Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Szép Napot Kívánok!
Azért írnék doktornőnek, mert párkapcsolati problémám van amire magam nem tudom a megoldást.
van egy kapcsolatom ami titkos viszony, viszont hosszú idő alatt alig történt találkozás.Szinte csak az internet van. Mindig van valami kifogás. Állitása szerint nagyon rossz a viszonya és nem boldog.Testi kapcsolatuk mégis van. Szavakban az égig dicsér viszont tenni nem tesz értem semmit úgy érzem.folyton én hozom fel a találkozás lehetőségét, viszont ő mindig csak igér. Ez régóta így megy és egyre jobban frusztrál a dolog. Mert nagyon kötődöm lelkileg, testileg hozzá.Felvállalni nem akar, mert fél állitása szerint a következményektől.Úgy érzem mintha csak lelki eszköz lennék, hogy amit nem kap meg akitől kellene azt tőlem megkapja lelki szinten aztán ennyi.
Mi állhat ennek hátterében ? Tényleg csak hiánypótló lennék ?
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Az alábbi blogbejegyzésünkben foglalkozunk a leírt témával is:
Levele alapján úgy gondolom, hogy érdemes lenne beszélnie a titkos társával, hogy ő hogyan képzeli el a kapcsolat jövőjét, mit szeretne ettől a kapcsolattól, milyen időhatárokon belül milyen lépéseket akarna ő tenni azért, ha komolyabbra akarná ő fordítani stb. A válaszokból lehetne körvonalazni, hogy ő miként is tekint Önre. Érdemes lenne Önnek beszélnie pszichológussal, hogy milyen problémákkal néz szembe, miért ragaszkodik a párjához ennyire, mit tud adni Önnek ebben a kapcsolatban, s mi okozza Önben a feszültséget.
Üdvözlettel:
Szabó LiliÉdesapám halála miatt édesanyám nem tud egyedül aludni. Ezért főként testvérem alszik vele, de mostanában én is egyre többet. Eleinte heti 1 majd 2 napot, mostanában akár 3-4 napot, sokszor egymást követő napokon. A kérdés nem rám vonatkozik, hanem 9 éves fiamra. Okozhat nála alvászavart, nappal hosszabb ideig tartó lehangoltságot, idegességet (szemrángás, gyakran azt mondja, nem érzi jól magát) stb? Ő azt mondja, nem baj, ha nem alszom vele, mert nem akarja, hogy a nagyanyja magányos legyen. Ilyenkor az apukájával van kB este 10től ébredésig. Sokszor nehezen alszik el, éjjel kijárkál stb. Válaszukat előre is köszönöm!
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapjàn úgy gondolom, hogy a kisfiànál okozhat szorongást ez a megvàltozott helyzet, hogy át kell menni rendszeresen az édesanyjához aludni. Nyílván neki még nagy a fantáziavilága, máshogy értelmezheti az ottalvást (pl a nagymama veszélyben van). Érdemes lenne gyermekpszichológussal, vagy családterapeutával felvenni a kapcsolatot, s elmondani a problémákat.
Üdvözlettel:
Szabó LiliMár 7 éve nem dolgozok a régi munkahelyemen,ahol 22 évet töltöttem el boltvezetőként.
A hölgy tulajdonos egy igazi verbális kínzó estére volt!
Sajnos nem telik el úgy egy hét, hogy ne álmodjak a régi munkahelyemmel,vagy Ővele…intim kapcsolat nem volt köztünk…mindenki félt tőle!
Azóta csak egyszer találkoztunk…mézes mákos volt!
Véleményét szeretettel várom!
Kedves Kérdező!
Köszönjük, hogy megtisztelt bizalmával.
Úgy gondolom, az lenne a leghatékonyabb ha négyszemközti beszélgetések alkalmával tudná átbeszélni problémáját egy pszichológussal.
Így lehetősége lenne letisztázni magában az említett hölggyel kapcsolatos megéléseit is, illetve a munkahely megszűnéséhez fűződő negatív érzéseit is.
Üdvözlettel,
Az emberek miért szeretik bántalmazni a náluk kisebbeket, fogyatékosokat, hajléktalanokat, kirekesztettek?
Mintha az normális lenne hogy magukat feljebb képzelik és érzékeltetik, aki náluk kisebb valamilyen szinten azt eltiporják szavakkal gesztusokkal esetleg tetlegességgel vagy csak egymás között kibeszélik. Miért van ez?
Ezt látom magam körül, és én is voltam már kirekesztett.
Állati tulajdonság?
Kedves Szabolcs!
Köszönjük levelét!
A bántalmazó működés háttérében szinte mindig meghúzódik valamilyen lelki ok. Nem véletlenszerű, hogy kiből lesz bántalmazó, ugyanis e működés mögött állhat egy alacsony önértékelésű, elhanyagolt egyén akit lehet, hogy szintén kirekesztettek, megaláztak vagy gyerekként kevés figyelmet, törődést kapott, illetve a gyerekkori lelki szükségletei nem voltak kielégítve.
Úgy gondolom, hasznos lehet az alábbi cikk is e témában:
https://onlinepszichologus.net/blog/mentalizacioval-az-iskolai-eroszak-ellen/
Üdvözlettel,
Üdvözlöm!
Szeretnék segítséget kérni Öntől.
Történt 5 napja egy olyan eset, hogy úgy alakult a páromat elvesztem.
1,5 hónapja vagyunk együtt.
Azóta jelentkezett nálam egy deperszonalizáció nevezetű betegség.
Nekem van egy kislányom és jelenleg az édesapjával élünk 3an egy lakásban ami megneheziti a gyógyulásom.
Szeretnék tanácsot kérni, hogy ebből a betegségből, hogy lehetne felépülni?!
Előre is köszönöm a segítséget és a választ.
Kitti
Kedves Kitti!
Köszönöm, hogy megosztotta a problémáját, megértem, hogy nehéznek éli meg a helyzetét.
Nem ír arról, hogy az említett diagnózist szakember állította-e fel. Ugyanis ahhoz, hogy pontos diagnózis szülessen, alapos felmérésekre van szükség. Ezért javaslom, hogy keressen fel egy pszichiátert aki a kezelési tervet is ki tudja dolgozni illetve ezzel párhuzamosan valószínűleg pszichoterápiát is fog javasolni.
Üdvözlettel,
Jó napot kívánok.van egy nagyon szép családom. Igaz gyerekem nincs.de van anyám, apám és egy nagyon szerető élettársam aki nagyon szeret és mindent megad nekem. Nagyon jól kijön a családommal (együtt élünk a szüleimmel) . A család is szereti őt. Édesapám kint dolgozik Németországba így 5 hetente jön haza. Édes anyámnak van egy szeretője. Akit bírok. De a párom ki nem állhassa. Ha itt van anyám szeretője,haza se akar jönni a barátom. Azért utálja ennyire mert édesapám ál nagyon nagyon jóba van kedveli. Ha azt mondom a barátomnak hogy legalább az én kedvemért tűre anyám szeretőjét, veszekedés a vége. Nem szoktunk veszekedni, csak ha anyám szeretője jön a témába. Édes anyámmal nagyon jól kijön a párom. De sokszor már nem bírom hogy a párom ennyire ideges anyám szeretője miatt. És nem az a baja hogy anyám mit csinál. Hanem magát az embert nem bírja. Valamiért nem tudja megszokni. Sokszor tényleg úgy érzem hogy megfulladok, nem birom
Kedves Aranyalma!
Köszönjük a kérdését!
Érezhető leveléből, hogy emiatt a konfliktus miatt elég negatív a légkör, s ez legtöbbször Önön csapódhat, aki nem is résztvevője a helyzetnek. Érdemes lenne a párjával arról beszélnie, hogy próbáljanak a saját kapcsolatukra, dolgaikra koncenrálni, s ne a szülei kapcsolatát próbálják orvosolni, hiszen ez az Önön számára megoldhatatlan, amíg a szülei ezt nem szeretnék megoldani. Emellett ez az Önök kapcsolatára is negatív hatással lehet. Másrészt érdemes lenne édesanyjával is beszélnie arról, hogy Önöknek mit jelent ez a teher, amit az ő titka miatt hordoznak, és hogy ez milyen konfliktust okoz önmagukban és a párjával való kapcsolatában is.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Jónapot kívánok. Már írtam egyszer 1 hete kB. Én vagyok az akinek van egy párja és anyámnak egy szeretője és a párom nem szereti anyám szeretőjét(gyűlöli) . Édes anyám észre vette. És kérte hogy beszéljek a párommal különben megszünik a jó anyós vője kapcsolat mert nagyon jól ki jön anyám a párommal. De ha a párom nem változtat akkor kifogja utálni. Nos én nem tudok ez ügyben beszélni a párommal mert akkor csak veszekszik. De azt nagyon nem akarom hogy anyu ki utálja a párom. Nem tudom mit csináljak. Szeretném ha békesség lenne. De egyszerüen nem tudom mit csináljak.
