Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Kedves pszichológus!
Normális hogy ilyen vagyok vagy valami baj van velem? Lassan 20 éves leszek és már hónapok óta ezek a gondolatok járnak a fejemben,egészen pontosan amióta elkezdõdött az egyetem. Abban se vagyok biztos hogy ez az utam amit most tanulok, de ez a legkisebb baj. Én mindíg is csendesebb, visszahúzódóbb voltam. A legjobb barátnõmön, családomon, nagymamáimon és uncsitesóimon kívül mások elõtt nem tudok önmagam lenni. Barátaim vannak, de félek hogy az én hülyeségeim miatt elvesztem õket. Miért van ez? Az egyetemen a csoporttársaim elõtt miért nem tudok önmagam lenni? Mostanában nagyon érzékeny vagyok, nyílvános helyen is képes vagyok sírni. Egyik nap teljesen magam alatt vagyok másik nap meg megtudnám váltani a világot. Ebbõl adódóan félek a jövõbeli munkahelyemtõl is. A másik dolog ami foglalkoztat hogy nem volt még barátom és ha pl. találkozok egy regi ismerõssel mindíg elõkerül ez a téma ráadásul a messzirõl jött rokonok is ezzel foglalkoznak. Ez lehet hogy bután hangzik,de attól is félek hogy egyszer el kell költöznöm otthonról, ugyanis annyira jó a kapcsolatom a szüleimmel hogy nem akarok elválni tõlük, holott ez a természetes. A jövõmmel foglalkozok és nem tudom megélni a jelent. Ezen ilyenkor mindenki átmegy? A felnõtté válás tényleg ilyen nehéz? Sokszor gondolok vissza a gyerekkoromra hogy milyen jó volt semmi gondom nem volt, illetve a gimis éveimre. Pedig már tervezem a jövõm szeretnék majd gyerekeket is. Menthetetlen eset vagyok? Fel kéne keresnem egy pszichológust vagy ezek a kérdések a bizonytalanság ebben az idõszakban normális? Kérem segítsen és köszönöm a mielõbbi válaszát!
Üdv, E
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Az életkora alapján még a kamaszkorban lehet Ön (nem akkor zárul le, ahogy betöltjük a 18. életévünket), s ebben az időszakban még előfordulhatnak az Ön által leírt tünetek is (pl. szélsőséges érzelmi megnyilvánulások, félelmek a felnőttléttel kapcsolatban, jövőbeli tervekkel kapcsolatos bizonytalanságok). Úgy gondolom, hogy ha nagyon megterhelőek Ön számára ezek a tünetek, akkor érdemes lenne pszichológust felkeresnie (serdülőkkel foglalkozó pszichológust) vagy fiatal felnőtteknek/kamaszoknak szóló csoportos foglalkozásokra elmenni (pl. önsegítő csoport, vagy pszichodráma csoport).
Üdvözlettel:
Szabó LiliKerem segitsenek rajtam nem tudom mi lehet a probléma velem de felek hogy a parom elhagy pedig sehova sem jar van egy gyermekünk is … folyatosan veszekszem a ferjemel értelmetlen dolgokon vitazok vele kerem segitsenek en ma tovább nem birom
Kedves Kérdező!
Szerintem mielőbb pszichológust kellene személyesen felkeresnie, pszichiátriai szakrendelőben az ellátás ingyenes.
üdvözlettel:
Tisztelt Pszichológus!
Milyen okai lehetnek a felnőttkori ujjszopásnak?
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
A felnőttkori ujjszopás bizonyos személyeknél egy regresszív állapot során jön elő, ahol az ujjszopás önnyugtatásként, feszültségoldásként szolgál. Kiválthatja stressz, szeretet vagy biztonságérzés hiánya. A problémamegoldó s stresszkezelő megküzdési mód valószínűleg nem megfelelően működik ezeknél a személyeknél. Érdemes pszichológusi segítséget kérni, hogy ezek fejlődjenek, illetve a fogazat s szájizom állapota ne romoljon tovább.
