Kedves Doktornő!
7,5 éve vagyunk együtt a párommal 2 gyeremet nevelün 1 közös és 1 előző kapcsolatomból lévő gyereket. Nagyon jó apauka és férj volt. Kb 1 hónapja vettem észre, hogy csetel a nővel. És közölte nem szeret. Valami megtört benne. Nem tud rám rosszat mondani, de elmultak az érzései megtört benne valami. Megpróbáltuk megjavítani a dolgokat, de csak én dolgoztam a kapcsolaton. Majd kiderült, hogy beszerzett még egy csajt. Rosszabb lett a helyzet. Mondtam menjünk párterápiára, de mindentől elzákrozik. Megszeretném menteni a kapcsolatunkat. Elengedtem a negatív tényezőmet, hogy ami volt helyre hozzuk. Már egy vita hevében kb 1 hete szakítottunk, de nem küld el minket. Úgy mondanám szűnetet tartunk. Látom rajta, hogy árnyéka önmagának. Bezárkozott a világába. Segítséget szeretnék kérni, hogy hogyan tudnám megmenteni a kapcsolatunkat? Nagyon magam al
Élőre is köszönöm
Sára

Jó estét!
Azzal a problémával fordulnék önhöz, miszerint nagyon sokszor keseríti meg a mindennapi éjszakáimat lidércnyomás. Emellett még van olyan problémám is, hogy nem tudok elaludni, sokszor vagyok hajnalba nyúlóan fent, csökkent az iskolában a teljesítményem.
Sokszor álmodok egy szerettem halálával, illetőleg azt, hogy bántják őket, és nem tudok mit tenni ellene.
Betudtam annak, hogy a filmek miatt van, ami esetlegesen néztem, vagy a könyvek miatt, amit olvastam. De elég régóta van ez (körülbelül 12-13 éves korom óta, sokszor volt emiatt az, hogy nem beszéltem inkább senkivel, mert senki nem hitte el), és már a párom is tapasztalta, hogy valóban lehet valami baj, ugyanis sokszor sírva, sikoltozva keltem fel egy-egy álom után.
Elnézést ha ez eléggé ossze-visszara sikerült, remélem azért a lényege érthető.
Az volna a kérdésem, hogy érdemes volna ezzel a problémával további segítséget kérni?

Jó estét. Elnézést az ismételt üzenetért, de az is eszembe jutott, hogy sokszor álmodom azt, hogy meghalok, de nem kelek fel rá. Érzem, hogy fáj amit adott esetben tesznek velem, de nem tudok felkelni.
Pár hete volt egy olyan álmom, miszerint egy vonaton ültem egy kádban, előttem egy nő, aki kiszúrta a szemem, majd a vonat ablakán kilokott, és a sínek alá estem be. Nem keltem fel, csak a nyomasztó sötétség, és a fájdalom volt jelen.
Volt olyan is, hogy egy dombon ültem meztelenül, volt mellettem egy ismeretlen férfi (idősebb), a házunktól nem messze, aki állandóan fogdosott, hiába sírva könyörögtem, hogy ne tegye, és nem akart elengedni.
Sose történt velem ehhez hasonló, de egyszerűen vagy azt álmodom, hogy megölnek, és az esetek többségében fel sem ébredek, vagy fogdosnak, és szexuális tartalma van az álmaimnak, vagy azokat bántják akiket szeretek.
Szükségem lenne segítségre a két levelemben leírtak alapján?

Már nem vonzódok a barátnőmhöz, más karakterre vágyom, nem tetszik barátnőm alakja és úgy gondolom miatta van gyomor fekélyem. Már azt se tudom mikor volt utoljára szex, egy lakásban élünk lassan 6 éve vagyunk együtt és nem tudom hogy szakítsam meg a kapcsolatot. Belsőleg néha jó de már sokszor más karaktert képzelek el vele mert másképp ideges vagyok ha tudom hogy közelemben van. Ha valami kis vita van vagy valamit nem csinálok meg el kezd bőgni és idegbetegen viselkedik, hogyan lehetne tőle meg szabadulni?

