Mit kell tudnunk kiskamasz gyermekünkről?
Mikor beszélünk kora serdülőkorról? Lelkileg mennyire érett egy prepubertás korú gyermek?
A kora serdülőkor idejének a 11-14 év közötti időszakot nevezzük. Ha szimbolikusan gondolkozunk és az évkörrel való kapcsolatban tekintünk erre az időszakra, akkor a kora serdülőkor leginkább a május hónappal mintázható le. Ez a tavasz legszebb hónapja, amikor minden virágzik: a cseperedő gyermek testileg, lelkileg és szellemileg is gazdagon fejlődik. Asztrológiával foglalkozó szakemberek az évkör mentén a Bika archetípussal kapcsolják össze a kora serdülőkort.
Mivel a kora serdülőkorban lévő gyermeknek már kialakult a lelkiismerete, ismeri a normákat és képes a kontrollra is. Jellemző erre az időszakra az, hogy a határokat egyre jobban próbálgatják a kiskamaszok és megindul a szülőktől való elkülönülés is.
A kora serdülőkor és a mesepszichológia
A mesepszichológia segíthet megérteni milyen érzések, gondolatok fogalmazódnak meg gyermekünkben ebben az életszakaszban. Amennyiben a fiatal olvassa ezeket a történeteket, az segíthet számára levezetni az életkori feladataival kapcsolatos feszültségét, támaszt nyújthat számára a útkeresésben.
A jungi fejlődéslélektani modell szerint a lányoknál a gondolkozó funkciót ilyenkor leváltja az érző funkció, ezért előtérbe kerül az ápoló, gondoskodó attitűd, a segítő szándék. Antalfai Márta ezt az időszakot a mesék alapján a lányoknál a „Jószívű lány” szakaszának nevezi, a fiúknál pedig a „Robinson” időszaknak. Mesepszichológiai szempontból ezek a témák aktuálisak a kora kamaszkorban.
Amit egy szülőnek mindenképpen tudnia kell a kiskamasz lányáról
A ‘Jószívű lány’ időszak azt jelenti, hogy a kamaszlány a szüleitől kapott minták mellett megismer egy új hozzáállást, ami ütközik a szülői mintával. Ezt a konfliktust vagy építően vagy rombolóan éli meg. Ez a lelki fejlődési szakasz fontos a lányoknál, bár ma már nem hagyomány szolgálatba küldeni a lányokat más házakhoz. Ebben a korban Antalfai szerint érdemes bátorítani gyermekünket más nézőpontok megismerésére. Akár úgy, hogy önkénteskedésre biztatjuk például egy segítő szervezetnél, hogy a gondozó-ápoló lelki oldala is ki tudjon alakulni. A legkifejezőbb mese erre az időszakra a Holle anyó című mese, amit elolvasva szülőként értelmezhetünk, milyen lelki küzdelmekkel találkozik lányunk ebben az időszakban.
Amit egy szülőnek mindenképpen tudnia kell a kiskamasz fiáról
A fiúknál ez az időszak az anyától való leválás fontos szakasza. A belső világ felfedezése kerül előtérbe, Jung szerint az intuitív oldaluk erősödik ebben a korban. A fantáziaviláguk megélése ilyenkor a legaktívabb. A kalandvágy és találékonyság jellemző, tetteikben pedig a csínytevésekből, szabályszegésből, furfangosságból következtethetünk arra, hogy fiunk jó úton halad. A legkifejezőbb mese ebben az életkorban a Táltos Jankó meséje.
Milyen lelki feladatokat kell teljesítenie egy kiskamasz gyermeknek?
Amikor a pszichológusok a kora serdülőkor feladatairól beszélnek, akkor mindenképpen felmerül Erik Erikson modellje, akinek elmélete szerint pubertás ideje a 12-18 éves kor. A pubertáskor legfőbb feladata az identitás kialakulása, az egyéni értékrend megjelenése, a szülőktől való leválás, életútválasztás szakasza ez. A pubertás kor fő kérdése, a ‘ki is vagyok én valójában’?
A legnehezebb életszakasz ez, hiszen ebben a szakaszban a leginkább igaz, hogy a testi érés gyorsabb, mint a lelki. A rengeteg biológiai változás (a hormonok beindulnak, a csontok növekedése, a hang változása, az alvásigény növekedése, stb.) mellett lelkileg is hatalmas változáson mennek keresztül a kiskamaszok.
Hogyan tudnak a szülők a legjobban segíteni a gyermekük egészséges lelki fejlődésében?
A szülőknek fontos tudniuk, hogy a kora serdülőknek egyrészt megjelenik az igazi barátság iránit vágyuk, jó hatású ha szülőként ezt támogatjuk. Megismerjük a gyermekünk barátait, beszélgetünk vele a kapcsolatairól. Például ha nekünk nem szimpatikus egy haverja, megkérdezzük, mit kedvel benne. Ebben az életkorban erős a példaképekkel való azonosulás vágya. Az ideálokkal és a barátokkal való kapcsolódással mélyebb lelki rétegek kibontakozására van lehetőségük.
A cikket munkacsoportunk korábbi tagja, Filep Orsolya Veronika írta.
Ajánlott irodalmak:
Antalfai Márta (2016) Alkotás és kibontakozás: A Katarzisz Komplex Művészetterápia elmélete és gyakorlata. Lélekben otthon Közhasznú Alapítvány
Micheal Cole és Sheila Cole (2006) Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest
Erik Erikson (2002) Gyermek és társadalom Osiris Kiadó, Budapest
Carl Gustav Jung (2006) Lélektani típusok. Európa, Budapest
