Jó napot!

Az én problémám nagyon összetett. Sajnos nagyon az elején kell kezdenem ahoz, hogy megértsenek.
Szüleim 7 éves koromban elváltak, van egy bátyám. Anyám férjhez ment egy 22 éves sráchoz akkor én 9 éves voltam serdülő, koromhoz képest elég fejlett voltam. Az új férj éjszakánként átjött simogatott és orális kielégítést kellett végeznem. Amikor egyszer elmondtam anyunak azt mondta hazudok és annyiba is maradt a dolog. Nem hitt senki. Aztán elvált ettől a ff-től és férjhez ment újra így megszűntek a zaklatások. Apám is megnősült közben akivel a bátyám élt és átköltözött hozzánk. Addig normális kapcsolatom volt anyámmal. A tesóm megérkezése után a bátyám kezdett közeledni és ha nem tettem meg amit kért akkor különböző dolgokkal zsarolt. Hogy megszabaduljak innen elszöktem otthonról és apámhoz mentem. Az új felesége nem szívesen fogadt, mert volt egy nagy lánya és apámmal közös gyerekük is volt. addig piszkált amíg saját kérésre intézetbe nem vonultam. Az ottani élet sem volt egyszerű állandó harcot kellett vívnom vagy meghunyászkodva lennem. Általában sikerült egy erősebb csapat csicskája lennem de hogy megszabaduljak innen is 16 évesen férjhez mentem. A férjemről sajnos hamar kiderült hogy iszik, és nagyon gyakran megvert. Elhagyni nem tudtam, mert féltem tőle, hogy képes megöl. Részegen képes lett volna rá. Eközben én dolgoztam 3-4 helyen. Az egyik munkahelyen volt internetes hozzáférés és a kolléganők megmutatták, hogy lehet másokkal beszélgetni ismerkedni anonim módon. Így végre örültem, hogy van pár ember tudtam beszélgetni.
Aztán megismerkedtem egy fiúval akivel hosszú beszélgetést folyattam.VÉGRE VALAKI A LELKEMRE KÍVÁNCSI!!!! Kiderült, egy hét után, hogy nem az én kaliberű lányokat szereti, de úgy gondoltam ha rövid időn belül leadom a súlyfelesleget akkor még több is lehet. Én ugyanis halálosan szerelmes lettem. Aztán képet cseréltünk én egy régebbi képet küldtem el. Ő is küldött. Cseréltünk telefonszámot és órákat tudtunk beszélni. Aztán éreztem, hogy elkerülhetetlen a találkozás ezért beszéltem egy barátnőmnek erről az egészről aki azt mondta beteg vagyok. és abba kell hagynom ezt. DE NEM MENT hiszen szerelmes voltam!!
