Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Kedves pszichologus!Regota huzodohelyzetben vagyok.A fonokno eltoleralja a nem dolgozo munkast.Az illeto folyton log,hagy munkat,javitani valot,takaritani valot maga utan.Nem kompetens a feladatok elvegzesere.Itt nem az igyekezet es a tudas van ertekelve.Tobbszor szova tettem a fonokno vagy hallgatott olyankor,vagy kihuzta magat,ugy tett mint aki nem erti a kerdest vagy nehanyszor visszadobta a labdat akkor nagyon arrogansan es manipulativan beszelt.Hogy bizzam ezt ra tudja mit csinal meg mar mondta mindenkinek latszik a fizetesen mennyit dolgozik.Ez nem igaz,hazudott,meglattam az elszamolast,duhos lettem amivel magyarazta az is hazusgag volt es mondtam nem szeretem ha a szemembe hazudnak.Teljesen elveszitettem a bizalmat iranta szamomra o nem tekintely.Palyaztam masik munkat,varom a visszajelzest.Ameddig nem lesz mas milyen megkuzdesi modokat ajanl ebben a helyzetben? Akaratlanul is feszult vagyok es folyamatos rossz erzesek vannak bennem ha ott vagyok,lenyomva erzem magam.
Tisztelt Kérdező!
Ha nem sikerül tiszta vizet öntenie a pohárba főnökével kapcsolatban, és eszkalálódik a helyzet, érdemes lenne a TB alapon elérhető a területileg illetékes mentálhigiénés gondozó pszichológusi szolgáltatását felkeresnie, ahol beszélhetne a nehéz helyzetéről, kibeszélhetné magát, személyre szabott tanácsokat is kaphatna.
Az átmeneti időben javasolom stresszoldással kapcsolatos videóinkat:
Krízisben, vagy ha beszélgetni szeretne lelki problémáiról, hívja a lelki elsősegély telefonszámok valamelyikét https://sos116-123.hu/ (külföldi és skypeos elérhetőségek is vannak az oldalon) itt online élőben azonnal tud segítséget kapni, képzett segítőktől. A telefonos elérhetőségek is ingyenesen hívhatóak.
Bővebben itt https://onlinepszichologus.net/app/uploads/telefonos-lelkisegely.pdf talál még lelki elsősegély céljából ingyenesen és azonnal elérhető szolgáltatásokat.
üdvözlettel, minden jót kívánok:
Tisztelt Cím!
3,5 éves kisfiam magatartásával kapcsolatban szeretném a segítségét kérni.Az elmúlt másfél évben elég sok változáson mentünk keresztül.Kisifam bölcsibe ment,én visszamentem dolgozni,majd várandós lettem,melynek közepe felé kisfiamat fokozatosan leszoktattam a szoptatásról.Tavaly augusztusban megszületett a kistesója,majd rá egy hónapra elkezdte az ovit.Az ovi azonos épületben van a bölcsivel és a csoportban 8-9 kisgyerek már a bölcsiben is csoporttársa volt.A gondom az lenne,hogy a kisfiam verekszik.Sokszor az óvónő úgy fogalmaz, hogy olyan,mint a tornádó.Néha mindenkinek odacsap,vannak napok,amikor csak enyhébb lökdösődések vannak.Azonban van egy kislány, akit már a bölcsi óta bánt.Itt harapástól kezdve volt már minden.Beszéltem már két pszichológussal, vettem olyan könyveket, amikben konfliktusok vannak és beszélünk róla, hogyan lehet ezeket megoldani.Elméletben mindig elmondja, hogy bántani tilos,de gyakorlatban már nem tudja alkalmazni.
Bármilyen tanácsnak örülnék!
Kedves Kérdező!
