A fiatalok szerhasználatáról
Az utóbbi évtizedekben egyre fokozódott a szerhasználat gyakorisága a fiatalok körében, és úgy tűnik egyre korábbra tehető az első kipróbálás időpontja. Viselkedéses függőségek is megjelentek, például az internet függőség, melyhez szorosan kapcsolódik a mobiltelefon függőség, étkezési és párkapcsolati függőségeket is említhetünk.
Új fogyasztási szokások jelentek meg, melyek célja legtöbbször az, hogy minél gyorsabban érjék el a kívánt állapotot. Ilyen a rohamivás (néhány perc alatt minél több alkohol, legtöbbször rövidital elfogyasztása), a percezés (meghatározott időközönként pl. 30 mp, meghatározott mennyiség pl. egy dl sör elfogyasztása), lányoknál pl. vodkával átitatott tampon használata. Új szerek is jelentek meg, pl. a dizájnerdrogok, ezekről a későbbiekben írunk.
Milyen lelki tényezők állnak a szerhasználat hátterében?
A szerhasználat leggyakrabban serdülőkorban kezdődik, ami alapvetően is egy nehéz szakasz a fiatalok életében. Krízisállapot, tele bizonytalanság-érzéssel, amikor nő a valahova tartozás igénye.
A drogok kipróbálásának hátterében különböző dolgok állhatnak: felnőtté válásra való törekvés (pl. milyen felnőttes, amikor dohányzunk), közösséghez tartozás igénye (van olyan, ahol kötelező a szerhasználat). Az ellazulás képtelensége, kikapcsolódás (nagyobb terheket cipelnek a fiatalok, mint évtizedekkel ezelőtt), kíváncsiság. A kíváncsiság felébresztésében az iskola és a prevenció is szerepet játszik. Ha a prevenciós program a rémisztgetésről szól, de a gyerek beszélt már olyannal, aki kipróbálta és mégse lett rögtön hajléktalan/drogos/huligán/stb, akkor hiteltelenné válik a prevenciós program. Szerencsére Magyarországon láthatunk ellenpéldát is, ahol felépülőben lévő függőkkel beszélgethetnek, szakemberek által tervezett prevenciós programban vehetnek részt a gyerekek.
Hogyan óvhatjuk meg a gyermekünket a függővé válástól?
Protektív tényezők a szerhasználattal szemben a környezet viszonyulása (pl. ha a szülők otthon minden este isznak, nagy valószínűséggel a gyerek is normálisnak fogja ezt gondolni). A megfelelő önértékelés, jó problémamegoldó/alkalmazkodóképesség. A jól működő családi és közösségi kapcsolatok, spirituális lelki értékek, sport.
Rizikótényezők a rosszul működő családok, a szülők szerhasználata, alacsony önértékelés, beilleszkedési problémák, agresszió, hiperaktivitás.
Milyen családi minták támogatják a szerhasználatot?
Drogos fiatalok szüleinél gyakran kiderül, hogy ők maguk is alkoholista vagy más módon diszfunkcionális (rosszul működő) családban nőttek fel. Az egészséges családoknál a határok rugalmasak, de határozottak. A kapcsolódást lehetővé teszik, mindenki a neki megfelelő szerepet tölti be. A struktúra ép és látható. Minden olyan témáról lehet beszélni, ami bármelyik családtagot érdekli, bizalom van, bármiről mernek beszélni. A szabályok következetesen be vannak tartatva és mindenkire érvényesek, mindenkinek van felelőssége, de minden felnőtt saját magáért vállal felelősséget. Az érzésekről spontán lehet beszélni, a pozitív és negatívakról egyaránt.
Ezzel szemben a diszfunkcionális családoknál a fizikai és érzelmi határok is sérülnek: bántalmazás, megszégyenítés, erőszak, szexuális visszaélések formájában. A határok egyben merevek is, ami gátolja a szeretet kifejezését. A szerepek felcserélődnek: gyerek szülőként, szülő gyerekként, nagymama szülőként viselkedik, egészségtelen koalíciók alakulnak ki, ahol a koalíció tagjai összefognak a harmadik ellen: pl. anya-fiú, apa-lány, ezek a párkapcsolati intimitás szintjéig is mehetnek, a harmadik felet pedig kizárják. Hierarchia nincs, vagy pedig túlzottan merev. A kommunikáció őszintétlen, vagy felszínes. Titkok, tabuk övezik. A szabályokat lehet, hogy a felnőtt sem tiszteli, de betartatja, a felelősség aránytalanul oszlik el. Az indulatok vagy túl nagyok, vagy egyáltalán nem lehet megélni őket.
Milyen szerek a leggyakoribbak manapság?
Egy 2016-os kutatás szerint (GDS, 2016) itthon a legnagyobb gondot az alkohol és nem a drogok jelentik. Az alábbi táblázatban jól látható a közéspiskolások szerhasználatának aránya.
Az altató/nyugtató típusú szerek használata is nagyon nagy probléma, hiszen nagyon könnyen hozzá lehet jutni, nagyon gyorsan kialakul a függőség és az elvonási tünetek sokkal nehezebben viselhetők, mint például az alkohol esetében.
A prevenció során olyan programok kellenének, melyek a szülő-gyerek kapcsolatot erősítik. Akár a tanárok-szülők bevonásával egyéni és családi szemléletformálást nyújtanak és támogatják az iskolai beilleszkedést. Életbevágó lenne egy jól működő jelzőrendszer megléte is. Fontos az iskolai közösség erősítése, lehetőség a szabadidő konstruktív eltöltésére, a stresszkezelés/asszertivitás erősítése, edukáció (leginkább felépülőben lévő függők bevonásával).
Amennyiben problémájára ráismer, vagy egyéb okból szeretne önismereti munkát végezni, szeretettel várja az onlipszichologus.net csapata négyszemközti online konzultációra.
A blogbejegyzést Rimainé Pulai Virág, munkacsoportunk egykori tagja írta.
További segítséget az alábbi linkeken kaphat:
Al-Anon-Alkoholisták (és más szerhasználók) hozzátartozóinak önsegítő csoportja (https://www.al-anon.hu , https://www.al-anon.hu/fiataloknak/ )
ACA-Alkoholista és más módon rosszul működő családban felnőtt gyermekek önsegítő csoportja (https://www.aca.hu/)
AA-Anonim Alkoholisták önsegítő csoportja (https://www.anonimalkoholistak.hu/ )
NA-Anonim Szerhasználók önsegítő csoportja(https://www.nahungary.hu/)