Különböző betegségekre hivatkoztam, de a fiú maradt mondta megvár hiszen közben ő is belém szeretet A LELKEMBE! Kitaláltam egy olyan családot és életvitelt amilyet igazából szerettem volna. Amikor erről beszéltem a szinte benne éltem. Nevezzünk engem X-nek. Akinek a másik énem Y. Így érthetőbb lesz továbbiakban a dolog. Aztán a barátnőm látta hogy mennyire szenvedek megengedte, hogy őróla küldjek képet. Mindenféle kifogásokat, betegségeket keresetem hogy ne kelljen találkozni vele. Elmondtam, hogy még mindig beteg vagyok de egy barátnőm X meglátogatja mert ajándékot küldök Y nevében. Felmentem hozzájuk, mert az anyukájával is beszéltem többször telefonon és Őt is nagyon megszerettem. Mivel otthon nem tudott a férjem semmit és igyekeztem nehogy rájöjjön mindent elkövettem hogy amikor egy kis időm van tudjak hozzájuk menni. A barátnőm mondta, hogy beteg vagyok és kezeltetni kéne magam. Elmentem pszihológushoz 1x de azt mondta hülyeség, semmi bajom nincs. Ekkor a barátnőm megsajnált és azt mondta megpróbál kiszedni ebből a dologból de közben a fiú az anyukája annyira megszeretett, mintha a saját lánya lettem volna, de csak telefonon beszéltem vele. Aztán nem volt mentség találkozni kellett. A barátnőmnek könyörögtem hogy csak egyszer tegye meg. jöjjön el aztán eltűnök a fiú életéből. De sajnos nem így lett. egyik hazugság hozta a másikat és elindultam a lejtőn. Többször elküldtem a fiút de hallani sem akart róla, mert azt mondta nagyon szeret. Aztán hogy tovább tudjon lépni kitaláltam egy Z lányt ki tökéletes alkattal volt megáldva hátha beleszeret és elválnak útjaink. Minden ment is volt de Y-t annyira szerette hogy nem tudott megválni tőle bár már csak testvérként szerette.
Úgy tudtam megválni Y-tól hogy azt mondtam nekik mint X hogy Y meghalt.
A Z lány egy valós személy akibe szerelmes lett a fiú de itt is ki kellett találnom mindenféle trükköt, hogy mért nem találkozhatunk. Aztán X megismerkedett Z-vel és bemutatta neki a fiút. természetesen Z nem akart semmit a fiútól hiszen nem is beszéltek.
Mindig én beszéltem Z nevében.
Én meg halálosan szerelmes voltam még mindig a fiúba és vagyok a mai napig. Évek teltek el így. Nagyon szeretem még mindig a fiút de most rájött mindenre.
Szerinte skrizofrén vagyok. A családom nem tud semmit és félek ha kiderül nagyon nagy botrány lesz. Most az öngyilkosság gondolatával foglalkozom.
Köszönöm hogy elolvasta történetem. Várom válaszát!

