Segítség, le akarok válni a szüleimről!

A címben megfogalmazott gondolat a serdülőkor alapvető érzése, ami komoly lelki vívódást okoz. A serdülőkor jellemzően 14-17 éves életkortól indul, befejezése napjainkban gyakran elhúzódik. A fő lelki kérdés ennek során, hogy ‘gyermeknek maradni vagy felnőtté válni’?

Ha szimbólumokban szeretnénk megérteni a serdülőkort, akkor az évkör hónapjai szerint legjobban a május-június hónapokkal szimbolizálható jól vagy a Bika és az Ikrek csillagképek átmeneti időszakával hasonlítható. Ezek az évek nagyon intenzív érzelmekkel, álmodozásokkal teli időszakot takarnak az életút során.
A serdülő alapvetően keresi a helyét a világban, egyfajta újjászületésért küzd: a saját identitás kialakulásának időszaka ez. (Korábbi cikkünkben említettük az Eriksoni modellt, mely segít ennek megértésében).
Antalfai Márta művészet- és meseterapeuta modellje szerint ez az időszak a Hófehérke meséjével is jól leírható, vagyis az álmok, ideálok kora ez, amikor a serdülő még csak ízlelgeti a külső világot.
Rengeteg lelki nehézséggel tartkított időszakról van szó. Egyrészt a serdülő személyiségének kialakulásával egyidőben küzd az eddig beépült szülői mintákkal, másrészt kialakul egy küzdelem a leválásért, amit az anyagi függőség is megnehezíthet.

Mik a tipikus nehézségek kamaszkorban?

Anna Freud, a híres pszichológus Sigmond Freud lánya négy módot határoz meg a szülőktől való érzelmi leválásra, ennek tipikus problémáira:

1. a serdülő az érzelmeit hirtelen visszavonja és átviszi egy külső személyre (péládul hirtelen párt talál és hozzá kezd el ragaszkodni a szülei helyett)
2. érzelmeit ellentétesre fordítja, trónfosztás, lázadás figyelhető meg. (Tehát tagadja, hogy kötődne a szüleihez.)
3. érzelmeit saját magára vonja vissza, nárcisztikus regresszió, nagyzolós ábrándok jelentkeznek. (Bezárkózik, elmagányosodik, a külvilág szerepét lebecsüli.)
4. ellenáll a lelki folyamatnak és a valóság követelményeit elutasítja, kisgyermek akar maradni. (Tartósan korábbi életszakaszokra jellemző viselekdések jelennek meg.)

Mit javasol a kamaszok szüleinek a pszichológus?

Mivel a serdülőkorban amúgy is rengeteg lelki feladata van gyermekünknek, szülőként a legjobb, ha bízunk benne és a képességeiben, hogy meg tudja oldani ezeket. A legfontosabb továbbra is a bizalom a kapcsolatban és az együttműködés megőrzése. Tehát ha kamaszunk próbálgatja határait, éreztessük vele, hogy támogatjuk a kísérletezésben, de vannak határok és természetesen számíthat ránk baj esetén.
A serdülőkorban meg kell élnie gyermekünknek a saját családjának az elfogadását, megharcolnia saját testének az elfogadásáért és megtalálnia az identitását (kidolgoznia a saját későbbi felnőtt szerepeit).
Anna Freud pszichoterapeuta elmélete szerint a serdülőkorban a lényeg a változás, akár szélsőségek között is, a baj akkor van, ha a serdülő nem változik.

A serdülőkor kimenetele az identitások alakulásában:

1. elért identitás (a döntések meghozatala sikeres, a serdülő elindul valamilyen úton)
2. korai zárás (hamar elköteleződik pl egy pálya mellett, de nem éli meg az identitás kialakulásához hozzá tartozó bizonytalanságot)
3. moratórium időszaka (hosszan zajló folyamat, amikor haladékot ad magának) Például megfigyelhető ez, később is, amikor a fiatal több képzésbe is belekóstol, esetleg felsőoktatási tanulmányait váltogatja, minden évben új szakot próbál ki, de egyik sem teszik neki. Nem dönt.
4. diffúz identitás (nem tudja mit akar, mindent kipróbál, de nem tud elköteleződni egy végkifejlet mellett, ezért sokmindent csinál egyszerre)

Hogyan segíthet a család a gyereknek, hogy minél könnyebben vészelje át a serdülőkort?

A pszichológusok szerint a lelkileg magtartó közösség tud a leginkább segíteni ebben az időszakban. A család részéről fontos az önértékelés, önbizalom táplálása, ugyanakkor kell, hogy legyenek határok, ami a serdülő szorongását csökkenti, még akkor is, ha küzd a határok ellen. Ebben a korban a kortásaké a főszerep, amellett, hogy a magányra és elvonulásra is szüksége van gyermekünknek. Segítsük olyan kortársközösségek megtalálásában, ahonnan építkezhet a továbbiakban, legyen az egy sportolói, művészeti, önismereti, tanulói közösség vagy olyan, ami gyermekünk számára vonzó. Másrészt mindenképp adjunk lehetőséget arra, hogy egyedül lehessen naponta valamennyit, el tudjon vonulni valamennyi időre zavartalanul a szobájába vagy ha nincs saját szobája, akkor valahogy oldjuk meg, hogy legyen saját ideje-helye ahol zavartalanul álmodozhat, gondolkodhat.

Mikor szükséges szakmeberhez fordulni?

A serdülőkor olyan változatos tud lenni, hogy nehéz megmondani, hogy pontosan mikor szükséges szakemberhez, hiszen itt a szélsőségek teljes tárháza is “normális” lehet, ha ideig-óráig tart. Szakemberhez akkor biztosan érdemes fordulni, ha nagy a szenvedés, ha a serdülő gyermeknek fizikai tünetei vannak vagy ha nekünk, szülőnek van szükségünk egy kis támogatásra ennek az időszaknak a feldolgozásában.

Felhasznált irodalom:

Antalfai Márta: Személyiségfejlesztés komplex művészetterápiával
Bach Beatrix Regina: Személyiségfejlesztés komplex művészetterápiával órai jegyzet 2018. 01.21.