Az Ön által részletezett probléma több kérdést is felvethet. Érdemes végiggondolni, hogy pontosan mikor kezdődött a kisfiú esetében a verekedés. Már az óvodába lépés elején, beszoktatás során is előfordult? Mikor kezd el verekedni a gyermek? Például attól frusztrálódik-e, amikor elveszik a játékait, vagy lerombolják az építményeit, vagy különösebb kiváltó ok nélkül is ő maga keresi a konfliktust. Fontos lehet figyelembe venni a családi körülményeket is. Ön említést tesz róla, hogy van egy kistestvér is. Számos esetben a testvérféltékenység kapcsán is megjelenhetnek agresszív tendenciák, melyen sokszor az otthonon kívüli környezetben nyilvánulnak meg (ez estben lehetséges, hogy az óvodában). Amennyiben csak beszélgetnek a konfliktusokról, és nem történik meg a problémás viselkedés tudatosulása a gyermekben, érdemes lehet jutalomtáblázatot bevezetni. Egy parafa táblán a hét minden napján kövesse nyomon gyermeke viselkedését (akár az óvodapedagógusok bevonásával, tájékoztatásuk által is), amennyiben nem történik verekedés, fizikai agresszió, vagy valamilyen kérést teljesít, szabálykövető magatartást mutat, kapjon a táblára egy jutalmat (lehet ez piros pont, matrica, piros csillag stb), ha nem kívánt viselkedést mutat (verekedés, szabályszegések), egy jutalompontot elveszít. Minden hét végén a jutalompontokat lehet beváltani valamilyen ajándékra (közös kirándulás, apró játék, édesség). A nevelési gyakorlat legyen következetes, amennyiben Ön nemet mond, vagy megtilt valamit, tartsa magát az elmondottakhoz.
Üdvözlettel,
Móra Katalin
Szeretettel üdvözlöm!
20 éves fiú vagyok, és van egy olyan esemény, amely iránt túlzott gyászt érzek. Ez a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások. Bár akkor még csak édesanyám méhében éltem, de már néhány éve, amikor évfordulója van, szinte depresszióba esek. Tavaly, a 20 éves évforduló óta nem akar elmúlni ez a folytonos gyász, töprengés és mélységes együttérzés. Majdnem 3000 ártatlan ember halt meg. És én nem csupán őket gyászolom. Gyászolom azt az Amerikát, amely előtte létezett, gyászolom New York azelőtti látképét, hiszen most már nem is az igazi. Gyászolom az azelőtti világot, a 90-es évek voltak a békeidők akár idehaza, akár Amerikában. Nagyon a szívemen viselem mind a tragédiát, mind az előző és a mostani világot, mert hát Amerika külpolitikája és közhangulata ezután változott meg gyökeresen. Gyászolom azt a világot, ami abban az időben volt… még nem volt minden olyan gyors és modern, mint manapság.
Remélem, a Tisztelt Címzett kezd valamit ezzel a nagyon mély “dologgal”.
Tisztelt Kérdező!
Valóban nagyon mély amit ír. Pontosan emiatt gondolom, hogy egyéni önismeretben, terápiában lenne érdemes átbeszélni, feldolgozni ezt az érzést, az átélt gyászát. Feltételezem, hogy számos egyéb érzelem, esetleg transzgenerációs történetek is árnyalhatják az ön helyzetét, amely ebben az ön által leírt állapotban tör felszínre, nyilvánul meg. A levele alapján rendszerszemléletű egyéni terápiát javasolnék első sorban.
TB alapon elérhető a területileg illetékes mentálhigiénés gondozó pszichológusi szakszolgáltatása is.
Krízisben, vagy ha beszélgetni szeretne lelki problémáiról, hívja a lelki elsősegély telefonszámok valamelyikét https://sos116-123.hu/ (külföldi és skypeos elérhetőségek is vannak az oldalon) itt online élőben azonnal tud segítséget kapni, képzett segítőktől. A telefonos elérhetőségek is ingyenesen hívhatóak.
Bővebben itt https://onlinepszichologus.net/app/uploads/telefonos-lelkisegely.pdf talál még lelki elsősegély céljából ingyenesen és azonnal elérhető szolgáltatásokat.
Üdvözlettel:
Úgy érzem megfogom bánni, ha nem tanulok tovább a pszichológián..
Eddig folyton halogattam, mert nehéz időket éltem, anyagilag és lelkileg is össze kellett szednem magam,
Illetve mivel sokmindenen mentem keresztül
maradtak még lelki sebeim, emiatt is sokat vacillálok, hogy érdemes belevágni ennek ellenére is,
Helyre tudok jönni annyira , hogy pszichológus lehessek?
Szorongásos problémáim voltak, amiket egyre jobban sikerült leküzdenem,
Még az önértékelésemen kell gyúrnom,
Részben azt gondolom, hogy ha ennyi mindent leküzdöttem, akkor ez már semmi,
De még nem értem a fejlődési utam végére, ezért még bizonytalan vagyok, hogy ilyen múlttal ez nekem való pálya e,
Visszatérnek e majd később a korábbi sérelmeim, ha pont egy hasonló problémával küzdővel dolgozom majd? Vagy erre ne is gondoljak még? Csak vágjakbele?
A másik, hogy elszaladtak az évek,
Nem lenne túl égő, ha 27-28 évesen mennék egyetemre,és az első pár félévet nappalin tenném le?
Üdv: Virág
Tisztelt Kérdező!
Ha vágyik rá, egy próbát megérhet, hogy belevágjon, főleg, hogy később ne vesse a saját szemére, hogy “meg sem próbáltam” Fel kell azonban készülni rá, hogy nem biztos, hogy azt kapja a képzés során, akár az első években, amire vágyik, vagyis nem biztos, hogy az önismeret, önismereti fejlődést, hanem kezdetben elméleti tudnivalók sokaságát. A kora miatt biztosan nem lenne égő képzésben részt vennie.
Elképzelhetőnek tartom, hogy valóban aktiválódhatnak olyan minták, (korábbi sérelmek), ha pont egy hasonló problémával küzdővel dolgozik majd, ez a legtöbb segítőnél így van, de kellő önismereti gyakorlattal, szupervízióval ezek az esetek is biztonsággal vihetőek. Ráadásul önállóan biztonsággal kliensekkel dolgozni az alapképzés után még nem ajánlott, mesterképzés után is biztosabb szakképzésben részt vevőként, vagy legalább egy módszerspecifikus képzettségben, és önismereti terápiában való részvétel, jártasság után, szupervízió mellett. A pszichológia az elméleti alapokat adja, a gyakorlatot eközben, vagy ezután tudja még megszerezni, tehát maga a képzés nem feltétlenül áll meg 5 év után, sőt.
Amit tanácsolnék esetleg, ha olyan az alapvégzettsége, érdemes lenne a mentálhigiénés tanácsadó/szakértő képzésen is elgondolkodnia, mely rövidebb és gyakorlatiasabb képzés, vagy akár egy módszerspecifikus képzésben elmélyülni, amelyben maga is gyógyul és tanul egyszerre pl. pszichodráma , ahol nem szükséges pszichológiai alapképzettség sem, mégis akár p.dráma asszisztens végzettséget is lehet szerezni, és csoportot is vezetni, nem mellesleg a 150 órás önismeretet is meg lehet szerezni, amely sok módszertan alapfeltétele is.
üdvözlettel:
Iskolai bántalmazásnál miért az áldozatot hibáztatják?
Engem 4 éven keresztül verbálisan bántalmaztak.
Még a pszichológus is engem hibaztatott. Hogy nem tudtam kiállni magamért. Még hogy nem tudtam beilleszkedni, igen mivel már az elején kinézték maguknak az osztálytársak. Egyáltalán mit jelent kiállni magamért, ha kinéznek mert nem tekintenek teljes értékű embernek valós vagy vélt fogyatékosság miatt ha visszaszóltam csak kiröhögtek.
Kedves Kérdező!