T. Pszichológus,
Van egy energiavámpír főnököm, lassan 20 éve. A fejébe vette, hogy még utóljára átalakítja a céget, ahol ő az első szamú, én középvezető vagyok. Ez abból áll, hogyújakat vesz fel es a régebbi dolgozókat látványosan kutyába se veszi. Személyes kapcsolatom is szoros (volt?) vele. Nem (csak) a mellőzöttség a baj, szándékosan csinál ki embereket. Már ott tartok, hogy hónapok óta remeg a gyomrom, fáj a fejem, kedvetlen, étvágytalan vagyok. Ráadásul van némi hajlamom a hipochondriára és internetről gyógyítom magam, azaz diagnosztizálom. Aztán elmegyek vizsgálatokra és utánuk egy kicsit felszabadulok. Szeretném lazábban venni egy kicsit a dolgokat, szeretném kizárni a főnökömet, szeretném h anem a hozzá való éppen aktuális szintű viszonyom határozná meg az életemet. Még 3 évem van a nyugdíjig (neki is), nem attól félek, hogy kirúg. Attól viszont igen, hogy rám telepszik ez az egész, megbetegít és tönkreteszem a környezetemet.
Talán ennyi, köszönöm h aválaszol.

Szep estet!
Elkeseredesemben irok es fordulok segitsegert. 5 eve elek egyutt parommal van az elozo hazassagombol egy 11 eves nagy fiam akivel harmoniaban elunk egyutt. Es szuletett egy kozos kislanyunk. Mielott babank lett volna eleg viharos volt a kapcsolatunk es mar mar a szakitas szelen allt a dolog. De mikor megtudtuk hogy babat varok nagyon orultunk es egy uj eselynel eltuk meg mind ketten. A gondom az hogy miota megtudta parom hogy terhes vagyok nem mert hozzam erni..terhessegem alatt havi vagy 2 havonta voltunk eggyutt..amit en hianyoltam maga az erintkezest..erzelmeket..de akkor parom azzal magyarazta hogy felt engem s a picit . Azota megszultem de a helyzet nem valtozott.. 3 honapja kb 3 alkalommal voltunk egyutt. Most pedig a faradtsagra hivatkozik. 10 oraban dolgozik. En megertem..es segitem ot mindenben..de en meg annyit sem pihenek alszok mint ő…megis vagyom ra es vagyom arra hogy fenn maradjunk megvarni mig a pici elalszik es igen is legyunk egyutt mint ket par! Nem csokolozunk nem erintkezunk. Csak mint ket lakotars elunk egyutt szeretetben. En ugy gondolom 27 evesen nem szabadna hogy igy eljunk egymas mellett ezt el is mondtam neki. De nem tortent valtozas..egyoldalunak erzem tul regota ezt az egeszet! Egy eve hianyolom Őt.. mind e mellett nem veszekedunk (nagyon ritkan 3 havonta 1× hulyesegen..) oda figyel a gyerekekre..ram..es biztonsagot ado felelossegteljes apa. Nem jarunk sehova sem o sem en egymas nelkul sehova. Mindent megbeszelunk. Es semmi mas panaszom nem lehet ra..elmondasa szerint neki meg egyatalan nincs ram. De akkor hogyan lehet ennyire faradt ram? 4 ora hossza alvas utan amit honapok ota csinalok a pici miatt…ezek utan is vagyom ra es hianyzik nekem a parom. Lehetseges hogy nem szabadott volna babat vallalnunk amikor szakitofelben voltunk? Vagy mar nem kivan? Fogalmam sincs mi tortent es mit tegyek! Itt a gyonyoru pici babank a kozos gyermekunk..most kellene a legboldogabbnak legteljesebbnek lennunk..es most vagyunk a legtavolabb egymastol. Kerem segitsen mi tevo lehetnek? Szerintem sot en ugyerzem Ő mar nem szerelmes belem. En ugy erzem mindent megtettem hetekig csak en kezdemenyeztem..kenyeztettem mig nem lehetett koztunk semmi a szules utan..akkor is a kedveben jartam..de o nem viszonozza. Belefaradtam s mar nemtudom tudom-e egyatalan fogadni ha kozeledik..valaszat elore is koszonom!

Az a problémám igazábol hogy hugom kettő
Nevelőszülőnél volt ,családba fogadás történt én lettem a gyámja .Nyári szünetbe került hozzánk igazábol miután elballagott. Semmibaj nem volt vele addig amíg el nem kezdte a sulit! Onnandtol fogva nem bírunk vele nagyképüsködik otthon semmit nem segít
Bármit mondunk vagy csinálunk nem jo neki.vállát rángátja stb 16 éves és már nem tudom mit csináljunk férjemmel. Ezért is fordultam ön höz!!

Kedves Cintia!

