Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Üdvözlöm! Egyedül élek ..1 éve elköltözött a lányom tőlem. 20 éves ès kerüli velem mindenfajta kommunikációt. Ő a barátjával él. A fő problèmám ez és ebből következik sok más is. Próbáltam hívni vagy hogy találjunk ki egy napot amikor leülhetünk beszélgetni. Ilyen jellegű kérdésemre irásban se válaszol mintha fel se tettem volna. Egyszerre van bennem düh és végtelen szomorúság és önhibáztatás.
Válaszát köszönöm!
Tisztelettel
Kedves Csilla!
Köszönöm levelét.
Szomorúan olvastam levelét, nagyon nehéz lehet Önnek, teljesen megértem, hogy szenved a történtek miatt. Nem tudom mennyire sejthető, hogy mi lehet a történtek mögött, mi váltotta ki a lánya elköltözését?Valószínű lehetnek meg nem oldott konfliktusok, sérelmek? Esetleg a lánya felállította a védekezési módjait, amelynek lebontásához időre van szüksége? Talán ha megértené, hogy mitől mérgesedett el ennyire ez az anya-lánya viszony akkor könnyebb lenne arra is ráérezni, hogy mire van szüksége jelenleg a lányának. Ezért javaslom, hogy keressen fel pszichológust akivel négyszemközti beszélgetések során feltérképezhetik a problémáját.
Minden jót, üdv,
Üdvözlöm
12 éves kisfiam nehezen viseli a konfliktust, agresszíva társaival, nem fizikailag bántja őket hanem szóban csúnya szavakkal.
Itthon van két kutyánk ,spontán meghúzza a fülüket,vagy belerúg ,volt hogy rajta kaptam de mindenre az a válasz nem szándékos ,véletlen volt.(pl rálép a lábukra )
Nem tudom mit csináljak ?
Üd anyuka
Kedves Anyuka!
Az agresszív viselkedés mögött sokszor félelem, vagy tartósan fennálló feszültségek húzódnak meg. Úgy tűnik, hogy gyermeke jelez, hogy valami nincs rendben, nem érzi jól magát a bőrében. Lehetnek ezek családi problémák, vagy iskolai nehézség. Lehet, hogy magányosnak érzi magát, nincs barátja, vagy esetleg nehézségei vannak a tanulással, emiatt folyamatosan feszültséget él át az iskolában? Fentebb jelzi, hogy gyermeke SNI-s. Nem tudom, pontosan, milyen problémája van a gyermeknek, ami miatt SNI státuszt kapott, de gyakran megfigyelhető, hogy ezek a gyerekek kortársközösségben kirekesztettséget, elutasítást élnek meg.
Beszéljenek arról, hogy mi történik nap mint nap az iskolában; hogyan érzi magát; mi minden történik vele; kivel játszik, kivel beszélget.
Javaslom továbbá, hogy pszichológiai megsegítést keressen gyermeke számára, illetve szülőkonzultáció formájában a saját részére a gyermeke megsegítése céljából. A területileg illetékes pedagógiai szakszolgálat vagy iskolapszichológus segítségét kérhetik.
Üdvözlettel;
Tisztelt Hölgyem/Uram!
33 éves párom (nő) evés zavarokkal, bulimiával küzködik, a kapcsolatunkra is kihat, a negatív önértékelése végett.
A közelmúltban vastagbél gyulladása volt, ami intő jel volt számára is, ígéretét viszont nem tudja tartani és “visszaesett” a betegségbe.
Sajnos ebből adódóan hűtlenség is előfordult a részéről, hogy megkapja a visszaigazolást több férfitól.
Szeretnék mellette kitartani és szakirányú segítséget kérni, hogy teljes értékű családi életet tudjunk élni.
Válaszát várja:
2 fiú gyermek és egy szerető férfi
Kedves Roland!
