Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Kedves Doktornő!
Egy olyan problémával fordulnék önhöz, amely a bizalomhoz kötődik.
Ha valakinek elmondok valami személyeset, ami velem történik vagy netalán egy másik személy jön szóba, attól tartok utána, hogy az az illető ezt elmondja netalán másnak vagy az adott személynek akiről szó volt. Igen, tudom, nem szép dolog másokról beszélni, de itt nem is a rosszindulatú kibeszélésről lenne szó. A kérdésem a következő lenne, miért van bennem ez a nagyfokú bizalmatlanság másokkal szemben, mármint a személyes dolgok elmesélése terén ez nem így van, csak az utána lévő rossz érzés jelenléte zavar engem, nevezhetjük akár szorongásnak is, hogy nem mondja e tovább ezt az illető, akivel beszélgettem. Már arra is gondoltam, hogy paranoiás lennék, bár ez lehet elég erős megfogalmazás lenne 😀
Válaszát köszönöm
Kedves Kérdező!
Egy interjú, esetleg pszichológiai tesztek segítenek a válaszban. Mindez ingyen a pszichiátriai szakrendelésen megkapható.
üdvözlettel:
Üdv!
Én a barátnőm problémája miatt fordulnék Önhöz. Mivel a szakmában dolgozom(mentőzöm) Én is, és láttam hasonló dolgokat, talán ezért reagálom túl, legalább is barátnőm szerint.
Róla annyit kell tudni, hogy mikor megismertem, nagyon aranyos,életvidám lány volt, és semmi hasonló tünetei nem voltak. Azt tudtam, hogy korábban már vagdosta az ereit, de úgy tűnt akkor, hogy csak egy fiatalkori “feltűnési” vágy volt.
Most egyik napról a másikra magába fordult, suicid gondolatai, tervei vannak, amiket meg is oszt velem… Természetesen próbáltam Vele erről nyíltan, és nyugodtan beszélni, de akkor pedig átvált egy ilyen vicces stílusba, és elvicceli az egészet. Nagyon hajlamos a hangulatingadozásra, és megint megvagdosta magát. Orvosról hallani sem szeretne.
Maga szerint mi lenne a legjobb megoldás?
Nem tapasztaltam rajta, hogy a szokásosnál jobban elköszönne, de még is kezdek attól félni, hogy az egyik hangulatingadozásában meg is csinálja a terveit..
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Kérdező!
Köszönjük levelét!
Érthető, hogy aggódik barátnője állapota miatt. Olyan pszichoterapeuta szakemberrel lenne neki érdemes beszélni a problémájáról, aki pszichiáter végzettségű, s nem csak orvosként tudna segíteni, hanem terápiás foglalkozásokkal is tudná segíteni őt. Próbáljon meg a barátnőjével beszélni erről, hogy keressen fel terápiás lehetőséget. Ha nem akar nyitni efelé, akkor érdemes lenne az ő szüleivel, rokonaival felvenni a kapcsolatot, s elmondani nekik, hogy Ön mit tapasztal. s ők tudnának intézkedni (pl. háziorvossal konzultálni, vagy szakembert keresni a számára). Mivel Ön mentős, így tudja, hogy milyen körülmények között lehet csak bevinni pszichés probléma esetén (Ön- és közveszélyes állapot). Sajnos mást nem tud tenni, mint az ő családjának a figyelmét felhívja.
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelt Doktornő!