Üdvözlettel:
Szabó LiliJo napot,
3.5 eve vagyok hazas. Szeretem a ferjem de nem szerelembol mentem hozza. A gondok hazassag elott kezdottek. Nem tudom tultenni magam az exemen pedig annak mar 10+ eve vege. Kozben eskuvot is csinaltunk, mar az eskuvo datumaval megvolt a gond, mivel a ferjem azert akarta surgosen az eskuvot mert hazajott latogatoba a testvere 15 ev utan az allamokbol. Ez nekem nem tetszett de akkor azt mondtam, hogy rendben van. Az elmult 3 evben eleg sok minden volt ami nekem nem felelt meg de ugy tettuk, ahogyan o akarta (valahogy mindig kedveben akartam jarni az exem miatt) na de most szoba jott a gyerek. Nem szeretnek gyereket egyaltalan, csaladi allapotom miatt (szuleim alkoholistak), testverem nagyobb 9 evvel mint es de meg mindig tizenevesnek lat es vezetni akarja az eletem (az is meglehet, hogy az o csaladi gondjai miatt), a ferjem nagyon szeretne es felek elmondani neki, hogy en egyaltalan nem szeretnek csak mind halogatom, hogy majd a nyaron, majd jovore. Emiatt a nemi kapcsolatunk is tonkre ment. Karacsony kornyeken viszont felbukkant ujra az ex, valahonnan megtudta, hogy a hazassagom 1 hajszalon all. Azota is napi szinten beszelgetek vele es mondta, hogy o megvarja a dontesem es ha ugy dontok, hogy elvalok akkor ott lesz.
Nem tudom mit kellene tegyek. Minden teren elgondolkodtam de nagyon 50-50% az egesz, hianyozna a ferjem meg nem is, szeretnem megmenteni a hazassagom meg nem is. Egy a biztos az az, hogy nem akarom bevallalni a gyereknevelest.
Koszonom
Kedves Kérdező!
A gyerekkel kapcsolatban érdemes lenne a férjének elmondania ezzel kapcsolatos terveit. A házassággal kapcsolatban pedig valahogy érdemes döntésre jutni. Ha ez nehézséget okoz, pszichológussal való néhány találkozás (vagy akár több, ha van rá igénye), segíthet. A döntést akkor is ön fogja meghozni, a pszichológus abban tudna segíteni, hogy minél több szempontot áttekintve megszülessen önben a döntés.
üdvözlettel:
13 éves korom óta szexuálisan zaklattak 16 éves koromig , már vége van de nem bírok túl lépni rajta és azóta az életem katasztrófa.
Kedves Kérdező!
Nem írja most hány éves, mindenesetre mindenképp pszichoterapeutát kellene felkeresnie, pl. aki EMDR terápiában jártas, mely az egyik hatékony terápiás módszer trauma feldolgozásában.
üdvözlettel:
Tetszik nekem egy lány de félek odamenni hozzá és elmondani neki,mert félek ,hogy elutasít. Nem egy iskolába járunk, nem ismerjük egymást. A hetente kétszer szokott kézilabda edzésekre jönni az iskolánkba.
Hogyan szerezhet én egy kis bátorságot, önbizalmat?
Kedves Kérdező!
Érthető a félelme, hiszen szeretné megismerni ezt a lányt, közelebbi kapcsolatot kialakítani vele. Érdemes megpróbálnia szembenézni ezzel az érzéssel, megtervezni mit fog mondani, ha odamegy hozzá. Ha ez nem elegendő ahhoz, hogy a tettek mezejére tudjon lépni, javaslom, hogy beszéljen nehézségeiről egy Önhöz közel álló, megbízható felnőttel.
Üdvözlettel:
Habis MelindaMiért zárják börtönbe a bűnözőket, ha bent csak még rosszabbak lesznek?
Ott is ugyanúgy bandába szerveződnek.
Mennek a hatalmi harcok. Amikor végre kijut, akkor pár hónap, év múlva visszakerül, mert a bebörtönzés nem ér semmit, ugyanúgy lelki beteg marad. Biztos azért lett ilyen, mert gyerekkorában verték a szülei, vagy traumák érték. Azzal, hogy bezárják és fegyelmezik, csak még jobban lázadni fog.
Mintha a bűnözők rossz gyerekek lennének, közben nem azok, csak fáj a lelkük, vagy szegénységben nőttek fel és máshogy nem tudnak pénzt szerezni.
Drogot én is csempésznék. Jó pénz van benne.
Akik “bűnözők” miért kell rossznak nevezni őket, attól csak még rosszabbak lesznek.
Ennek van értelme? Ez a rendszer egy empátia mentes, diktatórikus szar.
Nézek ilyen műsorokat, Amerikában hogyan megy ez, hát semmit nem ér.
Kedves Levélíró!
Nem derül ki a levélből a személyes vonatkozás, de annyit tudok hozzátenni, hogy a börtönökben dolgoznak börtönpszichológusok is.
üdvözlettel:
Kedves szakértő! Unokám 4 éves kisfiú, nagyon eleven, nagyon mozgékony, korának megfelelően hisztis, de nagyon értelmes, vidám gyermek. Óvónői nem bírnak vele, nem találták meg hozzá a hangot, kiemelik a csoportból és a vezetőnő irodájában egyedül kell lennie, (felügyelettel) napjában többször is.Eljutottunk odáig, hogy maguk az óvónők egyértelműen kiközösítik a gyermeket, nem szeretik, mert problémásabb. A gyerek viszont mostanra már verekszik is. Nem agresszíven, inkább játéknak gondolja. Őt is sokszor megverték a nagyobbak. A kisfiú ennek ellenére szívesen megy az óvodába, nem sír, nagyon akarna játszani a többiekkel, mert imádja a gyereket. Viszont az óvodában töltött idejéről egyáltalán nem mesél soha, hiába faggatjuk. Kétségbe vagyunk esve. Hova, merre induljunk? Az még fontos lehet, hogy neki ez a 3-dik óvodája, mert magán óvodába járt, de sajnos nem bírtuk anyagilag, pedig ott nem voltak vele ilyen problémák. A nevelési tanácsadóba a szülei maguktól vitték el, de még csak 2 találkozó volt a pszichológussal.
Kedves Kérdező!
Megértem, hogy aggódik az unokája miatt az óvodai verekedés és az óvónők reakciója miatt. Szerencsés esetben a gondozók az adott helyzetben segítenek megoldani a konfliktusokat, azokat a gyerekek nem ököllel, hanem szép szóval igyekeznek kezelni. Levele alapján úgy gondolom, hogy a szülők megfelelően kézben tartják ezt a problémát. A nevelési tanácsadóban nyilván megfelelő, szakszerű segítséget fognak kapni. Tudniuk kell azonban, hogy a viselkedésváltozás egy hosszabb folyamat eredménye, néhány alkalomtól nem várható csoda.
Üdvözlettel:
Habis MelindaTisztelt Pszichológus!
Férjemmel(32 éves, vezető beosztású) 2,5 hónapja külön élünk, azzal indokolta döntését, hogy nem érez már irántam semmit. Csak a munka létezik számára még hétvégeken is, semmi kikapcsolódása nincsen. Gyakori fejfájással kűzd, mindig fáradt. Mindennemű emberi kapcsolatot kerül, nem áll szóba sem a családtagjaival, sem a barátaival. Elmondása szerint a gyerekeinkkel szemben is csak ürességet érez és nincs olyan dolog, ami érzelmet váltana ki belőle. Nagyon aggódok érte. Hogyan lehetne segíteni neki, mivel nem látja be, hogy baj van vele.
Kedves Kérdező!
Köszönjük levelét!
Érdemes lenne az összes családtaggal összefogni (férje szülei, férje testvérei, Ön szülei), s közösen leülni vele beszélni arról, hogy ha ő ilyen érzéseket érez, az nem jó sem az ő számára, sem a családja számára. S szívesen segítenek neki szakembert is keresni. Ha ő nem kér segítséget, akkor tünetei lehet súlyosbodni fognak, s akkor akár a munkából is kieshet hosszabb vagy rövidebb időre.
Ennyi információ s a levele alapján úgy gondolom, hogy a kiégésen kívül a munkamánia, s hangulatzavar is szerepet játszhat nála, persze diagnosztizálni csak személyes interjú során lehetne őt.
Az alábbi blogbejegyzéseinket javasolt lenne elolvasnia Önnek, sok hasznos információt talál bennük:
Üdvözlettel:
Szabó LiliÜdvözletem!
30éves 2gyerekes anyuka vagyok. Férjemmel és gyermekeimmel élünk családi házban. A kicsivel gyesen vagyok otthon. Úgy érzem a házasságom csak anyagiaktol és gyermekeimtől függ..Férjemet pornó nézésen kaptam, kiderült 4 hónapja folyamatosan nézi.. Ez eléggé lehengerelt és csalódtam saját magamban pedig úgy éreztem hogy jó feleség vagyok, házimunkát elvégzem többet mint kellene, főzök mosok takaritok, de úgy érzem elfáradtam lelkileg, nem érdekel különösen semmi nincsenek céljaim és az az életvidám nő aki mindenben a pozitívat látta meg eltűnt..
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Nehéz lehet Önnek, hogy ennyire megváltoztak az érzései negatív irányba az elmúlt időszakban. Arról nem írt, hogy vajon hogyan s mikor alakulhatott ki Önnél és a férjénél, hogy érzelmileg eltávolodtak egymástól. Úgy gondolom, hogy önmagában a pornófilm nézés nem ritka jelentség, a férfiak és a nők egy részénél előfordul életkortól, s családi állapottól függetlenül. A levele s a leírása alapján inkább az a kérdés, hogy élnek-e házas életet, ha nem, akkor milyen okokra vezethető ez vissza (itt lehetne felsorolni, hogy az egyik fél nem akar szexuális kapcsolatot létesíteni, csak a pornó filmek érdeklik), s milyen egyéb problémák lelhetők fel a házasságukban.
Mindenképpen érdemes lenne beszélnie a férjével arról, hogy mit érez, s vajon ő hogyan képzeli el a jövőt. Amennyiben szeretnének a házasságuk jobbá tételén közösen dolgozni, javasolt lenne párterapeutát felkeresniük. A családsegítő szolgáltnál szoktak ilyen végzettségű szakemberek lenni, ők ingyenesen fogadják a párokat. Illetve magán úton is kereshetnek (nálunk online formában Pergel-Száraz Cintia is vállal párkonzultációt, a honlapunkon a szakemberek menüpontban olvashat a kolléganőről részletesebben).
Az alábbi blogbejegyzéseinket ajánlom Önnek, sok hasznos információ található bennük:
Üdvözlettel:
Szabó LiliÜdvözletem!
30éves 2gyerekes anyuka vagyok. Férjemmel és gyermekeimmel élünk családi házban. A kicsivel gyesen vagyok otthon. Úgy érzem a házasságom csak anyagiaktol és gyermekeimtől függ..Férjemet pornó nézésen kaptam, kiderült 4 hónapja folyamatosan nézi.. Ez eléggé lehengerelt és csalódtam saját magamban pedig úgy éreztem hogy jó feleség vagyok, házimunkát elvégzem többet mint kellene, főzök mosok takaritok, de úgy érzem elfáradtam lelkileg, nem érdekel különösen semmi nincsenek céljaim és az az életvidám nő aki mindenben a pozitívat látta meg eltűnt..
Kedves Kérdező,
Levelét 2x rögzítette a rendszerünk. A válasz a nevem alatt megtalálható.
Üdvözlettel:
Szabó LiliÜdvözletem!
Azzal a problémával fordulnék önökhöz, hogy hogy nagy valószínűséggel nárcisztikus személyiségzavarban szenvedek. Ennek tünetei ritkán jönnek elő, akkor is csak a párommal való konfliktushelyzetekben. Azt, hogy ez a problémám ő is megerősíti. Nagyon csúnyán megtudom őt bántani szavaimmal. Képes vagyok szinte bármit a fejéhez vágni annak érdekében, hogy én jöjjek ki nyertes félként az adott vitából, veszekedésből. Nem vagyok képes elfogadni az ő igazát ilyen helyzetekben, mivel ilyenkor engem is ér valamilyen sérelem és akkor csak magammal foglalkozom, hogy nekem milyen rosszul esett. Azzal, hogy esetleg én is megbántottam őt nem vagyok képes foglalkozni addig, míg az én sérelmemet el nem rendeztük. Visszavágok neki olyan dolgokkal amikről tudom, hogy neki nagyon rosszul esnek. Szeretnék megváltozni, de nem tudok. Mindig megígérem neki, hogy megváltozom de amint jön egy újabb hasonló helyzet, ugyan úgy viselkedek. Ez mérgezi a kapcsolatunkat. Nem szeretném elkergetni őt magam mellől, de ezzel a viselkedéssel pont azt teszem. Anyukámat szintén nárcisztikusnak tartom. Ilyen amióta ismerem. Lehetséges hogy tőle örököltem? Mivel tudnék változtatni magamon? Lehetséges egyáltalán? Ha igen, akkor hogyan? Érdemes lenne szakembert felkeresnem?