Kedves Doktornő!
Párommal 14 éve élek együtt ebből a kapcsolatból 1 közös gyerekünk született előző házasságból 2.A probléma 4 éve kezdődött amikor hétvégéken elindult motorozgatni a barátaival.Ennek egy új fiatal barátnő lett a vége ,mivel én észrevettem az új kapcsolatot kértem ,hogy költözőn el vele albérletbe.Bíztam benne hogy így majd ráébred hogy hiányzik neki a család.3 év úgy telt el hogy haza is járt és oda is járt,többször is kértem ,hogy zárjuk le én nem akarok így élni döntse el mit akar.Ekkor megígérte hogy haza költözik és lezárja
mert neki már nincs ereje egy új élet elkezdéséhez annak ellenére hogy nagyon vágyik egy kislány gyermekre amit ugye egy fiatal nőtől még megkaphatna.Már 9 hónapja hogy itthon van ,de látom hogy nem tudja lezárni a múltat .Lelkileg nagyon gyenge férfi létére ezért azt is megengedtem még az első hónapokban hogy hétvégén néha elmenjen hozzá talán így könnyebben elszakadnak egymástól,most ott tartunk hogy telefonos kapcsolatban vannak.Énem bírom ezt lelkileg azt gondolom ,hogy mindent megtettem,hogy segítsem őt és próbáljuk meg újra a közös életet amiben sosem voltak problémák pont ezért nem tudunk egymástól könnyen elválni de én most már feladtam.Engem sem akar elveszíteni de sajnos azt érzem ,hogy őt se.Sokszor észre veszem,hogy nem találja a helyét,a szex is van hogy eredménytelenül zárul tudom hogy lelkileg gyötrődik 2 ember között.Hogyan tovább?Felajánlottam,hogy kezdje új életet, de nem szeretne rosszul dönteni!
Én még tudok valamit tenni? már lelkileg kimerültem én is egy érző lény vagyok csak ezt mindig elfelejti.

Jó estét Doktornő!!Nem tudom mitévő legyek,Iskolás korunkban ismerkedtünk meg és ebből szerelem let azután házasság és lett 2 szép gyerekünk eggy 12 éves most a nagyfiú a kicsi 18hónapos..2005 ben házasodtunk össze..a feleségem diplomázott főiskolára járt..Tanitónő lett..Na viszont én Kamion sofőr vagyok..Most jelenleg külföldön dolgozom,Tavaj Áprilisban mentem ki a pénz miatt mert ithoni fizetés az kevés volt..Együtt beszéltük meg kimegyek renbehozok minden anyagi gondokat,és utánna ithon akarja hogy dolgozzak..és normális családi idilt..Na most az a Helyzet,hogy van eggy fiatal pasi az életében 19éves..Tehát 100%ban mondhatom megcsalt..ezt a fiatal pasi is a szemembe mondta és a feleségem is..és mutatkoztak együtt is a Faluban..Na mármost az van közös a ház,minden de azt mondja haza mehetek amikor csak akarok,mert szeret de úgy mint embert vagy a testvérét vagy mint a gyermekemim apját..Külön alszunk azóta vagyis én döntöttem így..a Karácsonyt is az anyósom javaslatára töltöttem ithol vagyis együtt..Lassan 20 on páréve vagyunk együtt,és most válni akar..Én meg persze nemtudom ezt elfogadni mert ezek után is nagyon szeretem mert ő a végzetem pont..Csak az a baj mondtam neki ezeket és eggyet fuj mint a pereces vállást..Szerintem én nem vagyok hibás ebben..Szeretnék eggy kis tanácsot kérni mitévő legyek mert belebolundolok..Válaszát előre is köszönöm..János

Jó napot kívánok! Renta vagyok,és nem találom az írásomat !
Igaz kategóriát nem jelöltem,akkor nem láttam ,hogy olyan is van.

Üdvözlöm!
Nekem a dac korszak a problémám.
Van egy 3éves kislányom, aki ugyan nagyon ügyes, viszont az öltözésnél katasztrófa. Bugyit egyáltalán nem szeret hordani, szaggatja le magáról, viszont muszáj mert a bölcsődében szólnak ha nincs rajta. A többi ruha neművel is hasonló a helyzet. Télen képes lenne kabát és cipő nélkül elindulni bárhova, és ez nagy konfliktust szokott kiváltani. Van, hogy emiatt elsem indulunk inkább oda ahova szeretnénk menni. Remélem tud nekem segíteni abban, hogy mit csináljak másként és hogy lehetne ösztönözni az öltözéssel.
Köszönöm!