Köszönöm, hogy megtisztelt levelével.Megértem a problémáját, hiszen jogos az aggodalma a párjával kapcsolatosan. Nagyon veszélyes tud lenni a bulimia. Javaslom, hogy lehető leghamarabb forduljanak szakemberhez (pszichiáter, pszichoterapeuta), hogy elkezdődjön a megfelelő kezelés a párja számára.
Az evészavarokról bővebben az alábbiakban olvashat:
Minden jót kívánok,
Hónapok óta nem élvezem igazán h vagyok, állandóan ingadozik köz érzetem hol jó kedvem utána sokaig nem , és próbálok jóra koncentrálni de hiába. Ha nem aportolok valamit nem javul a kedvem. Volt parommal szét mentünk onnantól kezdve nem birom jól erezni magam ami már 6 hónapja tart .. Nem tudom elfogadni a hiányt és el feledni a szeretet ami bennem él és totál fel emeszt e miatt a magány és a sok jó emlék. Nem tudom el fogadni azt h magam vagyok , de ilyen gyengén mást sem tudok magamhoz közel engedni és csak a rosszat latom Legtöbb ször a Nőkben és azt h elerhetetlenek a számomra azok akik tetszenek. Oda az önbecsülésem ami nagyon bánt és az is még hogy a stressz károsítja a testem …
Kedves József!
Köszönjük a levelét!
Egy párkapcsolati szakítás után is elindul egy természetes gyász folyamat, melynek része a tagadás, a harag, az elfogadás nehézsége, s végül az elfogadás is. Ha úgy érzi, hogy ez az elmúlt hat hónapban nem változott, nem tudott előre mozdulni Önben, akkor mindenképp ajánlom szakember felkeresését! Emellett viszont támogatnám olyan tevékenységek találására, melyekkel el tudja terelni a figyelmét, ilyen például a sport, amit Ön is említett.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Tisztelt Doktor Nő! Az alábbi kérdésben szeretném véleményét kérni.
Kislányunk 2 éves, jelenleg vidéken lakunk, én napi 4 órát dolgozom home office-ban korábbi, budapesti megbízómnak. Ilyenkor Szüleim foglalkoznak vele. Szüleim Pest megyèből utaznak emiatt, illetve én megyek a kicsivel hozzájuk változó arányban. Január 1-től teljes állásban szeretne foglalkoztatni ez a cég, ami értelemszerűen költözéssel jár, a távmunka nem megoldható.
Férjemmel eltérő véleményen vagyunk a jövőnkkel kapcsolatban, viszont mindenképpen a gyermek érdekei a legfontosabbak.
Az ő elképzelése, hogy heti váltásban, 1 hetet vidéken, 1 hetet Budapesten lakjon, járjon bölcsibe.
Az én elképzelésem, hogy egy helyen élünk, és felválltva utazunk hétvégente. Ez sem a legjobb megoldás, de közelebbinek tartom a gyermek érdekeivel.
Az Ön véleménye szerint melyik megoldás szolgálja jobban a kislányunk további zavartalan fejlődését. Szíves válaszát előre is köszönöm!
Kedves Vera!
Nem vagyok biztos benne, hogy teljesen jól értem a két felvázolt lehetőséget.
Ha az első lehetőség az, hogy együtt marad a család és egy hetet itt, egy hetet ott laknak és a gyermek két helyen jár bölcsibe, akkor ezt kevéssé tartom szerencsés megoldásnak. A bölcsi jó, de egy kétéves gyereknek két közösségbe beszokni és aztán ezek közt váltani hetente, nehéz dolog lenne.
Ha azt jelenti az első lehetőség, hogy a gyermek azokon a heteken jár bölcsiba, amikor Budapesten vannak, akkor az egy sokkal szerencsésebb helyzet, mivel egy közösségbe kell beszoknia. Ennek a helyzetnek további előnye, hogy a család minden nap együtt lehet.
A második elképzelés is jó lehet, amiatt, hogy a megszokott közegben marad a gyermek. Ennek a megoldásnak további lehetséges előnye, hogy apa is megélheti azt, hogy ő gondoskodik a gyermekről – kicsit anyai szerepbe kerülve ezeken a heteken.