35 éves házas férfi vagyok. Másodszor fordul elő velem (először kb 10 éve történt) hogy egy éjszakai pánikrohamot követő néhány nap elteltével úrrá lett rajtam egy “nihil érzés”, hogy minden ami körülöttem van, a lét maga, értelmetlen és abszurd, ezen kívül meg csak a semmi van. A baj az, hogy ez egy érzés, nem gondolat, tehát hiába ” vitatkozok vele”. Viszont átszínezi minden éber gondolatomat, és emiatt folyamatosan hullámokban önt el a szorongás, néha már majdnem pánik. Folyton azt gondolom miatta, hogy ez valamiféle ” megvilágosodás,” a világ tényleg ilyen, és eddig csak “boldog tudatlanságban” éltem, valójában “be vagyok zárva” egy nagy értelmetlenségbe. Ha a halálra, vagy bárminemű esetleges azon túli folytatásra gondolok, azt is csak ezen a “szemüvegen” át tudom elgondolni, tehát nem oldja a szorongást. Nem vagyok búskomor és nincs halálvágyam.
-Röviden, ez az érzés a “minden úgy jó, ahogy van”, vagy a ” flow” érzés teljes ellentéte. Mintha mindenből “kiszívták volna” az értelmet, a “varázst”, vagy valami elválasztana attól.
Pár szót magamról:
-Mindig is hittem a spiritualitásban. Nem a divatezotériában, nem “lebegek a föld felett”, nem magyarázok mindent ezzel, de abban hittem, hogy fejlődnünk kell, értelme van a létünknek. De akkor sem éreztem ezt a kínzó értelmetlenséget soha (a 10 évvel ezelőtti időszakot kivéve), ha belegondoltam, hogy talán csak biológiai lények vagyunk, és alapjában nincs semmi “csoda” a létünkben. Nem filozofáltam ilyesmin, nem szorongtam miatta.
– Nem szorongtam jobban a múlandóságtól, mint más, bár sok minden mástól igen, gyerekként is
-Szüleim házassága viharos volt, édesanyám depressziós volt és pánikbeteg, (2016 nyarán elhunyt) , édesapám is az volt, nekem is voltak már gyerekként pánikrohamaim, halálfélelemmel teli időszakaim, de tizenéves korom végére ezek elmúltak.
-Az első , mostanihoz hasonló eset a kislányunk születése előtt történt. Nem voltam kész az apaságra, munkám sem volt, így annak (is) tudtam be. Voltam pszichiáternél, antidepresszànst és nyugtatót adott, de csak pár napig szedtem, nem éreztem, hogy használna. Később elmúlt magától, mostanáig nem is volt hasonló.
– Most is vannak gondjaink amik sok fejfájást okoznak, de nem tudok konkrét kiváltó okot megjelölni. Tény, hogy az utóbbi időben motiválatlan és levert voltam, volt egy megrekedtség-érzésem, bár az ünnepek alatt kifejezetten jól éreztem magam a családommal (a “megelőző pábikroham” pont ennek végén, újév hajnalán jött)
. A munkám nem tölt el örömmel, váltanék, de a hétköznapokban nehezen találok motivációt.
– A házasságunk kicsit szürke lett a hétköznapi rohanás miatt, de rossznak nem mondanám.
Ami megijeszt, hogy alapvetően én sosem voltam egy “pörgős”, ambíciózus ember nagy célokkal, mindig jól megvoltam egyedül is, tudtam örülni az apró dolgoknak, egy szép naplementének, egy nyugodt napnak, egy csésze jó kávénak, könyvnek stb. tehát nem érzem indokoltnak ezt.
Sportolok, egészségesen élek. Mi lehet a baj, mit csináltam rosszul? Létezhet ilyen ” negatív megvilágosodás” amitől nem lehet szabadulni? Vagy akkor nem múlt volna el korábban sem? Válaszát, tanácsát előre is köszönöm.

Zoltán

Tisztelt Habis Melinda!
2018.01. 08-án írtam Önnek a Pszichológus válaszol rovatba amelyet meg is jelentettek de választ a mai napig nem kaptam! Kérem sziveskedjen elolvasni az Önnek írt bejegyzésem és ha mód van rá küldje el az email címemre. Az oldalukon megjelent kérdésem M.Edina hozzászólása előtt van és olvasható, nevem pedig Napos Katalin.
Várom szíves válaszát!
Üdvözlettel: Napos Katalin

mit tehetek hogy újra legyen előváladékom aktus előtt valamiért megszűnt a szervezetem valamiért nem termel csak utováladékom van

