Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Kedves Doktornő!
Miért van az,hogy nem tudok bízni egy pasiban sem? Ha van párom akkor mindig magam mellett akarom tudni ha pl nem ír vagy nem keres 2-3 órán keresztül már kétségbe vagyok esve,hogy vajon mi lehet vele. Rám unt vagy már nem szeret? Pedig magamba nagyon jól tudom,hogy dolgozik nincs ideje mégis rettegek. Ez az érzés borzalmas csak ezen jár az agyam szinte egész nap. Van amikor éjszakánként sem tudok aludni csak a rosszra gondolok mindig. Önbizalmam sincs soha nem voltam megelégedve magammal. A pasik mindig elhagytak mert lobbanékony természetem van hirtelen haragú vagyok és néha agresszív. Nagyon szeretnék megváltozni és végre bízni a pasikban. Most is van párom 1 hónapja és nagyon jól megvagyunk szeretjük egymást. Ő már sokszor bizonyította,hogy mennyire szeret engem mégsem tudok benne megbízni 100%-ig. Én már nagyon sokat csalódtam a férfiakban soha nem volt szerencsém a szerelemben. Szerintem bennem van a hiba mert valami oka van,hogy mindenki elhagy. Miért nem tudok megváltozni? Mit tegyek,hogy jobban bízzak a férfiakban?
Kedves Kérdező!
Köszönjük levelét!
Érdemes lenne a mai nap folyamán megjelenő blogbejegyzésünket elolvasnia, amely a féltékenységről szól. Úgy gondolom, hogy egy beszélgetés sorozattal lehetne a végére járni, hogy miért is jönnek elő ezek az érzések Önben.
Amennyiben mellettünk dönt, várjuk szeretettel a megkeresését!
Üdvözlettel:
Szabó LiliGyermeket szeretnék. Van már egy 7 éves és egy 4 éves fiam. A 7 éves fiam jelenleg is bepisil. Jártunk pszichológushoz, aki testvérféltékenységet feltételez a háttérben, de a terápia nem hozott eredményt. Jelenleg gyógyszert szed a problémára. Hallani sem akar az újabb testvérről, de én annál inkább. Nem szeretnék neki ártani. Mit tegyek?
Kedves Kérdező!
Köszönjük levelét!
Érdemes lenne egy másik szakembert is felkeresniük (lehetőleg klinikai gyermek-szakpszichológust), hogy ő is véleményt alkothasson s másféle terápiás kapcsolatban is részesüljön a gyereke, s elmondhassa Ön is a félelmeit. Nem mindig sikerül elsőre olyan szakembert kifogni, akit elfogad a gyerek, s jól együtt tudnak működni a terápia során.
Üdvözlettel:
Szabó LiliNem tudom hogy kezdjek neki, úgyhogy belevágok….
Meleg vagyok, senki nem tudja környezetemben mert nem fogadnák el, és egyre nehezebb az életem……
Van egy srác akit 7 éve ismertem meg vele vesztettem el a “szüzességem” és ez a srác azöta is keres minden évben feljeres udvaról majd eltünik és nem tudok tovább lépni mert reménykedem….
A sok titkolozás itthon és a kettős élet kikészít, jelenleg nem dolgozom de ez már kezd megszokott lenni mert van hogy felpörgök és 12-16 órázom olyankor alkalmikat keresek bulizok stb de van hogy 2-3 honapig semmi se munka se kapcsolat csak a gondolatok ami sokszor a halált jelenti számomra……
Ez álltal sokat költöztem hogy titkoljam mi voltom illetve a munka miatt és a kapcsolatok miatt, de mindig haza térek mikor magam alatt vagyok ilyenkor nrm dolgozom csak gubbasztok a szobámban…..
Nos röviden és szolidan ennyi a lényeg…..
Ön szerint baj van velem vagy ez normális?
Kedves Kérdező!