Azt gondolom, és azt tapasztalom, hogy a gyerekek nagyon ügyesek és gyorsak az alkalmazkodás terén – ők sokkal könnyebben és hamarabb elfogadnak nagy változásokat is, és aztán azt az életük természetes részének élik meg. Viszont a gyermek nagyon gyorsan és könnyen megérzi, ha a szülő nincs jól egy helyzetben. És ha a szülő nincs jól, akkor a rossz érzéseit a gyermek átveheti – bizonytalanságot, feszültséget élhet át, szorongóvá válhat.
Tehát az a legjobb, ha azt a megoldást választják, amivel Önök, a szülők meg tudnak barátkozni és amiben mindketten tudják magukat komfortosan érezni. Ha Önök jól vannak, akkor a gyermek is jól lesz. Persze minden változás hozhat bizonytalanságokat, de ezekkel könnyebben megküzdenek, ha olyan döntés születik, amit mindketten elfogadnak és amiben tudják jól érezni magukat.
Remélem sikerül megtalálniuk a legjobb döntést.
Üdvözlettel;
Jó napot. Barátom 24 éves. 1 hónapja vagyunk csak együtt én vagyok az 1. Barátnője. A minap azt mondta hogy szex közben ő nem érez semmit csak ugye a vége felé. Valamint hogy nem tudja szereti-e a csókot meg ezeket vagy sem. Eddig a viselkedéséből/nézéséből nekem nem ezek jöttek le. Azt szeretném megkérdezni mitől lehetnek ezek. Lehet hirtelen ugrottunk bele a dolgokba (csók, szex) és nem volt ideje ülepedni ezeknek? Mivel lehetne megoldani ezeket a problémákat. Szeretni szeret azzal nincs probléma. Előre is köszönöm a segítséget.
Kedves Kérdező!
Érdemes lenne beszélni a szexualitásról és hogy kinek hogyan jó, ki mit szeret, milyen korábbi tapasztalatai vannak. Fontos hangsúlyozni az előjáték és a ráhangolódás szerepét, valamit a megfelelő környezet megteremtését.
Üdvözlettel,
Mi lehet a problèma, ha egy ismerősömnek szó szerint kiesnek dolgok amiket tett, èrtem itt, hogy beregisztált társkereső oldalakra, ès nem emlèkszik rá, sőt arra sem, hogy mindezt mièrt tette. De van olyan is, hogy nem emlékszik arra, hogy egy közel 10 kmes útszakaszt hogyan tesz meg. Már csak arra eszmèl, hogy ott van a találkozó helyen?
Válaszát köszönöm.
Kedves Katalin!
Köszönjük a levelét!
Az emlékek kiesése mögött sokféle ok lehet, akár pszichés, akár szomatikus tényezők is, emiatt mindenképp ajánlanám minél előbb háziorvos felkeresését, aki elkezdhetné a megfelelő kivizsgálások kezdeményezését. Ha a szomatikus kivizsgálás negatív eredménnyel zárul, akkor pedig pszichiáter és pszichológus felkeresése ajánlott, hiszen ez egy veszélyeztető állapot is lehet, például a vezetési példáját nézve.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Szia, már mondhatni 2-3 éve(kb ekkor kerültem középsuliba) kezdődött velem, hogy elkezdtem megváltozni, de nem egy normális úton. Arra gondoltam ez a negatív változás csak azért van mert kamasz vagyok meg mondjuk a hormonok miatt. Bíztam benne hogy elmúlik 1 éven belül, de csak rosszabb lett. egy üresség jár át, már valahogy semmi sem érdekel úgy mint előtte, mindig szomorú vagyok és rideg. Lelassultam annyira, hogy már barátok is kérdezik miért van ez. Elméletileg a kezem is feltűnően remeg ez nekem még nem tűnt fel annyira de rendszeresen kapok rá megjegyzést. A folyamatos rosszhangulat mellett azt érzem nem tudom már úgy élvezni az életet mint előtte. Tehát egy-egy örömteli pillanatban képtelen vagyok a boldogságra. Arcomra fagyott semleges arc kifejezés mellett a hangsúly nélküli beszédem is jellemző. Magányosnak érzem magam és néhanapján elkap a sírhatnék is estelente, pedig normális életem van, semmi rossz nem történt. Félek hogy ez valami kamaszkori depresszió lehet.