A páromnak van egy 2 éves kislánya az előző kapcsolatából. A munkája illetve a távolság miatt 3-4 hetente tudja látogatni. A kislány mindig örömmel fogadja, sírás nélkül hagyja ott az édesanyját, egy hétvégét tölt velünk ilyenkor. Amíg velünk van nem keresi az anyukáját, boldog napközben kiegyensúlyozott. Éjszakánként rendszeresen felriad és sír, alig leheteg megnyugtatni.(Ez otthon is szinte minden éjjel előfurdul,nem csak nálunk) Ha viszi haza az apja rendszeresen sír, amikor meglátja az anyját, kapaszkodik az apjába, nem akar haza menni. Még nem beszél, így nem tudja elmondani mi a baja. A kérdésem az lenne, hogy mi lehet ennek az oka? Illetve érdemes-e egy ekkora gyereket pszichológushoz vinni, meg tudják-e vizsgálni? Nagyon félünk, hogy bántják otthon, mert a párom elmondása szerint türelmetlen a kislány anyukája, a kapcsolatuk alatt is sokszor kiabált a kislánnyal. Egyébként a picúr fél az érintéstől, elhúzza magát, ellöki a kezünket ha simogatni akarjuk.
Előre is köszönöm a válaszát!
Kedves Kérdező!
Levele alapján azt gondolom, hogy megalapozott lehet a félelme, érdemes lenne gyermekpszichológus segítségét kérni. Ebben a korban azonban a család vizsgálata van előtérben, hiszen a gyermek viselkedésének sajátosságai igen szorosan összefüggnek a környezeti és emberi tényezőkkel. Az, hogy minden éjjel felriad, vigasztalhatatlanul sír azt jelentheti, hogy valami kínozza, a hozzátartozói segítségére van szüksége.
Üdvözlettel:
Habis MelindaTisztelt ……!
Szeretném a segítségüket kérni egy családi krízishelyzet megoldásához.
Családi közösségünkben 5 fiúgyermeket neveltünk fel. Az egyik 15 éves fiúnk, 1997. júliusában életét vesztette egy tragikus autóbalesetben.
Az akkor pár napos fiúnk, ma már 20 éves egyetemista.
Jelenlegi családi közösségünkben két nagykorú fiaink, a 31és fél éves fiúnk, a 33 éves fiúnk, és az egyetemista fiúnk élnek, édesapjukkal.
Sajnos a házasságunk annyira megromlott, hogy mi, 4 éve külön élünk.
A 33 éves fiúnk, súlyos autoimmun betegségben, ( colitis ulceróza ) szenved. Állandó orvosi kezelés alatt áll. Mindemellett súlyos trombózis hajlama miatt, 3 mélyvénás trombózisa is volt. Betegségének tünetei akadályozzák a munkavállalásban, a közlekedésben, a mindennapi életben…Sajnos felmerült a gyanúja annak, hogy betegsége “jobb” elviseléséhez drogokat is elkezdett használni. Jelenleg nagyon lesújtó állapotban van!
A 31 és fél éves fiúnk, szintén munkanélküli. Közel 3 éve magába fordult, kizárta a külvilágot, a családot, semmi nem érdekli… Súlyosan depresszív tünetekkel, a nap nagy részét átalussza, ( 18-20 órát ). Nem hajlandó csak minimálisan kommunikálni a családtagokkal, mással, egyáltalán nem. Nagy probléma, hogy orvosi segítséget sem hajlandó elfogadni. Nem tudom, hova fordulhatnánk segítségért mi, családtagjai. Sajnos mindebből következik, hogy dolgozni sem tud elmenni. Amikor szóba kerül, hogy ez az állapot nem normális egy 31.5 éves aktív korú embernél, hallani sem akar az orvosi segítségről, és bármilyen együttműködésről, akár gyógyszeres kezelésről sem.
Hogyan vehetném rá, hogy felismerje a betegségét, és elfogadja a segítséget?
Mivel az édesapjuk egyedül próbálja fenntartani a családot, ( jelenleg már nyugdíjas ) a nagyon kevés jövedelemből, mindez, lehetetlen! Évek óta halmozódnak az adósságok, mindemellett a lakást, jelzálog hitel is terheli. A két nagyfiú évek óta nem dolgozik.
Mit tehetnénk a súlyosan depressziós gyermekünkkel?
Hova fordulhatnék segítségért?
Hol, és hogyan kaphatnék segítséget?
Hogyan segíthetnék a súlyosan beteg gyermekeimnek?
Megértésüket, segelőre is köszönettel:
Az édesanya
Kedves Kérdező!
