Tippek Alzheimer-kórral élők hozzátartozóinak

Feledékenység, nehezített koncentráció? Talán azt gondoljuk, bizonyos életkor felett ezek természetesek. Nem feltétlenül! Érdemes azonban komolyan venni a tüneteket, mert ezek akár az Alzheimer kór jelei is lehetnek. Az Alzheimer kór előfordulása 65 éves kor felett igen magas. Azért fontos időben felismerni ezt a betegséget és szakszerű kezelést alkalmazni, mert az idegsejtek elhalásával járó betegség lefolyása szakszerű segítséggel lassítható.

Amikor az a legnagyobb segítség, ha nincs túl sok segítség…

Az Alzheimer-kór korai, enyhe stádiumában a gondozó azzal a kettős érzéssel szembesül, hogy egyrészt szeretne mindent megcsinálni a beteg helyett, de nem biztos abban, hogy ezzel jót tesz neki. A leghasznosabb, ha hagyja, hogy a beteg maga lássa el feladatait, egészen addig, amíg ez potenciális veszélyt nem foglal magában.

Fontos, hogy már az elején járjon utána a betegségnek, olvasson, tájékozódjon róla minél többet, és a beteggel együtt keresse fel a háziorvost valamint demenciával foglalkozó szakorvost, neurológust. Ez után a többi családtaggal és a beteggel együtt beszéljék meg, hogyan fogják tudni kezelni az új élethelyzetet, és a keletkező feszültségeket, de arra is készüljön fel, hogy ezt a családtagoknak és a betegnek is nehéz lesz tudomásul venni. Akár lelki tanácsadót, pszichológust is be lehet vonni ebbe a folyamatba. Készüljön fel arra, hogy innentől kezdve önnek kell irányítani a beteg ügyeit, ezért legyenek önnél a pénzügyekkel, törvényi előírásoknak megfelelően elkészített, ügyintézéshez szükséges dokumentumok.

Figyeljen a betegre, hiszen ebben az időszakban lehet, hogy olyan érzékeny témákról szeretne beszélgetni, mint a gyámsági jog, a jövőbeni ápolása, de az is lehet, hogy elzárkózik ezektől a témáktól. Ilyenkor ne erőltesse, hagyja, hogy a beteg saját tempójában haladjanak a dolgok. Olyan is előfordul, hogy a kezelőorvos javasol bizonyos változtatásokat, lépéseket.

Legyünk figyelemmel a beteg méltóságára és tanúsítsunk önuralmat, mielőtt azt gondolnánk, a beteg direkt csinálja azokat a dolgokat, amelyek zavarnak minket. Támogassuk abban, hogy mindent megtegyen, amire még képes, segítsünk kitalálni, hogyan tud emlékezni a megbeszélt dolgokra.

Mire számíthatunk Alzheimer kór esetén?

Először általában a rövid távú memória romlik, emiatt a beteg bíztatásra, egyértelmű jelekre szorul, hogy segítséget kapjon mit is kell tennie. Érdemes listát készíteni, tervezni a régi szokásokat megtartani. Kulcsot is másoltathat és tegye azokat jól elérhető helyekre. Ebben a stádiumban már mindenképp felül kell vizsgálni a beteg autóvezetésre való alkalmasságát. Pozitívan kommunikáljunk, hiszen a beteg szorong képességei elvesztésétől, a másoktól való függőség növekedésétől.
Hozzátartozóját frusztrálhatja, hogy a nevek, szavak nehezen jutnak eszébe. Segítsen neki azzal, hogy kisegíti ilyen helyzetekben, és ha nevetni tud azon, hogy nem jutnak eszébe bizonyos dolgok, nyugodtan nevessen vele. Próbáljon mindig nyugodtan, udvariasan, higgadtan fogalmazni. Ha a figyelme elkalandozik, várjon néhány percet, amíg biztosan önre tud koncentrálni. Ne fejezze be a mondatait, de ha látja, hogy nagyon nehezen találja meg a megfelelő szót, segítse ki, mielőtt még jobban frusztrálódik. Lassan, tagoltan beszéljen, kérjen visszajelzést a betegtől, hogy pontosan érti-e amit mond. Ilyenkor nagyon figyeljen, nehogy lekezelő legyen a stílusa, amennyiben véletlenül elveszíti a fejét, kérjen bocsánatot. Nyílt kérdések helyett eldöntendő kérdéseket tegyen fel: rizst vagy krumplit kérsz a sült hús mellé? Ne válaszoljon a beteg helyett, hagyja őt is kommunikálni.

Miről beszélgessünk az Alzheimer kóros beteggel?

Ossza meg az érzéseit a pácienssel, ez azt erősíti benne, hogy szükség van rá, kíváncsi a véleményére. Fontos, hogy ugyanezt ő is megtehesse, beszélhessen a nehéz érzésekről, ne fojtsa belé olyan mondatokkal, mint „Á, ez nem fog megtörténni”.
A korai stádiumban a betegek még képesek vezetni, olvasnak, élvezik a játékokat, rejtvényeket. Érdemes ebben az időben a napirendet már kissé strukturálni, hogy a memóriaproblémák miatti stresszt csökkentsük. Ha látja, hogy egy feladat frusztrálja a pácienst, próbálja másra terelni a figyelmét, ne erőltesse. Ha gondja akad az öltözködéssel, hajtogatással, várja meg, míg segítséget kér, ne vegye ki a kezéből rögtön a feladatot. Az ilyen jellegű mondatok: „Na, nem tudod megcsinálni! Add ide!” rombolólag hathatnak a rá, próbáljon azokra a feladatokra összpontosítani, amiket még el tud végezni. Bízzon rá olyan feladatokat, amelyekkel önnek tud segíteni, hasznosnak érezheti magát. Használjanak nagyméretű havi naptárat, jelölje be a találkozókat, ünnepnapokat, teendőket és a napokat mindig húzza át X-szel, ezzel segíthet a páciensnek eligazodni az időben. A háztartási kisgépekből próbáljanak olyat beszerezni, ami magától is kikapcsol, ha bizonyos ideig nem használják.

Kezdetben a beteg továbbra is szeret eljárni közösségi helyekre, összejövetelekre, ezeket ne hagyják abba, menjenek állatkertbe, jöjjenek barátok, vonja be a beteget azokba az eseményekbe, amiknek eddig is részese volt. Fontos, hogy a segítő saját maga számára is tartson fenn időt, amikor egyedül van, magánéletet élhet. A személyi higiéné egy idő után kevésbé fontossá válik a beteg számára, azonban emberi méltóságához hozzátartozik, segítse őt ebben. Rendszeresen menjenek látás és hallásvizsgálatra, hogy megmaradt képességei tovább működhessenek. A beteg mozgása lassul az idővel, ne siettessük. A túlzsúfolt helyek idegesítőek, ijesztőek lehetnek, ha ezt jelzi, ha nem muszáj, ne menjünk ilyen helyekre. Ha a beteg korábban szerette a művészeteket, festészetet, zenét biztosítson lehetőséget arra, hogy ezeket továbbra is gyakorolhassa, élvezhesse.

Amennyiben problémájára ráismer, vagy egyéb okból szeretne önismereti munkát végezni, szeretettel várja az onlipszichologus.net csapata négyszemközti online konzultációra. A blogbejegyzést Rimainé Pulai Virág, munkacsoportunk egykori tagja írta.

Felhasznált irodalom:

Callone, P., Kudlacek, C., Vasiloff, B., Manternach, J., Brumback, R. (2011). A Caregiver’s Guide to Alzheimer’s Disease: 300 Tips for Making Life Easier