Levele alapján azt gondolom, hogy túlzottan nehéz a heteroszexualitás álarca mögé bújnia, de mivel fél a környezete reakciójától nem tudja/akarja ezt levetni, ezért inkább teljesen bezárkózik. Önismereti munka megkezdését javaslom, hogy elfogadja Önmagát mások véleményétől függetlenül, fel tudja vállalni a homoszexualitásából fakadó konfliktusokat. Amennyiben igényli, négyszemközti keretek közt szívesen állunk ebben is a rendelkezésére.
Üdvözlettel:
Habis MelindaSzép Napot !! Mostanába nagyon sokat streszelek,minden miatt idegeskedek,félek hogy mindig beteg leszek. Mindig bebeszélem magamnak a betegségeket,ha elmegyek orvoshoz a tüneteimmel a leletek mindig negativak. Aurás migrénem van,és mindig attól félek hogy nem is attól zsibbadok hanem hogy agyvérzésem lesz. Most kb 1-2 hónapja a mellkasom nyomja,kiderült refluxom van. Most pedig a hátam fáj meg a karom olyan mintha égne,és feszítené szét valami. Orvosnál voltam épp ma háziorvosnál azt mondta izomgörcsöm van a sok üléstől. Mert ülő munkát végzek. Most azon aggódom hogy lehet szivinfarktusom lesz. Ön szerint mitől lehet okozhatja a hátfájdalmat a sok idegeskedés ? Mostanában sokat vagyok egyedül a párom kiment dolgozni külföldre biztos ez is közrejátszik mindenben. Csak most ez aggaszt hogy mitől fájhat a hátam?! Kérem doktornőt segítsen nekem !! Válaszát előre is Nagyon Szépen Köszönöm. További Szép Napot Kívánok.
Kedves Kérdező!
Leírása alapján szorongás, fokozott feszültség okozhatja panaszait, de ennek megállapításához hosszasabb beszélgetésre van szükség. Ha gondolja, szakrendelésen TB alapon áll rendelkezésére pszichológus, vagy lakhelyén személyesen is felkereshet magánrendelésen pszichológust, vagy online formában honlapunkról bárkit választhat konzultáció céljából.
üdvözlettel:
Tisztelt cím!
Segítséget szeretnék kérni! Tanácsot abban ,hogy éljem meg azt hogy 5 év után felmondtam munkhelyemen, és a 3 hete vagyok munkanélküli, barátommal élek, anyagi problémám nincs, nem kérek családomtól pénzt, mégis megkapom azt hogy de keresek munkahelyet? Testvérem erőszakosan segít, pedig nem kértem! Rosszul érzem magam velük! Egy jó napomat is képesek lehangolni! Én most keresek de mindenbe nem megyek bele! Sportolok, étrendre figyelek! Jól érzem magam hogy fogytam! Ők meg a lelki nyugalmamat kavarják fel, egy amúgyis nehezebb helyzetben!
Hogy kezeljem?
Kedves Kérdező!
Eredeti családról érzelmileg leválni nem egyszerű, a határokat felállítani az ön feladata. Az ön döntése, hogy mit vállal, illetve ezt barátjával kell tisztáznia (nem az eredeti családjával), hogy milyen munkát vállal el, feltéve, ha a barátjával él együtt. Lehet, hogy eredeti családjának (szülők, testvér) nehéz önről leválniuk. Érdemes őket megnyugtatnia, hogy ön már a barátjával él, és közösen (ketten) döntenek arról, hogy hogyan tartják fenn magukat. Ha saját magában sikerül tisztáznia, hogy ön tőlük független, önálló személy, aki a barátjával tart fenn közös életközösséget, akkor eredeti családja felé is könnyebb lesz ezt képviselni. Nem írja, hogy barátja hogyan reagál minderre. Segíti-e önt ebben?
üdvözlettel:
Üdvözlöm!
Segítségét, és véleményét szeretném kérni.
Nem is igazán tudom hogy fogalmazhatnám meg a problémámat. Néha olyan mintha egyszerre több gondolatom lenne, mintha egyszerre többen gondolkoznának a fejemben. Kissé ahhoz hasonlítanám amikor olyan helyen vagyunk ahol rengetek ember van, mindenki egyszer beszél és így nem érteni semmit. Szinte ugyan ez zajlik le a fejemben. Ettől nagyon nagy lesz bennem a feszültség van hogy elkezdek pánikolni, vagy teljesen kétségbe esek, néha úgy érzem megőrültem.(Régebben voltak pánikrohamaim, de nem ez volt a kiváltó oka, a roham előtt nem volt jelen ez az érzés .)
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel
Kedves Kérdező!
Köszönjük levelét!
Sajnos kevés az információ, ami alapján állást lehetne foglalni, hogy mivel kapcsolatosak a tünetei. Úgy gondolom, hogy érdemes lenne a helyi nevelési tanácsadóban kivizsgáltatni a problémáját, ott egy részletes első interjú után, teszteket is tudnának felvenni Önnel.
Üdvözlettel:
Szabó LiliKedves Doktornő!
Kérdésére válaszolva, a párom támogat, szerinte jó döntést hoztam! Több időm van itthon is mindenre, magamra találás időszakában vagyok, szükségem is van erre most külsőleg is belsőleg is jót tett ez nekem! Közös lakásunk van , nincs hitelünk! Minden adott, egy pozitív légkörre, amiben a sikeres munkavállalás is benne lesz , de nem bejelentett , ideiglenes munkát nem vállalok el, még ha pénzt is kapnék érte! Addig megelégszem a munkaügyi támogatással, és helyre rakok mindent, amit eddig nem tudtam.
Kedves Kérdező!
Nagyszerű, hogy határozott elképzelései vannak, és felém képviselni is tudja. Remélem mások felé is sikerül.
üdvözlettel:
Tisztelet.Megismertem egy csodálatos nöt a munkahelyemen,,Hospice .Neki a férje halt meg 38 évesen 20 év házasság után rákban nálunk.Rá 2 hónapra rám irt.Egymásba szeretünk.Nagyon szeretem s szeretném ha boldog lenne.Normális ez avagy elképzelhető e hogy öszinte e az érzelme felém,Nem szeretném ha csak kellék lennék ill ha én sérülnék késöbb.Neki a párja volt az elsö kapcsolata minden téren.Köszönöm
Kedves Kérdező!
Érdekes a felvetése, hogy őszinte-e a hölgy érzelme ön felé. Mi okozza önben a kételkedést? Van, olyan tapasztalata, hogy “kellékként” kezelte valaki?
üdvözlettel:
Jó napot kívánok!
Szerettem volna tavaly nyáron leszokni a nyugtatóról,és az explemedről. Eltelt 3 hónap aztán elkezdtem rosszul lenni,a nyugtató leszokásának mellékhatásai jöttek elő. A legrosszabb az volt,hogy nem tudtam aludni,ezért a nyugtatót újra
elkezdtem szedni. De nem javult,és még most sem tudok. Tegnap voltam pszichiáternél,aki azt mondta,hogy újra szedjem az explemedet,de nem mondta,hogy mennyi idő után hat. Ön meg tudná nekem írni? Előre is köszönöm válaszát.
Kedves Kérdező!
Ez orvosi kompetencia körébe tartozik. Sajnos munkacsoportunkban nincs orvos végzettségű kolléga. Mi, pszichológusok bölcsész kart végeztünk, a gyógyszerekről csak felületes ismereteink vannak. Pszichiáter szakorvos a szakértő ebben.
üdvözlettel:
Üdvözlöm
A kérdésem az lenne hogy kb 3hete kezdődött hogy néhA olyan mint ha egy pillanatra “álmodnék” és ettől iszonyatosan bepánikolok és erősen elkezd verni a szivem is.
Nem tudom mitől lehet ez..
Már kb fél éve úgy mond bevagyok zárkózvA itthon nem nagyon járok semerre
Minden napom ugyan az
Lehet hogy ez lenne az oka?
Kedves Kérdező!
Fél éve otthon van? A szülei ezt tudják? Az iskolából nem hiányolják? Miért van otthon? Valamilyen betegség vagy más ok miatt? Szüleinek jelezze, hogy segítségre van szüksége.
üdvözlettel:
Jó napot! Az lenne a problémám hogy marcius 8-án 16 hetesen elvesztettem babám és azóta elég nehezen beszélek róla, nem is szívesen találkozom emberekkel,úgy érzem én vagyok a baba elvesztésért a hibás és minden terhes nőre féltékeny vagyok (nem tudom köze van e hozzá de édességet kívánok folyamatosan). Kérdésem az lenne mit tehetnék ellen? Orvoshoz kellene fordulnom? Vagy meddig tart még ez az állapot? Köszönöm előre is válaszát.
Kedves Kérdező!
Érdemes pszichológushoz fordulni, mert a gyász elmaradása, vagy megakadása depresszióhoz is vezethet. Főként, mivel önmagát hibáztatja. Néhány konzultáció is segíthet. Ha gondolja, munkacsoportunkhoz is fordulhat, vagy kórházi pszichológushoz (szülészeten szokott lenni pszichológus) vagy magánrendelésen, vagy pszichiátriai szakrendelőben. Ezek közül a kórházi és a szakrendelő pszichológiai ellátása ingyenes. Mindenképp érdemes segítséget kérni.
üdvözlettel:
Üdv!
Problémám az lenne, hogy folyton utasításokra van szükségem, mert egyedül például egy munkahelyen nehezen boldogulok. De közben meg utálom, ha megmondják mit csináljak, parancsolnak. érdekes.
De még a legegyszerűbb dolgokban is. Nehezen megy az önálló döntéshozatal.
Ez a tehetetlenség érzése. Jóváhagyás függőség.
Onnan eredhet ez, hogy anyukám, szüleim mindent megakart/ megcsinált helyettem, pedig már nem voltam kisgyerek, kb anyu kedvence voltam.
Kikészítette a kaját, elpakolt a táskámba, kiszolgált, ruháimat pakolta el. Sikerült leszoktatnom róla mostanára
De közben folyton azt akarom bizonyítani, hogy mindent egyedül akarok. meg, hogy én milyen független erős egyén vagyok.
A másik gyakran elrontok dolgokat, de ilyeneket például. 3*5-re azt írom, hogy 20 stb. Pedig amúgy, nincs gondom ilyenekkel, csak ilyen élesebb helyzetekben kikapcsol az agyam.
Minden kis apróságot megkérdezek.
Csak furcsa, mert látom, hogy sokan mennyire rutinosan vágnak bele mindenbe.
Ha hibázok elszégyenlem magam.
Kedves Kérdező!
Nem írt kérdést, de leírása alapján hasznos lehet pszichológust felkeresnie, ha szenvedést okoznak önnek ezek a konfliktusok, melyeket leír. Hasznos lehet személyiségfejlesztő csoportra jelentkezés is, pl. pszichodráma.
üdvözlettel:
Tisztelt Doktornő! A következő problémával fordulnék Önhöz: mostanában kezdtem realizálni,hogy 24 éves létemre,semmit nem értem el az életben. A volt osztálytársaim képeit nézegetve tudatosult ez bennem. Ők már mind lediplomáztak,külföldön vannak stb. Nekem még a jogsit se sikerült összehoznom…elkezdtem kétszer az egyetemet,mindkétszer másik szakot és az első fél évben otthagytam őket…a munkahelyeim is gyakran váltogattam,ha valamilyen sérelem ért,rögtön felmondtam. Megfogadtam,hogy spórolok,de képtelen vagyok tartani magam a költségvetésemhez. Ha pl valamit meg kell oldani,mindig másoktól várom a megoldást,valahogy úgy érzem mintha saját magam gátolnám,tudattalanul. Nem tudom miért van ez? A szüleim is mindig ilyenek voltak,sosem léptek ki a komfortzónájukból,főleg apukám nem tudta magát megerőltetni azért hogy a jövőben valami jobb legyen. Pedig tudtam hogy milyenek,és elrettentő példák voltak előttem mindig is,mégis lemásoltam volna ezt a mintát? Bármikor próbálkozom, a testem mintha nem akarna engedelmeskedni. Van,amikor egy rövid ideig sikerül,ha nagyon erőt veszek magamon,de aztán annyiban is marad a dolog. Pedig tisztában vagyok vele,hogy nem repül az ölembe csak úgy semmi,és mégis valami meggátol,mindig felül kerekedik ez a “tudattalan” dolog. Hogy tudnám ezt leküzdeni? Miből fakad az,hogy az első akadálynál feladom?
Kedves Kérdező!
Erre a kérdésre önismereti munka révén megjöhet a válasz. Ami tudattalan, az pszichoterápiás segítséggel tudatossá tehető. Ha gondolja, honlapunkról is választhat szakembert, aki ebben segítségére lehet. Vagy lakhelyén is fordulhat pszichológushoz. A “minta lemásolása”, ahogy ön írja úgy elképzelhető lehet, hogy bizonyos dolgokban azonosulunk a szüleinkkel, tanárainkkal a felnövekvésünk során. Tudatosan és tudattalanul is elsajátítunk dolgokat. Hogy Ön mit és hogyan, az egy hosszabb terápiás munka eredményeképp “fejthető meg”.
üdvözlettel:
Tisztelt Dnő!3hónapja szűltem meg a kisfiam és rettenetessen féltem mindentől és mindenkitől!Ebbe beletartozik a ferjem és a rokonok is!Folyamatossan attól félek hogy valamit elkap vagy valamit rosszul csinálok!Nem merem odaadni a ferjemnek se!Nem tudom mit tegyek mert én ugy érzem ez nem teljessen normalis!?Válaszát előre is köszönöm
Kedves Kérdező!
Mindenképp javaslom, hogy kérjen szakembertől segítséget. Ahol szült, azon az osztályon, ha van pszichológus, fordulhat hozzá. Ha nincs, pszichiátriai szakrendelőbe kérjen időpontot.
üdvözlettel:
Üdvözlöm!
Januárban meghalt a kutyusom, 17 éves volt, pont a névnapomon történt. Kényszerbetegségem miatt és a folyamatos félelemtől, hogy elmegy még jobban ragaszkodtam hozzá. Az elmúlt 1 évben már szellemi betegségei is elő jöttek, melyek miatt volt, hogy bántottam. Sokat ugatott éjjel is, volt, hogy vele kellett fent lennem, de nem volt szívem elengedni. Mindent megadtam neki, amit csak tudtam. Nem emlékszem, hogyan történt a halála. Éjjel még megitattam, majd lefektettem. Nyűgös volt, ugatott, betakarhattam, de hiába próbálok emlékezni sehogy nem jut eszembe, hogyan történt. Betakartam, vagy sem? Ha igen akkor úgy találtam rá? Miért nem emlékszem, miközben minden más éjszakára igen? Azóta minden éjjel úgy alszom el, hogy ezen gondolkozom, sűrűn sírva. A párnahuzatom azóta sem tudtam lecserélni. Minden nap ezen örlődöm. Bánt a bűntudad, így nem tudom elengedni. Úgy érzem én okozhattam a halálát. Már a kialvatlanság is befolyásolja a mindennapjaim, zaklatott vagyok, fáradt, sokat fáj a fejem, zsibbad a karom, nem tudok koncentrálni. Műkörmösként a munkám rovására is megy. Azóta elvesztettem a céljaim, nincs már semmi fontos az életemben. Hogyan tudnám ezt feldolgozni? Mit tanácsol doktornő? Előre is köszönöm a válaszát!
Kedves Kérdező!
A kényszerbetegség is befolyásolhatja az elválás nehézségeit, javaslom, hogy klinikai szakpszichológus vagy pszichoterapeuta segítségét kérje ebben a folyamatban. Ha nincs saját terapeutája, akkor érdemes keresnie. Ha budapesti, pl. a Nyírő Gyula kórházban vannak kényszerbetegség szakértők, vidéken pedig szakrendelésen vagy magánrendeléseken talál szakembert. Ha igényli, online is konzultálhat munkacsoportunk pszichológusainak egyikével, akár én is állok rendelkezésre.
üdvözlettel:
