A krónikus fájdalomszindrómáról bővebben

Mai blogbejegyzésünkben arról írunk, hogy mit is nevezünk krónikus fájdalomnak, milyen tünetei vannak. Milyen lelki megbetegedésekkel járhat, kik a veszélyeztetett csoportok, s miért ajánlott pszichológushoz fordulni, ha ebben a betegségben szenvedünk.

Mit is nevezünk fájdalomnak, milyen típusai vannak?

Sanders definíciója szerint a fájdalom erős kellemetlen érzet, és érzelmi szenvedés, amely aktuális, képzelt, vagy fenyegető testi szövetek károsodásához, vagy irritációjához kapcsolódva jelentkezik. A fájdalom erősségét, és minőségét befolyásolják még a közvetlen ingeren kívüli tényezők: pl. a kultúra, a személy attitűdje, és korábbi tapasztalatai.
Alden a fájdalom kategorizálása során öt csoportba sorolta a lehetséges fájdalmakat. Ezek a következők:

1. Akut fájdalom: a sérülés vagy műtét következtében maximum 6 hétig fennálló fájdalom.
2. Krónikus, periodikus fájdalom: akut, de megszakított fájdalom, amely periodikusan visszatér a betegnél.
3. Krónikus, állandó, de jóindulatú fájdalom: az a fájdalom, ami szinte állandóan jelen van változó erőséggel (például a krónikus derékfájás).
4. Progresszív krónikus fájdalom: folyamatos, idővel egyre rosszabbodó fájdalom. Gyakran a tumoros betegek fájdalmát sorolják ide.
5. Indukált fájdalom: laboratóriumban, kísérletileg, ingerléssel kiváltott fájdalom (például elektromos ingerléssel, vagy hideg felület/közeg érintésével).

Mi is az a krónikus fájdalom?

Krónikus fájdalomnak általában a 6 hónapnál tovább fennálló fájdalmat tekintjük. A megjelenési formái közé széles körben sorolunk fájdalmakat. Ilyen például a nociceptív fájdalom, amely szöveti sérülés után (pl. ischaemiás fájdalom, fejfájás, krónikus gyulladásos fájdalmak stb.), míg a neuropathiás fájdalom a környéki vagy központi idegrendszer érző rendszereinek a sérülése során keletkezik (pl. alagútszindrómák, fantomfájdalmak, központi idegrendszeri gyulladás, gerincvelői sérülés stb.). Léteznek olyan krónikus fájdalomszindrómák (pl. a tumoros fájdalmakban, krónikus derékfájdalomban), ahol a fájdalom nociceptív, és neuropathiás komponensei egyszerre észlelhetők, őket kevert fájdalomnak nevezik. A krónikus fájdalom mibenlétét és lefolyását különféle testi, lelki és szociális tényezők kölcsönhatásai is meghatározzák.
A krónikus fájdalommal küzdő betegeknél nem egyszerű meghatározni, hogy ki is tartozik ebben a csoportba. A megfelelő megkülönböztetéshez segítség gyanánt kutatások során megvizsgálták és összegyűjtötték, hogy melyek azok az állapotjegyek, amelyek alkalmasak arra, hogy a lehetséges fájdalombeteg (a későbbi krónikus fájdalom szindrómást) elkülöníthető legyen más fájdalombetegektől:
• A fájdalom mértéke és befolyásoló ereje (a fájdalom a központi panasz a beteg életében).
• A szorongás szintje (a betegek testi-lelki félelmeiket egyedül hordozhatatlannak tartják).
• Disztímia, levertség, a depresszív tünetek súlyossága.
• Az alvás minősége.
• Negatív érzelmi élmények és veszteségek (gyász, válás).
• Kezeletlen, általában fájdalommal járó neurovegetatív problémák (például magas vérnyomás, nőgyógyászati zavarok).
• Elégedetlenség a munkahellyel, munkakörrel, illetve munkahelyi szociális diszharmónia.
• A szexuális élet zavarai (háttérben gyakran gyermekkori traumatizáció).
• Cigaretta, alkohol, gyógyszer vagy drogok használata (függési jegyek).
• Személyfüggési hajlam (anya, szülők, partner, stb.).

Milyen lelki megbetegedésekkel járhat a krónikus fájdalomzavar?

Az egyik hozzánk beérkező nyilvános levélből idézünk példát, hogy milyen panaszokkal élnek ezek a betegek:
„Krónikus fájdalmam van, nyaki gerincsérvvel operáltak. A derekamnál is el van csúszva két csigolya, ami gyöki érintettséget okoz, gyakorlatilag állandó fájdalommal élek. Az orvosom javasolta pszichológus felkeresését, igazából nem értem mi szükségem lehetne rá, igaz, amikor erős fájdalmaim vannak, nem tudok aludni, s kedvem sincs semmihez, lelkileg is megterhelő.”

Több kutatás bebizonyította, a krónikus fájdalomban a depresszió 34-57 százalékban van jelen, de találhatóak olyan vizsgálatok is, amelyek során kiderült, hogy a pszichiátriai zavarok megelőzik a krónikus derékfájást, a betegek 54 százaléka a fájdalmak kialakulása előtt is már depressziós volt, 94 százalékuknál pedig szorongás is fennállt. A depresszió negatívan befolyásolja a krónikus fájdalombetegek megküzdési stratégiáit, mivel a depresszió alacsony önbecsüléssel, és passzív megküzdéssel jár együtt. Más vizsgálatok kimutatták még, hogy a kedvezőtlen betegségalakulásban fontos tényező még a veszteségek is, a fel nem dolgozott lelki sérülések, a szociális izoláció, a külső szabályozástól függő magatartás, továbbá a harag és neheztelés-érzések is.

A családi állapot hogyan befolyásolja a betegség megélését?

Családi állapot szerint vizsgálva a betegeket azt találták, hogy a depresszióra és a szorongásra való hajlamot nézve az özvegyek, és az elvált-egyedül élők csoportja a legveszélyeztetettebbek. Ennek hátterében a lezáratlan gyászmunka is állhat, ami akár depresszióhoz is vezethet, hiszen fontos hozzátartozójukat, társukat vesztették el ezek a személyek. Ezentúl fontos lenne a párkapcsolatban élőkre is figyelmet fordítani, hiszen sokan közülük nem elégedett a házasságával, vagy konfliktusterhes a párkapcsolata.

Miben tud segíteni a pszichológus szakember?

A fájdalom csökkentésére különböző módszerekkel dolgoznak a pszichológusok, például relaxációs, imaginációs, meditációs technikákkal, illetve a fájdalommal való megküzdést is segíthetik különböző eszközökkel (pl., kommunikációs készségek javítása, figyelemelterelési technikák). Ez történhet egyéni, vagy csoportos formában is. Kognitív terápiás módszerrel a negatív gondolatok megváltoztatása a cél, a reményvesztettség, a negatív jövőkép átdolgozása. További cél lehet még a társas támasz, s szociális készségek javítása, például stresszkezelés, konfliktuskezelés, s a kommunikációs készségek fejlesztése.
Az elváltaknál, s az özvegyeknél a gyászmunka megsegítése is terápiás cél lehet. A házasságban élőknél pedig a kapcsolatuk rendbetétele sokat segíthetne ezeknek a betegeknek az állapotán, kevesebb stressz érhetné őket a mindennapokban, ami által közérzetük, és kedélyállapotuk javulhatna. Így érdemes pszichológushoz fordulniuk nekik is, a párterápia itt megoldásként szolgálhatna.

Amennyiben problémájára ismer, s szeretné önismeretét növelni, szeretettel várja az onlipszichologus.net csapata négyszemközti online konzultációra. A blogbejegyzést Szabó Lili írta, akihez előzetesen várólistára jelentkezni az info@onlinepszichologus.net címen lehet. A rendelés várhatóan 2020. január 15-től indul újra.

Felhasznált szakirodalom:

DÚLL, A. (2001) Érzékelés és észlelés. In: (szerkesztette OLÁH, A., BUGÁN, A.) Fejezetek a lélektan alapterületeiből. ELTE, Eötvös Kiadó, Budapest.
CSÁSZÁR, N, TÓTH, Z. (1998/a) Gerincbetegségek komplex ellátásához kapcsolódó pszichológiai illetve pszichiátriai tevékenységek szakmai protokollja. In Bagdy. E. (szerk) A klinikai pszichológia és a mentálhigiéné szakmai protokollja. Animula Egyesület, Budapest.
CSÁSZÁR, N., BERECZKI, É., FERENC, M., VARGA, P. P. (1998/c) A terápiás tervezést szolgáló komplex állapotfelmérés: egy új módszertani kezdeményezés bemutatása. In Ideggyógyászati Szemle. 51 (9-10).
CSÁSZÁR, N. (2008) Neuropathiás és krónikus fájdalom-bevezető. In Orvostovábbképző Szemle. XV. Évfolyam. 2. szám.
CSÁSZÁR, N., TÓTH, Z., VARGA, P. P. (1999) A gerincfájdalom pszichiátriai és pszichológiai vonatkozásai, valamint komplex kezelése. I. rész: A fájdalom elméleti kérdései. Ideggyógyászati Szemle. 51 (3-4).
MIRNICS ZS., CSÁSZÁR N., SZILI I., SZABÓ L (2008): Krónikus fájdalom és családdinamika. Magyar Fájdalom Társaság konferenciája, Budapest, 2008.11.14.
NIGELS, P. NAGEL, B. (2008) Mi a krónikus fájdalom. In Orvostovábbképző Szemle. XV. Évf. 2. szám. Medical Tribune Kiadó Kft., Budapest.