2 gyermek egyedülnevelője voltam 8 évig. Megismertem egy férfit, együtt élünk 2,5 éve. A férfi komoly anyagi támogatásra szorul, kezdő vállalkozó. Én segítem. Nem terhelem őt a neveléssel, gyermekek ellátásával kapcsolatos elvárásaimmal a hétköznapokban, de sajnos hétvégén egy napot mindíg dolgoznom kell, akkor egyedül van a gyerekekkel, akik kiváló magatartásúak az iskolában, a tanárok imádják őket. Amikor egyedül van velük otthon, olyan gondok vannak a gyerekekkel, hogy felkapcsolva hagyják a villanyt, mellé dobják a szemetet, igen ezek gondok, de ő a plafonon van tőlük, kissé eltúlzott reagálásnak látom. És ő mondja, mondja, hogy ilyenolyanok a gyerekeim. Én kiborulok, és kérdezem, hogy mennyit fizessek még neked, hogy 1 napot elviselj a gyerekeimmel, akik egész nap a szobájukban vannak, tv-t nem néznek, színes papírt vágnak, faágat farigcsálnak, zenét hallgatnak. Én nem apát kerestem nekik, hanem egy barátot, akitől tanulhatnak, mert a párom nagyon ügyes a férfias dolgokban. De ő nem vonja be őket a ház körüli munkába, mint más apuka a fiát. Olyan érzésem van, hogy a gyerek csak maradjon a szobájában, ne zavarjon. És úgy, hogy neki igazából jövedelme nincs, én tartom el az egész családot, a kiadásokat fizetem, a vállalkozását finanszírozom. Hogy reagáljak?

Anita

Szèp napot kívánok! Szakács a szakmám menza konyhán dolgozom. Konyhalánynak vagyok felvève. 1 ève dolgozom előző munkahelyen még nem voltam. Szeretem csinálni csak az a problémám ki vagyok mindig nèzve azért mert picivel több a fizetèsem és kihasználnak mert fiatal vagyok és én úgyis bírok mindet. Segítség az nem nagyon van. Napi 700 főröl beszèlek. Előző csapat vezetőm lelkileg leamortizált. Mindig is fèlènk ès aggódós voltam, vagyok. Soha nem bántottam a kollégáimat és Rossz szót sem és valahogy a negatív viselkedés kapom vissza mièrt? Munkaheyet szeretnék váltani nem merek lèpni valamitől fèlek. Szüleim szerint szokjam meg minden este próbáltam elterelni a figyelmemet pl zenehallgatás meditáció,tánc, sèta stb ideig darabig tart és depresszióba estem. Esténként nehezen kapok levegőt stressztől. Ha esetleg tud segíteni tanácsot adni meg köszönèm.
Enikő

Jó napot kívánok!
Úgy érzem össze vagyok zavarodva…
Agorafobiaval kezeltek több mint 4 évig, de decemberbe abba hagytam a gyógyszert. Több mint két éve élek együtt párommal, nagyon jól megvagyunk bár volt egy csúnya vitánk decemberben de megbeszéltük a dolgot.
Lassan másfél hete úgy érzem mintha teher lenne a számomra, feszült vagyok. A barátokat se fogadom, valami olcsó kifogással “le rázom” őket. “Egyedül akarok lenni…és hagyjon békén mindenki!” Ezt érzem és feszült vagyok mellette fáradt és üresnek érzem magam.

Júniusba lesz az esküvőnk, beszéltünk a gyermek tervezésről, saját lakást szeretnék…azt hittem ez okoz mindent…hogy megijedtem ezektől a komoly dolgoktól. De már magam sem tudom mi ez az egész 🙁

Tisztelt szakértő!
Kisfiam 5,6 éves,volt koraszülött,1500g született 31 hétre.3 éves kora óta súlyos viselkedés zavara,magatartás problémánk van,rendszeres neurológiai controlokra járunk.
Ott sztereotip mozgászavart diagnosztizáltak,gyerekpszichiáter F9010 bno kódot írt,ez mit is jelent pontosan ?sok mindent nem találok róla a neten.Strattera gyógyszert kezdtük szedni.Azt szeretném megkérdezni hogy erre mért nem jár emelt családi pótlék ha ilyen drága a gyógyszer!Sajnos így a közgyógyra se vagyok jogosúlt.Válaszát előre is köszönöm Üdv.Erika