Köszönjük levelét!
Nagyon nehéz helyzetben van a család a fiaik betegsége s anyagi helyzetük miatt. Megértem az aggódását, s kétségbeesését. Vajon a betegségbelátás hiánya miatt nem akarnak segítséget kérni a gyerekei? Ki az, aki még tudna rájuk hatást gyakorolni (pl. családtag, barát, lelkész vagy háziorvos, akiben bíznak)? Ha orvosi kezelésben nem akarnak részesülni, akkor van-e más szakág, amiben együttműködnének ők (pl. alapítványok csoportos foglalkozásai, vagy pszichológus, mentálhigiénés szakember, addiktológiai konzultáns által vezetett foglalkozásokon)?
Úgy gondolom, hogy Önöknek, szülőknek is javasolt lenne önsegítő hozzátartozói csoportba eljárniuk, megtanulniuk, hogy hogyan érdemes viselkedni a gyerekeikkel, milyen határokat érdemes szabniuk a gyerekeik felé. Az alábbi lehetőségek közül néhányat megemlítek:
Emberbarát alapítvány hozzátartozói csoportja
https://www.emberbarat.hu/index.php?content=assisting
Félutón Alapítvány Hozzátartozói csoport
https://www.feluton.hu/csoportok/
Problémájáról lehet érdemes lenniük a helyi pszichiátriai gondozóban is beszámolni, mert ott meg tudnák állapítani, hogy vajon Önöknek nincs-e hangulatzavaruk vagy más egyéb betegségük, amit érdemes lenne kezeltetni, illetve pszichoterápiás kezelési lehetőséget is igénybe venni, sokszor szociális munkás is dolgozik ezeken a helyeken, ahol anyagi problémájuk áttekintésében s rendezési lehetőségeikben is kaphatnak segítséget.
A helyi családsegítő szolgálatban is lehetne érdeklődni, hogy családkonzultációra lenne-e lehetőség.
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelt Szakértö!A következö a problémám párommal megismerkedtem 2 éve elején minden jól müködött de mondta neki heti egy szex bőven elég! Elfogadtam ez ment is kb másfél hónapja azonban folyamatosan elutasit majd holnap vagy ha rákérdezek mi a gond azt mondja ideges fáradt ! Ha puszit akarok adni elfordul mert gondolom attol tart hogy puszi utánn szex következik! Legutóbb mikor eggyütt voltunk nem jött össze a sze x kérte hagyjuk abba ! Azóta hiába próbálkozom folyamatosan elutasit meg ha rákérdezek hogy az bánt hogy a multkor nem sikerült válasza igen mert öt ez zavarja hogy nem jött össze a dolog! Szerintem fél az ujjabb kudarctól! Ha felhozom a témát ideges lesz vagy viccel elüti a dolgot azt mondja majd leg közelebb de közel 2 hónapja semmi ! Meg hogy nekinincs szüksége a szexre állandóan feszült ideges meg állitolag az is zavarja hogy mindig én kezdeményezek vártam hogy ö közeledjen de majd 2 hónapja semmi kérdezem szeret e még engem azt mondja igen nem velem van a baj de ugy érzem van valami dolog amit nem akar elmondani ! Hozzá teszem elözö kapcsolatában naponta kellett szexelnie lehet az a baj hogy meg undorodott a szextöl ?Erre is gondoltam! Az elutasitásokat nehezen viselem kértem mondja el öszintén mi a baj de erre a válasz nincs szüksége a szexre de 2 hónappal ezelöttig miért müködött mi válthatta ki benne ezt az érzést ?válasza feszült ideges vagyok ! Teljesen tehetetlen vagyok kérem segitsen hogy szedjem ki belőle hogy mi lehet az igazi ok! Még annyit ha vissza utasit látom bántja de ha szeret engem akkor miért nem tesz érte ?Segiteni szeretnék neki kérem adjon tanácsot mit tegyek! Válaszát előre is köszönöm! Orvosi segitségröl hallani sem akar tehát teljesen tehetetlen kétségbe esett vagyok!
Kedves Kérdező!
Köszönjük levelét!
Úgy gondolom, hogy első körben érdemes lenne nőgyógyász orvost felkeresni, hogy vajon nincs-e valamilyen fertőzés vagy más fájdalmat okozó probléma a párja szexuális viselkedése mögött. Negatív lelet esetén szexuálpszichológus szakember felkeresése javasolt (itt lehetne ezeket a negatív történeteket feldolgozni, hogy ki mikor hogyan okozott neki fájdalmat). Arra kérheti őt, hogy mivel Önt szereti, s Ön is szeretné, ha ez a probléma megoldódna, akkor elkezdenének közösen keresni szakembert, mivel ez a helyet kellemetlen mindkettőjükre nézve. Beszéljen őszintén vele, hogy Ön támogatja, ha ő kezelteti magát.
Sok sikert kívánva:
Szabó LiliTisztelt Doktornő!
Azzal a problémával fordulok Önhöz, hogy a páromnak szerintem dühkezelési problémái vannak.
Már egészen gyerekkorától ilyen. Sajnos nagyon hirtelen, nagyon nagy dühbe tud gurulni. Még az elején ezek nem voltak túl gyakoriak, de ahogy halad egyre rosszabb. Ha veszekszünk is nekem mindig tekintettel kell arra lennem hogy gyengék az idegei és hamar bedühödik. Legtöbbször ilyenkor törni, zúzni akar és mintha kifordulna önmagából. Én nagyon szeretem őt és volt is már erről szó,hogy elmegy pszichológushoz(pedig járt fiatalabb korában), de ez valahogy elhanyagolódott. Szerintem szüksége lenne rá mert félek, hogy ez még rosszabb lesz. Ön szerint lehet ez valami komoly probléma?
Köszönöm a válaszát!
Kedves Kérdező!
Köszönjük levelét!
A párja problémája magától nem fog rendeződni, így mindenképpen ajánlott, hogy eljárjon pszichológushoz. Olyan veszély fennállhat, hogy 1-1 dühroham során magában kárt tehet pl. a kezét megsebesíti, vagy ritka esetben más személynek is kárt okozhat pl. véletlenül arra dob el egy tárgyat, ahol Ön áll. Az, hogy mennyire frusztrált ő, s van-e valamilyen pszichés betegsége, csak egy alapos első interjú – illetve szükség esetén tesztvizsgálat- felvétele után lehetne megmondani.
Mindenképpen beszéljen vele erről, hogy szükséges lenne szakemberhez fordulnia, s fel is ajánlhatja, hogy akár közösen keresnek valakit a számára.
Sok sikert kívánva:
Szabó LiliÜdvözlöm!
Egy olyan problémával fordulok Önhöz hogy egy éve van egy nőgyógyászati problémám, ami nem múlik..műtöttek többször, sok orvoshoz fordultam már, és még mindig méhszájsebem van, amit nem értek mert elvileg kimetszették…lelkileg már nagyon megvisel az állandó vérzés, az állandó stressz, hogy mikor kezd el vérezni mikor leszek már jól.. azt érzem, hogy lelkileg mivel teljesen kikészített a tavaly októbertől tartó kálváriám, 3 kórház, 13 orvos, hogy már rettegek ha a rendes menstruációm kell, hogy megjöjjön is.
Párkapcsolatot így nem tudok kialakítani, segítségét szeretném kérni, hogy legalább lelkileg ezt eltudjam viselni,és kicsit jobb legyen a kedvem.
Köszönöm szépen,
Szép napot!
Bettina
Kedves Bettina!
Javasolt az állandó egészsége miatti aggódás és az egy éve zajló kellemetlenségek miatt pszichológust felkeresnie, aki segít majd ennek feldolgozásában. Elképzelhető, hogy a terápiának hatására nem csak újra jól érezheti magát a bőrében, hanem egy párkapcsolat kialakításához is közelebb kerül majd.
Mielőbbi teljes gyógyulást kívánok Önnek!
Üdvözlettel:
Habis MelindaMaga szerint baj ha van barátom?
Kedves Kérdező!
Az Ön korosztályában már a fiatalok egy részének van barátja. Gondolom a szülei miatt kérdezheti ezt, próbáljanak meg beszélni arról, hogy ki lenne a barátja, ismerjék meg egymást, s utána lehetne értekezni arról, hogy milyen formában engednék a szülők a kapcsolattartást.
Üdvözlettel:
Szabó LiliBaj ha 13 eveseb van baratom?es nemtudom hogy mondjam el a szuleimnek
Kedves Kérdező!
Az előző kérdés hasonló ugyanez volt, így a válaszomat megtalálja. Amelyik szülővel bizalmasabb a kapcsolata, neki mondja el, hogy Ön mit szeretne, ennyi idősen nyugodtan felteheti ezt a kérdést, hiszen már ebben a korban a fiatalok egy része elkezd ismerkedni.
Üdvözlettel:
Szabó LiliKedves Melinda! 41 éves vagyok, és egy olyan “problémám” lenne, hogy imádom a beöntéseket. Kb. 20 éve van egy beöntő készülékem, és időről időre használom is. Sokat gondolkoztam ezen, hogy miért alakult így, erre jutottam: szeretem a kiszolgáltatottság érzését, ha valaminek nem tudok ellenállni, ha valaki játékból uralkodik rajtam. Amúgy az életben inkább az ellenkezője vagyok! Azon is gondolkoztam, hogy meleg vagyok, de a férfiak nem vonzanak, inkább nőkkel tudom elképzelni a szituációt. Szexuálisan izgat, olyan fétis! Szóval arra gondoltam, hogy olyan párkapcsolatot szeretnék, ahol a párom tolerálja, elfogadja ezt, talán még neki is megtetszhet. Van erre esélyem, milyen tippet tudna adna, hogy ezt kommunikáljam? Pali
Kedves Pali!
Nagyon dicséretesnek találom, hogy elgondolkodott a miérteken! Szerintem érdemes ezt a szexuális vágyát nyíltan közölnie a potenciális partnerrel, már amikor szóba kerül a szexualitás. Amennyiben akadályozza Önt ez a szokás a tartós párkapcsolat kialakításában, érdemes pszichológus segítségével dolgoznia a múltbéli, kiszolgáltatottsággal kapcsolatos élményein.
Üdvözlettel:
Habis MelindaTisztelt Doktornő! Kérem segítsen tanácsaival, hogyan dolgozzam fel azt, hogy betörtek az otthonomba, elvitték a pénzemet és az értékeimet?
Köszönöm előre is!
Kedves Kérdező!
Köszönjük levelét!
Nagyon nehéz helyzetben lehet most Ön. Bűncselekmény áldozatait segítő Alapítványt érdemes felkeresni, ahol díjmentesen tudnának segíteni Önnek, többféle szakemberrel együtt (pl.pszichológus, jogász stb.). Az alábbi szervezet tudom ajánlani:
Fehér Gyűrű oldala:
https://www.fehergyuru.eu/
Üdvözlettel:
Szabó LiliKedves Doktornő! 17 éves fiam miatt írok. Szeretnék segíteni neki, de nem tudom merre induljak. Nagyon zavarja, hogy a fiúk is tetszenek neki, nem csak a lányok. Igazából szinte csak fiúkkal van körülvéve az iskolában is, hétvégén nem igazán jár el bulizni. Gyakran fáj a gyomra, szerintem ez zavarja, beszéltem is vele erről de nem nagyon mondja el nekem a dolgokat, nagyon cikinek tartja. Egyébként jó tanuló, mégis szorongva megy reggel iskolába. Mit javasol, mit tegyünk, lehet ezen változtatni valahogy? Köszönöm
Kedves Kérdező!
Javaslom, hogy menjen el a fia pszichológushoz, hiszen ha már a gyomra fáj a stressztől, az nagy valószínűséggel nem fog magától elmúlni. Vele lehetősége lenne a fiának átbeszélni a párválasztással kapcsolatos kérdéseket is.
Üdvözlettel:
Habis MelindaKedves Doktornő!
vértvétellel egybekötött vizsgálatra lenne szükségem, azonban nagyon erős szorongást érzek a vizsgálattal kapcsolatban. A fájdalom nem zavar, azonban valami falat emel elém, s nem vagyok képes elmenni a vizsgálatra. Tisztában vagyok a vizsgálat szükségességével, azzal is , hogy ez “csak egy félelem” ,mégsem tudom kikapcsolni magamban.
Tanácsát előre is köszönöm.
Kedves Kérdező!
Legalább egy beszélgetésre (ami általában 50 perc) szükség van ahhoz, hogy miről is van szó és további foglalkozásokra az ellenérzése leküzdésére. Ha magánrendelést nem tud vállalni, szakrendelő pszichológusa is tud segíteni.
üdvözlettel:
Üdvözölöm! A fiam (23) össze szeretne jönni egy nála jóval fiatalabb (14) lánnyal. Származhat ebből bármi probléma ha komolyra fordulna a dolog? Csak mert nem találok semmi használható információt az interneten. Ugye ez nem nevezhető pedofíliának?
Kedves Kérdező!
Egyrészt jogászt érdemes megkérdezni a jogi vonatkozásokról, bűntetendő- e a szexuális kapcsolat ilyen életkorú személyek között. Ugyanakkor nem gondolom, hogy egy 14 éves gyermek érzelmileg érett lenne szexuális kapcsolatra. Egy 23 éves férfi és egy 14 éves lány gyermek más- más igényekkel lép párkapcsolatra. Semmiképp nem javaslom ezt a kapcsolatot. A fő kérdés azonban, hogy miért ilyen fiatal lánnyal akar a fia kapcsolatra lépni? Milyen kapcsolatai voltak eddig? Beszélgessen a fiával a párválasztási motivációiról, vágyairól, persze, csak ha nyitott erre, és megvan önök között a bizalmi kapcsolat.
üdvözlettel:
Kedves Pszichológus!
Mindig dinamikus, céltudatos, szorgalmas, optimista és sorolhatnám milyen ember voltam!! Ebben az évben azonban semmi nem érdekel, elvégzem a munkám s ebbe ki is merűl minden elfoglaltságom! Egyedül nevelem gyermekem, apukám sztrokeban lebénult, édesanyám otthol ápolja s közbe ő is betegeskedik! Baráti kör majdnem 0, társasági élet 0! S sajnos ott tartok h egy vásárlás is nehezemre, terhemre esik! Semmit nem intézek el, semmihez sincs sem kedvem sem erőm,folyton fáradékony vagyok!
Most kezdem érezni hogy ez igy nem vezet jóra, de nem tudom hogy lehetne belőle kilábalni!
Kérem ha tudnak tanácsot adni ami segìthet tegyék meg!
Tisztelettel: Bernadett
Kedves Kérdező!
Köszönjük levelét!
Nagyon nehéz helyzetben lehet, hiszen sok stresszforrás van jelen az életében. Mindenképpen javasolt lenne segítséget kérnie ebben az állapotban. A leírt információk alapján nem tudom biztosra megmondani, hogy hangulatzavar vagy más probléma áll a tünetei mögött, ehhez egy részletes első interjúra és esetleg tesztfelvételre lenne szükség. Azt javaslom, hogy mindenképpen keresse fel tüneteivel a helyi pszichiátriai gondozót, ahol tb alapon megállapíthatnák a tünetei okát s szükség esetén gyógyszeres és/vagy alap pszichoterápiás kezelést is tudnának nyújtani.
Blogbejegyzéseinkben az alábbi oldalakat lenne érdemes elolvasnia, bennük a kezelésről is van információ:
Üdvözlettel:
Szabó Lili
