Segítség, munkafüggő (munkaalkoholista) vagyok!

Korábbi cikkeinkben a munkahelyi stresszel és az alkohollal kapcsolatos problémákról is részletesen írtunk. Mai cikkünkben arra keressük a választ, hogy mit is jelent a munkaalkoholista kifejezés, hogyan kapcsolható az alkoholizmushoz, milyen tünetei vannak, milyen okokra vezethető vissza és milyen következményei lehetnek e betegségnek.

Mit jelent a munkaalkoholista, avagy a munkafüggő kifejezés?

Munkaalkoholista más néven munkafüggő vagy munkamániás az a személy, akinek olyan nagy mértékben van szüksége a munkára, hogy az észrevehetően megzavarja vagy akadályozza testi egészségét, jó közérzetét, társas kapcsolatait és azok működését. Más értelmezésben azt a személyt nevezzük munkafüggőnek, aki mindig több időt és gondolatot szentel a munkának, mint amennyit a helyzet megkövetel. Tehát általában nem azokat a személyeket kell kóros munkavégzőknek tekintenünk, akiknek kedvezőtlen az anyagi helyzetük, azaz a megélhetésük miatt dolgoznak az átlagosnál jóval többet.

Milyen tünetei vannak a munkafüggőségnek?

A szakemberek a kényszeres, addikciós jellegét emelik ki a betegségnek, ugyanis számos kényszeres jegyet mutat, továbbá felfedezhető az alkoholistákra és drogfüggőkre jellemző sóvárgás, tolerancia és a megvonás tünetei is. A munkafüggő személyeknek nagyon beszűkült az érdeklődése, azaz a munkán kívül nem törődnek sem a társas kapcsolatokkal, sem saját magukkal, sem az egészségükkel. A túlzott mértékű munkavégzését bármi áron fenntartják, hiszen alacsony önértékelésük miatt nagyon fontosak számukra a külső visszajelzések, folyton figyelik, hogy másoknak mi a véleménye róluk.

Nehéz az ilyen személyekkel együtt dolgozni, mert csak a saját teljesítményükre figyelnek, céljuk, hogy minél többet teljesítsenek, s nem képesek másokkal együttműködni, illetve nem tudnak kompromisszumra törekedni. Úgy érzik, hogy csak önmaguk tudják irányítani a helyzeteket, s szükségük van az információk, az emberek és a munka felett érzett kontrollra. Irreálisan nagy, perfekcionista elvárásaik vannak mind saját magukkal, mind másokkal szemben, amelyekhez mereven ragaszkodnak.

A függőknél jellemző tolerancia itt is megmutatkozik, ahhoz, hogy megelégedettség töltse el legbelül őket, egyre nagyobb mennyiségű munka szükséges a számukra. Megvonási tünetként említetjük, hogy a munkavégzés hiánya idegességet, stresszes állapotot vált ki náluk, ezért szabadidejükben sem képesek kikapcsolódni, hiszen gondolataik főként a munka körül járnak. Ilyen helyzetekben is visszavágynak a munkafolyamatba.

Miért nehéz felismerni a munkafüggőséget?

A munkafüggő személyek általában nem érzékelik problémásnak viselkedésüket és sokszor a környezetük sem. Ebben nagy szerepe van a társadalmi, kulturális hatásoknak is: a munkafüggőség az egyik legelfogadottabb viselkedési függőség a világon. A munkavégzés fontos, hasznos tevékenységnek számít a legtöbb társadalomban. A sokat dolgozó személyeket általában elismerik, lelkiismereteseknek, szorgalmasnak, céltudatosnak, családjukról gondoskodónak tartják.

A munkamániás személyek sokszor védekeznek azzal, hogy a rengeteg munkát a családjukért, s az ő boldogságukért teszik, miközben nem veszik észre, hogy mindezzel éppen az ellenkező hatást érik el. A viselkedésükkel a családtól veszik el az időt, hiszen sokszor hazaviszik a munkát, vagy a családi nyaralás alatt is távmunkában dolgoznak. Az ilyen személyek egyáltalán nem képesek relaxálni vagy kikapcsolódni, sokszor nincs is hobbijuk.

Milyen okokra vezethető vissza a munkafüggőség kialakulása?