27 éves nő vagyok. Évek óta egyedül vagyok, egyetemi éveim óta nem volt férfi az életemben. Váratlanul beleszerettem egy 44 éves férfiba. Ő is egyedülálló, szintén évek óta van egyedül. A szüleim nem nézik jó szemmel a kapcsolatot, folyamatosan marnak. Nem képesek elfogadni, öregnek tartják. Őt is becsmérlik és engem is. Kettőnk kapcsolata sem alakul jól emiatt. Ő nem hajlandó beszélni a szüleimmel. Én egyre kétségbeesettebb vagyok. Magamba fordultam, bezárkóztam, elhanyagoltam a munkámat, emiatt gyakorlatilag szinte a nulláról elölről kellett kezdenem. Így magamra maradva még kevesebb az önbizalmam, kilátástalannak ítélem a jövőt. Hiába vagyok diplomás, szegényes körülmények között élek. Különköltözés szóba sem jöhet. Szüleim egyre jobban lerobbannak, csak rám számíthatnak. Minden barát, egykori diáktárs, jó ismerős családot alapított körülöttem, nincs akinek elmondhatnám az engem nyomasztó problémákat. Szerettem volna én is megállapodni valaki mellett, egy pillanatra lehetségesnek tűnt. Jó ideje nem tarthatom a kapcsolatot a férfival, akit őszintén megszerettem, mivel a szüleim ellene vannak az egész dolognak. Nem mehetek el hozzá, nem hívhatom fel, nem találkozhatok vele munkaidő után. Mit tehetnék?

Tisztelt Doktornő!
Én homosexuális vagyok. Eddig teljesen titkoltam másságom, nem gyanították az emberek. Viszont most úgy érzem rájöttek az emberek a munkahelyemen is és a családomban is. Iszonyatosan kibeszélnek a hátam mögött, kiközösítenek, már sexuális életet sem tudok élni, mert akkor iszonyatosan szégyenlem magam. Eddig nem okozott problémát az én kis titkos életem, nem értem mi változott. Hogyan tudnám ezeket a dolgokat ismét teljesen elrejteni a világ elől? Válaszát előre is köszönöm

Szép estét kívánok. Úgy gondoltam le írom a problémámat. Egy nagyon rossz kapcsolatban élek. Nagyjából leírom.
2éve ismerkedtünk meg az elején nagyon jó volt minden, aztán ahogy telt az idő egyre rosszabb lett minden. Eleinte csak csúnyán beszélt velem aztán már bántott is de akkor még ritkán. Mostan már ott tartunk, hogy ha vissza beszélek neki vagy “nem fogadok neki szót’akkor már egyből üt bánt. Már voltam kórházban is mert eltörte a bordam. De ugye ezt nem mondhatom el senkinek mert akkor szakít.. Senkinek nem mondhatok semmi rosszat a kapcsolatunkról. Én őt nagyon már betegesen szeretem, egyszerűen nem tudok rá Haragudni ő sokszor hangoztassa hogy nem szeret már engem és azt akarja hogy meg haljak mert nyomorék vagyok mivel nem fogadok neki szót sokszor. Ő azt szeretné hogy mindenre bologassak és mindennel ertsek vele egyett, de ez a baj velem, hogy nem tudom befogni a szám ha valami nem tetszik nekem. Tudom én vagyok ebben a hibás, mert ilyenkor jön a vita. Sokszor azt érzem hogy most már nem fog érdekelni és úgy érzem eltudnam hagyni de ez sajnos nem tart sokáig. Ez olyan mint egy ördögi kör nem lehet belőle ki mászni. Ha nem vagyunk együtt mindíg rajta jár az eszem hogy vajon mi csinál stb.. Nem tudom elképzelni nélküle az életem de így is megöl. Nem tudom mit tegyek hogyan szeressek ki belőle. Félek vele szakítani mert tudom hogy mennyit szenvednek a hiányától szerintem belehalnek a fajdalomba. De így meg..: ( minden nap sirok, már semmi nem okozz nekem boldogságot. Az utóbbi időben híztam az teljesen elvette az onbizalmamat. Mindíg azt mondja nekem malac vagyok undorító stb.
Nem tudom hogy masszak ki ebből: (