Kedves Kérdező!
Érdemes lehet azon is elgondolkodni, hogy a párjával miért nem tudnak beszélni erről a témáról, miért fordul át veszekedésbe a kettejük közti kommunikáció, amikor ez a nehéz téma kerül felszínre. Fontos lehet arról érdeklődnie párjától, hogy voltak-e neki korábban negatív élményei, tapasztalatai, konfliktusai saját családjának férfi tagjaival, tapasztalt-e esetleg hasonló felállást saját környezetében, mint ami most az Ön édesanyjánál és a szeretői státuszban lévő férfinél jelenik meg. Lehetséges, hogy amint megismeri párjának múltját, nagyobb rálátása lesz az ő gondolataira, érzéseire, esetleges félelmeire.
Üdvözlettel,
Móra Katalin
Jónapot kívánok. Már írtam egyszer 1 hete kB. Én vagyok az akinek van egy párja és anyámnak egy szeretője és a párom nem szereti anyám szeretőjét(gyűlöli) . Édes anyám észre vette. És kérte hogy beszéljek a párommal különben megszünik a jó anyós vője kapcsolat mert nagyon jól ki jön anyám a párommal. De ha a párom nem változtat akkor kifogja utálni. Nos én nem tudok ez ügyben beszélni a párommal mert akkor csak veszekszik. De azt nagyon nem akarom hogy anyu ki utálja a párom. Nem tudom mit csináljak. Szeretném ha békesség lenne. De egyszerüen nem tudom mit csináljak.
Kedves Kérdező!
Leveléből érződik, hogy szeretne segíteni párjának, és nagyon nehéz helyzetben lehet, hiszen az édesanyjának is feltűnik az Ön által leírt ellenséges magatartás párja részéről. Fontos lehet Önnek is beszélnie édesanyjával, mit látnak közösen ebben a helyzetben, a párja milyen családi légkört, viszonyulást, viselkedésmintákat tolerál nehezebben, lehetne-e esetleg közelíteni az ő igényeihez is fennálló helyzetet. Szükséges lehet tisztázni, hogy mi lenne az elfogadható párja számára, melyek azok a körülmények, amikhez alkalmazkodni tud, és ez az Önök részéről mennyire megvalósítható. Amennyiben az édesanyja vállalja, hogy az Ön párjával négyszemközti beszélgetést kezdeményez, érdemes lehet tisztázni a kettejük között fennálló ellentéteket.
Üdvözlettel,
Móra Katalin
üdv. 7-8 éves korom molesztáltak kb 1 -2 évig … nem udok szexuális kapcsolatot létesiteni gyermekem sincs ugye ez miatt … már idös is lennék hozzá de szeretnék kapcsolatot …de az érintés gondolatátol is hányingerem van.. a szomszádom … szüleimnek nem tudtam elmondani apám agressziv alkoholista volt anyám meg félt és a kis tesoimra vigyázott
Kedves Mária!
Köszönöm, hogy megosztotta a problémáját, biztosan nagy nehéz lehet. Fontos lenne minél hamarabb keresni személyes ellátásban egy szakembert, akivel tudnak beszélni a korábban elszenvedett traumákról és feldolgozni azt. Minél később kerül szakemberhez, annál jobban kihat a mindennapi életére és életminőségére.
Üdvözlettel,
Tisztelt Pszichológus!
Húszas éveim közepén járó srác vagyok. Pár évvel ezelőtt volt egy olyan félelmem, hogy mi van akkor hogyha homoszexuális vagyok titokban, és olyannyira féltem ettől, hogy elhittem magamról, holott semmilyen szexuális vagy romantikus vágyat nem érzek férfiak iránt. Pár évig ezek a gondolatok lecsitultak, de most megint előjöttek pár hónapja. Egyértelmű fizikai jelei vannak annak, hogy a lányokat szeretem, viszont valamiért sokszor tesztelgetem magam, és bennem van a gondolat, hogy mi van ha esetleg homoszexuális vagyok, holott sose voltak semmilyen vágyaim a férfiak iránt. Hogyan lehetne ezt a zavart leküzdeni? Jelzem évekkel ezelőtt könnyen sikerült.
Kedves Péter!
Mindenkiben jelenhetnek meg rejtett fantáziák, ami teljesen rendben van. Ezek a fantáziák erősödhetnek, növekedhetnek a médiában megjelenő hírekre, filmekre, különböző internetes tartalmakra. Ha ezek nem akadályozzák a mindennapjait és nem okoznak olyan mértékű szorongást mely az életminőségét rontja, akkor maguktól is oldódnak egy idő után (kevesebb ezzel kapcsolatos inger). Ha azonban ezt nyomasztónak érzi, vagy akadályozza a kapcsolatait, akkor mindenképpen érdemes egy szakemberrel beszélgetni a problémáról.
Üdvözlettel,
Tisztelt Hölgyem/Uram!
Olyan kérdéseim lennének,hogy diagnosztizált borderlineként lehetséges ,hogy hisztrionikus személyiségzavarom is van, vagy félre diagnosztizáltak esetleg és csak az van?
Illetve, hogy letezik olyan, hogy egy Wendy szindrómás nő egy Pan Peter szindromas ferfival, csaladot alapit ,gyereket is vallanak es Pan Peter vissza is vagyik csodaorszagba ..eddig oke , de egy Wendy be tud olyan szinten sokalni a viszonzatlansagtol es a plusz tehertol ,hogy inkább választja a rettegett kudarc elmenyt es egyedul letet 2 honapos kisbabajaval ?
Nagyon koszonom a segitseget elore is !
Kedves Orsolya!
Kétféle léteznek kevert típusú személyiségzavarok, illetve két személyiségzavar diagnózisa egyszerre is fenn állhat, ám a két Ön által említett probléma között nagyon sok átfedés, hasonlóság is lehetséges. Ezért mindig fontos tudni a hátteret, hogy az adott szakember milyen tünetekre, személyiségjegyekre alapozva adta meg az adott diagnózist.
Az Ön által említett “szindrómák” különböző pszichológiai jelenségek “hétköznapi” elnevezései, inkább általánosítások amikből pontos következtetéseket az Ön által leírt problémákra nehéz adni, hiszem fontos lenne ismerni a kapcsolatot, illetve, hogy miben nyilvánul meg a probléma.
Ha jól értem, akkor egy pici baba is érintett a kérdésben. Ha ez a mindennapi életüket befolyásolja mindenképpen érdemes lenne felkeresni egy szakember segítséget személyesen, akivel egy stabil terápiás kapcsolatot lehet kialakítani és a problémákat kezelni.
Üdvözlettel,
Jó napot! A napokban történt,hogy az egyik ismerősöm azt mondta nekem,hogy lehet bipoláris vagyok. Szerintem nem igaz viszont elültette a bogarat a fülemben szóval azt szeretném kérdezni,hogy hogyan tudom felismerni ha esetleg mégis van ilyen jellegű problémám.Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Kérdező!
A bipolaritás felismeréséhez alapos kivizsgálásra van szükség. Rendszerint klinikai szakpszichológus az aktuális panaszok és az élettörténeti események mellett, teszteket is felvesz. A bipoláris zavar, egy hangulatzavar, mely tartósan fennáll. Jellemzően a hangulat váltakozik, depressziós és mániás (vagy hipomán) epizódok váltakoznak, esetenként a kettő tünetei egyszerre jelennek meg.
A depressziós epizód esetén érezheti magát lehangoltnak, reménytelennek, képtelennek arra, hogy örüljön, értéktelennek, fáradtnak, és nehézsége támadhat az étvágyával, az alvással, a koncentrálással, a gondolkodással. Akár öngyilkossági gondolatok is megjelenhetnek.
A mániás epizód ezzel szemben egy felhangolt, fokozott állapotot takar. Megélhet eufóriát, irritábilitást, fokozott energiaszintet, aktivitást. Tapasztalhatja, hogy kockázatkeresőbb, beszédesebb, gyakrabban flörtöl, esetleg több pénzt költ, kevesebb alvásra van szüksége.
Alábbi cikkünkben tovább tájékozódhat a bipoláris zavarral kapcsolatban:
Üdvözlettel,
Maróti Eszter
Tisztelt Dr.Nő!
Gyermekünk 13 éves,márciusba lesz 14.Minden áron dohányozni akar.mindíg találunk nála cigarettát.8 osztályos,nemrég igazgatói intőt is kapott,mert egy osztálytársával az iskola udvaron dohányzott.Feleségem dohányos,de szigorúan csak az udvaron dohányzik,a házban sem ő sem vendég soha nem dohányzik.Én is dohányoztam,de 20 éve már nem.Már odáig fajult a gyerek dohányzása,hogy a lakásba rágyújtott.Megvárta este még elalszunk,és a wc-n dohányzott.Nem tudjuk lebeszélni róla.Ha lefüleljük,megígéri mindíg,hogy többet nem,de nem sikerül betartania ezt az ígéretet.az iskola igazgató pedig a gyámhatósággal fenyegetőzik.Váltó műszakban dolgozunk,de egy 13-14 éves gyereket nem lehet 24 órában őrizni,be nem zárhatjuk.többszőr beszélgettünk vele hogy mért csinálja.A válasza vagy az hogy nem tudom,vagy az hogy olyan jó érzés.Hogy tudnánk lebeszélni Róla?
Válaszát Köszönöm
Kedves Kérdező!
Nehéz a helyzete, érthető, hogy szeretné ha gyermeke nem dohányzona, minél előbb megoldódna a probléma. Nagyon jól tették, hogy próbáltak beszélgetni vele arról, hogy miért dohányzik. Úgy gondolom az egyik legfontosabb dolog amit tehetnek, hogy hiteles informciókat adnak arról, hogy milyen hatásai vannak a dohányzásnak. Érdemes megkérdezni tőle, hogy azon kívül hogy jó érzés, mit gondol, mit tud a cigarettázás egyéb hatásairól, például az egészségre, szervezetre gyakorolt hatásairól? Ha vannak hiányosságok, akkor segíthetnek neki a tájékozódásban: beszélhetnek a hosszútávú következményekről, mint rákbetegséghez, szív- és érrendszeri megbetegedések, vagy ha ez még “távolinak” tűnik, a közvetlen hatásokról: ráncossá teheti a bőrt, rossz leheletet, sárga fogakat és körmöket okozhat. Akár a nikotinfüggőségről és annak negatív hatásáról pl.: a függőség irányítja az életet, nagyon nehéz kontrollálni és szeretnék, ha neki nem kellene ezzel a rpoblémával megküzdenie.
Bonyolítja a helyzetet, hogy a felesége dohányzik. Természetesen nem érdemes ezt a tényt figyelmen kívül hagyni, hiszen a gyermekük is tisztában van ezzel. Gondolják végig, felesége miért dohányzik esetleg stresszoldás, unaloműzés? Erről is beszéljenek gyermekükkel, hogy a dohányzás milyen “lelki funkciókat” tölthet be, hátha magára ismer. Ebben az esetben a dohányzás hátrányait figyelembe véve, kereshetnek valami olyan alternatívát, ami nem egészségkárosító. Pl ha unaloműzés miatt dohányzik, akkor helyette kereshetnének egy olyan hobbit, ami kiválthatja ezt.
Ezen kívül úgy tűnik a kamaszkorral együtt járó keretek, határok feszegetése is történik, hiszen nem arról van szó, hogy stikában cigizne, hanem az iskolaudvaron, a lakásban is rágyújt. Erről is érdemes lehet beszélgetni, hogy ezeket a határokat miért lépi át.
Azt mondja mindig megígéri, hogy nem gyújt rá többet. Kérdés, hogy valóban szeretne leszokni, de nem sikerül? Ebben az esetben ugyanúgy ahogy sok felnőttnek, neki is segítségre van szüksége. Viszont, ha valójában nem akar leszokni, akkor a leszokásra való motivációját kell felkelteni.
Emellett javaslom, hogy keressék fel az iskolapszicohlógust (mindenhol kell lennie), aki szakmai segítséget tud nyújtani, akár abban, hogy beszélgessenek gyermekükkel, a függőség természetével kapcsolatban, vagy abban, hogy jobban megértsék, hogy miért is gyújtott rá a gyermekük.
Üdvözlettel,
Maróti Eszter
Jónapot!A lányom 8 éves!A fiam 20 hós!Mit tegyek a lányommal?Szinte mindenért el kezd sírni ha valami nem úgy van ahogy ő azt elgondolja!Feleslegesen beszélünk neki,azért sem azt csinálja amire megkérjük!!Egyszerűen nem tudja elfogadni hogy fiú lett a tesója!Nem ad neki oda semmit,irigy vele.Nagyon ritka ha elvannak 10 percet.Azt gondolja hogy mi nem szeretjük őt,pedig nem így van.Minden nap ha hazajön a suliból együtt leülünk nagynehezen tanulni!szövegértési problémánk van,mert nem érti mit olvas.Adok fel feladatot neki,néha azért is rosszul oldja meg!Olyan mintha feleslegesen beszélnénk neki.Ha van időnk akkor játszik a család együtt,megyünk valahová együtt!Már teljesen ki vagyunk borulva az apukájával,hogy mit tehetnénk vele?Mit csinálunk rosszul?Valahová forduljak vele?köszönöm előre is ha segítene nekünk.
Kedves Kérdező!
Levelében sokrétű problémát említ lányával kapcsolatban. Gyakran megjelenik a kistestvér érkezése esetén féltékenység, nehezített elfogadás. Említi, hogy kislánya nehezen viseli, hogy testvére fiú, nem tud könnyen kapcsolódni hozzá. Érdemes lehet beszélgetni vele arról, hogy a későbbiekben milyen előnyei lesznek annak, hogy fiú testvére van (például védelmezi őt, vigyáz rá). Közelebb kerülhet a kislány testvéréhez, ha Önök segítenek neki bevonódni a kisfiú gondozásába, segíthet például az öltöztetésben, étkeztetésében. Természetesen érdemes sok dicsérettel jutalmazni őt a segítségért, éreztetni vele, hogy Önök hálásak ezért, és a testvérét is boldoggá, elégedetté teszi.
Kislánya szövegértési, tanulási nehézségeivel kapcsolatosan érdemes a gyermek pedagógusához fordulni, aki ha szintén észleli a problémát, a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatnál tudja kezdeményezni a gyermek szakértői bizottsági kivizsgálását, illetve ha szükséges, a gyermek fejlesztő pedagógiai ellátását, tantárgyi megsegítését tudják biztosítani.
Üdvözlettel,
Móra Katalin
Jó napot kívánok.van egy nagyon szép családom. Igaz gyerekem nincs.de van anyám, apám és egy nagyon szerető élettársam aki nagyon szeret és mindent megad nekem. Nagyon jól kijön a családommal (együtt élünk a szüleimmel) . A család is szereti őt. Édesapám kint dolgozik Németországba így 5 hetente jön haza. Édes anyámnak van egy szeretője. Akit bírok. De a párom ki nem állhassa. Ha itt van anyám szeretője,haza se akar jönni a barátom. Azért utálja ennyire mert édesapám ál nagyon nagyon jóba van kedveli. Ha azt mondom a barátomnak hogy legalább az én kedvemért tűre anyám szeretőjét, veszekedés a vége. Nem szoktunk veszekedni, csak ha anyám szeretője jön a témába. Édes anyámmal nagyon jól kijön a párom. De sokszor már nem bírom hogy a párom ennyire ideges anyám szeretője miatt. És nem az a baja hogy anyám mit csinál. Hanem magát az embert nem bírja. Valamiért nem tudja megszokni. Sokszor tényleg úgy érzem hogy megfulladok, nem birom
Kedves Kérdező!
Nagyon nehéz lehet Önnek szembesülni az élettársa elutasításával, dühével, konfliktusba kerülni vele. Levelében említi, hogy egyébként elégedett a kapcsolattal. Érdemes lehet az élettársával beszélgetést kezdeményeznie, meghallgatni az ő szempontjait, hogy mik zavarják leginkább, lehetne-e számára kényelmesebbé tenni a helyzetet, milyen megoldásokat tudnának közösen megalkotni. Amennyiben élettársa semmiképp nem tudja elfogadni ezt a helyzetet, el lehet gondolkozni, hogy vannak-e más lehetőségeik arra, hogy párjával közös időt töltsenek együtt, akár kettesben is, más helyszínen.
Üdvözlettel,
Móra Katalin