Kedves Ákos!
Az Ön által leírt tünetek tényleg lehetnek a depresszió jelei, hiszen a tartós rossz hangulat, magányosság érzés és üresség nagyon fontos jelei annak, hogy valami nincs rendben, vagyis valami hiányzik. És engem ténylegesen az érdekelne, hogy mi hiányzik. Ha velem szemben ülne, feltenném a kérdést: Mi hiányzik Önnek? Mi veszett el? Mi váltotta ki ezt a rossz hangulatot? Merthogy úgy fogalmazott kétszer is, hogy “semmi nem érdekli úgy mint előtte” és “nem élvezi az életet úgy, mint előtte”, amiből arra következtetek, hogy történt valami vízválasztó, ami előtt jobban érezte magát. Tényleg, előtte mi érdekelte? Előtte mit tudott élvezni? Lehetséges hogy ez a valami az iskolaváltás volt, vagyis a középsuliba kerülés. Magam is gimnáziumban dolgozok, és a 9. évfolyamba kerülő diákok egyre nagyobb százaléka él át hasonló érzéseket, szorongást, magányt, mintha nem találnák magukat ebben a megváltozott közegben. A szülőknek is fontos szerepe lehet a segítségnyújtásban, ezért javaslom hogy próbáljon meg beszélni a szüleivel is ezekről az érzésekről.
Javaslom még, hogy ha jobban meg akarja érteni az érzéseit, kiutat találni ebből az ürességből, akkor van kiút, de ehhez szükség lehet egy “kísérőre”, egy olyan felnőttre, aki képes magát kísérni ezen az úton. Ez lehet valamelyik szülője, vagy az iskolapszichológus is, akit keressen fel bátran. Ha pedig úgy érzi, hogy online is beszélgetne egy szakemberrel, akkor keresse fel valamelyik kollégámat a honlapról és kérjen időpontot.
Kitartást kívánok ezen a rögös úton!
Üdvözlettel: Kovács Gábor – tanácsadó szakpszichológus
Móra Katalin
Kedves doktornő, most költöztünk új házba, ahol a szomszéd nem olyan mint gondoltuk, hogy lesz, egy évig azért szeretném megpróbálni hogy itt élünk hátha valami lesz vagy megszeretem, vajon van erre esély? Lelkileg teljesen kivagyok egyébként nagyon labilisnak érzem magam, az agyam csak kattog és kattog.
Kedves Letti!
Köszönöm,hogy megtisztelt bizalmával.
Megértem, hogy nehéz most Önnek,hiszen az új házba való költözés nem örömöt és lelkesedést hozott. Azonban érdemes végiggondolni azt is, hogy kizárólag a szomszéddal való rossz kapcsolat váltja ki a labilitást vagy egyéb is lehet a háttérben.
Az alábbi blogcikk elolvasását ajánlom:
Ha úgy érzi,hogy egyedül nehéz,keressen fel pszichológust négyszemközti beszélgetésre ahol részleteiben át tudják beszélni a problémáját.
Minden jót,
Szép napot!
Azért írok önnek, mert nagyon kétségbe vagyok esve, és nem tudom mi tévő legyek.
A történet ott kezdődik, hogy nekem volt egy 3 éves kapcsolatom, ami 1 éve véget ért. Nagyon toxikus kapcsolattá vált a végére, szóban bántalmazott többször, ebben az időszakban nagyon sokat sírtam, de kilépni sem tudtam a kapcsolatból mert nagyon szerettem a személyt,kötődtem hozzá. Az lett a vége, hogy elhagyott egy másik lányért.
