Jó napot dr.nő! Nekem az èdesapámmal van gondom, már nem mosr kezdődött, de mostanra már annyira előre haladt, hogy nem lehet nem csinálni valamit.kezdem ott, hogy èdesanyám a 4. Èletèvemben ,hugom akkor volt fèl eves, felakasztotta magát, ès mivel mi kicsik voltunk apámnak nem volt ideje fyászolni!7 èves koromban összejött nevelő anyámmal akivel a mai napig együtt vannak,imádjuk!apunál eleinte apró hazugságok jöttek elő de egy pár ève nagyon elfajult, ami abban nyílvánul meg ,hogy szinte mindenben hazudik(ugy csinál mint aki telefonál,nevelő anyám kijár nèmetbe annak pl. Azt mondja h itt meg itt ebèdelt mikor otthon ül, a faluban ,hogy kijár nèmetbe mikor minden nap felmegy bolt{sajnos ebből kifolyolólag jót gondolnak róla}meg a mindennapos dolgokban is hiába apróság).Eljutottunk arra a pontra ,hogy n birjuk tovább!elfelejtettem mondani, hogy a fizetèsèt is eldugdossa!amikor megpróbálunk vele beszèlni,tagad, taszít, bármit csak ne legyen igazunk!tud nekem tanácsolni, hogy mit csináljunk, hogy felismerje, hogy beteg?nevelőanyám is kezd belefáradni ès már fèlek, hogy mi lesz ha nem lèp valamit!3 gyerekes anya vagyok nem tudok sajnos egyfolytában mellette lenni

Tisztelt Pszichológus,
Életkorom ellenére merevedési zavarom van. Szabadkézi izgatás során nehezen kerülök merev állapotba, míg néhány ruhaneműmön keresztül könnyebben, e miatt kerültem már kínos szituációba. Úgy gondolom a libidómmal is baj lehet, ugyanis nagyon sokszor előfordul hogy csak megszokásból önkielégítek.
Tudnék valamit saját magamtól tenni?
Köszönettel,
B

Jo napot!Veleményét szeretnem kérni nem tudom hogy jol cselekedtem-e?Most egy hete folyaman kezdtem érezni mintha hülne ki a kapcsolatom…elmentem bulizni s megismerkedtem egy sráccal akivel megtörtént egy csók.Azota nem vagyok a régi csak rá tudok gondolni meg hogy mennyire szeretnek vele lenni.Elmondtam a baratomnak akivel szinte szetvaltunk,vissza sirtam magam,viszont nem vagyok vele boldog.Nem tudom sajnalatbol valasztottam e őt vagy nem.De azt tudom hogy a masik fiura gondolok minden aldott nap s percbe.Nem tudom jol tettem e hogy kibekultem.Valaszat elore is koszonom!

Férfiként szeretek női ruhákat felvenni, gyakran használom a feleségem fehérneműit,ruháit az ő tudtával! Eddig nem is volt baj,de tegnap kiderült, hogy a kamasz lányunk a saját neméhez vonzódik!A feleségem szerint én vagyok a baj forrása ezzel a ruhamizériámmal! Lehet összefüggés a két dolog között?

Tisztelt Címzett!
Az én problémám nem egészen fedi le az itt megválaszolásra kerülő problémákat.
Az utóbbi időben egyre jobban foglalkoztat maga a pszichológia, mint tudomány. Azon belül is a személyiség, személyiség kialakulása, agyi kémiai folyamatok, tevékenységek (meg sok más, de leginkább ezek).
Gazdász egyetemistaként nem tudom felvenni a tantárgyat, de sikeresen megtudtam, hogy másoknak mikor oktatják. Az óráim ütközése miatt viszont csak a negyed évfolyamosok duplaórájának csak a második felére sikerül bejárnom.
Aziránt érdeklődnék, hogy magamtól, otthoni tanulás révén merre irányítsam magam. Merre, milyen témában érdemes elkezdenem a tanulást.
Egy másik kérdésem lenne még, hogy (körülbelül ebben a témakörben) a típuselméletek mennyire helytállóak. Gondolok itt az mbtire vagy az enneagramra

Jó napot!
Ismerkedem egy fiúval akivel egészen jól elvoltunk, találkozhatunk aztán lefekedutunk
Továbbra is beszélünk de az eset óta nem kérdezi meg hogy találkozunk-e.
Lesz ebből még valami? Vagy hanyagolhato?