Előre is köszönöm válaszukat!
Tisztelettel:
N.
Kedves N! Pszichoterapeuta tud önnek segíteni. Üdvözlettel
Jó reggelt !olyan problémával fordulok önhöz,hogy parom szakított két hónapja,nehezen teszem túl magam rajta.azt mondta hogy az o ex barátnője sosem adott neki annyit mint én és sosem szerette úgy mint engrm,unta a lány vele a kapcsolatot , nekem azt mondta már csak elvből sem kellene neki soha Újra és ne aggodjak.most meg a legjobb barátja küldött egy videót ahogy a csajt ölelgeti és együtt vannak. Olyan őszintének tűnt amikor hazudott, on szerint minden amit mondott hazugság volt? A szemembe hazudott?vagy csak természeténél fogva lusta volt új lányt találni,úgy érzem elárultak ,hátba szúrtak ,napok óta ezen kattog az agyam.mikor már végre túllépnek rajta mindig jön valami.tudom hogy már semmi közöm hozza,de felek hogy kapcsolat alatt is hazudott és most hogy rögtön ahhoz a csajhiz szaladt elvagyok keseredve hogy csak ennyit jelentettem? Ilyen könnyen elfelejtette azt akit a legjobban szeretett? Azóta nem tudok hinni megbízni senkiben.szanalmasnak érzem magam..
Kedves Kérdező!
Érthető, hogy nagyon megviseli Önt, hogy a párja, amiben megbízott és akit szeretett, megcsalta. Azt, hogy miben hazudott Önnek, voltak- esetleg arra utaló jelek, hogy több vasat tart a tűzben, önismereti munka segítségével lehetne átgondolni. Amennyiben igényli, négyszemközti keretek között ebben is állunk a rendelkezésére.
Üdvözlettel:
Habis MelindaEljöttem otthonról, mert már nem bírtam azt a családi légkört.
A kettő kissebb testvéremmel jól bánnak anyáék, de velem úgy mintha a család szolgája lennék.
Azt mondják, hogy nem vagyok jó semmire, semmihez nem értek, senkinek se fogok kelleni.
Bármit csinálok az nekik nem jó. Folyton azt mondják, hogy nem csinálok semmit se.
Holott én takarítok a legtöbbször és általában én vagyok itthon legtöbbször a testvéreimmel.
Nekik a legtöbb dolgot megengedik.
Nekem meg alig engedik meg hogy találkozzak a barátommal hétvégén. Iskola közben (hétköznapokon) még azt mondom hogy megértem mert hogy tanulni kell, de hogy hétvégén se nagyon engedik meg az már nekem egy kissé túlzás.
Azt szeretném ha az apai ágon lévő nagyszüleim lennének a gyámszüleim csak nem tudom, hogy milyen papírok kellenének, hogy a nagyszüleimhez helyezzenek.
Előre is köszönöm válaszát.
Kedves Kérdező! Nem tudom mi ennek a pontos menete, a családsegítő szolgálatnál, és a gyámhivatalnál lenne érdemes érdeklődni. Üdvözlettel
Jó napot!
Mivel nagyon félek attól, hogy kitudódik a személyazonosságom, és így is nagyon félek ahogy ezt írom, álnevet használok… Mennyire szükséges önbizalomhiány, és stressz miatti önbántalmazás miatt orvoshoz fordulni…? 1 éve csinálom.
Kedves Kérdező!
Mindenképp szükséges gyermek szakos klinikai szakpszichológushoz fordulni.
üdvözlettel:
