzelmek, képtelen vagyok a motiváltságra. A kelleténél többet alszom. Sokan gyanakszanak Borderline vagy Bipoláris zavarra, vagy mindkettőre. Nem igazán hallottam még ezekről, nem is nézelődtem ezek után.
Lehetséges, hogy valamilyen személyiségzavarban szenvedek?
Köszönettel, N
Kedves Kérdező!
Leveléből érződik, hogy aggódhat tünetei miatt, környezetében több személy is említette pszichés probléma fennállásának lehetőségét. Természetesen az Ön, illetve Önt körülvevő személyek aggodalma pontosabb utánajárást, problémáinak részletes feltérképezését igényli, hiszen manapság nagyon sok esetben előfordul, hogy mentális zavarok címkéit tévesen aggatják rá olyan személyekre, akik az adott pszichés rendellenesség leírásából egy-egy tünetet hordoznak. Állapotának pontos felmérése, diagnózis megalkotása, esetlegesen terápiás terv kidolgozása végett érdemes lehet klinikai szakpszichológus / pszichiáter szakorvos segítségét kérnie.
Üdvözlettel,
Móra Katalin
Jó napot kívánok azért fordulok ön hoz mert úgy érzem kilathatattlan lét a helyzetem.tobb mint egy 1 meg romlott a kapcsolatom a gyerekem apjával és szetvaltunk. Ezután én el fogattam egy férfi kozeledeset, nagyon kedves volt velem segítőkész mindenbe pont az a stílusú férfi amire én vágytam, a gond csak anyi volt h neki is volt múltja,csalodasai és fogyasztott alkoholt. Én nagyon szeretem őt de sajnos a családom nem fogadja el öt a múltja miatt és a mit az emberek beszélnek tolla.Semi vaj nem volt kosztunk míg az anyám nem kavart be és fenyegetőzött.szivem szerint már rég isszekoltosztem volna vele de a családom azzal fenyeget ha még teszem ki tagad és el veszik a gyerekem tőlem.a családom miatt csúnyán osszevesztunk a férfival jól le szidott és ivott is.otet bántja h a családom így csinál vele pedig ő nem ártott senkinek. Ő kér szépen költözünk össze legyek a felesége de én félek nem tudó mitől nem merek lépni belevagni. Pegi a szívem oda húz és annyira bánt h nem lehetünk együtt.
Kedves Renáta!
Sok tényező, személy, nagy család benne van ebben a kérdésben, amit feltett, hogy összeköltözzön a jelenlegi párjával, vagy sem. Mivel ilyen sok ember érintett és/vagy beleszólása, hatása van az Ön életére, ezért ennek eldöntése előtt sok kérdést kéne tisztázni. Amennyiben ezeket a kérdéseket egy pszichoterápia során tisztázni tudja a terapeutával, tisztábban fogja látni a saját helyzetét, érzéseit és akkor biztosan meg tudja hozni a döntést.
A terápia során jelenlegi párját is jobban meg tudja ismerni, meglátni, hogy mik az erősségei és a gyengéi. Ez szintén tud segíteni Önnek abban, hogy hosszútávon is jó döntést tudjon hozni a vele való kapcsolat, összeköltözésben, ne érje újabb csalódás. Emellett fontos, hogy a családjával, édesanyjával való kapcsolat is támogatóbbá váljon.
Buzdítanám, hogy az onlinepszichologus.net honlapon jelentkezzen be egyik kollégánknál, és a közös terápiás munka során támogatást tud kapni ebben az igen komplex, kicsit kusza helyzet kezelésében.
Üdvözlettel
onlinepszichologus.net csapata
Jakabos HadassaNeha nagyon hamar felmergelodok es neha nem ertem a viccet sem, asszem azert is mert bantasnak fogom fel, es ez ki hat a kapcsolatomra, parkapcsolatomra…mondok egy peldat nem reg tortent a paromnak be ment valami a fulebe es en nagyon megilyedtem de o ezt viccesnek fogta fel es en ezert felmergelodtem,hogy o ezt el hulyuli es nem komoly…es meg egy nagyon nagy baj nallam amit nem reg vettem eszre magamon,hogy nincsenek barataim es ez hianyzik es a paromnak vannak es neha kijar veluk nem zavar vagyis tudom ,hogy kell en ido de neha idegesit miert megy el akkor is ha legbelul tudom ,hogy ez kell..es masik mind mondtam nem mindig ertem a szarkazmust, nagyon komoly embernek tartom magam aki tul gondolja neha a dolgokat es lehet ez nem jo…kerem segitsen koszonom
Kedves Kérdező!
Levelében leírja, hogy zavarónak tartja, amikor a párja a saját barátaival tölti idejét, illetve nehezen érti a vicceket, önmagára sértőnek érzékelhet párja által érkező megjegyzéseket. Érdemes lehet nyugodt hangulatban, harmonikus körülmények között egy hosszabb beszélgetést kezdeményeznie párjával, mely során megemlíti, hogy Önnek milyen szarkasztikusnak érzékelt megjegyzések, viccek esnek rosszul, elmondhatja, hogy mit jelent ez Önnek, miért nem szeretné hallani a részéről humorosnak szánt tartalmat. Egy kölcsönös tiszteletre épülő kapcsolatban helye van a jogos kérések megfogalmazásának, érdemes érvekkel alátámasztva, nyugodt hangon, magabiztosan elmondania párjának, hogy milyen szarkasztikus viccek esnek Önnek rosszul. Fontos lehet arról is beszélgetniük, hogy miért érinti Önt nehezen, amikor párja nem az Ön közelében van, hanem barátaival tölti az idejét, milyen forgatókönyvek alakulnak ki ilyen esetekben az Ön gondolataiban, tart-e valamitől, esetleg gyanakszik-e hűtlenségre, milyen korábbi esetlegesen negatív tapasztalatok generálhatják az Ön kellemetlen érzéseit párja távolléte során.
Üdvözlettel,
Móra Katalin
Tisztelt Micskei Orsolya!
Barátommal több, mint 5 éve vagyunk együtt. Az elején igazán vágytam rá de sosem tudott örömet okozni szexuálisan. Próbáltam vezetgetni, orgazmust nem szinleletem ha valóban nem volt de azt igen, hogy élvezem mert nem egyszer kiakadt, hogy miért nem és bűntudatom volt. Nem élünk hónapok óta nemi életet, nem izgat fel ha hozzámnyúl, vagy elkezd csókolni, szinte undorodom tőle szexuálisan pedig nagyon szeretem és ez szörnyű teher mindkettőnknek. Vonzónak tartom de nem kívánom a szexet mert félek a kudarctól, amibe sokszor belefutottunk. A penetratív szexet sose élvezem igazán, nem is vágyom rá vagy nagyon ritka, hogy igen, ő viszont mondta hogy neki az a szex, illetve az orális szexel elégül ki, mert “magának azokat nem tudja”.. na most próbálkozik ő nekem is viszonozni de valahogy nem jó. Nem kelti fel bennem a vágyat és a nyomás se segít, hogy ő majd penetrativ szexet akar, pedig mostmár “nagyon alacsonyak az elvárásai” ahogy ő mondja. Megutáltam a szexet..
Kedves Kérdező!
Engedj meg, hogy kolléganőm helyett én válaszoljak feltett kérdésére.
Levelében említi, hogy a penetratív szexuális közösülést sosem találta élvezetesnek, illetve jelenlegi kapcsolatában is “megutálta” a szexuális együttlétet. Érdemes a párjával őszintén beszélni arról, hogy Önnek már korábban is voltak szexuális közösüléssel kapcsolatos kellemetlen érzései, illetve félelmet él meg az esetleges szexuális kudarctól, arról is említést tehet, hogy jelenleg úgy érzi, “megutálta a szexet”. Ebben az esetben a szexuális közösülés erőltetése, ezzel kapcsolatos bűntudatkeltés, passzív-agresszív megjegyzések vagy szarkazmus használata a rombolóan hathat a párkapcsolatra, távolabb taszíthatja egymástól a feleket. Fontos lehet a párkapcsolatban megélt biztonságot megerősíteni, a feltétel nélküli elfogadás elérésére törekedni. Amennyiben a párja is nyitott rá, érdemes lehet párterápiát, szexuálpszichológiai ellátást igénybe venniük.
Üdvözlettel,
Móra Katalin
Jó napot. kint vagyok Németországba lakom a kislányommal és pánikbetegségem, depressziom van. Sajnos itt nincs magyar nyelvű pszichológus. Gyógyszert irtak fel amit tobb mint 1 honapja szedek eleinte jobb volt neha…de most egyre rosszabb. a tüneteim nyelési nehézség fulladás száj kiszáradás szédülés. Nem tudom mit tegyek.
Várom a válaszát . előre is köszönöm szépen.
Kedves Viktória!
Köszönöm levelét.
Megértem, hogy nehéz magyar szakembert találni külföldön, de élhet az online pszichoterápia lehetőségével. Javaslom, hogy minél hamarabb induljon el a terápiás folyamat. Alább nézheti meg, hogy jelenleg melyik kollégának van szabad kapacitása.
https://onlinepszichologus.net/
Üdvözlettel,
Az anyám véget vet a kapcsolatnak az unokájával, velem, s a férjemmel. A lányom (5 és fél éves)undok volt vele (nem köszönt,puszit se adott nem válaszolt, csapdosta a kaput maga után, miután feldőlt a biciglivel) és nem hajlandó bocsánatot kérni. Az eset napján a férjem és én is igyekeztünk a lányunkat meggyőzni a helyes viselkedésről, de ő csak sírt, meg haza akart menni anyuméktól.Ezt követően mondtam a lányomnak, hogy álljon fel az ölemből, s menjünk haza mert ennek nincs értelme, nem mozdult- mire anyám felhúzta őt az ölemből, s oda vezette, húzta a kocsihoz.( Persze már veszekedve) Már eltelt egy hónap, de bármikor szoba hoztuk a mamáékat a lányom nem akart bocsánatot kérni, látni se akarta őket, akár mit mondtunk, csak sírt. A mama nagyon türelmes, kedves volt vele, segített de most ez az eset nyomot hagyott benne. Anya nagyon szomorú, de azt mondja ha ennyit sem érdemel, akkor ennyi volt a kapcsolat, nem érdekli ha ő lesz a rossz. Lányomra nem volt jellemző ez a viselkedés.
Kedves Andrea!
Indokolatlanul nagy büntetés egy öt és fél éves gyerek számára, hogy egy egyszeri (vagy akár többszöri) undok viselkedés miatt a mama megvonja tőle a szeretetét, és megszakítja vele a kapcsolatot. Ha eddig szeretetteljes, jó kapcsolat volt köztük, akkor ez a gyermeket valószínűleg teljes értetlenséggel tölti el, és könnyen csalódhat egy olyan felnőttben, aki felé korábban szeretettel, bizalommal fordult.
Egy gyerek sok dolog miatt viselkedhet undokul; lehet, hogy fáradt, valami nem úgy történt, ahogyan szerette volna, vagy valami más dolog miatt volt feldúlt. Nyilván ez nem jó egy felnőtt számára, és akár nehezen is kezelhető. Ugyanakkor egy undok viselkedés miatt nem szerencsés olyan hosszútávú döntést hozni, ami az egész család életére nagy hatást gyakorol.
Egy rosszalkodó gyermeket a konkrét rossz viselkedéséért kell/lehet büntetni, nem pedig az egész lényéért, személyiségéért.
A gyermek most már azért sem tud vagy akar változtatni, mert nem érti a helyzetet és vélhetően szégyelli is magát. Mama reakciója túlzónak és érthetetlennek tűnik – ennyi információ alapján. Érdemes lenne Önnek beszélnie erről az édesanyjával.
Üdvözlettel;
Györe RitaÜdv! Fogalmam sincs, hogy mi a célja az életemnek! Nem tudom, hogy “jó” helyen vagyok-e. Nem tudom, hogy jó szakmában vagyok-e! Nem tudom, hogy milyen szakma lenne jó nekem, nincs semmilyen életcélom sem!
Kedves Matheus!
Köszönjük a levelét!
A céltalanság és az értelmetlenség érzés megélése a mindennapokban nagyon nehezen viselhető és rányomja a bélyegét alapvető működéseinkre is, s szépen lassan felemésztő lehet. Emiatt mindenképp ajánlom Önnek szakember felkeresését minél hamarabb, akivel közösen meg tudják fejteni ezeknek az érzéseknek a gyökerét, ezáltal pedig elfogadhatóvá és feldolgozhatóvá téve őket.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Üdvözlöm!
A kishúgom (13 éves) viselkedésének megértésével kapcsolatban szeretnék segítséget kérni.
A családommal élek, a testvérem gondozásában nagy szerepet játszok születése óta. Úgy gondolom, szoros a kapcsolatunk, (pl. megbeszéljük az iskolai/baráti és egyéb nehézségeit, sok időt töltünk együtt).
Régóta egyedülálló vagyok, ő pedig nagyon szeretne nekem párt találni.
Kinézte nekem ez egyik tanárát pár hónapja, akiről úgy tudom, elvált. Először elvicceltem vele a dolgot, viszont kezd zavaró lenni ez a viselkedés számomra. Meséli a rokonoknak, az ismerősősöknek, hogy nekem össze kellene jönni a tanárával. Kiabálja az utcán a férfi nevét, s hogy szerelmesek vagyunk. Zavar engem, hiszen nem tudom, van-e párja a férfinak, nem szeretnék kínos helyzetet okozni neki sem. Kértem már, hogy ne beszéljen erről másoknak, és fogadja el, hogy a tanárával nem leszek romantikus kapcsolatban. Tudna nekem segíteni abban, mi váltja ki a gyereknél ezt a fajta magatartást, s hogyan lehetne jól kezelni?
Kedves Kérdező!
Levelében említi, hogy szoros kapcsolatban van húgával, aki 13 éves. Többféle tényező is szerepet játszhat testvére viselkedésében. Ebben az életkorban, a serdülőkor kezdetén természetes módon jelenik meg a szexuális érdeklődés, a párkapcsolat kialakításának gondolata. Jellemző lehet tinédzserkorban, hogy a fiatalok nem a saját korosztályukban (osztálytársak és más ismerősök között) találják meg az számukra ideálisnak tűnő, őket lenyűgöző, sok esetben bálványozott személyt, hanem sztárok, hírességek, tanárok és egyéb példaképek között keresik a plátói szerelmet. Ebben az életkorban jellemző, hogy a tinédzser fiúk a lányok szemében éretlen viselkedésűnek, “gyerekesnek” tűnnek, nem tudják őket szerelmi ideálnak tekinteni. Sokszor nem is tisztázódik, nem tudatosul a tinédzser számára, hogy miért is alakul ki a rajongása és fokozott érdeklődése más személyek iránt. Az Ön esetében húga viselkedésének másik olvasata is lehet, mivel szoros viszonyt ápolnak, részt vett testvére gondozásában, Ön példaképként is szerepelhet az életében. Ebben az esetben nem ritka, hogy mivel Önt tekinti követendő példának, szeretne Önnek egy általa ideálisnak vélt, biztonságos kapcsolatot kialakítani, családot találni, melynek ő is részese lehet. Semmiképpen nem érdemes testvére érzéseit érvényteleníteni, leszidni viselkedéséért. Érdemes lehet beszélgetni arról, hogy ő hogyan képzeli el az ideális párkapcsolatot, érdeklődik-e valaki iránt, illetve közölni az Ön nézeteit, elmesélni, hogy Önnek milyen lenne az ideális jelölt, esetleg bevonni a tanár nézőpontját is, hogy milyen kellemetlen lehet számára egy válás, lehetséges, hogy egyáltalán nem szeretne még új kapcsolatot, vagy az is előfordulhat, hogy már van új párja.
Üdvözlettel,
Móra Katalin
A párom nem képes kommunikálni velem, az anyukájával hamarabb megteszi. Szokásom rászólni, ha túl sok édességet eszik, sokat cigarettázik, néha szétszórt vagy például gyorsan vezet, s ő ezekből azt a következtetést vonja le, hogy ő nekem nem felel meg semmiben, s meg akarom változtatni. Közben én csak óvni szeretném. A múltnap pedig a kedves anyuka írt nekem, hogy én egyfolytában csak lehúzom és kritizálom a fiát, s ő már nem tudja hogy viselkedjen, hogy nekem megfeleljen.
Tényleg ennyire nagy hiba az, ha figyelmeztetem néha? Bennem soha nem voltak olyan érzések, hogy nekem ő nem elég, egyszerűen csak vigyázni akarok rá s az egészségesebb, felelősségteljesebb élet fele terelgetni. Neki a változás rosszat jelent, mert azt mondja nem fogadom el, ahogy van. Szerintem meg a változás jó és hozzájárul a fejlődéshez. Tényleg én vagyok a hibás, mert nem fogadom el minden rossz viselkedésformáját? Mit kellene tennem? Hogyan tudnám rávenni, hogy elsősorban velem beszélje meg, ha valami bántja?
Kedves Kérdező!
Levelét olvasva érezhető, hogy aggódik párja, kapcsolata harmonikus funkcionálása iránt, illetve nehézséget okozhat kapcsolatukban a szülői közbeavatkozás. Sok esetben fiatal felnőttként nehézséget okozhat a szülőkről történő leválás, a szülők véleményének megkérdőjelezése, az autonóm gondolkodás -és életvitel kialakítása. A párkapcsolat akkor tekinthető biztonságosnak, ha szeretet, tisztelet, feltétel nélküli elfogadás illeti meg a feleket. Érthető, hogy Ön aggódik párja egészségéért, nehezebben tolerálja egyes viselkedésbeli megnyilvánulásait. Érdemes azon elgondolkodni, hogy mit válthat ki az Ön aggodalma a párjából, érezheti-e úgy esetleg, hogy Ön szülői szerepbe lép, és csorbíthatja ezáltal az önálló döntéseit. Fontos lehet azon is legondolkodni, és beszélgetést kezdeményezni a párjával, hogy magabiztosság és önbizalom tekintetében mit gondol saját magáról, ő elégnek érzi-e önmagát, szeretne-e valakinek bizonyítani, megfelelni, mit gondol ő a kompromisszumkészségről és a változásokról, viselkedésmódosításokról egy párkapcsolatban, miért van szüksége a dohányzásra, fokozott édességfogysztásra, nagy sebeséggel történő autóvezetésre, milyen szükségleteket és vágyakat pótol ezzel. Érdemes nyugodt, harmonikus légkört teremteni ehhez a beszélgetéshez, melyben mindketten elmondhatják aggodalmaikat, vágyaikat, félelmeiket.
Üdvözlettel,
Móra Katalin