Lőrinc László vagyok. Nem szeretném az idejét rabolni de egyszerűen nem találok sehol választ a kérdéseimre ezért gondoltam, hogy magához fordulok, hátha tud benne segíteni.
Az egyik lábam bizonyos szituácíókban elgyengül és olyan mintha sánta lennék. Ezt mi okozhatja?
Lenne még egy kérdésem ami egy kicsit eltérőbb az előzőtől. Ha egy felnőtt ember élete mögött pszichológusok tevékenykednek (pl.: megfigyelik, manipuláják, körülötte az eseményeket stb.) az ő tudta nélkül de bizinyos okok miatt tudomást szerez róla van lehetősége informálódni a pontos okokról? Esetleg ha ezen tevékenységek miatt már nem képes fenntartani önmagát megszakíthatja a háttérben dolgozó emberek munkáját?
Szíves válaszát előre köszönöm!

Nem érzem magam a testemben szédülök
Remegek félelem az àjulàtól a szédülés egész napos az hogy nem érzem magam a testemben ez is mindennapos.Gyógyszereim:olwexya fronton.Kérem segîtsen mik ezek a tünetek?

Az agresszió, bullying meddig normális?
Amíg arról fantáziálok hogy bántok másokat, leginkább férfiakat én is az vagyok, vagy nálam kisebb embereket. De kötöttem már bele másokba. Valahogy jó érzéssel tölt el a gondolat hogy lenyomok másokat. máskor meg az interneten.
De igazából csak magamban dühöngök. ilyenek hogy dögölj meg és hasonlók. Hatalmat gyakorolok felette stb.
Ugye az állatvilágban normális a férfiak közötti harc, főleg a nőstényekért.
Úgy szokott lenni, hogy én ilyen vagyok hogy próbálom magam feltölteni pozitív gondolatokkal,néha meditálok is, de utána jön ami alatta van.
Az iskolában régen ott voltak az agresszorok akik mindenkibe bele kötöttek a kisebbekbe és nem érdekelte őket ha megbántanak valakit
Küzdősport jó ötlet az agresszió kiélésére?
De nem tudom, mert vannak valóban agresszív emberek, akik ütnek, ordítanak és ők nem gondolkoznak ezen hogy ez rossz én meg igen. Lehet hogy a gondolataim kontroll alatt tartása a baj? hiszek a karmában, a gondolatok teremtő erejében stb.
de családtagokkal szemben is, amikor azt érzem hogy bele szólnak a dolgaimba,kérdőre vonnak, amikor anyámnak még mindig a pici fia vagyok 23 évesen.
Meddig normális az agresszió és kimutatása?
Például egy vita, amikor az akarat érvényesítése a cél.
Engem egy kedves, csendesebb embernek ismernek, de valamikor elegem van belőle, akkor meg jön a kérdés hogy mi történt veled? “Teljesen kifordultál magadból” Például amikor otthon erősen becsaptam az ajtót. Vagy ordítottam egyet.
De ha ahhoz viszonyítjuk hogy mennyi gátlástalan, agresszív ember létezik, aki az orvosi rendelőben vitatkozik kiabál, akkor ez semmi.
gyerekkoromban például rátapostam egy darázsra, mert megszúrt és a barátaim rögtön azzal jöttek hogy “ez nem te vagy” “ez durva volt, nem ilyen vagy”.

Ha visszagondolok az életemre, a “karrieremet” a céltalanság jellemzi. Jól tanultam általánosban, gimiben. Viszont nem tudtam mi akarok lenni. Jelentkeztem egyetemre gimi után, nem vettek fel. Jártam pár okj-ra de csak, hogy dolgozhassak diákmunkát, így be se fejeztem azokat. Két évvel érettségi után felvettek egyetemre, 3 évet lehúztam, de nem tanultam jól, nem is szerettem, kibuktam. Most túl vagyok egy okj-n amit befejeztem, de nem szeretném csinálni, nagyon nem. Tehát itt vagyok 28 évesen, semmihez nem értek, teljesen kilátástalannak látom az életem. Egyébként jó a családi hátterem, van párom, akivel szeretjük egymást. Szeretnék dolgozni, megélhetést teremteni majd a családomnak, de nem tudom mi lenne az amiért érdemes lenne küzdeni. Keresgélek minden nap, mit lenne jó tanulni, de a vége, hogy csak tele van a fejem és már fizikailag rosszul vagyok, szédülök, fáj a fejem. És ezt az egészet végiggondolva elég szánalmas. Egyébként meg van munkám, de hosszútávon nem csinálnám. Mit lehet tenni ilyenkor?

18 éves a lányom, idén fog érettségizni. Egy ideje már gyanitottam hogy esetleg járhat valakivel, de akárhányszor kérdeztem, azt mondta nincs senki, én meg ráhagytam. De az édesanyja vagyok, meg hát én is voltam fiatal, tudom milyen az amikor egy lány szerelmes. Teljesen kivirult, boldogan jött mindig haza a suliból.

Pár hete azonban alapítványi bál volt a suliban és mivel a lányomnak van egy tánccsapata és felléptek, ezért ő is ott volt a rendezvényen. Nem velünk volt, én és a férjem a többi szülővel beszélgettünk, a lányom meg a barátaival volt, így nem is sűrűn láttam aznap este. Aztán indultunk volna haza ezért elindultam megkeresni. A tornateremben nem volt, kimentem a folyosóra, és ott állt ő meg a tesi tanára aki olyan 25-26 éves lehet. Mikor oda értem szétrebbentek, konkrétumot nem láttam de éreztem azt a vibrálást köztük. Utána próbáltam faggatni a lányomat de hát természetesen nem mond semmit. A férjemnek még nem mondtam, mert lehet én értettem félre, de múltkor vacsinál kapott egy üzenetet ami S. M-től jött, így volt a telefonjára írva,ez pedig “egészen véletlenül” a tanára monogramja. Aggódom, hogy viszonya van vele, nagyon megutheti emiatt a bokáját. Mit tegyek? Kérdezzek rá? Tiltsam el? Mi ilyenkor a helyes megoldás?

Jó napot kívánok, röviden le írom a problémám.
Már több éve sport fogadás függő vagyok és ezt be látom, sajnos lassan már a parkapcsolatom is oda lessz ez miatt, rengeteg pénzt raktam már bele, és sokszor titokban csináltam és mikor rá jött a menyasszonyom nagy probléma lett belőle többször is ismételten és abba szeretném hagyni örökre mert a menyasszonyom sokkal fontosabb mint bármilyen játék csak ehhez egy kis segítséget szeretnék kérni önöktől, köszönöm a válaszukat előre! További szép napot! Üdv Zoltán

Üdv. 3 éves lesz a kislányom. 2 éves koráig semmi probléma nem volt. Viszont az utobbi hónapokban teljesen kezelhetetlen lett. Nem fogad szót, állandóan feszült és ideges. Sebesre rágja a kezét. Nem igazán tudom emberek közé vinni, mert azzonnal elkezd kiabálni és földhöz veri magát. Azt mondja olyankor, hogy támadnak. A játszótéren szintén kiabál a kisgyerekekkel, hogy ellopják a játszóterét. Mi lehet a baj? Érdemes lenne szakemberhez fordulnom? Ha igen akkor milyen szakember? Nevelési tanácsadó? Esetleg gyermek pszcihológus? Teljesen tanácstalan vagyok már…. Köszönöm ha válaszol.

Jó napot!
Pontosan nem tudom, hogy ez céltalanság lenne. Ugy érzem nem tudom mihez kezdjek. Nem érdeklődök semmi iránt. Tudom, hogy csinálnom kéne mert ez igy nem élet, de nem birom rávenni magam. Nem tudom, hogy kezdjek hozzá vagy legyőzni ezt.

Üdv. Hosszú évek óta alkoholistaként él édesanyám és emellett nőttem fel.
Sok borzalmas emlékem van és sok tapasztalatom arról, hogy mire képes az alkohol. Édes anyám a legkisebb érzelmi gondokat sem tudja feldolgozni mindenre a megoldás az alkohol már önmagára veszélyes és a környezetére is esik kel egész nap fekszik és csak piál nem látom már számára az esélyt a szebb jövőre. Munkanélküli nem is próbál tenni azért hogy jobb legyen. Alkohol elvonóra nem hajlandó menni mert azt mondja semmi baja. Csak a gond és probléma van vele 1 hónapja eltörte a vállát majd az üvegajtónak is nekiesett kitörve belőle az üveget. Nem hajlandó semmilyen segítséget elfogadni. Higiéniás és ön ellátó gondokkal küzd (bevizel) nem eszik és csak alkoholt iszik 1-1,5 hétig tart kb egy italos maraton utána 3-4 napig próbál regenerálódni majd újra kezdi. A zugivókra jellemzők illenek rá dugdossa a boros flakonokat és nagyon erőteljesen hazudozik sokszor már nem tudja megkülönböztetni a valóságot és téveszméktől. Nem tudja sokszor ,hogy reggel vagy este van, hogy milyen nap van. Ha megpróbálom kiönteni az alkoholt őrjöngeni tombolni kezd mint egy hisztiző gyerek sikongat dobálja magát. 2 évvel ezelőtt olyan súlyos volt az állapota, hogy mentőt kellett hívni aztán bekerült egy szenvedélybetegeket kezelő intézménybe 3 hónapra ,de 3 hétig volt józan miután kénytelen voltak haza engedni. Nem tudom mit kéne tennem kezdek depresziós lenni az életerőmet kedvemet teljesen felemészti dühös vagyok rá és sajnálom is egyben mert mikor józan akkor teljesen normális. Olyan mintha két személyisége lenne a normális édesanyám és az utálni való alkoholista.

Milyen megoldásra van lehetőség ez ügyben?
Választ előre is nagyon szépen köszönöm.