Üdvözlöm!
Édesanyámmal kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni aki 77 éves magas vérnyomásra szed Tanidont és Kardilopint a gyors szívverésre Tallitont emellett kéne szedjen koleszterin csökkentőt de azt nem hajlandó. Astrix is elő van írva de azt is csak hébe- hóba lehet beadni . Már évtizedek óta szókott olyan dolgokat mondani hogy sugallatokat hall és minden féle fantazmagóriákat szokott beszélni , a család nem tulajdonított ennek nagy jelentőséget én vagyok a leg fiatalabb gyermeke én maradtam vele. Az évek alatt ezek a képzelgések egyre gyakoribbak lettek és szinte már ezek szerint él bárki mondja hogy ez nem úgy van senkinek a szavára nem hallgat mert ő Istennel is beszél . Sokszor álít valótlant amit mások sugnak neki pl. ha elutazok nayaralni akkor minden rossz dolog fog velem történni és ezek annyira erősek hogy valóságnak éli meg . Nagyon rosszul lát szürke hályog van a szemén de semmilyen betegséggel vagy problémával nem lehet vinni sehová sem orvoshoz sem vizsgálatra. az utobbi 3 hónapban pánikszerűen olykor naponta fantáziál nővéremről hogy nincs mit egyenek és stb valótlan dolgokat ilyenkor fel szoktam hívni a nővéremet hogy mondja el neki hogy ez mind nem igaz . Eleinte még hatott de mostmár őneki sem hiszi el folyton menni akar hozzá, ha meglátogatjuk akkor pár napig el van de akkor meg másorlól és mást fantáziál vagy hall a ” levegőbe” aztán kezdődik minden előről . Nővéreimnek hiba mondom hogy el kéne vinni ha erőszakkal is nem is tudom vagy ideg gyógyászatra vagy pszihiáterhez nem veszik komolyan Én férfi létemre nem tudom ezt úgy kezelni ahogy kéne idegileg nagyon kikészit mivel minden rajtam csapódik le nincs ehhez türelmem és így csak a kiabálás megy ami persze nem old meg semmit . Már ott tartunk hogy a gyógyszereit is erőszakkal kell beadnom mert semmilyen gyógyszert nem akar szedni arra hivatkozik hogy őt az isten gyógyítja. Nagyon rosszul eszik nagyon sovány is . nagyon sok a stressz hisz én aggódok érte probálnék segíteni de én vagyok a rossz mert szedetem vele a gyógyszereket , és veszekszek vele hogy egyen rendesen . Szeretnék kérni tanácsot , segítséget mit lehet ilyen esetbe tenni vagy kihez lehet fordulni nagyon aggódok hogy nagy baj lesz de nincs erőm és nagyon sajnálom is erőszakkal nem tudom elvinni sehova. Tudom bizonyára erre is megvannak gyógyszerek és biztos ha eljutunk valahová még többet fognak neki felírni de egy rémálom beszedetni vele a gyógyszert minden nap pedig csak 2 félét szed a 4 ból plusz én szoktam neki adni valeriána relaxot ami persze egy gyenge gyógynövényes nyugtató de legalább jobban alszik tőle és mikor nagyon rájön a fantáziálás akkor a vérnyomása is az egekbe megy tulajdon képpen ő saját magát pusztítja el és nem is fogja fel . Szörnyű dolog hogy nekem végig kell nézni . Válaszát előre is köszönöm !

Kedves Doktornő!
A párommal 7 éve vagyunk együtt és minden rendben volt köztünk,boldog voltam,jó a szexuális életünk,amíg egyszer a laptopban észrevettem,hogy szexpartnerkeresőkön keresget nőket.Amikor kérdőre vontam,azt mondta,hogy csak nézegeti őket,de sosem csalna meg.Mondtam neki,hogy engem ez nagyon zavar,olyan mintha nem tetszenék neki vagy nem lenne jó velem és mindig másra vágyna.Azt mondta,hogy nem erről van szó.Biztos vagyok benne,hogy azóta is csinálja,sőt a cyber szexet és a többi online szexes dolgot is,csak jobban odafigyel,hogy ne maradjon nyoma.Ha nem vagyunk együtt sokszor jár ez a fejemben.Mit csináljak doktornő?Nagyon szeretem a párom és azt mondja ő is engem,de nagyon zavar ez az egész és szörnyen féltékeny vagyok.Kérem segítsen!Előre is köszönöm!