A kutatások alapján az egyik legelterjedtebb nézet, hogy a stresszel teli gyermekkor, a rosszul funkcionáló (például más függőségektől szenvedő, vagy nem összetartó, szeretetlen, veszekedő) család gyakran tehető felelőssé a munkaalkoholizmus kialakulásában.

Gyenge problémamegoldó és konfliktuskezelő képesség alakulhatott ki ezeknél az embereknél, hiszen a családi mintában sem tapasztalhatták meg, hogy hogyan lehet ezeket a helyzeteket megfelelően lereagálni. Az érzelmek, az intim kapcsolatok és a valóság elől menekülnek el ezek a személyek, a kudarctól való rettegésük, az alacsony önértékelésük, s a kontrolligényük vezet ahhoz, hogy feszültségeiket és hiányosságaikat a munkával kompenzálják.

Más elméletek a családi eredetű munkamániát emelik ki, ebben az értelmezésében a munkaalkoholista gyermekei nem tesznek mást, mint követik a szülői mintát, a legfontosabb érték a munka lesz a számukra.

Milyen következménye lehet a munkamániának?

Több kutatás arról számol be, hogy a munkafüggő személyek körében gyakori a szorongás és a depresszió. A szorongásos problémák közül leginkább a kényszeresség, a kényszerbetegség jellemző, amelynek szintén fontos háttértényezője a perfekcionizmus, a tökéletességre való törekvés. A hangulatzavarok közül nemcsak a depresszió, hanem a mániás, hipomániás epizódok is együtt járhatnak a túlzott munkavégzéssel. Testi tünetként a munkafüggőknél a fejfájás, szédülés, mellkasi nyomás, magas vérnyomás és gyomorfekély is megjelenhet, hosszútávon továbbá a krónikus kimerültség is kialakulhat, ami később fizikai és érzelmi kiégéshez, s emlékezeti, koncentrációs problémákhoz vezethet. A tartósan fennálló stresszállapot következménye lehet a testsúlyváltozás (akár fogyás, akár súlygyarapodás), kardiovaszkuláris megbetegedés, vagy súlyos esetben szívinfarktus vagy stroke is.
A családi események (születésnap, névnap, évforduló) kihagyása is rendszeresen megtörténhet a függőség súlyosbodásával, a munkaalkoholisták házastársai gyakran elhanyagoltak. A munkafüggőknél a családdal eltöltött minőségi idő csökkenésével (majd elmaradásával) gyakran bekövetkezhet a család szétesése, vagy a válás.

Hogyan kezelhető?

Az Anonim Alkoholisták által meghonosított tizenkét lépéses programot munkamániások számára is elérhetővé tették. A gyógyulás érdekében érdemes rendszeresen részt venni az Anonim Munkafüggők alkalmain. Hasznos továbbá egyéni, pszichológussal való konzultációt is igénybe venni a problémamegoldás és konfliktuskezelés fejlesztésében, illetve a függőség kialakulásának felderítésében, s mozgatórugóinak felismerésében. Párkapcsolati válság esetén párterápia igénybevétele is szükséges lehet, hogy új alapokra helyezve a családot, új szokások kialakításával az intim kapcsolatok megerősödjenek.

Felhasznált irodalom:

Buda, B. (2003) Munkahely és mentálhigiéné. In: A lélek egészsége. A mentálhigiéné alapkérdései. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Borbély, T. B., Pecze, M. (2006) Munkafüggőség – a tiszteletben álló addikció elméleti háttere és attitűdvizsgálata.
Demetrovics, Zs., Kun, B. (2007) Viselkedési addikciók. In: Az addiktológia alapjai I. Elte Ötvös Kiadó Budapest.

Amennyiben problémájára ráismer a cikkben, s szeretne segítséget kapni, szeretettel várja az onlipszichologus.net csapata négyszemközti online konzultációra. A Blogbejegyzést Szabó Lili írta, akihez időpontot négyszemközti konzultációra az alábbi linken tud foglalni.

Ha kíváncsi rá, hogy az Ön munkastílusa mennyire egészséges, megtudhatja, ha kitölti az alábbi linken elérhető munkafüggőség kérdőívünket.