Nagyon beleroskadtam,lelkileg nagyon megérintett, mai napig fájnak azok a sebek, amiket ő okozott nekem, és nem tudom, hogyan tudok túllépni ezen az egészen.
Azóta alvászavaraim vannak, szorongok, illetve hiába nyitok más ember felé, valamiért hamar elvesztem az érdeklődést iránta, és ez a folytonos bizonytalanság veszi át a napjaim egészét, ami már szinte kínoz. A folyamatos bizonytalanság kezd felemészteni és nem tudom mit kezdjek vele.
Előre is köszönöm a választ és a segítséget!
(Kérem ha az oldalon megjelenik a probléma, a nevem ne szerepeljen benne)
Kedves Kérdező,
Köszönöm a levelét!
A levele alapján úgy gondolom, hogy nem sikerülhetett még feldolgoznia a sok bántást, s a kapcsolat megszakadásának módját sem. Érdemes lenne pszichológussal átbeszélnie részletesebben a kapcsolatot, az Ön sérelmeit, a kapcsolat pozitív oldalát, a megcsalást, s a korábbi csalódásait is.
Érdemes lenne az alábbi blogbejegyzésünket elolvasnia:
Üdvözlettel:
Szabó LiliAbban szeretnék tanácsot kérni mi okozza azt vagy hogy lehet abban segíteni hogy lassan 3 éves gyermekem nem akar elválni tőlem.Nem rég kezdtük újra a bölcsödét.Már néhány hónapja próbálkoztunk vele de egyszerűen minden nap sírt, hányt nem akart beszokni. Akkor úgy gondoltuk szűneteltetjük a dolgot. De most már muszáj lenne mennie. Elkezdtük újra egy másik bölcsibe azt hittük most már könnyebben fog menni. Mert egyébként barátkozó kislány. De úgyan az van most ís sírás, hányás. Már este hányik hogy mennie kell. Reggel szintén. Fél, szorong.Oda érünk megint hányás sírás de nagyon. Éjszaka is már nyugtalan.Mellettem alszik. Állandóan a hajam fogja. Wcre is elkisér még éjszaka is.Többször van nála az is, hogy síró rohamot kap és nehezen nyugszik meg. Mit lehet tenni ilyenkor? Köszönöm válaszát.
Kedves Violetta!
Nehéz helyzet ez mindenkinek – a gyermeknek és a családnak egyaránt.
Fontos, hogy először tisztázza a saját érzéseit a bölcsivel kapcsolatban. Sokszor ugyanis a szülő aggodalmai, félelmei miatt nem történik meg a leválás és a beszokás a bölcsibe. Ha a szülő aggodalmakkal van teli és lelkifurdalása van amiatt, hogy bölcsibe adja a gyermekét és nem ő van vele, akkor a gyermek átveheti ezeket a bizonytalanságokat és ellenállással viszonyulhat ehhez a helyzethez. Ha a szülő biztos magában és bizonyos abban, hogy jó döntést hoz, akkor úgy tudja kezelni az elválást a gyermektől, hogy a gyermek biztonságérzete nem inog meg.
A bölcsi az az élettér és intézmény, ahol a kisgyermek többnyire először éli meg az eltávolodást az anyától, és a napi eltávolodás és közeledés váltakozását. Fontos, hogy ez biztonságos és elfogadó környezetben történjen. Érdemes tehát nagy gondot fordítani a beszoktatásra és a gondozónénik megismerésére. Ebben a folyamatban nagyon fontos a fokozatosság és a bizalom.