Sziasztok! Az alabbi problemaval fordulok hozzátok: Volt egy párkapcsolatom ami 5 évig tartott.. De sajnos nagyon sok testi és lelki bántalmazáson estem át ebben a kapcsolatban.. rettegésben éltem és nem mehettem el otthonról.. Nem lehettek barátaim és távol tartott magam a családomtól is.. nagyon sokat bántott sokszor éreztem azt hogy nem akarok élni. Ennek a kapcsolatnak 2016ban lett vége. Azóta van egy újabb kapcsolatom. Nagyon sokat féltékenykedik ok nélkül. Közölni kell vele mikor mit csinálok. Ha elő veszem a telefont akkor biztos pasival beszélgetek. Ha messengeren beszélünk és fel óráig nem irok akkor már csörög a telefon jön 5 sms hogy mit csinálok és miért nem írok neki. És hasonlók. Ezek miatt kicsit meghatraltam.. nincs kedvem hozza. Es nem tudom mit tegyek! Ő nem ért meg mert azt mondja biztos megcsalom azéét nincs kedvem hozza. 4 hónapja tart ez a kapcsolat. Tanácsot szeretnék kerni, mi lehet a gond.. mit okozhatott a sok bántalmazás..! Előre is köszönöm! Üdvözlettel Zsuzsa!

Üdvözlöm. 5 éves korom óta rémálmokkal-hallucinációkkal küzdök. Volt idő, mikor napokig nem tudtam aludni tőlük, mert amint csak egy percre is elaludtam elkezdődött és azonnal fel is ébredtem( ilyenkor sokszor előfordul álom-az-álomban rémálom) Viszont ez csak időszakos, legtöbbször nem ébredek fel, és 10 órákat alszom, de soha nem érzem magam kipihentnek. Különbséget sem tudtam tenni a valóság és álom között, mert minden ugyanolyan volt az álmomban, mint a valóságban ( szoba, tárgyak, tv műsor, stb.) Van amikor nem tudok felébredni belőlük. Már régóta realizálni tudom mikor álmodom, de nem mindig tudom irányítani. Ha haldoklom vagy meghalok, akkor nem ébredek fel. Végigélem a haldoklást, majd újra élek az álmomban és újra megélem. Mindegyik álmom agresszivitással van tele. Szép álmaim nincsenek, vagy rémálmom vagy semmilyen álmom nincs. Mindig ugyanaz az alak van az álmaimban ( fekete, nincs arca, sokkal nagyobb és erősebb) , aki elől bujkálok álmomban, mert felébredni nem tudok. Próbáltam már szembe szállni vele, de mindig sokkal erősebb, és rettentően agresszív, fizikailag bántalmazott, amit éreztem is álmomban és a végén ugyanúgy nem tudok felébredni.
Azóta már olyan érzéseim is lettek naponta többször, mintha nem a saját testemben lennék. Például sétálok az utcán és mintha nem ott lennék. A testem sétál, de igazából mintha nem is tudnám mi történik. Olyan mintha elbambulnék, de hallom és látom, hogy mi történik körülöttem, de mintha máshogy látnám-érezném a történteket.
Egyéb dolgokat is tudnék írni, mondani, vázolni, de igazából abban szeretném a segítségét kérni, hogy Ön szerint, szükségem van-e bármilyen terápiára avagy gyógyszerre, mely segíthet? Utalnak-e a leírtak bármilyen mentális betegségre? Mindezidáig egyetlen orvos sem látott, és nem tudom, hogy ez valós gond, tehát beteg vagyok-e, vagy csak éljek vele továbbra is, mint ahogy eddig.
Válaszát előre is nagyon köszönöm.

Kedves Doktornő!
A barátommal lassan 1 éve vagyunk együtt és alapvetően harmonikus a kapcsolatunk. Nem is nagyon volt közöttünk hangos szó, mindent meg tudunk beszélni és sok mindenben egyetértünk. A gondom az, hogy az elmúlt pár hétben olyan érzésem van, mintha elvágtak volna bennem valamit és kicsit elhidegültem tőle. Semmi rosszat nem tett, nem bántott meg, de egyszerűen nem értem magamat. Máskor pedig azt érzem, hogy nem tudok betelni vele és minden szuper. Körülbelül fél éve szedek fogamzásgátlót és azóta érzem, hogy esetleg a tabletta kissé bezavar a hormonrendszerembe és talán ez is hozzájárul az érzelmi hullámvasúthoz. Nem tudom mi tévő legyek, mert szeretem a barátomat és nem szeretném elveszíteni mert fontos számomra, de jelenleg nem érzem jól magamat a kapcsolatban. Neki még ezt nem említettem meg, mert tudom, hogy ő nagyon szeret és nem szeretném megbántani, főleg úgy, hogy közeledik az évfordulónk…

Tisztelt Doktornő!
Segítséget szeretnék kérni, illetve tanácsot, hogy olyan esetben, ha gyermek kis kora óta látja a halottakat egy – egy esetben kommunikált is velük mit lehet tenni. A gyermeket nagyon felzaklatja egy – egy ilyen esemény. Legutóbb a halott szomszéd bácsi jelent meg neki egy pár nappal a halála után. Nagyon kiborult a gyermek sírt és teljesen fel volt zaklatva. Mit lehet tenni ilyen esetben, hogy lehet segíteni a gyermeken. Nagyon szeretnék segíteni neki. Mit tegyek?

Sokat veszekszunk a parommal, hirtelen haragu ember es sertodos is, raadasulveszekedesek alkalmaval nem fukarkodik a gunyokkal, bantassal, csunya jelzokkel velem szemben. Mivelennek hangot adok azaz nemtetszesemet fejezem ki. Ez meg inkabb fat tesz nala a tuzre hogy elmondom amit gondolok. Hogy nem erzem jogosnak az allando problemazasat es sertettseget mikozben sokszor engem alaz porra es nem kezel egyenrangu partnerkent. Nem tudunk semmit megbeszelni, eleg nehez ha nem latja be a sajat hiabait csak mindent nekem tud be. Ugyanis mindennek en vagyok az oka mar egy joideje. Regebben kertem Ot hogy menjunk el parkapcsolati terapiara, de nem volt hajlando. Tobb probalkozas utan felhagytam ezzel. Most szombat ota azaz majdnem 3napja levegonek nez, nem szol hozzam. Csak amit nagyon muszaj neki. Ketszer mentem oda bekulni de nem mentem vele semmire. Es oszinten szolva nem is ertem ez a foku sertettseget es hogy azzal buntetjuk a masikat hogy nem szolunk hozza mintha valami oltari nagy bajt tettem volna. Csinalja mindezt ugy hogy aznap este paraszt, szerencsetlen, fasznak nevezett. Amin akkor nagyon megbantodtam hogy hogy kepest ezt nekem mondani, mikor aznap is csak 4orat neki segitettem a munkaban. Mindkettonk reszerol elhangzottak banto dolgok, de en nem bantottam ot ilyen szavakkal. Illetve eppen ezertnem ertem miert van eppen o megsertodve. Engem nagyon megvisel lelkileg az amit most csinal, hogy sertodott es nem szol hozzam. Szerintem ez embertelen dolog, akivel egyutt el az ember azzal nem banik igy. A segitseguket kerem, tanacsukat abban, hogy mit tehetnek. Egy dologban biztos vagyok hogy ennyire nem banthattam meg, o jobban engem es nem erzem azt hogy harmadszorra is nekem kene odamennem bekulni es ujra megalazzon azzal hogy elfordul es semmibe vesz. Elore is koszonom a valaszukat!

Azt szeretnem tudni,hogy ha egy tanarhoz nagyon ragaszkodom az normalis?