Bizonyára nagyfokú kiszolgáltatottságot élt meg iskolai bántalmazás áldozataként, mely sok esetben traumatikus élményként hosszú évekig végigkísérheti a bántalmazott személyt. Sajnálatos módon az áldozathibáztatás gyakran fordul elő társas közösségekben, iskolákban is. A bántalmazás tényének tagadása, az áldozat hibáztatása csökkentheti a veszélyérzetet, fenntarthatja a látszatot, hogy az adott közösségben minden harmonikusan működik, nem a rendszer hibája a bántalmazás. Ez a tagadó nézet sok esetben az áldozat bűntudatát erősíti, önhibáztatáshoz vezethet. Szerencsére napjainkban számos fórumon elérhetők cikkek, előadások, könyvek az áldozathibáztatásról, a bántalmazás tényének tagadásáról, melyek segíthetnek helyesen cselekedni, felelősséget vállalni. Javaslom olvasásra Jan Guillou: Könyörtelenek című könyvét, illetve Wéber Anikó: Az osztály vesztese című művét.
Üdvözlettel,
Móra Katalin
3 hónapja vagyok ismerkedési fázisban egy lánnyal, aki önbizalomhiányos, szintén 18 éves. December végén lett vége egy hosszú 2,5 éves kapcsolatának, ami neki az első volt. Én is túl vagyok egy 2 éves kapcsolaton.
Neki abban a kapcsolatában sikerült minden félelmet leküzdenie, nagyon hosszú idő alatt, 1 év után puszi, ilyesmi.
Én se vagyok túlzottan magabiztos.
November óta ismerkedünk, és decembertől már igen fejlődik a kapcsolatunk, stb. Tényleg iszonyatos kötelék van egymás között, és nagyon szeretjük egymást.
Csók, ilyesmi is tökéletes volt, persze azon még nem léptünk túl, de még nem is vagyunk kapcsolatban. És pont ez a probléma, hogy úgy szeretjük egymást, mint még soha senkit, egymás lelki társai, legjobb barátjai vagyunk, nincs testi, lelki akadálya annak, higy összejöjjünk, de ő azt mondja,hogy még nem szeretne egy kapcsolatba vágni, én meg lelkileg folyamatosan szenvedek emiatt.
Azt mondja, hogy szeretné velem ezt nagyon, de nem most. Én nekem álmatlan éjszakáim vannak.
Tisztelt Kérdező!
Azt javaslom, hogy kezdeményezzen egy őszinte beszélgetést, amelyben mindezeket elmondja a lánynak, ahhoz, hogy jobban megismerjék egymást gondolatait elképzeléseit, és ez esetben félelmeit egy kapcsolatról, ez elengedhetetetlen lenne. Ha valóban ennyire szereti önt a lány, akkor meg fogja érteni, hogy magának ezzel a várakoztatással komoly lelki fájdalmat okoz. Ezt akár üzenetben meg is írhatja neki, hogy szeretne komolyabban beszélni erről a témáról. A hosszú várakoztatás során maga komolyan sérülhet ebben az ambivalens helyzetben!
Hangsúlyozza, hogy maga mindezekre kíváncsi, és nyitott a lány (gondolatai, elképzelése) felé. Ha beszélgetnek egymással erről a nehéz témáról, várható, ön is tisztábban láthat, hogy maga számára is ez egy plátói kapcsolat marad, vagy nagyon is van realitása a továbblépésnek. Egyszóval lépjen bátran a tettek mezejére, én a levelét olvasva úgy érzékeltem, megbánná, ha nem így tenne. Sok sikert kívánok!
Üdvözlettel:
Mit jelent mióma? Félek nagyon
Tisztelt Kérdező!
A mióma egy jóindulatú, de gyakran előforduló simaizom eredetű daganat, mely a nőknél a méhfal simaizom rétegéből alakul ki. A leggyakoribb panaszok menstruációs vérzészavar, erős, darabos, fájdalmas vérzés. A kezelésére többféle lehetőség van, a rendszeres kontrolltól (mikor az ultrahangos ellenőrzésen kívül nincs más teendő) kevésbé invazív eljárásoktól a műtétig (teljes méheltévolítás). Mindez attól függ, mekkora, és hány darab mióma található meg a méhben. Javasolom, hogy keresse fel nőgyógyászát, aki ezzel a problémával kapcsolatban részletes és megnyugtató tájékoztatást tud adni személyre szabottan! Látatlanban ennél többet nem lehet írni,
Mielőbbi jobbulást kívánok, üdvözlettel:
Üdvözlöm, gyerekkoromban szexuálisan zaklattak, azután prostituált voltam, nemrégiben fenyegetéseket kaptam amitől teljesen bezárkóztam, nem bízom senkiben sem és nem tudom mit tegyek. Szeretném ha kaphatnék vmi segítséget.
Tisztelt Kérdező!
Ajánlom önnek a Nők a nőkért az erőszak ellen egyesület honlapját, www.nane.hu és elérhető ingyenes szolgáltatásait, ingyenesen hívható segélyvonalát, ingyenes jogsegélyét, továbbá a keresse fel a rendőrséget! Amennyiben bántalmazás (akár, szóbeli, lelki, fizikai, szexuális vagy gazdasági erőszak) áldozata, Önnek joga van a segítségre.
- hétfő, kedd, csütörtök, péntek 18-22-ig
- szerda 12-14-ig
- anonim
- ingyenesen hívható mobilról is
Hívja a vonalat, ha:
- bizonytalan, hogy bántalmazó-e a partnere
- szeretné átbeszélni a helyzetét és a lehetőségeit
- családon belüli, párkapcsolati erőszakkal kapcsolatban szeretne hívni minket
- szexuális erőszak vagy zaklatás érte
- többet szeretne tudni a bántalmazás természetrajzáról
- érdekli, hogy hogyan támogathatná érintett ismerősét, kollegáját, rokonát, tanítványát.
PATENT Egyesület jogsegély-szolgálata
- 06 70 220 2505
- szerdánként 16-18 óráig és csütörtökönként 10-12 óráig
Keresse a jogsegélyszolgálatot, ha:
- kifejezetten jogi természetű kérdései vannak a családon belüli erőszakkal, párkapcsolati erőszakkal, vagy a nők- és gyerekek elleni erőszak egyéb formáival kapcsolatban
- szeretné egy témában járatos jogásszal átbeszélni a helyzetét
Egyébként pedig TB alapon elérhető a területileg illetékes mentálhigiénés gondozó pszichológusi szolgáltatása is. Akut esetben krízishelyzetben hívja a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (LESZ) 0-24 órában elérhető segélyvonalait Segélyszámaik: 116-123 (0-24h), 06 80 810-600
E-mail: sos116123@gmail.com (erre 72 órán belül válaszolnak) Skype elérhetőségük pedig Hétfőtől péntekig: 17-01 óráig hívható. bővebben: https://sos116-123.hu/
üdvözlettel:
Üdvözlöm, elvált apukaként írok Önnek. Párommal különváltunk, és a 3 és fél éves kisfiamnál viselkedés problémák jelentkeztek. Az óvodában időnként agresszíven viselkedett, rugdosott, vagy teljesen apatikus hangulatba került, miután velem találkozott. Az új munkámból eredően sajnos nagyon rendszertelenül, kevés időt tudtam vele tölteni a szétválásunk óta, előtte viszont nagyon sokat voltam vele. Az utóbbi hetekben rendszeresen, hetente három napot töltök vele, hogy számára is kiszámíthatóak legyenek a találkozások, és kialakuljon egy rendszer, ami számára is biztonságot nyújt. Nagyon szeretném, hogy a kisfiam továbbra is az életem szerves része legyen, megmaradjon az érzelmi kötődés, de természetesen normális, egészséges szinten, és hosszú távon is kiegyensúlyozott, boldog gyermek legyen. Most, pár hét után úgy tűnik minden rendben van ebben az új „rendszerben”, megszűntek a problémák az oviban. Tud esetleg javasolni más megoldást, ami segíthet ebben az esetben?
Kedves Attila!
Azt gondolom, nagyon jó úton jár. A gyermek életében a biztonság rendkívül fontos. A kiszámíthatóság, a rendszeresség mind ezt az érzést adják meg számára. Tehát jó, ha a gyermek tudja, mennyi időt tudnak együtt tölteni aznap, és hányat kell aludnia a következő találkozásig. Egy kisgyermek időérzékelése még nem kialakult és reális, de mégis fontosak lehetnek számára ezek az információk. Legyen vele együtt, amennyit tud, és próbálja úgy intézni, hogy ne kelljen lemondani, vagy módosítani a vele megbeszélt találkozást. Egyetértek Önnel, a rendszeresség nagyon fontos a gyermekek életében.
Elképzelhető, hogy kérdezni fog majd (vagy már meg is tette) arról, hogy miért nincs együtt az anyukája és az apukája. Fontos, hogy az ilyen típusú kérdéseket ne kerülje el. Igyekezzen rá minél egyszerűbb, és érthetőbb, igaz választ adni a gyermeke számára..
Nagyon fontos az együtt töltött minőségi idő. Amikor együtt vannak, az Önökről szóljon. Olyan játékot játsszanak, ami a gyermeke számára örömet okoz.
Az is fontos, hogy az együtt töltött időnek legyenek meg a maguk keretei, szabályai (pl. étkezést, alvást illetően).
Az alábbi cikket is ajánlom figyelmébe:
Hol vannak az apák? – Az apaszerep fontossága – Online pszichológus (onlinepszichologus.net)
Üdvözlettel:
Móra Katalin
Miomába nem lehet meghalni?
Kedves Julianna!
Miomával kapcsolatos kérdésekben olyan szakember véleményét kérje ki, aki annak a szervnek a szakorvosa, amelyben a mioma található.
Üdvözlettel:
Maróti EszterTisztelt Móra Katalin!
10 évvel ezelőtt özvegy lettem, 2 kiskorú gyermekkel. 4 év múlva rámtalált a szerelem. A párom hozzánk költözött a 4 éves kisfiával. Gyönyörűen éltünk, mint a mesében.
Hozzámentem feleségül. Az első perctől fogva egymás gondolatát is ismertük, egy húron pendültünk, a rezgés közöttünk működött/működik.
Aztán felnőttek a gyermekeim és itt jön a problémám.
A lányom egyetemet végzett, kissé depis, önértékelése nulla, nem egy törtető típus. Elhelyezkedni nem tudott. Jelenleg otthon van.
Fiam 18 éves múlt. Kezelhetetlen, ADHD-s. Nem enged beleszólást az életébe. Főleg nem a nevelőapjától.
Az ideje nagy részét a számítógép előtt tölti. Az otthoni munkába nagy könyörgések árán segít be. Nem tanul, de jegyei rendben vannak. Gyakorlatra nem jár be.Beteget jelent. Idén végez, ha végez.
A férjem azt mondta, hogy visszaköltözik (üresen áll a háza), ezt Ő tovább nem csinálja.
A legkisebbik sír, hogy nem akar menni.
Mit tegyek? Férjem és gyermeke vagy a gyerekeim?
Köszönöm.
Kedves Tünde!
Nem lehet könnyű most Önnek. Soraiból az derül ki, hogy a jelenlegi helyzetet patthelyzetként éli meg, úgy érzi választania kell gyermekei és párja közt.
Ugyanakkor utal arra, hogy korábban minden jól működött Önök között, sőt, most is van rezgés! Ez remek, ezek szerint a kapcsolatuk továbbra is szoros és erős érzelmi kötődés van Önök közt.
A gyermekei felnőttek, de feltételezem, hogy a problémák és a nehézségek nem ekkor kezdődtek. Az elmúlt évek során hogyan működött a család? Ön és a párja hogyan működtek (együtt) a gyermekek nevelésében a mindennapokban?
Mind a fia, mind a lánya esetében nehézségekről számol be. Ezeket hogyan kezelték eddig? Ha tudtak a gyermeknevelésben mindketten részt vállalni, mi változott meg? Úgy látja, hogy a gyermekével kapcsolatos nehézségek miatt akar a párja kilépni ebből a kapcsolatból?
Ezek mind olyan kérdések, amelyeket érdemes átgondolnia a jelenlegi helyzetben.
Ha ebben segíthetünk Önnek, kérjen időpontot konzultációra valamelyik munkatársunknál.
Üdvözlettel:
Móra Katalin
Mit jelent maomia?
Kedves Julianna!
Sajnos nem tudok segíteni Önnek. Számomra nem ismert ennek a szónak a jelentése. Ez nem egy pszichológiai szakkifejezés.
Üdvözlettel:
Maróti EszterJó napot kívánok!
Olyan problémával fordulok önhöz,hogy covidos vagyok 10napig itthon vagyok teljesen egyedül és nem beszéltem senkivel élőben már vagy 8napja.Egyedül élek!És elkezdtem érezni,hogy nem hiányzik az,hogy ki menjek és hogy emberekkel beszélgessek!Teljesen jól elvagyok egyedül is!Persze előtte is voltak már félelmeim azzal kapcsoltban,hogy egyedül kell mennem mindenhová és túlnyomó részben egyedül vagyok.Általában ha sötétedik akkor megyek ki a boltba és akkor viszem ki a szemetet is( persze ez a covid megbetegedésem ellőtről )nem tudom miért alakult ez ki!Sokszor elkezdtem a körmömet belenyomni a tenyerembe,hogy a fájdalommal amit akkor érzek ki tudjak menni emberek közé.Mert ha a fájdalomra koncentrálok elmúlik a félelem.Ezért próbálom kerülni a tömeget ha tehetem.Londonban élek szóval nem a legegyszerűbb kivitelezni.Nem mindig vagyok ilyen…viszont úgy érzem ha itthon vagyok nem érhet semmi rossz.Talán ebből is alakult ki ez az egész!Válaszát előre is köszönöm!
Éva
Kedva Éva!
Köszönjük a kérdését!
A COVID okozta tünetek és következmények sok embernek felerősítettek érzéseket, tüneteket, és ha leveléből jól értem, Ön is a betegsége kapcsán kezdte el érezni, hogy a kimozdulástól vagy más emberektől való tartás esetleg ennél több is lehet. A szorongásos megbetegedések több fajtájánál is megjelenhet ez, emiatt mindenképp ajánlanám Önnek pszichológus felkeresését.A diagnosztika mellett pedig egy szakember a tüneti kezelésben is sokat segíthet Önnek. A kimozdulási nehézség és a külföldön élés miatt elsősorban online terápiát ajánlanék Önnek, melyet később esetleg lehet személyesre is váltani. Megfelelő szakembert akár munkacsoportunkban is találhat, problémák széles palettájával foglalkozik több kollégánk is.
Üddvözlettel:
Gór Dóra
Jó estét!
Az egyik munkatársam nagyon furcsa. Már kb fél éve dolgozik nálunk. (Felszolgáló a szakmánk.) Azt kell tudni a kollégámról, hogy egyszerűen nem érti meg ha gyorsan beszélünk hozzá, látszódik, hogy nem érti amit mondok neki. Olyan mintha egy másik testben lenne. Ráadásul fapofát vág mindenhez. Nem mosolyog (ritka) de sosem fejez ki hangulatott az arc mimikájával. Nem látni hogy ideges, feszült, boldog. Semmi. A vendégekhez nagyon kedves. Már szinte túl is. Fiú, es még sosem hallottam volna, hogy felemelte volna a hangját. Mintha egy földön kívüli lenne és nem élne. Bocsánat hogy így fogalmazom meg de nem tudom jobban körül írni. Múltkor a táblára írt, és teljesen kocka bettűkkel és egy milimétert sem változtatott meg. Nem dőltek a betűi teljesen tökéletes volt. A másik fura az az volt, hogy az előre csomagolt cukrott egyenkét beigazított 200 előre csomagolt cukrot úgy, hogy a cukor felirat látszódott mindenhol. Mintha a gyártó csinálta volna
Köszönöm előre is a válaszát!
Kedves Eszter!
Nem vagyok teljesen biztos abban, hogy értem, mit szeretne tudni vagy kérdezni.
Mindazok a viselkedésmódok, amiket leírt a kollégájáról, valóban különösek. Nyilván zavaró lehet munkahelyi környezetben, ha azt tapasztalja, hogy a munkatársa nem érti, amit Ön mond, és ráadásul az arcáról sem tud leolvasni semmiféle reakciót, érzelmet.
Ugyanakkor nagyon jó, hogy a kollégája kedves a vendégekkel. Az Önök szakmájában ez nagy előny. A szabályos írás, és a cukros zacskók pontos elrendezése szintén nagy segítség lehet a munkahelyükön. Némelyik tulajdonság, amelyet megemlített a munkatársával kapcsolatban egyaránt lehet hasznos és zavaró is – az aktuális helyzettől függően.
Ha azt szeretné tudni, Ön mint a kollégája mit tehet, hogy segítse őt, akkor azt javaslom, hogy próbálja őt elfogadni – a furcsaságaival együtt. Ha alakítani szeretne az önök közti kommunikáción, nyugodtan kérdezzen rá az érzéseire. Pl. “Ez egy kemény nap volt. Te is feszült vagy?”
Ha jól gondolom, nem csak ketten dolgoznak ezen a vendéglátóhelyen. Elképzelhető, hogy a többiek is hasonlóképp gondolkodnak a kollégáról, mint Ön. Számukra is furcsa lehet a mimika nélküli arc, vagy a cukroszacskók pontos beállítása. Próbáljanak figyelni arra, hogy a kollégájuk ne azt érezze, hogy furának tartják, hogy nem illik bele a közösségbe, vagy esetleg ki van zárva abból. Arra figyeljenek vele kapcsolatban, amit pozitívnak látnak.
Üdvözlettel:
Móra Katalin
Üdv. Van egy férfi akivel ismerkedünk neten 3 hete. Eddig jól ment de kiderült hogy élete során 15 nővel feküdt le. Engem ez nagyon zavar. Fiatal korában volt ilyen nőcsàbàsz. Most 36 éves. Mit tegyek hogy ne legyek ennyire féltékeny? Ez már beteges. A szexben is rossz vagyok, az eddigi nőit
nem tudom lepipàlni ebben. Pl nem szeretem az oràlt. Köszönöm válaszát.
Kedves Levélíró!
Leveléből úgy tűnik, hogy a féltékenysége hátterében az önmagával kapcsolatos leértékelő gondolatok, az alacsony önértékelés állhat. Érdemes ezekre az önleértékelő gondolatokra, mint pl “Az eddigi nőit nem tudom lepipálni.”, mint kritikus hangok, amik negatív módon, büntetően próbálják az embert motiválni arra, hogy jobb legyen. Azonban sajnos ezek lehetetlenné teszik, hogy saját magát értékesként, elfogadhatóként és szerethető nőként lássa, akivel megéri párkapcsolatban lenni. Próbálja meg fülön csípni ezeket a negatív gondolatokat és megvizsgálni, hogy vajon mi támasztja őket alá és mi szól ellene! Amennyiben úgy érzi egyedül nehezére esik szembeszállni ezekkel a negatív gondolatokkal, keressen fel pszicohlógust egyéni konzultáció céljából!
Üdvözlettel,
Maróti Eszter