Az hogy a gyermeke jelenleg erős szorongásos tüneteket produkál, amikor Ön eltávolodik tőle (pl. wc-re megy), nagy aggodalmakat kelthet Önben. Lényeges, hogy ebben a bizonytalan állapotban a gyermek érezze, hogy Ön ott van, amikor vigaszra, ölelésre, megértésre, szeretetre van szüksége. Tehát igyekezzenek minél több minőségi időt együtt tölteni nyugodtan, egymásra hangolódva. Ugyanakkor a beszoktatás ne szakadjon meg. Ez egy folyamat, ami a gyerekek egy részénél nagyon rövid idő alatt (néhány nap) megtörténik, de sok gyermeknél heteket vesz igénybe. És ez alatt az időszak alatt a gyermek érzékenyebb, nyűgösebb lehet, akár bizonyos szokásai is változhatnak átmenetileg. A türelem, kitartás és higgadtság a szülő részéről megkönnyítheti ennek az átmenetnek a terheit.
Üdvözlettel;
A párommal 3 hónapja vagyunk együtt. Szerintem nagyon féltékeny, de ezt így sosem ismerné be. Egyáltalán nem bízik bennem, pedig nem adtam rá okot. Sokszor elmondom neki mennyire szeretem, és nem kell senki más. Pénzzel és nökkel kompenzált eddig, de fogalma sincs róla, hogy ez az. Máskor viszont azt hangoztatja mennyire magabiztos. Konfliktusoknál nagyon nehéz vele, azonnal otthagyna, ideges lesz, nem együttműködő. Többször mondta, menjek máshoz,legyek mással. Szeretném ha javulna ez a helyzet. Én hogyan tudnék rajta segíteni?
Tisztelt Kérdező!
Javaslom, hogy érdemes lenne amennyiben mindketten motiváltak rá, párterápiás segítséget, mediációt kérniük. Írásából úgy látom, hogy önök között olyan rossz körök, negatív ciklusok alakultak ki, amelyekben szinte lehetetlenné válik a ennek a konrét helyzetnek a megoldása, kibeszélése, és elkezdtek távolodni egymástól. Talán önben is felmerült, hogy esetleg „kommunikációs problémáik vannak”. A párkonzultáción, vagy párterápián ezekre a rosszul működő kommunikációs helyzetekre, negatív ciklusokra és ezek forrására láthatnának rá kölcsönösen. Abban kaphatnának segítséget, hogy megértsék, saját élettörténetükből hogyan következik mindez, és megtanulják, hogyan indíthatnak olyan másféle beszélgetéseket, amelyek a közeledést és egymás megértését teszik lehetővé, illetve abban, hogy átbeszélhető legyen egy semleges, empatikus közegben a párja indulatossága, párja “kifelé kacsintgatása” kifelé fordulása a párkapcsolatukból. Fontos lenne átbeszélni, kinek mit jelent a kötődés, mennyire szorosan érzi jól magát egy kapcsolatban, kinek mit jelent az intimitás. Párterápiás konzultációs lehetőség online is elérhető. Sokat segíthetne, hogy ismét egy hullámhosszra kerüljenek a kölcsönös megértés terén. A bizalom közös munkával érhető el, ha mindketten motiváltak rá. Egy szakember segítségével és jelenlétében tisztázhatóak lennének a problémáik, mérséklődhetnek a veszekedések. Az önök közti őszinte, higgadt kommunikáció is nagyon fontos lenne, egy semleges, érzelmileg higgadt helyzetben, esetleg nem otthoni környezetben beszélgetni a problémáikról. Ajánlom szíves figyelmébe még a párterápiáról írt és az oldalon megjelent cikkeket is.
üdvözlettel:
Kedves Dóra!
Egy korábbi párkapcsolatom az ami befolyásolja az életem. Azt érzem, hogy elveszítettem a bizonyos nagy Ő-t. Sajnos erre későn jöttem rá, talán már túlságosan is. Nem tudom mit tehetnék. Mostanra érzem úgy, hogy képes lennék bármit megtenni annak érdekében hogy helyrehozzam a régen történteket. Félek attól, hogy a másik fél hogyan reagálna. Voltak kommunikációs problémáink is, de ezt leszámítva nem tudom miért romlott meg ez a párkapcsolat. Szeretném rendbe hozni. A kérdésem az lenne, hogy hogyan tehetném ezt meg?
Kedves Kitti!
Köszönjük a levelét!
A “hogyan tehetné ezt meg” kérdésére sajnos nem fogok tudni válaszolni, hiszen erre talán csak egy hosszabb terápiás folyamat közben lehetne közösen választ találni. Fontos, hogy felismerte az érzéseit, gondolatait és egyben hibáit is, s fel tudott Önmagának tenni kérdéseket mindezekkel kapcsolatban. Ha úgy érzi, hogy van lehetősége beszélnie a volt párjával, akkor érdemes számára ezeket kifejezni, kérdéseit feltenni, s megpróbálni az eddigi kommunikációs hibákat kiküszöbölni. Ez természetesen nem garancia arra, hogy újra tudják majd kezdeni a kapcsolatot és szeretnék is, azonban sok kérdést tisztázhat Önben, s a tanulságok levonása a jövőre vonatkozóan is fontos lehet.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Tisztelt Doktor Úr/Nő!
Beteg vagyok, bár az okát még nem tudjuk. Nagyon lesovanyodtam, és emésztési gondjaim vannak. Mivel a családban előfordult már vastagbelrakos, (nagypapám 70evesen), ezert nagyon aggódom, hogy engem is ez ért utol. 31 éves nő vagyok. Sok tünetem passzol rá. A félelmeim megosztottam a párommal, akit nagyon rosszul érintenek ezek az információk. Félek, ha kiderül a gyanúm, összeomlik. Viszont én vagyok a beteg, nekem kellene az érzelmi támogatás, amire az ilyen viselkedéséből úgy érzem nem nagyon számíthatok. Próbáltam kommunikálni felé ezt, de úgy érzem süket fülekre találtam. Magányosnak érzem magam.
Mi ez a viselkedés részèről? Mi ez az előfordulás? Bennem ez bűntudatot kelt, hogy fájdalmat okozok. Szörnyű érzés, főként a halalfelelem mellett. Nem tudom a megoldást. Hogy legyek pozitív?
Köszönöm válaszát.
Kedves Barbara!
Köszönöm, hogy megtisztelt bizalmával.
Elsősorban az lenne fontos, hogy minél hamarabb kiderüljön a pontos diagnózis, javaslom, hogy forduljon orvoshoz. A fogyásnak több egyéb oka is lehet, nem kizárólag a daganatos megbetegedés. Ezzel párhuzamosan fontos lenne alaposan átbeszélni a párjával, hogy miben és milyen módon számíthatnak egymásra akár a mindennapokban, akar krízishelyzetben. Kinek milyen félelmei, elakadásai vannak?
Segíthet az alábbi blogcikk is:
https://onlinepszichologus.net/blog/tarsas-magany-mi-az-es-mit-tehetunk-ellene/
Ha egyedül nem sikerül megoldani a problémát, akkor keressen fel pszichológust négyszemközti beszélgetésre.
Üdv,
Jó estet kívánok nem is hol kezdjem úgy érzem minden miattam van minden róosz és már ezt már nem nagyon tudom kezelni ideges vagyok úgy érzem magam mint egy fekete bárány
Azért mondom sok rossz történt velem
Tisztelt Kérdező!
Nagyon sajnálom, hogy ilyen helyzetben van, és ilyen rossz érzések györtik.
Javasolom, hogy hívja a lelki elsősegély szolgálatok valamelyikét, ahol ingyenes szakszerű segítséghez, krízisoldáshoz juthat pl. 116-123
https://sos116-123.hu/ Ezen a honlapon akár ha beszélgetni szeretne valakivel a nehéz érzéseiről skypeon ingyenesen is tud segítséghez jutni: hétfőtől péntekig: 17-01 óráig hívhatja munkatársukat.
Akut krízis, öngyilkossági gondolatok esetén kérem keresse fel a területileg illetékes pszichiátriai ügyeletet, ambulanciát.
Üdvözlettel:
